Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-23 / 197. szám
Rendeletehről Nyitás előtt egy nappal. HOTEL GEMENC Ma nyitja meg kapuit Dél-Dunántúl legszebb szállodája ÜZLETIGAZGATÓ: BRAGYOVA MIKLÓS HELYETTESE: JUHOS ISTVÁN FÖPORTÁS: HOHMANN FERENC KONYHAFÖNÖK: ÖHLMANN GYULA * Ma délután bensőséges ünnepség lesz Szekszárdon. A megye és a város vezetőinek jelenlétében átadják a nagy- közönségnek a több mint félszáz millió forint költséggel épült Gemenc Hotelt. * Bragyova Miklós a Hotel Gemenc üzletigazgatója mutatja be a Népújság olvasóinak az új vendéglátóipari egységet. A szállodában nyolcvannyolc kétágyas szoba áll a vendégek rendelkezésére, mindegyik fürdőszobás, kényelmes, világos, a mai kor emberének megfelelő. Emeletenként egy- egy apartmant — lakosztályt — létesítettünk. A szálloda-ét- terem-presszó a legkényesebb igényeket is kielégíti. — Külön szeretnék megemlékezni az építőkről, a tervezőkről, akik minden dicséretet megérdemelnek. Ragyogóan szép szállodát készítettek, amelyben öröm lesz dolgozni, és bízom benne, mindenki jól érzi majd magát. ♦ A szálloda minden szobája kétágyas. Kényelmes fekvőhelyek, a szállodai vendég holmijának elhelyezésére szolgáló bútorok, az állandó hideg, melegvíz-szolgáltatás egyedülálló a városban. A szállodai folyosók — úgy mint a szobák — faltól falig szőnyegesek. Ez a berendezés a csendes, szolid légkört teremti meg. A szállodát kiszolgáló személyzet is korszerű körülmények között tud dolgozni. A vendéglátóipari kombinát tagolása is megfelelő. Az étteremben egyszerre kétszáz személyt tudnak leültetni, a presszóban kilencvenet, a bárban nyolcvapat. Még nem végleges a nyitva tartási idő; az ideiglenes nyitva tartási idő a következő: az étterem 8—24 óráig, a presszó: 8—23 óráig, a bár: 21—03 óráig áll a kö- aönség rendelkezésére. A szálloda halijában drink-bár működik. Itt hűsítő italokat, égetett szeszeket, külföldi különleges italokat és feketekávét árulnak a szálló vendégei számára. Két különterem is áll a vendégek rendelkezésére. A földszinti vadászteremben több mint félszáz személyt tudnak elhelyezni, az emeleti tanácsteremben pedig 40—60-at, ha kongresszusi formában rendezik be a termet. A szálloda berendezését a Tolna megyei Népbolt Vállalat Otthon Áruháza végezte. A berendezés tervezője: Goóts Kálmánná. A szállodát üzemeltető Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a berendezésről, csakúgy mint az építők és tervezők munkájáról. A szállodát két telefon fővonal — 12—520 és 12—522 — valamint egy telex — 12—395 — szolgálja ki. A lakosztályokban telefon, rádió és televízió áll a közönség szolgálatára, a szobákban nincs sem rádió, sem tv. Telefon csak a folyosókon van ... (Csupán néhány ezer forint többlet kiadást jelentett volna, ha minden szobába telefonállomást szerelnek fel.) A szálloda éttermében nemcsak a szekszárdi megszokott ételeket szolgálják fel. A huszonöt tagú konyhaszemélyzet és kiváló konyha séfje gondoskodik róla, hogy speciális ételek is az asztalokra kerüljenek. Különleges vad.- és halételek várják a vendégeket. Itt kell szólni azokról a hírekről is. melyek a városban elterjedtek. Ezek szerint a szekszárdi vendég nem tudja megfizetni a Gemenc Hotel árait. A valóság a következő: a presszóban és az étteremben a kávé négy forintba kerül, a bárban hét forint az ára. Az ételek többsége húsz forint alatti áron van, csak néhány nagyon különleges étéi ára lesz harminc forint fölött. A szállodai szobák ára: a hétágyas egy éjszakára — dél- től-délig — 240 forint, a lakosztályé pedig 360 forintba kerül. A presszóban csak nőj kiszolgálók lesznek, az étteremben pedig csak férfiak. Egyébként a Gemenc Hotel személyzete a nyitásra már együtt van. Többségében nagy gyakorlattal bíró szakemberek, mások pedig most ismerkednek a vendéglátóiparral. A személyzet ruháját a Szekszárdi Szabó Szövetkezet tervezte, készítette. A szürkés színű ruhát szarvasagancs gombok díszítik. A londiner ruhája 1800 forintba került, a pincérek zakója 1300-ba. Külön kell szólni a szálloda szellőztetéséről. Mint ismeretes a város közönsége előtt, a Babits Mihály megyei művelődési központ szellőző berendezése csapnivalóan rossz. A Gemencben nincs légkondicionáló berendezés, csupán hagyományos ventillátorok végzik a levegő cseréjét — a próbák alatt kifogástalaul és ami lényeges: teljesen zajtalanul. Az étteremben öttagú cigány- zenekar szolgáltatja a zenét, a bárban pedig egy duó. Legnagyobb örömére a szekszárdiaknak a presszóban nem lesz zene — végre egy olyan hely, ahol csöndes, meghitt beszélgetésekre is alkalom nyílik. — Várjuk a szekszárdiakat, ők lesznek a mi vendégeink. Bár a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal sok rendezvényt tervez, de mi mindenkor a szekszárdiakat részesítjük előnyben — mondja az üzletigazgató. — Szeretnénk, Ira a Hotel Gemenc a szekszárdiak kedvelt szórakozóhelye lenne. Mi nz.sn fáradozunk, hogy itt, ebben a szép új létesítményben mindenki jól érezze magát — mondotta Bragyova Miklós üzletigazgató. A SZÁLLODÁT TERVEZTE: LINK PÉTER ÉS VÁCZI IMRE KIVITELEZŐ: TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÉPÍTÉSVEZETŐ: TORNYOS ISTVÁN HELYETTESE: BOCZ LÁSZLÓ MŰVEZETŐ: SCHARER JÓZSEF PÁLKOVÁCSJENŐ A felügyelő bizottságok A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az állami vállalatokról szóló kormányrendeletek ' figyelembevételével —, a MEDOSZ-szal, az ÉDQSZ-szal, valamint az Építő-, Fa_ és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az élelmiszer- és fagazdaság területén dolgozó trösztöknél, vállalatoknál felügyelő bizottságok szervezését rendelte el. A miniszteri utasítás szerint a Mezőgazdasági és Gépgyártó Vállalatok Trösztjénél, a Mezőgazdasági Ellátó Trösztnél, a Mezőgazdasági Beruházási Vállalatnál, a Konzervipari Vállalatok Trösztjénél, a Szeszipari Vállalatok Trösztjénél, az Állatforgalmi és Húsipari Trösztnél, a Tejipari Vállalatok Trösztjénél, a Baromfiipari Vállalatok Trösztjénél, azonkívül több állami gazdaságnál vállalatnál kell létrehozni a felügyelő bizottságokat, amelyek a legtöbb helyen kilenc tagból állnak, közülük egy fő a szakszervezet választottja (vagy esetenként két-hárorh fő). • A felügyelő bizottság — mint neve is mutatja — felügyeleti ellenőrzést végző, a vállalat tevékenységét elemző és értékelő, a vezetők munkáját elbíráló szerv, amely a minisztérium vállalatfelügyeleti főosztálya, és az érdekelt felügyeleti jogokat gyakorló főosztály, illetve az Állami Gazdaságok Országos Központja részére javaslatokat tesz, viszont a vállalat ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg. A bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízatása 1971. január 1-től 1975. december 31-ig szól. A vállalat gazdasági tevékenységéről átfogó értékelésben kell véleményt nyilvánítani a felügyelő bizottságoknak, hogy a vállalat tevékenysége megfelel-e a népgazdaság és a fogyasztok igényeinek, valamint az alapító határozatban foglalt munkakörnek; gondoskodott-e a fogyasztók olcsó termékekkel való ellátásáról; végrehajtotta-e a felsőbb szervek kiadott rendelkezéseit és célkitűzéseit; biztosította-e a rendelkezésre álló álló- és forgóeszközök optimális kihasználását és maximális kihasználását; kellően alkalmazkodolt-e a bélés a külföldi piac igényeihez; indokolatlan áremelés útján nem jutott-e jogtalan haszonhoz; célszerű műszaki fejlesztéssel készült-e fel a távlati feladatok ellátására; a dolgozók bére és személyi jövedelme a gazdálkodás hatékonyságának megfelelően alakult-e; a dolgozók munkahelyi körülményei, egészségügyi, szociális ellátottsága, munka- biztonsága hogyan és miként alakult; biztosította-e a dolgozói részére az üzemi demokrácia azon fórumait, ahol azok beleszólhatnak a vállalat gazdálkodásába, véleményt nyílvánítanak, javaslatot tesznek; vezetésének színvonala mennyiben kielégítő, vagy kifogásolható, a vállalati belső mechanizmus működése terén merülnek-e fel kifogások. A bizottságok vezetőit és tagjait — a szakszervezet által választott, vagy küldött tagok kivételével — a minisztérium vállalatfelügyeleti főosztálya vezetőjének, a felügyeleti jogokat gyakorló főosztály, és más, érdekelt szervek javaslatai alapján a felügyeletet gyakorló miniszter- helyettes bízza meg, díjazásukról a vállalatfelügyeleti főosztály gondoskodik. A felügyelt vállalat igazgatóiának kell gondoskodni arról, hogy a felügvelő bizottság vezetője a vállalati igazgató tanács, valamint műszaki tanács üléseire, a termelési tanácskozásokra, a fontosabb vállalati tárgyalásokra, megmozdulásokra meghívást kapjon, a vállalatra vonatkozó információs anyagokat pedig köteles megküldeni. Megjelent a Tolnai Könyvtáros második száma Háromszázötven példányban jelent meg a Tolnai Könyvtáros idei második száma, a megyei könyvtár kiadásában. Az ízléses kivitelű kiadvány többek között Darvas Józsefnek, az írószövetség elnökének a paksi könyvtárban megrendezett ünnepi könyvheti megnyitó beszédét tartalmazza. Fehérvári Lajosnónak, a dombóvári járási könyvtár igazgatójának a tollából, érdekes, rendkívül tartalmas tanulmányt olvashat az érdeklődő a dombóvári járás könyvtárkultúrájának felszabadulás utáni alakulásáról. Novák Gyulánénsk, a megyei könyvtár csoportvezetőjének a cikke a költészet napja és az ünnepi könyvhét eseményeiről tájékoztat. A hőgyészi új könyvtárról Virág János ír. A „fenntartók nyilatkoznak” rovatban Dávid Gyula tanácselnök a regölyi könyv-tár könyvtárrá válásáról, Rózsa Júlia tanácselnök pedig a du- naszentgyörgyi könyvtár gondjairól ír. A „továbbképzés” című rovat folytatja Sipter Gé- zánénak, a megyei könyvtár munkatársának az írásét, amely a régi irodalom megyei emlékeivel foglalkozik. A kiadványt Hornyák Lászlóné Garay János bibliográfiája, a megyei könyvtárakról, vagy rendezvényeikről a napilapokban megjelent cikkek egy csokra, s a könyvtáros hírek egészítik ki. A Tolnai Könyvtáros tartal- mazza az SZMT Központi Könyvtár versenyfelhívását, amely az olvasottság növekedését szeretné elősegíteni. A kiadványt Molnár M. György festőművész munkái díszítik. A megyei könyvtár házi nyomdájában készült elegáns kiadvány színvonalát emelik e művek. Éppen ezért a festőművész igazán megérdemelne annyit, hogy legalább a tartalomjegyzékben az ő neve is szerepeljen. BSgB gggPMBKEvvIIIMW» »»■“""ffM Népújság 1971. augusztus 23.
