Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-07 / 185. szám
5 ■*r Parasztkocsi 15 változatban Molnár Jóssef hobbyja Akik a földet vallatják A nyárikonyhát alakították át műhellyé, s ebből a műhelyből formálódik, növekszik napjainkban egy valóságos kis házimúzeum. — Gyerekkorom kedves játékai közé tartozott a kocsikészítés. A parasztgyereknek játékbolti portékája ritkán akadt. így kedves volt a magunk készítette játék is. Én már akkor is kocsit gyártottam a legszívesebben — mondja Molnár József paksi pedagógus. A gyerekjátékból azután hobby, szenvedély lett. A gyerekes játékszenvedélyből megerősödött az alkotni akarás. A felnőttben — aki a szakmunkásképző tanáraként, több faipari szakmához kerül közel, aki mint pedagógus nap mint nap tapasztalja, hogy a vidék fiatalsága mily kevéssé ismeri ma már a régi paraszti életforma munkaeszközeit — megérik az elhatározás: — Tudomásom szerint 20— 21 féle parasztkocsit használtak még úgy 30 évvel ezelőtt is. Ma már szinte ritkaság számba megy, ha egy-egy kocsi vagy szekér feltűnik az utcán. A gyerekek azt tudják, hogy az a négy keréken gördülő fából készült valami, az kocsi. De ugyanez a név illeti manapság mind az általam ismert 21 féle változatot. Pedig nem úgy van az! De honnan is ismerhetné manapság egy gyerek, mondjuk a két nár ökrös szekeret. Sehonnan. Régi könyvek képeiről talán. De forgalomban ilyen szekér — legalább is a mi vidékünkön — bizony egyáltalán nincs. Hát ezért határoztam el, hogy elkészítem kicsinyített modelljét valamennyi paraszti teherhordó kocsinak, szekérnek. Az elhatározás úgy öt éve érlelődött meg Molnár Józsefben. S az eredmény: 15 féle kocsi sorakozik rendben a nyárikonyhából lett műhely, műhelyből lett múzeum polcain. Vesszük sorra, valamennyit: — Ez itt az egy lovas, ez meg a kétlovas kocsi — mutatja be két keze munkáját Molnár József. — Itt a szénahordó, íme a takarodó, aztán a sóderes, azaz a kavicshordó, ez itt a cserényes. Aztán jön az egy- pár ökrös és a két pár ökrös szekér. Ez a csántéros kocsi, emez meg a szüretes. A sátoros kocsival a cigányok, meg a meszesek jártak. Elkészült már a deszkázott oldalú, meg a homokhordó kocsi is. Ez a kettő meg tulajdonképpen az alaptípus. Hiányzik róla a festék. Majd sárgára, meg zöldre festem be. Ilyen fajtákkal is találkoztam. Ez a kétféle festett fajta se maradjon ki. — Mi az, hogy cserényes kocsi? — Az oldala vesszőből font, azaz cserjéből. Ettől kaphatta a nevét. — És a csántéros kocsi? — No, ezt pedig még ma is használják! Szüret idején. Nincsen oldala. Az alja két gerenda, rúd s ezen van az egyfenekű hordó, amelybe összegyűjtik a leszüretelt fürtöket. A szüretes kocsira már kétfenekű hordó is kerül. Tenger sok munka! Harminc-negyven centiméter hosszú faragott modellek. Néhány szerszám, egy kis szék, egy félkész állapotú, fadarabokkal megrakott asztal, finy- nyi az egész. Molnár József a nehezebbjét választotta, amikor valamennyi változatú parasztkocsi elkészítéséhez kezdett. Faraghatott volna egyetlen „alapkocsit”, s elkészíthette volna azokat az alkotórészeket, amelyek kicserélésével válik új fajtává a parasztkocsi. — Az a legrosszabb, amikor egy-egy elemmel már szinte teljesen elkészülök, s egyetlen rossz mozdulatra semmibe- vész — mondjuk eltörik — az egész. Nem bosszankodom. Kezdem elölről. — Már csupán néhány szekérfajta vár kifaragásra. És azután? Mit csinál, ha valamennyi féle-fajta parasztkocsi modellje itt sorakozik a polcokon ? — Először is utánanézek és megérdeklődöm, valamennyi fajtával elkészültem-e? Lehetséges, hogy az általam ismertnél több van. Aztán meg evés közben jön meg az étvágy, tartja a közmondás. Már hozzákezdtem különböző munkaeszközök elkészítéséhez is. Vannak kaszáim, gereblyéim, ásók. kapák, szántó eke és kapáló eke s a kenderfeldolgozó eszközök közül is elkészült már jó'néhány. No, ha a kocsifajták el is fogynak a kezem alól, a munkaeszközök bizonyosan jó időre elfoglalnak majd! Molnár József szenvedélyének a hétéves kisunoka csillogó szemmel örül. Valóságos ünnepnap számba megy, ha játszhat a nagyapa szekereivel. — Most már az volna a jó, ha valaki hozzáértő, ellátogatna hozzám. Szakember kellene, hogy felbecsülje munkámat. Igen. Tárgyi néprajzos kellene ide. Részben, hogy tanácsot adjon Molnár Józsefnek, részben pedig azért, hogy közkinccsé válhasson — ha arra érdemes — egy nemes szenvedély szülte gyűjtemény. MÉRY ÉVA Hogy mennyi titkot rejt a föld mélye, arról igazán csak a régészek tudnának beszélni. Az ő fáradságos munkájuk nyomán kerül a múzeumok vitrinjeibe, raktáraiba régmúlt századok számtalan tárgyi emléke. Nemcsak nehéz, de érdekes, izgalmas feladat is felkutatni, megmenteni hajdan élt emberek használati tárgyait, munkaeszközeit, fegyvéreit. Talán ezért vállalta ezt az elé. nehéz munkát Tolna megye négy gimnáziumának 14 tanulója. Ezekben a napokban, mikor a hőmérő higanyszála gyakran emelkedik 30 fok fölé, ők ott izzadnak a gyönki határban. Valamennyien a honismereti tábor lakói. Ássák, lapátolják a kiszikkadt földet, és munkájuk eredményeként értékes leletek kerülnek napvilágra. Bár a kiásott gödrökben — szaknyelven: szelvényekben — rekkenő a hőség, mindnyájan jókedvűek, vidámak. — A feltárással kapcsolatban minden munkát ők végeznek — mondja dr. Rózner Gvula régész, a tábor vezetője. — Kiássák, lerajzolják, fényképezik és szakszerűen csomagoliák az időszámításunk utáni VII. századból származó avar temető régészeti leleteit. Miközben beszélgetünk, a fiúk, lányok Nacsa Mihály restaurátor körül gyülekeznek, aki egy ügyes kis szerkezet működését magyarázza nekik. Ennek segítségével meg lehet határozni a fold alatt reitőző fémtárgyak helyét. Néhányan rögtön ki is próbálják a műszert. Egy feltárásra váró sír fölé helyezik, Az óriásállatok kipusztulásának okát tárta fel egy amerikai zoológus kutatócsoport, s megállapította, hogy egy terület állatfajai akkor pusztultak ki, amikor ott az ember megjelent, vagy ahol az addig gyűjtögető életmódot folytató ember áttért a nagyvadak vadászatára. A vadászat első ízben Afrikában és Dél-Azsiában terjedt el több mint 40 ezer évvel ezelőtt, sorrendben következett Délkelet-Ázsia és Ausztrália, majd Eszak-Azsia, Európa és Észak-Amerika, utoljára Uj-Zéland, Madagaszkár és a Karibi-tenger szigetei. Az amerikai vadnyugaton az óriásállatok tömegmészárlása és a mutató mozgása máris jelzi, hogy leletre lehet számítani. _ A tábor célja, hogy a s zakkörben szerzett ismereteket a gyerekek ^ gyakorlatban is alkalmazzák — folytatja a megkezdett dialógust dr. Rózner Gyula. — ■ Nem feladatunk, hogy hivatásos régészeket neveljünk. Azt szeretnénk, ha ezek a történelemért, régészetért rajongó gyerekek az itt szerzett ismereteket később saját városuk, községük helytörténetének feldolgozásakor kamatoztatnák. Természetesen a legtöbb táborlakónak az a vágya, hogy hivatásos régész legyen. Közéjük tartozik Sromayer Péter, a szekszárdi Garay János gimnázium ÍV. osztályos tanulója is. Miközben nemrég növesztett körszakállát simogatja, elmondja, nogy már nem teljesen kezdő a ..szakmában”. A szekszárdi Babits Mihály művelődési központ szakkörében hosszabb ideje foglalkozik régészettel, és az egyetem elvégzése után szeretné ezt a pályát választani. Persze sok víz lefolyik még a Dunán, mire Sromayer Péter és a többiek szakemberként vehetik kezükbe a régész szerszámait. Bizonyára néhányan megváltoztatják ma még oly szilárd elhatározásukat, de a tábor szervezőit — a KISZ Tolna megyei Bizottságát, a Balogh Ádám Múzeumot és dr. Rózner Gyulát — elismerés .illeti, mert az iskolán kívüli oktató», nevelés szép példáját adták. nem akkor történt, amikor oda a farmerek és az aranyásók betörtek, hanem kb. 11 ezer évvel korábban. A tettes az ember volt, az áldozatok: a prehisztorikus idők óriásállatai. Szibériai vadászhordák az utolsó jégkorszak után a Bering- szoroson és Alaszkán át betörtek az észak-amerikai kontinensre. Az indiánok eme ősei csak íjjal és nyíllal rendelkeztek, mégis kiirtották a terület hatalmas állatfajait, pl. a Neor choerust, egy borjúnagyságú rágcsálót, az Eremotheriumot, egy bagger nagyságú lajhárt, s a zsiráfhoz hasonló, 7 méter magas tevét, a Titanotylopust. A kipusztulás oka nemcsak a vadászat, hanem az is, hogy az ember megbolygatta a felfalás és felfalatás egyensúlyát az állatvilágban. Európában is, mint Eszak- Amerikában, az utolsó jégkorszakot követő időben, tehát kb. 8—15 ezer évvel ezelőtt pusztították ki az óriásállatokat, közöttük a mammutot, a gyapjas orrszarvút és kardfogú tigrist. A Faanyagvédelmi és Fatelítő Vállalat dombóvári üzeme felvesz FAIPARI MÉRNÖKÖT, — kezdőt is — TECHNOLÖGUSI MUNKAKÖRBE. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban, a fenti címen, Patkásné, személyzeti-munkaügyi előadónál. (90) GYURICZA MIIIÄLY A homo sapiens áldozatai 1971. augusztus 7. 200 férőhelyes tchénisííllő épül a majosi Aranykalász Tsz-ben. A négymillió forint költséggel épülő istállói augusztus 20-án adják át. foto: Gottvald
