Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

A garázsszövetkezetek Szék szár don és Dombóváron Szövetkező volna, de nincs hely — Dombóváron jobb a helyzet Egy nap százötven jelentkező Tolna megye is „autósodik”, a gépkocsik száma egyre gya­rapszik. Ez egyben annak is bizonyítéka, hogy Tolna me­gyében is, az embereknek mind több pénzük van arra, hogy félretegyenek, gyűjtsenek az autóra. A tízezer forintos autó-nyereménybetétkönyvek száma megközelíti a tízezret, és több mint tizenötezer az öt­ezer forintosak száma. A gép­kocsik egyre szaporodnak a megye két városában, Szek- szárdon, Dombóvárott, és a községekben is. Tolna megye falvaiban ma már nem ritka a gépkocsi. Istállókat alakítanak át, régi fészereket építenek át garázzsá. Községekben, falvak­ban nincs garázsgond. Annál nagyobb a járási székhelyeken, különösen pedig Szekszárdon és Dombóváron. Szekszárdon azért is, mert a város szinte újjáépül, azonos területen legalább tízszer any- nyi lakás létesül, és a bérház- negyedekben minden hatodik családnak már van gépkocsija. A gépkocsik száma a jövőben még szaporodni fog, mert akik tehetősebbek, újat vásárolnak, használt kocsijukat eladják a kevesebb pénzűeknek. És nem sok remény van ar­ra, hogy a jelenlegi ötéves terv idején ezernél is több garázst lehessen építeni. Nincs terület garázsoknak, csak hosszas utánjárás után sikerült Szek­szárdon olyan területet — a Tarcsay-lakótelepen — „szerez­ni”, amelyen ötven garázs el­fér. Ezeket is nyolcas, tizes csoportokba szervezték, szövet­kezeti házak és a Séd-patak által határolt területre. Csak azért lehetett, ezt az ötven- tagú garázsszövetkezetet meg­alakítani, mert a lakótelepen van néhány szövetkezeti ház. Állami bérházak környékén csak állami garázsok lehetnek. Többnyire az állami garázsok az állami házat szomszédságá­ban vannak. Az ötven garázstulajdonos már megkezdte a munkát. Ti­zes csoportokban tevékenyked­nek, közösen szerzik be az épí­tőanyagot, a mesteremberekkel is legtöbbször a szövetkezet vezetősége tárgyal, hisz mind­egyik tizes csoportnak egy tag­ja a lakásszövetkezet vezetősé­gében van. A szövetkezet ve­zetősége intézte el az építés engedélyezését. A garázs alapterületét a szö­vetkezet, illetve annak tagja vásárolja meg a városi tanács­tól. Az alapterület szövetkezeti tulajdonba kerül, a rajta álló garázs azonban személyi tu­lajdon, adható, vehető. Amikor híre kelt, hogy Szekszárdon garázsszövetkezet alakul, egy nap alatt több mint százötve­nen jelentkeztek a MESZÖV- nél. Kopogtattak az autóklub vezetőségénél, sajnos azonban csak ötven személyt tudtak felvenni garázsszövetkezeti tagnak. A MESZÖV-höz — a garázsszövetkezetek ügyintézé­se folyik itt — egyre többen fordulnak javaslattal, hogy „itt építsünk, ott építsünk garázst”, azonban a javasolt területre a városi tanács, illetve a város- rendezési terv egyértelműen azt mondja: oda nem lehet építeni. Most folynak a tárgyalások, hogy a laktanya kerítése mel­lett épüljön ötven garázs, amely lezárná a Tarcsay-lakó- telepet. Sajnos, a tárgyalások nagyon lassan, szinte csak cen­timéterekkel haladnak. Ered­mény alig várható a közeljövő­ben. Pedig ez a szóban forgó terület a Tarcsay-lakótelepen levő kocsik elhelyezéseit olda­ná meg, ugyanakkor felsza­badulna a lakótelepen hatal­mas terület, melyet most az autók a gyerekektől vesznek el. Az autóklub, a városi tanács, a szövetkezetei szervező MÉ­SZÖV légióként, a leendő ga­rázstulajdonosok szeretnék mielőbb a garázssort felépíteni. Szekszárdon tehát a garázs­szövetkezet megalakult, egy másik alakulása tulajdonkép­pen abban a pillanatban tény- nyé válna, amikor az ötvenes sorgarázs építéseit engedélyez­nék. Szekszárd legszebb lakótele­pén, a Mérey utca feletti ré­szen többségében szövetkezeti házak épülnek. Két éven belül a lakótelep építése befejező­dik. ötszáz család fog itt lak­ni. Akkor döntenek majd arról, hogy a szűkös területen hová, hány garázst építsenek. Dombóvárott jobb a helyzet, mint Szekszárdon. A város me­zőváros jellegű, nagyobb terü­leten fekszik, mint Szekszárd, van hely garázsépítésre. Az új kórház orvoslakásai mellett huszonhárom garázs már épül. A dombóvári garázsszövetke­zetnek harmincegy tagja van. A kilenc új szövetkezeti tag a közeli napokban kezdi az építést, és vállalták azokat a kötelezettségeket, tennivalókat, melyek a garázsszövetkezeti tagsággal együtt járnak. Dom­bóvárott a városközpontban is tudnak huszonötös-harmincas csoportokban garázsszövetkeze­tet alakítani. Ebben a fejlődő, új városban nagyobbak a le­hetőségek. Pedig azt sem lehet mondani, hogy ott jobban tá­mogatják a garázsszövetkeze­tek ügyét, mint Szekszárdon. Csak ott mások a lehetőségek, mint a megyeszékhelyen.- Pj ­Konfekclós varrónői munkakörbe 6 órás munkaidővel, 14—16 éves lányokat felveszünk TOLNAI TELEPL NKRE. Betanulási idő 1 év havi fizetés 500.— Ft. Ezt követően Szekszárdon és Tolnán biztosítunk munkalehetőséget. Négy­éves szakmai gyakorlat után szakmunkásvizsga letételére lehetőség van. Jelentkezés: Szabó Szö­vetkezet Szekszárd, Arany J. u. 23. sz. (63) A hőgyészi „Petőfi” nevelőotthon azonnali belépésre felvesz: tehergépkocsi­vezetőt, karbantartó szerelőt, házimunkást és takarítókat \ v Jelentkezés személyesen az intézmény igazgatójá­nál vagy a gazdasági ve­zetőnél. I (109) | > —--------------h A kaposvári nagy forgalmú építőanyag-telepünkre megfelelő gyakorlattal rendelkező telepvezetőt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban a korábbi munkahelyek feltün­tetésével a kapos­vári hirdetőbe 315538 számra. (108) Mi rontjuk el őket Ugye, hihetetlenül hang­zik? A debreceni Zsiguli-te- lepen a szerelők és az átadók nem fogadnak el borravalót. Naponta harminc Zsiguli ta­lál gazdára. Amolyan íratlan törvény, az új kocsitulajdo­nosok, amikor átveszik tulaj­donukat, száz forint borra­valót adnak. A debreceniek tehát naponta körülbelül há­romezer forintnyi összegről mondanak le. A debreceni telepvezető, aki gondolkodásával olyan magasan áll a borravalós autósvilágban, mint a Gön- cölszekér az égbolton, a következő magyarázatot fűzte elhatározásukhoz: „Fia­tal gárdát hoztunk ide, s nagyon fontosnak tartottuk már a kezdetén az egészséges morál kialakítását. Abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy a borravaló elfogadá­sának megengedése előbb- utóbb a borravaló kiprovo- kálásához vezet. Fiatal mun­kásaink megértették ezt...” A borravaló körül sokszor összecsaptak a vélemények, sokan ítélkeztek már felette. A kiátkozások nem segítettek. A borravaló maradt. Úgy hi­szem, bonyolult összetevők játszanak itt közre. Az in­dítékok között egyformán ta­lálunk gazdasági, társadalmi és érzelmi okokat. A borfa- valózás egyszerűen szokás lett. Ott tartok, hogy a „nem adok” gondolatra az emberek kellemetlenül érzik magukat. Mindegy, ki hogy magya­rázza, egy biztos, sokan ad­nak borravalót és azt ugyan­annyian elfogadják. Nekem is megvan a véle­ményem a borravalóról. Saj­nos azonban, nincs módom­ban beállni az ellene csatá- rozók hol zajos, hol halkuló hangú táborába, nem ítélkez­hetem felette. Nem állok olyan erkölcsi magaslatokon, hogy ezt nyugodt szívvel meglehessem. Azon egyszerű oknál fogva, merthogy, bár nincs autóm, de azok közé tartozom, akik adnak borra­valót. És itt féltem, itt aggó­dom én a debreceniekért. Az autósvilágban a borra­valózás törvénye uralkodik. Az országutak vándora bor­ravalót ragaszt a benzinku­tas kezébe, az ablaktörlő fi­úcska kezecskéjébe, még ak­kor is, ha az ablaktörlés — kétkedő vagyok — merő il­lúzió. Mert mit tudja az au­tós, hogy közben esetleg gyengébb minőségű benzint töltöttek a tankjába. De kezdjük egészen az elején. Sorba kell állni az autóért, az emberek boldogok, ha egyszer hozzájuthatnak. A gépkocsielosztó telepeken úgy érzik magukat, mint a szülőszoba előtt. Az újdon­sült autótulajdonos azt hiszi, ha borravalót dugdos a kiadó zsebébe, akkor jobb autót kap. Vagy csak boldogságá­ban borravalózik? Belekerült a kocsi nyolcvanezer forint­ba, s az a száz-százötven fo­rint baksis igazán csak bagó. Ez az, amiért nagyon aggó­dom a debreceniekért. És egy­ben drukkolok nekik, sikerül­jön megmaradniuk a maguk választotta erkölcsi magasla­ton, ne fogadjanak el borra­valót. Mit is mondott a deb­receni telepvezető? „Fiatal munkásaink megértették ezt." De még azt is hozzá­tette: Akármilyen furcsa is, sok értetlenséget okozott vi­szont a dolog — a vevők kö­rében ... Félek, mi fogjuk elrontani őket. MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN A tőkés eredetű személygépkocsik fogyasztói árának változása „Az árszabályozásról szóló 56 1967. (XII. 19.) Korm. szá­mú rendeletben kapott fel­hatalmazás alapján az érdekel­teket az alábbiak szerint uta­sítom: 1. A nyugati személygép­kocsi-típusok maximált fo­gyasztói árát — a tőkés szállí­tó vállalatok által végrehajtott áremelés, illetve a beszerzési ár növekedése miatt — hatá­lyon kívül helyezem. 2. Miután a tőkés szállító vállalatok folyamatosan hajta­nak végre árváltoztatásokat, jövőben a tőkés eredetű sze­mélygépkocsik fogyasztói árai a mindenkori beszerzési ár függvényében alakulnak. 3. A tőkés eredetű személy- gépkocsik új fagyasztói árát — maximált kalkulációs ténye­zők alapján — a forgalmazó kereskedelmi vállalat számítja ki, s gondoskodik azok meg­hirdetéséről. 4. Jelen rendelkezés a meg­hirdetés napján lép hatályba. Az ez ideig teljes összegben befizetett személygépkocsik változatlanul, a régi áron ke­rülnek átadásra, függetlenül az átadás időpontjától. Vallus Pál s. k­az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese” Tájékoztató a lakbérekről szóló j ogszabályokról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről, valamint a lak­bérekről, továbbá a nem la­kás céljára szolgáló helyisé­gek bérének rendezéséről szó­ló jogszabályok végrehajtása során több kérdés merült fel a jogszabályok egyes rend- delkezéseinek helyes értelme­zésével és alkalmazásával kapcsolatban. Az egységes joggyakorlat ki­alakítása érdekében az Épí­tésügyi és Városfejlesztés Mi­nisztérium az előírások értel­mezéséről tájékoztatót állított össze, és azt a tanácsok lakás­ügyi és építésügyi szakigaz­gatási szerveinek rendelkezé­sére bocsátott*. A tájékoztató választ ad a lakbér mérséklésével, illető­leg elengedésével, a bér- beszámítási jog engedélyezé­sével, a lakásberendezés fel­újításánál és cseréjénél a költségek 50—50 százalékos megosztásával, a nem lakás céljára szolgáló helyisegekhez tartozó területek, valamint a garázsok, gazdasági épületek használatáért megállapítható bérrel, és bérmérséklósekkel kapcsolatban felvetődött kér­désekre. Az említett kérdésekben a bérlők az illetékes helyi ta­nácsnál és a házkezelési szer­veknél kaphatnak részletes tájékoztatást. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom