Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

— 16. — Erre még álmában sem szá­mított. Amikor bementek a garázsba, az egyik udvar vé­gében, és látta arcukon a bű­vös, elszánt kifejezést, kezdte megérteni, hogy a legnehezebb még hátra van. A Gestapo épületétől nem messze vártak rá. Kiléptek az árnyékból és karon ragadták őt... Schultz és Stol-p. Az elegáns Schultz és Boldt bekötözött fejű, fa­ragatlan segédtisztje. — Megőrültetek! — mondta. Idehozták őt ebbe a garázs­ba, teljes némaságban és mind­ketten elővették fegyverüket. Kloss pisztolyát, Schultz el­vette, s a köpenye zsebébe csúsztatta. — Hans — szólalt meg vég­re —. Hans, te hólyag. .., azt hitted, hogy falhoz állítasz bennünket. Megmondtam: ne hagyd el az „Aranysárkány”-t. Rohadt ügybe keveredtél, fiú... — Együttműködtök — jelen­tette ki Kloss. — Mindjárt gondoltam. — Ne szórakozz vele! — vak- kantotta Stolp. — ö intézett el így engem, — kezével végig­simította homlokát. — Most járjon a szád! — fordult Kloss- hoz —, miket meséltél Mül­lern ek? Kloss hirtelen nevetésben tört ki. Micsoda ostoba hely­zet! Micsoda káosz! Néztek rá, mintha megőrült volna... — Dumálj! — ordított rá Stolp. — Kis butus — mondta Kloss —, ha bármit mondtam volna is. most nem hősködné- tek itt. különben, ellenőrizzé­tek egy óra múlva: Müller nem látogatja meg Boldtot és nem találja meg Kiéld kisasszonyt. — Ennek már semmi jelen­tősége — szólt közbe Schultz. — A lány megszökött! Ezzel sikerült kihoznia Klosst sodrából. Tehát minden hiába. Az egész finom mívű szerke­zet összeomlott, mint a kártya­vár. Ingrid Kiéld újra szabad! A halálos veszedelem nemcsak az összekötő nőt fenyegette! Klosst is! — Idióták! — kiáltotta. — hogyan engedhettétek meg­szökni?! Hogy az a hét... — de szívesen káromkodott vol­na most lengyelül! Németül nem lehet olyan zaftosán el­kerekíteni. A két tiszt döbbenten nézett rá. Felháborodása egészen biz­tos, őszintének hatott; fel sem merült bennük a kétség. — Tehát te nem segítettél neki a szökésben? Azt hitték, hogy ő! Tagadha­tatlan, volt alapjuk ezt feltéte­lezni. Most már semmit sem értettek. — Nem réjtnetem veK.a ara — mondta Schultz —, hogy na­gyon kínos helyzetben va­gyunk. Ingrid Kiéld nagyon sokat tud. Te is sokat tudsz... — De te a kezünkben vagy — fejezte be a mondatot Stolp és kibiztosította revolverét. — Sajnálom, Hans. — Schultz is kibiztosított. — Dugjátok el azokat az ócska csúzlikat! — Kloss hangjában nyoma sem volt a félelemnek. Szavaiban csak a düh csengett. — Bolondok vagytok, átkozott bolondok! Az egész tiszti konspirációtok gyerekjáték, cucu a Gestapó- nak... Csak bohóckodtok... Mit gondolsz, Schultz, elfelej­tettem biztosítani magam? Ha­lálom esetén a Kirsthovennek szóló levél illetékes kezekbe kerül — kezdte kijátszani aduit. Ki kellett terítenie kár­tyáit! No, és ahogy egy kicsit blöffölt... — Te tudod! — kiáltotta Schultz. — Tudom..., sőt többet is tudok. Meg akarlak menteni benneteket, ostobák, még ez egyszer meg akarlak bennete­ket menteni... Tegyétek el már azokat a vasdarabokat!... Bár, ha jól megnézzük a dol­gokat, semmi szükség rátok... Egy pipa bagót sem értek, tiszt urak... Schultz benyomta fegyverét a pisztolytáskába. Stolp, rövid tétovázás után, követte példá­ját. — Szeretnélek, Hans, szö­vetségesünknek tartani — mondta. — Tartasz, aminek akarsz — rándította meg vállát Kloss. Majd később kibogozza az ügyet és végigjátssza. Most egészen más érdekelte: hány órakor szökött meg Ingrid, és hogyan, és mennyi idejük van még. Igen, erről van szó: mennyi idő van még hátra? (Folytatjuk) fi ífízi energia jüiraje Egy nemrégiben kiadott ENSZ-je- lentés szerint a világon 1966-ban az egy főre eső energiafogyasztás megközelítette az 1,7 t szénnel egyenértékű ener­giát. Egy. a 2000. évre történő elő­rejelzés szerint a földgáz és az atomenergia mel­lett az ezredfor­dulóig a vízierő­művek fejleszté­sében van a jövő. Földünk számos kontinense: Afri­ka, Dél-Amerika, Ázsia, de részben még Európa is je­lentős energiát hordoz a még ki­aknázatlan folya­mokban. Kazahsztánban az Ili folyónál épül a Kapesa- gajszki vízierőmű, amelynek teljesít­ménye 434 ezer kilowatt lesz. .Az erőművel egyidő- ben épül a 170 km hosszú es r.O kilométer széles mesterséges víztá­roló, amelyet ha­talmas mérete miatt mesterséges tengernek is ne­vezhetnénk. Az új létesítmény 800 m3 víz tárolására lesz alkalmas. VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS ötven országból kiállítók és vendégek, összesen egymillió látogató — ezek a hatalmas számok az első vadászati vi­lágkiállítás jellemzői. A Ma­gyar Posta már tavasszal nyolc bélyeggel népszerűsítet­te a nagy eseményt, augusz­tusban a megnyitásra 10 forint névértékű blokk jelenik meg. A különleges alkalmat és a nemzetközi érdeklődést fejezi ki, hogy a kereten a budapes­ti kiállítás elnevezését öt nyel­ven olvashatjuk. A bélyegké­pen őzcsaládot látunk, ahogy a vadászok erdei tisztásainkon gyakran pillantják meg ezeket a kedves állatokat. A blokkot Légrády Sándor tervezte és az Állami Nyomdában raszteres mélynyomással készül. A témához tartozó soroza­tokból szép gyűjteményt lehet összeállítani, a kiállításon a legszebb filatelista anyagokat külön pavilonban tárják elénk. A Magyar Posta 1952- ben a hazai erdőkben élő ál­latokat mutatta be, három év múltán a vadász hű társa, a vizsla kapott két bélyeget. Tíz bélyeget 1964-ben igazi vadász sorrá emel az alul elhelyezett fegyver rajza. A Magyarorszá­gon lőtt világrekordot jelentő trófeák kilenc bélyegen szere­pelnek. A témához sorolhat­juk a ragadozó madarainkat ábrázoló sort és más kiadások néhány címletét. Az albumo­kat szép trófeák rajzát muta­tó bélyegzők is díszítik, ame­lyek közül filatelista szem­pontból érdekes a Nagykani­zsán 1968. szeptemberében használt lenyomat, amelyhez — szinte egyedülállóan — a helyi postahivatal rendes ke­letbélyegzőjét is kellett alkal­mazni. tatták figyelemre. A bélyegző fokozza a bélyeg érdekességét, többletként adja a felhaszná­lás helyét, idejét, esetleg más körülményekre is utal. A használt bélyegek gyűjtőinek néhány szabály: Tiszta, lehetőleg olvasható bélyegzős példány való al­bumba. (Olajos, elkent lenyo­mat értéktelen, elcsúfítja gyűjteményünket.) Két vagy több bélyegzős darabot —• egyes kivételektől eltekintve, pl. az 1900-as évek német 5 márkásai, ahol postai szabály volt két pecsét — másodren­dűnek tekintenek. Német gyűjtők csak a ke- rekbélyegzős (rundstempel) darabokat tekintik kifogásta­lannak, nem becsülik a gépi bélyegzők hullámvonal nyo­matát, sem a hirdető bélyeg­zők szövegrészét. A sarok­bélyegzők szövege olvashatat­lan, bizonyító erővel nem bír. Megfelelő bélyegzés feltalá­lása, olykor csekély értékű daraboknál is nehéz, ennek ellenére vegyes, használt és használatlan példányokból ál­ló sorozatot ne helyezzünk gyűjteményünkbe. Végül a legfontosabb: vi­gyázzunk a levelekre, a még papíron levő, tehát teljes bé­lyegzővel rendelkező bélye­gekre. Minden gyűjteményt díszítenek a régi levelek, az első kiadásoknál értékük lé­nyegesen magasabb mint a lé* áztatott példányoké. TÖRI». FEL A KÓKUSZDIÓT és megismered az országot, A Gilbert- és Ellice-szigete- ken, a nyugat csendes-óceáni angol gyarmaton járja ez a mondás, melynek igazát bizo­nyítja, hogy a lakosság meg-i élhetését a kókuszpálma és , a GYÓGYFÜRDŐK Csehszlovákia gyógyfürdői­ben számos ember gyógyult meg. Méltán világhírűek, még­is sokat propagálják ezeket a gyógyhelyeket északi szomszé­daink. Az egészségügyi vo­natkozású bélyegeket most 168 oldalas könyvben ismertetik, ennek fele a gyógyfürdőkről szól. Az angol és német nyel­ven kiadott könyv magas fi- latéliai kultúráról és jó pro­pagandaérzékről tanúskodik. Az ügyes feldolgozás minden­kinek vonzóvá teszi a bélye­gek, bélyegzők, levelezőlapok és fényképek segítségével be­mutatott gyógyhelyeket. Nagy figyelmet keltene, idegenfor­galmi propagandánknak új színt adna a hazai tájak, ter­mészeti adottságok hasonló ismertetése. HASZNÁLTAK A bélyeg megjelenését kö­vetően a filatelisták eleinte csak a postai kezelés közben lebélyegzett példányokat mél­kenyérfa biztosítja. A korall- szigetek alig 1000 négyzetki­lométeres területén 44 ezer ember él az évszázadok során kialakult formák szerint. A most kiadott 15 értékből álló új forgalmi sorozat három bé­lyegén a kókusz hasznosítása látható. Hat címleten a ke­nyérfa értékét ismerjük meg; termése táplálék, rostjaiból, háncsából szőnek, a házakat és a csónakokat fájából állít­ják elő. Négy bélyeg a halá­szat szokásos módján kívül bemutatja a fáklyafénynél tör­ténő lándzsás halfogást. Az enyhe éghajlat következtében a természet szinte munka nél­kül ontja a termést, a tenger bőven adja a halakat. A ten­ger sokáig óvta a szigetek ha­gyományos életét, de lassan ide is elhatol a civilizáció minden áldása és átka. Az egyik szigeten foszfátbányát nyitottak és egy másik, köz­igazgatásilag e gyarmathoz tartozó terület az angolok atom- és hidrogénbomba-kí- sérleteinek színhelye lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom