Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
Akik rosszul érzik magukat (Kétszáz takaró Vietnamnak Az Oxigén és Dissous Gázgyár VII. számú telephelye épül Dunaföldvár határában. A beruházó maga a gázgyár, a kivitelező pedig a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat tolnai építésvezetősége. ■ Az építési költség eléri a- 35 millió forintot. Az építkezés első részének átadási határideje tavasszal lesz. A ■ teljes befejezést pedig 1973 ■ tavaszára tervezték. Ötven, ötvenöt ember dolgozik itt az építkezés megkezdése óta, úgy egy éve. Az emberekből dől a panasz. * I gy nehéz dolgozni. Mi- ■*- ért nerti tudjuk megkapni egy hétre előre a munkát? Minden reggel várunk, hogy mi lesz a napi feladatunk. A brigád tíz tagja várakozik. Aztán- napközben is gyakorta előfordul, hogy új munkát kell kérnünk. Ilyenkor megint állnak és várnak az- emberek. Tíz óra is kárba- vész- így naponta. — A gépkezelők, akik a betont adják a munkánkhoz órabéresek. Mi meg teljesítménybérben dolgozunk, Nem volna ésszerűbb, hogy a gépkezelő anyagilag is érdekelt legyen a több termelésben? — Nincs rendjén, hogyha megreklamáljuk az elszámolást, és a válasz szerint úgy van jól, ahogy eredetileg kiszámolták azt, hamar mégis adnak 1—200 forintot, hogy csend legyen. Ha jó az elszámolás, — miért kapjuk a pénzt? Ha meg rossz, — miért nem ismerik be? — Olyan is előfordul, hogy a reklamációt elfogadják, de a jogos különbözeiét csak 2—3 hét múlva' kapjuk meg. Miért kell ennyi ideig várnunk a pénzre? — Jó volna ha kaphatnánk normakönyvet. Sokszor nem tudjuk, hogy melyik munkáért mennyi pénz jár. Csak a hónap végén derül ki, hogy miért dolgoztunk. Már van aki azt mondja, hogy azért nem adnak normakönyvet, hogy ne tudjuk meg, menyire vagyunk becsapva. — A bánásmód az, ami nem tetszik nekem. Az építésvezetőség több embere kriminálisán beszél velünk. Pedig amikor az emberrel úgy beszélnek a felettesei, ahogyan az emberrel illik beszélni, az a megbecsülés jele is. A rendes bánásmód talán felérne egv fizetésemeléssel. — Milyen a mi szociális ellátásunk!? Semmilyen! Az ivóvíz, — rossz! Az ebédlő, — ha a bokorban ennénk sem volna piszkosabb! Mosakodá- si lehetőség, — a szabadban a csapnál! Nyáron még csak hagyjáp. De .télen! Az ebéd, — minősége és mennyisége egyaránt kifogásolható. Azt mondták már amikor,szóvá tettük, hogy ez nem hizlalda. Hizlaldának nem is kell lennie, de tartalmazzon elegendő kalóriát, mert kubikosmun. kát végzünk! — Véstünk mi már betont eleget! Nem a mi hibánkból. Úgy adta ki a művezető a, munkát. Rosszul. Elvégeztük. Aztán jött az építésvezető, szentségeit, meg káromkodott válogatottam És vésnünk kellett. Bagóért. Pedig dolgoztunk cudarul. Igaz, lelkesedés az nem volt. ... És így tovább és így tovább,.. Normakönyv.. szó-’ ciális létesítmények... bánásmód. ... fizetés. .. munkaszervezés... És minden élőiről. A normakönyv és a fizetés kerül a legtöbbet szóba. Sokan beszéltek. Az emberekből dől a panasz. Ha ilyen sokan é< egybehangzóan mondj, k, kell hogy legyen igazság a szavuké ban. — Sok itt'a szedett-vedett ember. A rendőrség állandóan kuncsaftunk. Érdeklődni járnak ide az embereink felől. Nagy a fluktuáció.. Jönnek- mennek. Ezek az emberek az_ után össze-vissza beszélnek mindent — így Csizmadia ■Endre technikus. — Én olyanokkal beszéltem, akik szinté az építkezés kezdete óta itt dolgoznak. — Olyan talán nincs isT, Néhány hónap után sokán elmennek innen. Állandóan cserélődik a gárda. — Nem gondolja, hogy akkor bizony annak okának kell lennie?! — ... Hát, bizonyosan.., * gok baj van ám ott! Amolyan összeverődött banda az!'Jönnek és mennek. A fizetés utáni napokat a kocsmában töltik. Isznak és kártyáznak. A 'rendőrség is gyakori vendég az építkezésen. — mondja Rottler Antal építésvezető. * ‘ , Hány embér az aki után érdeklődik a rendőrség? — Vannak. .. — De hány?! Öt, tíz, harminc. .. — Hát úgy 4—5. — De a többi 45—50 ís panaszkodott! — Mikel? A bánásmódról, hogy embertelenül, drasztikusan beszelnek velük. — Ha hiba van, azért kell beszélni Szépen meg sz°ktuk — Szépen? Nem ezt mondtak. Aztán; nem ismerik ki magukat a bérelszámolás rejtelmeiben Anélkül dolgoznak, hogy tudnak miért mennyi pénz jár. Úgy mondják: az csak a hónap végért derük'ki. ~ Tudnak arról, legfeljebb átmenetileg nem tudtak, meri nem volt normásom. Most már van Amikor megkapják a munkát tudják azt is, hogy annak elvégzéséért mennyi pénz jár. ‘ J Úgy mondják; rossz a munkaszervezés. Valóban. Nem megfelelő a művezető. A közeljövőben leváltjuk. Nem ért a rajzolva-lati^0ZhP UJ- ° maS« i-s belátja hogy ekkora volumenű kozni3''*1 képtfelen - mfegbirbőT P»!Syi lehetett *gy valaki-' női egy ilyen . nagy építkezés művezetője?' ePWKezes — Nem volt jobb. — Hiányzanak, a szociális, létesítmények; . Meg többen kifogásolják'." hogv nem kapják meg a különélési pénzt, amikor korábban kapták. Tizenkét elösizállási ember kerékpár- hasiználati 'díjat sürget, hiába... ,— A különélési pénzt korábban ' olyanoknak is adtuk, akiknek nem járt. Csak azért,’ hpgy kapjunk- munkást. Most egy, rendelet megszigbrítottá a dolgot. Ezért, kellett, többektől megvonnunk. Kerékpárkópta- tási díj is. csak 10 kilométeren felül jár. . . Ezeket meg kell hogy értsék.. „ . T YaJon megmagyarázták-e érthetően az ott dolgozóknak mindezt?! — Meg, perzse. — Nem'ügy tapasztaltam. IVem tudok munkát szer- 1 ^ veeni, ha nincsenek meg ; annak a kellő feltételei — mondja Csada János műr vezető. — Egy hétre előre mondjam meg a brigádoknak, hogy ki mit csináljon?! Jó is volna, ha én magam tudnám, meg is mondanám! De mindig közbejön valami. Például az anyaghiány. Nincs telefonunk Ha problémám van, sürgősen még csak intézkedni sem tudok. így nézünk ki.., * TTgy ötven ember panasz- kodott, amikor ott jártam az építkezésen. Aztán elismételték a szavukat akkor is amikor az építésvezető is jelen volt. A közös beszélgetésen derült ki, hogy normakönyv a dunaföldvári építkezésen nincs. Egyetlen példány sincs. — Minek volna? Úgy sem ismernék ki a 27 könyvben magukat! De majd azokat kigépeljük belőle, amelyekkel magúknak sűrűbben van dolguk — ígérte az építésvezető. Megígérte azt is, hogy igyekszik levetkőzni a csúnya beszédet. Majd hozzátette: — De tudják meg, ha csend, ben vagyok az nem jó jel. Akkor tényálladéki jegyzőkönyvet veszek fel, s az maguknak lesz rosszabb!? Ebéd, mosdó és egyéb ügyekben is elhangzott az ígéret, hogy megpróbálnak intézkedni. Majd meglátjuk.A dunaföldvári építkezés munkásai elégedetlenek. Valahogy rosszul érzik magukat. Amikor elősorolták panaszaikat, a vezetők repli- káztak: —'És azt miért nem mondja el, hogy fél háromkor a nfjulainak’- 'szedett ' füvet, amikor a munkaidő ötig tart? Hát amikor barkácsolt idebent és nem szólt érte senki?! Igen, fáj, hogy levontam egyszer egy órát, mert nem látott reggel 7-kor pontosan a munkához, de azt miért nem mondja el, hogy az már a negyedik nap volt, egymás után. A replika meggyőződéssé érleli bennem, hogy ezen a telepen szörnyű laza a munkafegyelem! Nem lehet úgy irányítani, hogy egyszer elnézek, másszor meg büntetek, ugyanazért a dologért. Hol marad a következetesség?! Az építkezésen egyszerű emberek dolgoznak. Sok mindenben tájékozatlanok. Részben, mert megfelejtkeztek tájékoztatásukról, másrészt pedig tájékoztatásuk nem volt megfelelő. A tájékozatlan ember pedig köny- nyen válik gyanakvóvá. Tudatlanságában hiheti, hogy becsapják. A' jogtalan ked- vezményt jogosnak fogadhatja el, s annak elvesztését érezheti jogtalannak. Az emberekből a dunaföldvári építkezésen dől a panasz. Van amiben igazságuk van. De több dologban tévednek is. Tenni kellene valamit, hogy több mint ötven ember ne érezze magát rosszul a munkahelyén. MÉRY ÉVA Tanévnyitó ünnepélyek Szekszárdon A Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya közli, hogy a város alsó fokú ' oktatási intézményeiben a tanévnyitó ünnepélyek az alábbi időpontokban lesznek. I. sá: Iskola: szeptember 1-én 9 órakor II: sz. Iskola szeptember 1-én 17.30 órakor TI1, sz. Iskola szeptember 1-én 17 órakor ÍV. sz. Iskola szeptember 1-én 17.30 órakor ' Kisegítő Iskola szeptember 1-én 17.30 órakor Hónapok óta kötik, horgolják, varrják a takarókat a megye ipari szövetkezeteinek asszonyai-leányai. A „Takarót Vietnamnak” akcióba eddig mintegy négyezer szövetkezeti nődolgozó kapcsolódott be. A legváltozatosabb formában és módszerekkel készítik a takarókat. Kilóra vásárolják a hulladék műszőrmét és varrják össze takaróvá, kötődék maradékanyagait fejtik fel és horgolnak, kötnek belőle takarót, stb. Néhol a nőifodrász-üzletek vendégei is bekapcsolódnak a munkába, amíg sorukra várnak, fejtenek, vagy horgolnak. Tegnap reggel elindították az el?ő — kétszáz darabból álló — takarószállítmányt, amit az elmúlt héten hoztak be a megye szövetkezetei a KISZOV-höz. A szállítmányt az ipari szövetkezetek megyei nőbizottságának küldöttsége adta át a fővárosban a Magyar Nők Országos Tanácsának. Képünkön autóra rakják a takarókat. Munkamegosztás a mezőgazdaságban Az aratási kampánymunka, ahogy azt az utóbbi években számtalanszor tapasztalhattuk, csak úgy bonyolítható le zökkenőmentesen, ha azt jó előre alaposan átgondolták, megszervezték. Előre megállapított program szerint dolgoztak, minden dolgozó megkapta a beosztásit és idejében minden és mindepki. a helyére került, így van ez, nemcsak az aratásnál, hanem mindazoknál a jelentősebb mezőgazdasági munkáknál, amelyek próbára teszik a termelőüzemek erejét. Egyre kevesebb termelőüzemben találkozhatunk fejvesztetten szaladgáló gazdasági vezetőkkel, tsz-elnökökkel, főagro- nómusokkal. S lassan mind kevesebb lesz azoknak a vezetőknek a száma, akik hiábavaló vitákkal a késő esti órákig élhúzzák az amúgy is fáradt brigádvezetőkkel, tsz-ve- zetőkkel a munkamegbeszéléseket. Nemcsak az állami gazdaságokban, hanem a termelőszövetkezetekben is egyre jobban elhatárolódnak egymástól a munkaterületek. S noha a végső eredmény valamennyi munkaterületen dolgozónál egyfor. mán csapódik le, egy-egy ágazat a maga speciális munkaterületének megfelelően szervezi meg év közben a munkát. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a gazdálkodás szerkezetét az állattenyésztés, növénytermesztés, kertészeti termelés arányát a terv- készítés idején hangolják ösz- sze, s év közben sokszor az egyes ágazatok vezetőinek mindennapi hivatalos megbeszélése a gépek elosztására, a munkaerő átcsoportosítására szorítkozik. Az állami gazdaságokban gyakori, hogy az egyes üzemágvezetők egyáltalán nincsenek termelési kapcsolatban egymással, éppen a munkájuk különféle természete, speciális jellege miatt, s évente is mindössze néhány tanácskozáson találkoznak egymással. A munkamegosztás nemcsak a termelőüzemek egészére vonatkozik, hanem egy-egy üzemrészen belül is vannak speciális szakterülettel foglalkozók, hisz a gépek, a növényvédő szerek szakszerű kezelése sem bízható akárkire. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok azon túl, hogy adottságaiknak, profiljuknak és nem utolsó sorban munkaerőellátottságuknak megfelelően tervezik termelésük szerkezetét, megfelelő gondot fordítanak arra is, hogy az egyes munkacsúcsok ne fedjék egymást. Az egyes növényápolási, betakarítási munkák között legtöbbször akad idő, hogy a dolgozók lazítsanak kicsit, azaz lazítanának, ha nem várna sokukra az ugyancsak esedékes mezőgazdasági munkák sora a háztáji földeken. A mezőgazdasági munkák egy részénél a munkamegosztás szervezettsége még valószínű, jó ideig elmarad az ipar szervezési szintjétől, ha egyáltalán az ipari termelést összehasonlítási alapnak vehetjük. Éppen a mezőgazdasági munka sajátosságainál fogva: hogy élő anyaggal dolgoznak, hogy az időjárás is beleszól a termelési eredmények alakulásába. A munkamegosztás a mezőgazdaság egyes területein már kialakult, más területeken kialakulóban van. Terjedését, állandó fejlődését, módosulását a technikai fejlődés, a korszerűsödő mezőgazdasági kultúra diktálja. Népújság 1971. augusztus 31.
