Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-26 / 200. szám

Óriást faktorok „Mikroanyagokkal" — maximális termés A növények a testük felépí­téséhez, a termésérleléshez az oxigénen, szénen, hidrogé­nen kívül legnagyobb meny- nyiségben nitrogént, foszfort, káliumot, ezenkívül kalciu­mot, magnéziumot, kent és vasat használnak fel, de már több mint negyven elemről bebizonyították a korszerű, pontos vizsgálati módszerek­kel, hogy szinte nélkülözhe­tetlenek a növények számá­ra. Amíg a nagyobb arány­ban szükséges úgynevezett makroelemek mennyisége a növényekben egyenként meg­haladja a 0,1 százalékot, a többi mennyisége ennél sok­kal kisebb, 0,001—0,000,01 szá­zalék közé esik. Ezeket a rendkívül kis mennyiségben szükséges elemeket mikroele­meknek, vagy másképpen nyomelemeknek nevezzük. Bármilyen kevés ' kell belő­lük, ha ehhez nem jutnak Sok gondot okoz a porkep- zódés, ami különösen azért káros, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között szám. tálán betegségokozó baktéri­um is a levegőbe kerül. Ezen­kívül egyre fokozódik a zaj­ártalom veszélye is, mivel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a közlekedés fejlődésével, egyre emelkedik a zajszínt. Azonban a porképződés és a zajszínt is jelentősen csök­kenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képez­hető a talajt szárító napsu­garak, a száraz talajfelszínt felkavaró szél és a zajforrá­sok ellen. Az ezzel kapcsolatos vizs­gálatok szerint a lombfelüle­tek árnyékában rendszerint kb. 4 C“-al alacsonyabb a lég­hőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nél­küli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár fe­lére is csökkentheti a szintén szárító hatású és port kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy része megta­pad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamossa a ta­lajra, és így tisztább lesz a le­vegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiának körülbelül egynegyedét el­nyelik és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymér­tékben korlátozzák a zaj ter­jedését és kedvezőtlen hatá­sait. Ennek eredménye, hogy a fákkal betelepített utcák­ban csaknem ötszörte kisebb zajszínt mérhető, mint az olyan utcákban, ahol nincse­nek fák. A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfe­lelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erőslombú fák, cserjék és kö­zülük is a széles, nem hasoga­tott levelűek jobb hatásúak a többinél. Ennek megfelelően legjobb hatásúnak a hegyi ju­harfákat tartják és ugyanak­kor egyáltalán nem ajánlják fásításhoz a japánakácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület .éghajlati és talajadottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fognak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a ma­gas sótartalmú szikes és a száraz, vizet alig tartó homok­talajú terület. Ezeken a terü­leteken a mostoha viszonyo­kat is tűrő fafajokat kell tele­píteni, még akkor is, ha ke- yésbé mutatósak. Ennek meg­A kiállítás legszebb, legérté­kesebb darabja a millennium idejéből való. Az országgyűlés elnökének az ezredéves jubi­leumi ünnepségekre készítet­ték a Köbler-testvérek. A jár* művek mellett díszes lószer­számok, kocsis-, lovász- és díszhuszár-egyenruhák sora­koznak. hozzá a növények, nem képe­sek tökéletesen fejlődni. Azon­ban a mikroelemhiányból ere­dő fejlődési rendellenességek nem minden esetben tűnnek fel. Ezért gyakori, hogy az egészségesnek látszó növé­nyek mikroelemekkel való el­látása is ugrásszerű termés­javulást eredményez A mikroelemek közül ná­lunk legtöbbet a borral fog­lalkoztak. Megállapították, hogy a virágképződésben és a terméskötődésben van nagy szerepe, tehát a hiánya csök­kenti a termésmennyiséget. Ezenkívül a csírázást is ser­kenti, és fokozza a növények szárazságtűrését, ami a gyak­ran aszályos nyaraink miatt különösen kedvező. A rézszulfátot rézgálic né­ven már régóta alkalmazzák a növényekben élősködő gomba­betegségek ellen. Használata oldásához nagy segítséget je­lentene a kedvező természeti adottságok figyelembevételé­vel előállított új hárs és más fafajták. Az a legjobb, ha a fákból nagy területen, jelentősebb megszakítás nélküli, és egé­szen a földig érő, zárt, tömött lorflbfal alakul ki. Ezért kü­lönösen káros, ha többé-ke- vésbé indokolatlan fakivágá­sokkal megbontják a már meglévő fasávokat A fák alá legalább az egyik oldalon, a zaj-, illetve porforrás felől, sűrű növésű cserjéket is cél­szerű telepíteni, ami kitölti a fakoronák és a talajszínt kö­zötti teret. A kedvező hatás leghama­rabb gyors növekedésű, és már koronás állapotban, földlab­dával telepített fákkal érhető el. Ahol nincs mód fasáv ki­alakítására, ott az élősövény­nyel is helyettesíthető. Egy húsz méter széles vegyes fa- és cserjesáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, magas' sövény­nyel. K.L. során felfigyeltek arra, hogy egyes gyümölcsösökben a gombafertőzéstől mentes fáit is szebben fejlődtek és bőveb­ben teremtek a rézgálicos permetezés hatására. Ma már a Balaton-menti lőzegtalajú területeken 5—15 kgkataszt- rális holdankénti rézgálic ki­juttatását ajánlják, mert ez­zel gyorsítható a növények fejlődése, és fokozható a mag­termés. A gyümölcsfák fej­lődését gyakran gátolja a cinkhiány is, törpeszártagúsá- got, ecsetágúságot okozva. A tünetek cinkszulfát adagolásá­val megszüntethetek. Ezek a legfontosabb hatások ;s bizo­nyítják a mikroelemek jelen­tőségét. Ennek ellenére csak újabban kezd térthódítani a mikro­elemtrágyázás, mert a rend­kívül kis mennyiségben szük­séges anyagokat nehéz egyen­letesen kijuttatni. Ez szilárd, szemcsézett, vagy por formá­ban csak úgy oldható meg, ha más tápelemet tartalmazó mű­trágyával keverik el. Így kap­ják a nyomelemes műtrágyá­kat A mikroelemtrágyázás má­sik formája a permettrágyá- zás. Már egyre több eredmény bizonyítja ugyanis, hogy a nö­vények a gyökérzetükön kívül a leveleiken keresztül is ké­pesek kisebb mennyiségben különböző anyagokat felvenni így még gyorsabb is az anyag- felvétel, és a levelekre került anyagok zöme előbb eljut a növények különböző részeibe, mint azok, amelyeket a gyö­kerek vesznek fel. Mivel a mikroelemekből csak csekély mennyiséget kell adagolni, legjobb permettrágyázás for­májában kijuttatni. A külön­böző mikroelemek sokféle nö­vényvédőszerrel is keverhetők anélkül, hogy a hatásuk, vagy a növényvédő szerek hatása csökkenne. A mikroelemtrá­gyázás tehát összekapcsolható a növényvédő permetezések­kel. Az újabban forgalomba- kerülő WUXAL nevű szer, ami többféle mikroelemet is tartalmaz, ugyancsak lomb­trágya, azaz permetezéssel jut­tatható ki a növényekre, A Kavicsbánya Vállalat délegyházai kavicsbányájában éjjel-nappal dolgoznak -a hatalmas kotró és osztályozó gépek, hogy minél többet szállíthassanak az építkezések egyik legfontosabb alapanyagából, a kavicsból. Az osztályozóban 3 km bosszú szalag- rendszer naponta 1200—2000 köbméter anyagot továbbít. Képünkön: A kavicsbányából iparvágányon szállítják a kavicsot a délegyházai va­sútállomásra, £MTI foto — Király Krisztin^ felit* — K§). A múzeumban díszhintók, a városi közlekedésben haszná­latos népszerű Jiakkerek, nyit­ható tetejű utazókocsik, hajtó-, vadászkocsik is helyet kaptak. Hiányoznak azonban a parasz­ti, szállításra, közlekedésre használt szekerek, fogatok. Ezeket később, egy másik mú­zeumban szándékoznak kiálliA tanú KAPAR MARTA J A Lajtahansági Állami Gazdaságba óriástraktorok ér­keztek. A K—700-as szovjet, 8 hengeres, 200 lóerős turbo- ventillátoros óriásgép 10 óra alatt 8 ekefejjel 40 hold szán­tást végez. E gép előnye, hogy enyhíti a traktoros-hiányt* hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—6 hagyomá­nyos traktort, illetve traktorost helyettesít. Kocsimúseum Párádon Párád, a gyógyvizéről, ter­mészeti szépségeiről messze- földön méltán híres mátrai üdülő a napokban újabb látni­valóval gazdagodott. Megnyílt az egykori Károlyi-féle „cifra” istállóban a Közlekedési Mú­zeum első hazai kocsimúzeu­ma. A szép, műemléki eile gű épü­letet eredeti formájában állí­tották vissza. A Közlekedési Múzeum értékes, gazdag anya­got gyűjtött egybe. Kocsikat, hintákat, lószerszámokat, ko­csisöltözékeket mutat be Pá­rádon. Az ember több mint ötezer éve használja a fogatot, a ko­csit. Vajon lesz-e még az em­beriség történelmében közle­kedési eszköz, amely ilyen hosszú ideig szolgál? Az első termekben a kocsi­építésben évszázadok folyamán szakosodott bognár, kerékgyár- tó, kovács, nyerges, kárpitos* kocsifényező műhelyek szer­számait állították ki. Ott van az 1700-as évek óta híres Köb- ler kocsigyárosok műhelyének részlete. Látható az első Ma­gyarországra települő Köble* Párizsban nyert aranyérmei oklevele is — amelyre itthon lovagi címet kapott. A kerékműhelyben „bok&z- zák”, küllőbe állítják a kere­ket, faragótönkön formázzák a küllőt. Amott a korbát, a ko­csiszekrényt alakítják. A ko­vácsműhelyben felépítettek egy kovácstűzhelyet, fújtatóval. Szerszámaival, berendezéseivel megvették a mohácsi kovács­mester, Bakó János műhelyéti kiállították a zalaegerszegi Ba- zsó József kocsigyártó mester 1925-ben nyert aranyérmét, ok­levelét. A kocsi történetére néhány metszet, sírkő, rajz utal. Az asszírok, a rómaiak, a görö­gök idejéből. Hazai vonatkozá­sok: a kocsi; a kerék Kocs köz­séghez fűződő eredete. A füzes­gyarmati ktsz, a budapesti ko­csikárpitos, Hajnal mester újí­tották fel a díszes, színes hin­tákat, utazókocsikat, vadászfo­gatokat. Fehérvárról származik a kék kárpitú városi szekér, Nógrád. megyei az úri szán, piros al- vázas a Károlyi-vadászkocsi. Az első Eszterházy-kocsit Csekleszen készíttette egy bécsi kocsigyárossal Eszterházy An­tal. A Károlyi-uradalomban használták a zöldre festett, fa­rugós orosz vadászkocsit, a tarantászt. A múlt század utol­só éveinek utazóhintaját egy váci mester készítménye rep­rezentálja. A kocsit Drágffy ügyvéd használta országjáró útjaihoz. KORUNK ^övényfalak — por és zaj ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom