Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
* A megye mezőgazdaságának műszaki fejlődése a fejlesztés néhány problémája 9 muszaiu naiaaas ioaa a termelési eszközök fejlettségében, a korszerű termelési eszközök elterjedésében, ezek korszerű és célszerű felhasználásában mutatkozik meg. A megye mezőgazdasági nagyüzemei műszaki fejlettség tekintetében erősen eltérő szinten állnak, mégis megállapíthatók bizonyos általános jellemzők, amelyek a gazdaságok zömében megnyilvánulva, a megyéről képet adnak. A mezőgazdasági üzemek, ezen belül a termelőszövetkezettek fejlődését is nagymértékben segítette, hogy a harmadik ötéves terv időszakában közel 2,5 milliárd forintot használtak fel fejlesztési célokra, ez mintegy 90 százalékkal haladta még a második ötéves terv tényszámait. A termelőerők gyors ütemű fejlődésének, a nagyüzemek megerősödésének eredményeképpen évről évre növekedett a termelés és a legtöbb területen emelkedtek a fajlagos hozamok.' Ebben közrejátszott a hazai és külföldi tudományos eredmények alkalmazása, az intenzív fajták gyors elterjesztése, a kémiai szerek széles körű fel- használása, a modern gépi technika használata. A fejlődés elsősorban a növénytermesztésben dinamikus, az állat- tenyésztésben viszonylag szerényebbek az eredmények. A műszaki fejlődés nem pusztán technikai, kémiai és biológiai, hanem ökonómiai oldalról is bekövetkezett. Elsősorban a nagyobb politikai, szakmai fel- készültség, az intenzívebb és célravezetőbb munka — mind az irányításban, mind a végrehajtásban — hozta meg a gyümölcsét. Ma már elmondhatjuk a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeiről, hogy néhány növénykultúra termesztésében a világ élvonalához tartoznak. A gazdaságirányítás új rendszere megteremtette azt a gazdasági környezetet, amely egyre inkább szükségszerűvé teszi az új technika gazdaságos alkalmazását. Fejlesztése elsődlegesen meghatározó tényező és alkalmazása alapját képezi a termelés színvonalának. A műszaki haladás különösen a következő vonatkozásokban érezhető: gépesítés, növekvő műtrágyahasználat, kémiai növényvédelem, takarmányke verékek alkalmazása, talajjavítás, nagyobb hozamú növény- és állatfajták elterjesztése, a technológia korszerűsödése szakmérnökök, mérnökök, technikusok és szakmunkások szá mának növekedése. Megállapíthatjuk, hogy a műszaki haladás szinte valamennyi — de legalábbis valamennyi lényeges — eleme jelentősen fejlődött az elmúlt évek során. Jelentősen megnövekedett az építéssel szembeni igény. A beruházásoknak kb. kétharmada építési beruházás. Ebből épült meg, vagy építés alatt áll 25 tehenészeti és 16 sertéstelep korszerű épületszerkezeti és technológiai megoldásokkal. A gépesítés a mezőgazdasági fejlesztés egyik legdöntőbb eszköze. A mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek száma jelentősen megnövekedett, alkalmazásuk széles körben elterjedt, s a gépek által végezhető munkák skálája bővült. A talajmunkák, vetés, aratás, csaknem teljesen, a szállítás 70—75 százalékban gépesített. Jelentős az előrehaladás az állattartás termelés- technológiáinak gépesítése terén, de ez még korántsem kielégítő. Terjednek a technológiai géprendszerek, amelyek komplex módon gépesítik a termelés folyamatait a végtermékekig. Meghatározó tényezővé vált a mezőgazdasági termelésben a kemizálás is. (Műtrágyák, növényvédő szerek, a takarmányozásban felhasznált vegyipari anyagok, műanyagok.) A kemizálás a műszaki haladás egyik leghatékonyabb módszere, a mezőgazdaság technikai forradalmának jelenlegi szakaszát jellemzi. A vegyszerek mezőgazdasági alkalmazásának lehetősége gyorsan bővül és a gyakorlati alkalmazási köre egyre inkább szélesedik. A növénytermesztés jelenlegi fejlesztési színvonalán a terméshozamok növelésében a műtrágyázás hatása mintegy 55— 60 százalékra tehető. A megyében 1965. évhez viszonyítva két és félszeresére nőtt az egy kh szántóterületre jutó műtrágyamennyiség. A kémiai növényvédelem területén is jelentős az előrelépés. Többszörösére növekedett a növényvédő és gyomirtó szerek használata. A mezőgazdaságban a különféle műanyagok alkalmazásának köre bővül. Korszerűbb technológiák bevezetését, új megoldások általánosítását teszi lehetővé. A hagyományos területek mellett (csomagolás, tartályok, műanyag zsákok) a műanyagok előtérbe kerülnek azokon a területeken, ahol felhasználásuk gazdaságos. (Műanyag fóliák, növényházak, elemek, fóliaágyak, műanyag csövek, alkatrészek, mezőgazda- sági épületszerkezetek stb.) A műanyagok előállítási ára jelenleg még magas, gyorsabb és szélesebb körű alkalmazásuknak ez határt szab. A műszaki haladás további elemei közül különösen új, az eddiginél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező növény- és állatfajták elterjesztése, a termelési szerkezet belterjesebbé válása, a technológia korszerűsödése, szakemberek, szakmunkások számának növekedése figyelemre méltó. A műszaki forradalomnak rendkívül nagy hatása van a parasztságra. A mezőgazdaság tudatos fejlesztésével együtt megy végbe, s a mezőgazdaságban alkalmazott technikai elemek gyarapodása jelentősen elősegíti az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulását. A lényeges elemek fejlődése mellett ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy a műszaki haladás eredményei nem, vagy legalábbis nem mindenütt mutatkoznak meg a kívánt mértékben. A műszaki haladást szolgáló eszközök egy része nem áll megfelelő mennyiségben és választékban a mező- gazdaság rendelkezésére. Az új támogatási rendszer, a szűk fejlesztési alapok inverz helyzetet teremtettek a beruházások vonatkozásában. Esetenként hiány mutatkozik erő- és munkagépekből, vagy tartozékaiból. Nem áll rendelkezésre keverék, illetve összetett műtárgya. A növényvédőszer-el- látás jelentősen javult ugyan, de még mindig előfordul, hogy a gazdaságok nem jutnak időben a szükséges anyagokhoz. Egyes készítmények a rezisztencia növekedése, vagy a fel- használásnál elkövetett hibák, stb. miatt nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gépek kapacitását nem mindenütt használják ki a szükséges és lehetséges mértékben. A műtrágyaadagok nagyságának a hatóanyagok arányának, a kiszórás időpontjának meghatározásánál elkövetett gyakori hibák a műtrágyák érvényesülését rontják. A takarmány- keverékek etetésének biológiai és gazdasági hatásfokát helyenként az adagok összeállításában elkövetett hibák csökkentik. Nem fejlődik kielégítően az öntözéskultúra sem, mert nem mindenütt használják ki az öntözési lehetőségeket. A műszaki haladás hatásfokát rontja az is, hogy á korszerűbb eszközök és eljárások alkalmazásával egyidejűleg az alapvető jelentőségű eljárásokat nem megfelelően, illetve nem jó minőségben hajtják végre. (Például a nagyobb műtrágyaadagok sok helyen csak arra elegendők, hogy a rosz- szabb talaj munka, a késői vetés, a hiányos növényápolás, a rosszul szervezett betakarítás stb. során elkövetett hibák termeléscsökkentő hatását semlegesítsék.) Problémákat okoz, hogy a műszaki haladás nem eléggé arányos és összehangolt. Az egymással összefüggő eszközök és eljárások nem mindig fejlődnek egyenletesen. A szállítás gépesítése viszonylag gyorsan fejlődött, a rakodás gépesítése és az utak kiépítése és karbantartása jelen-: tősen lemaradt, ami a gépi szállítóeszközök hatékonyságát rontja. A műszaki fejlesztés technikai elemeinek, illetve etek kombinációinak alkalmazása egyben előtérbe helyezi a biológiai elemek fejlesztésénék szükségességét és sürgősségét is. A fejlesztés technikai elemei legtöbbször nem önmaguk növelik a hozamokat, hanem ezt csupán lehetővé teszik. A fejlődés folyamán ugyanit a növények és állatok genetikai fejlesztése nélkül feszültség keletkezik a technikai elemek nyitotta kapacitás és az ezt kihasználni nem képes genetikai kapacitás között. (Korszerű komplex állattenyésztő telepeken alacsony termelésű állat- állomány, stb.). A negyedik ötéves tervtörvény fokozott követelményeket állított a mezőgazdaság élé. A növénytermesztésben 2,7 százalékos, az állattenyésztésben 3,2 százalékos, összességében pedig 2,9 százalékos átlagos évi növekedést tűzött ki célul. A Magyar Szocialista Munkáspárt tizedik kongresszusa is egyik alapvető feladatul jelölte meg a negyedik ötévés terv előirányzatainak teljesítését, ezen belül is a munkatermelékenység emelését. A magasabb szint és követelmények megjelölésével meghatározta a mezőgazdaság fejlesztésének útját. A termelés szakosításának és erőteljes koncentrációjának folyamata a következő években folytatódik, főként a termelési kooperációk terén. A megye mezőgazdaságának jelenlegi fejlettségét és a termelési adottságokat figyelem- bevéve a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 16—18 százalékos termelési érték növelésére van lehetőség. Az elő- > irányzott termelésnövekedésben jelentős szerepe van a műszaki eszközök növelésének. Erre a célra az 1971. évi és a középtávú tervekben jelentős összegeket irányoztak elő a mezőgazdasági üzemek. Perel Dániel Az áfész-kongresszus előtt — Tolnán Mint minden fogyasztási szövetkezetben, a tolnaiban is készülnek az áfészek kongresz- szusára, amelyet ez év decemberében tartanak. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy nem SZÖVOSZ-kongresszusra készülnek. Ezt megelőzően ugyanis SZÖVOSZ-kongresszusok voltak, és mindenki hajlamos a megszokás alapján SZÖVOSZ-kongresszust említeni. A földművesszövetkezeti mozgalomban, illetve a fogyasztási szövetkezetek életében bekövetkezett nagyon lényeges változásokat fejezi ki ez a névkülönbség. Mindenekelőtt azt, hogy a korábbi mechanikus és jórészt indokolatlan centralizáltság helyett előtérbe került a szövetkezeti demokratizmus. Következésképpen nem a felsőbb szerv tart kongresszust, mert az különben sem létezik, átalakult érdekképviseleti szövetséggé, hanem a mozgalom gerincét jelentő szövetkezetek közvetlenül, ideszámítva a fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteket egyaránt. Nos, ebből adódik, hogy egy-egy szövetkezet készülődése is bizonyos tekintetben eltér a régitől. Most is van munkaverseny és felajánlás, a hangsúly azonban áttolódott arra, ami a szövetkezeti célkitűzések magvát jelenti. Persze, ehhez a verseny és a felajánlás is kapcsolódik, de néha csak áttételesen, és különösen korábban sok volt benne a formalitás. Tolnán is el kellett dönteni olyan elvi, de egyben nagyon is gyakorlatias kérdést, hogy mit is tekintsenek a fő célkitűzésnek. Valamiféle elvont, nyereségre való törekvést, vagy a tagság szolgálatát? Az új szövetkezeti szellemnek megfelelően itt is úgy foglaltak állást, hogy e kettő dialektikus harmóniáját kell előtérbe helyezni. A hangsúly csakis a tagsági érdekeltség fokozása lehet, de az semmiképpen sem képzelhető el tisztes nyereség nélkül. Hogy ez érthetőbb legyen, mindenekelőtt tisztázni kell a tagsági érdekeltség fogalomkörének értelmezésében bekövetkezett változásokat. Régebben az érdekeltséget Tolnán is, másutt is leszűkítették a részjegyre, és a hozzá kapcsolódó vásárlási visszatérítésre. A tagsági viszony formális megtestesítője valóban a részjegy. És ezt most Tolnán is felemelték 50 forintról 10Q-ra. De tudomásul kell venni, hogy a tagsági érdekeltség, a tagság és szövetkezet viszonya szempontjából nem elsődleges jelentőségű. Valamikor, a szövetkezetek kialakulásának időszakában számottevő volt a gazdálkodás szempontjából a részjegy is. Akadt szövetkezet, ahol természetben — mbndjuk kukoricában — szedték a részjegyet. Viszont a szövetkezetek megerősödésével párhuzamosan szembetűnően megváltozott a részjegy szerepe. A Tolna és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben például mindössze 350 000 forintot tesz ki a részjegyek összege, ugyanakkor az összvagyon 17 millió forint. Nem nehéz belátni, hogy a gazdálkodás a nyereségképzés szempontjából a részjegynek elenyészően kis szerepe van. Ebből az következik, hogy nincs tagsági érdekeltség? De igenis van, csaknem a részjeggyel, és a nyereségvisszatérítésssel azonos. Valaki nem azért lesz tagja a szövetkezetnek, hogy jó esetben néhány sízáz forint visszatérítést kapjon az év végi elszámolás alapján. Inkább azért lesz tagja, hogy az minden lehető módon segítse a legkülönfélébb ellátási igényeinek kielégítését, beleértve a bolti ellátást, szolgáltatást. Ez sokkal jelentősebb minden család részére, mint a viszonylag nem nagy összegű visszatérítés, bár nem szabad annak sem lebecsülni a jelentőségét Egy-egy tagnak mindennap vásár. I lási igényei adódnak, méghozzá arra törekszik mindenki, hogy ne kelljen ilyen ügyben utazgatnia. Ez az igazi tagsági érdekeltség! A tolnai szövetkezet vezetősége éppen ezért ebből a szempontból elemzi a feladatokat is. Úgy látja, hogy mindenekelőtt a kereskedelmi hálózatot kell korszerűsítenie. Nem utolsósorban egy korábbi adminisztratív intézkedés következményeként meglehetősen korszerűtlen hálózattal rendelkezik a tolnai áfész. Amint Jóna József elnöktől megtudtuk, máris napirenden szerepel egy korszerű áruház építése. Most folyik a dokumentációs előkészítés és 3—4 év múlva épül meg. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a fejlesztési lehetőségek, kilátások nincsenek összhangban az igényekkel, és úgy vélik, hogy ezt a témát a kongresszuson is behatóbban kellene elemezni, annál is inkább, mert ez nem csupán tolnai jelenség. A tolnai áfész 5832 négyzetméternyi eladótérrel rendelkezik, de ebből csak 901 négyzetméter a saját tulajdona, a többi bérlemény. Ez pedig már eleve megannyi hátránnyal jár a tagsági ellátást il_ letően: gátja a technikai korszerűsítésnek. Ha megépül az 1600 négyzetméter alapterületű áruház, azzal is csak némiképp módosul ilyen szempontból az összkép, a tulajdonosi—bérle- ményi arány alapjában nem változik meg. Sőt, nincs is kilátás belátható időn belül ennek a megváltoztatására, mert az áruház önmagában is rendkívül nagy anyagi erőfeszítéseket igényel, s arra semmiképpen sem lesz fedezet, hogy a bérelt boltok helyett újakat építsenek. Megszüntetésükre viszont nincs lehetőség, mert hiszen ezek egy része kültelken található, és csak romlana az ellátás. Ezeket az áruház sem pótolhatja. Bogyiszlót és Fácánkertefc már ellátják fűtőolajjal: mindkét helyen árusítják azt Ennek a bevezetése már önmagában több a tagsági érdekeltség szemszögéből nézve, mint mondjuk a 100 forintos részjegy. Éppen ezért a szövetkezet most tovább kívánja fejleszteni ezt a szolgáltatást: mindkét helyen olajkutat szeretnének létesíteni, hogy kellő tartalékot képezve folyamatosabb ellátást biztosíthassanak. összeállították már a kongresszusi akcióprogramot is. Ebben a többi közt a szövetkezet „fiatalítása” szerepel: a KISZ-azervezet vállalta, hogy 50 fiatalt beszervez a tagság soraiba, . BODA FERENC
