Tolna Megyei Népújság, 1971. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
Előkészületi hangulat Vadászati világkiállítás Budapest, 1971. augusztus 27 — szeptember 30 Közeledik a vadászati világ- kiállítás- megnyitásának napja, augusztus 27-e. E rangos esemény színhelye hazánk fővárosa, s ez egyben azt jelenti, hogy Magyarországon még nem volt ilyen nagyszabású kiállítás, a vadászati kiállítások történetében pedig ez lesz az első igazán világméretű. Mindez jól tükröződik az előkészületi hangulatban is. A szervezés, a technikai -feltételek előteremtése évek óta folyik. Hazánk, mint szállásadó házigazda, mindent megtett és megtesz az elkövetkezendő napokban a kiállítás sikere érdekében. Azzal fogtunk munkához, hogy ebből nemzeti ügyet kell csinálnunk, hiszen olyan kiállításról van szó, amelyben világszerte nagy tömeg érdekelt, s amely jó alkalom arra, hogy a maga sokoldalúságában, monumentalitásában érzékeltesse a természet és az ember szerves kapcsolatát. A kiállítás nemes célkitűzése megfelelő visszhangra talált a hazai közvéleményben Jellemző, hogy az újságok hasábjai, a televízió és a rádió adásai tele vannak kiállítási hírékkel, és ami ugyancsak fontos fokmérő, az utca embere épp olyan sokat beszél róla, mint a legizgalmasabb labdarúgó-mérkőzésről. Hallható a pletykától a valóságos hírekig minden, és sokszor nem is lehet eldönteni, hogy melyik hova tartozik. íme néhány ilyen beszédfoszlánv: „X államelnök is jön, meg Y kormányfő is itt lesz. Már készítik .elő a programjukat, csak nem hozzák nyilvánosságra.” „Olyan trófeák érkeztek a kiállításra, amelyek eddig még minden szakembert megdöbbentettek. A hivatalos közvélemény eddig semmit sem tudott róluk, és most újra kell majd értékelni egy sor vadászati tételt.” „A külföldiek annyira elárasztják majd a kiállítást, hogy a hazai érdeklődők a bejáratig is alig tudnak eljutni.” Az hivatalosan is elhangzott, hogy nagy protokoll-vendéges- kedésre számíthatunk, de a protokoll-vendégek listája — amint az ilyenkor lenni szokott — állandóan módosul. Lehet, hogy eljön X államelnök és Y kormányfő, lehet,. hogy nem... Nyilván mindenhonnan a legértékesebb trófeákat küldték el a kiállításra, és a látogatókat sok kellemes meglepetés várja majd, de mire fel jelenthetnénk ki a teljes hitelesség igényével, hogy újra kell értékelni egy sor vadászati tételt, amikor a szakemberek átfogó értékelése még vissza van. Körülbelül itt tartunk. Az embereket mindenesetre lázba hozta a kiállítás, és ez jó jel, még akkor is, ha a közvélemény néha túlzásoktól sem mentes. Vitathatatlanul nagy a külföldi érdeklődés. Magam is tapasztalhattam, hogy külföldön „felnéztek” arra, aki már egy évvel ezelőtt azzal dicsekedhetett, hogy sikerült foglalnia szobát a kiállítás időtartamára Budapesten. És hogy ez ügyben mennyi levelezés bonyolódott le, azt egyszerűen nem is lehet felmérni. Mindenesetre sokat mond az is, hogy a nemzetközi postaforgalomnak még a magánleveleiben is gyakran akadnak e kiállításra utaló sorok: az egyik érdeklődik, a másik meghív, a harmadik Budapesten beszél meg randevút a harmadik országban élő ismerősével, a negyedik prospektusokat kér... Be az mindenképpen vaklárma, hogy a hazai érdeklődők a bejáratig is alig juthatnak majd el. Az általános kép után nézzünk egy kicsit körül Tolna megyében, természetesen a teljesség igénye nélkül. t Felkértük Horváth Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét ezzel kapcsolatban egy kis beszélgetésre. A kiállítási intézkedéseket megyénkben Horváth József fogja össze, és funkciója, személye már eleve azt mutatja, hogy megyénkben sem sokadrangú feladatként kezelik a kiállítást. — Megyénk területén két világhírű rezervátum helyezkedik el — a gemenci és a gyu- laji —, de értékesek az egyéb vadasterületeink is, ezért közvetlenül is igen sokoldalúan vagyunk érdekeltek a világ- kiállítás széles körű programjában — mondotta Horváth József. — Nem kívánom felsorolni mindazt, amit tettünk, egyet azonban hangsúlyozni kell: annak idején a világkiállításhoz kapcsolódva összeállítottuk a megyei programot, amely még olyan feladatok megvalósítását is magába foglalta, amelyek realitását többen vitatták. Örömmel mondhatjuk, hogy a mi területünkön is megfelelő kerékvágásban halad az előkészület. Sorra megvalósultak — vagy közvetlenül a befejezés előtt állnak — a célul tűzött technikai és szervezeti terveink, amelyek összességükben sok millió forint kihatásúak. Mindez azért vált lehetségessé, mert ez ügyben is sikerült igen nagy számú embert megmozgatnunk, vezetőket és beosztottakat egyaránt. Számukat meghatározni nem lehet, mert hiszen mindenki végzi az egyéb teendőit is, és így a kiállítási és az egyéb munka nem mindig választható külön. De any- nyi bizonyos, hogy nemcsak azok vállaltak áldozatos munkát, akik egyéni kedvtelésüknél vagy munkakörüknél fogva egyébként is közel állnak a vadgazdálkodáshoz. A világ- kiállítás vezetői közül többen és többször jártak megyénkben, hogy megszemléljék az seinek meghatározásáról, az egyéni, csoportos, társadalmi érdekek összhangjáról, a szövetkezetek és szövetkezeti társulások, illetve az állam kapcsolatainak fejlesztéséről, stb. Ezek a témák végeredményben minden kongresszuson szerepelnek. A napirendeket tekintve lesz néhány sajátos ágaizati téma is. A kisipari szövetkezetek küldötteinek például komolyan szükséges beszélniük arról, hogyan fejleszthetik a szolgáltatásokat, valamint a lakásépítést és karbantartást. A SZÖVOSZ- kongresszuson megalkotják az úgynevezett föderatív felépítést, tehát gondoskodniok kell arról, hogy a takarék- és lakásszövetkezetek önálló választmányt is létrehozzanak, hogy saját ügyeikről a fogyasztási szövetkezetektől függetlenül dönthessenek. A termelőszövetkezeti kongresszuson hangsúlyt kap majd az ónkormányzati ellenőrzés témája, tehát a szövetkezeti ellenőrző bizottságok munkájának külső támogatása. A kongresszusok végeredménye természetesen nem látható előre. Sőt, esetleg kiéle- z®ff vitákra, gyenge szavazat- többséges döntésekre is számítani lehet. Ennek okai többfélék. Mire az első kongresszus összeül, megszületik a:z egységes s-ü vetkezeti törvény, amely az eddigi előjelek szeitt folyó előkészületeket, s ők is csak elismeréssel beszéltek az itt tapasztaltakról. — Olyan hír járja, hogy a két rezervátum a kiállítás idején nyitva áll majd mindenki előtt. Mi igaz ebből? Azért teszem fel ezt a kérdést, mert még a közelben lakók közül sem mindenki járta be e nevezetes erdőségeket. — A rezervátumokat mindenki megtekintheti, de csak szervezett formában, az egyéni turizmusra nem lesz lehetőség. Ezt azért hangsúlyozzuk jóelő- re, már most, mert bizonyára akadnak majd, akik egy váratlan pillanatban megérkeznek a bejárathoz és csodálkoznak, hogy nem mehetnek be. A magánerrtberek gemenci és gyulaji kirándulásának szervezett kereteit a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal biztosítja, a magánosok csak e csoportok keretében juthatnak be az erdőségbe. Hadd tegyem hozzá, hogy mindkét rezervátumnál minden eddiginél nagyobb ellenőrzés lesz, a mellékbejáratoknál is őrök állnak, a rezervátumok zárt jellegét semmiképpen sem szabad feloldanunk, mert az pótolhatatlan károkkal járna. Nem szabad elfelejteni, hogy e rezervátumokat, mint nemzeti kinrint lényeges változásokat is előír. Viszont, az egyes ágazatokra vonatkozó törvény- erejű rendeletek megalkotása, illetve a különben jól bevált termelőszövetkezeti törvény módosítása csupán a kongresz- szusok után történik meg. Tehát a választott küldöttek feladata lesz, hogy tudomásul vegyék a kerettörvényt, de még beleszólhatnak a sorsukat lényegesen befolyásoló ágazati jogszabályok megalkotásába. Vitát válthat ki az a tény is, hogy a SZÖVOSZ és az OKISZ hatósági szerepüket elvesztették ugyan, de mind mostanáig csupán ideiglenes szervezetben és ideiglenes szabályok szerint működnek. A kongresszusokon kell megalkotni — talán a TOT bevált szervezetéhez hasonlóan — a kisipari és fogyasztási ágazat országos és területi érdekképviseletének szervezetét, valamint működési szabályát. T elentős kérdések várnak ** eldöntésre az egyes szövetkezeti mozgalmakon belül is. Ä SZÖVOSZ-nak például országos vállalatai voltak, illetve vannak. De a SZÖVOSZ ma már csupán érdekképviseleti szervezet, ebben a minőségben vállalatai nem lehetnek. Mi történjen akkor ezekkel a létező és hatalmas gazdasági erőt képviselő vállalatokkal? Az OKISZ szervezeti körén belül vanEMENC eset, a világkiállítás utánra ig meg kell tartanunk; — Már hírt adtunk arról, hogy megannyi Tolna megyei készítésű emléktárgy kerül forgalomba. Pakson Leber József kádármester vadászmintás kishordókat készít. Eőri Szabó Dezső kurdi népművész a vadász sakk-készletek mellett vadászjeleneteket ábrázoló faragásokat készít karosszékekhez. Mindkét műhelyben számos tanújelét tapasztalhattam a kiállítási előkészületeknek, da nyomtatott propaganda-anyag-, gal még ritkábban lehet találkozni. Szó volt arról, hogy elkészül a két rezervátum mór nográfiája is... — A nyomtatott propaganda-anyag zöme most kerül forgalomba. A gyulaji rezervátum monográfiája már elkészült, kikerült a nyomdából — tegyük hozzá, hogy nagyon szép kivitelben. A gemenci anyag — sajnos — még a nyomdában van. Az országos terjesztésűéi« mellett jó néhány megyei propaganda-anyag is forgalomba került, illetve kerül, köztük a gemenci címke — fejezte be nyilatkozatát Horváth József. BŐDA FERENC nak valóságos gyárak, vállas lati formában, de cégtáblájukon a „kisipari szövetkezet”, megjelöléssel. Meg kell találni a módját annak, hogy ezek- bői a cégekből is valóságos szövetkezet váljon. Míg az előbbi esetben a szövetkezetek ütköznek az érdekképviseleti testületükkel, az utóbbiban a tagok érdekei ütköznek a saját szövetkezetük érdekeivel. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom egyik izgalmas kérdése lesz az alkalmazottak ügye. Vannak törekvések, amelyek a szövetkezeti alkalmazottakat szeretnék ugyanolyan kalap alá venni, mint az állami alkalmazottakat, tehát gyakorlatilag kiterjeszteni rájuk olyan jogszabályokat, amelyek eddig csak a másik kategóriára vonatkoztak. Ez viszont esetleg a szövetkezetek rugalmasságát bénítaná meg. A dolog tehát megvitatást kíván. JLJindebből is látszik, hogY 1TX a szövetkezeti kongresszusok megrendezése és lebonyolítása nem valamiféle rutinmunka lesz, hanem szocialista demokratizmusunk újabb megnyilvánulása, sőt, fejlődése; tehát közéletünk jelentős eseménye. Népújság 6 1971. augusztus 15, Szövetkezeti kongresszusok előtt K ongresszusra készülnek a magyar szövetkezeti lozgalmak. Az OKISZ Orszá- 3s Választmánya, illetve a ZÖVOSZ Országos Tanácsa iár határozott az ezzel kap- :olatos teendőkről, megalkot- i az irányelveket. A TOT El- i-ksége még csupán az elő- iszítő stádiumnál tart. Vég- ges már, hogy a kisipari övetkezetek kongresszusát az lén október 11 és 13; a fo- msztási és értékesítő szövethetek kongresszusát pedig ícember 14 és 16 között tart- k meg. Minden valószínűség érint 1972. márciusában lesz termelőszövetkezeti kong- . ■sszus. Ezek egyébként __ nem íkényesen kitűzött időpon- k, mert mindhárom testületin lejár eddigre a két kong- 'sszus közötti, • alapszabály- in meghatározott idő. A magyar szövetkezeti moz- űom kezdetei óta most vauink először, abban a helyiben, hogy a kongresszusok-, >1 együtt, egységes fogalma- isban beszélhessünk. Ennek ja részben, hogy újabban az lám is — amennyire csakle- itséges — együttesen közelí- 1 még a három fő ágazatot, őst készül például az egysé- :s szövetkezeti törvény. Máid ok, hogy az Országos Szö- itkezeti Tanács keretében a írom ágazat vezetői rendszerén - tájékoztatják egymást összehangolják elképzelé- iket. A kongresszusok előkészítő-' jórészt új elvek szerint történik. Ezek közül talán a legfontosabb az úgynevezett közvetlen képviselet elve. Ez azt jelenti, hogy a kongresszust előkészítő megyei, vagy területi tanácskozásokra kivétel nélkül minden szövetkezet delegál küldötteket — az is, amely nem tagja a szövetségnek — és ezek közvetlen szavazás útján választják meg a megye, vagy a terület képviselőit a kongresszusra. Sőt, a leendő országos tanácsok, vagy választmányok tagjainak nyolcvan százalékát már itt, a megyei tanácskozásokon megválasztják. Teljes jogú kongresszusi küldött kizárólag csak szövetkezeti tag lehet. Ezek alkotják majd a tanácskozó kongresszusok résztvevőinek legalább 80 százalékát. A húsz százalék, országos funkcionáriusokból, tudósokból, közéleti személyiségekből áll majd, de nekik csak tanácskozási joguk lesz. Azt gondolná az ember, bogy „hétköznapi” vagy szokványos kongresszusok lesznek ezek, hiszen a közelmúltban a főbb kérdések kora már eldőlt. ' Valóságos jogi személyek, a tagok tulajdonában lévő, önálló vállalatok lettek £Z egyes szövetkezetek, az országos központok elvesztették korábbi hatósági jellegüket. Erre mutat az elképízelt napirendek futólagos áttekintése is. Miről lesz Szó á kongresszusokon? Az elmúlt időszak tapasztalatéinak elemzéséről, a következő időszak célkitűzé
