Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-08 / 159. szám
A megye mezőgazdaságának helyzete és fejlesztésének iránya •• _ I llést tartott Tolna megye Tanácsa Első alkalommal ülésezett tegnap a délelőtti érákban Tolna megye Tanácsa. Az ülésen részt vett K. Tapp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag [a. a megyei pártbizottság első titkára, a megye országgyűlési képviselője, dr. Lénáét Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Sándor István, a KNEB főosztályvezetője. A megye országgyűlési képviselői közül jelen volt még Füliip László, Szászi Gábor és Széles István. A tanácsülés először „A megye mezőgazdaságának helyzete és fejlesztésének iránya” címet viselő előterjesztést vitatta meg, amelynek előadója Horváth József tanácselnök-helyettes volt. Ezt követően került sor Tolna megye tanácsai IV. ötéves fejlesztési tervének jóváhagyására. E napirend megvitatásán felszólalt Farkas Jánosné hőgyészi tanácstag. Tolna megye Tanácsa és végrehajtó bizottsága 1971—13. évi ciklusprogramjának és 1971. II. félévi munkatervének jóváhagyása következett ezután. A tanácsülés megválasztotta a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, majd ezt követően a járási, járási-városi népi ellenőrzési bizottságok tisztség- viselőit és tagjait. A megyei NEB tagjai a tanács elnöke, Szaltűpál Antal előtt letették az esküt. A Tolna megyei NEB 1971. II. félévi munkatervének jóváhagyása után a tanács különböző bejelentések dolgában intézkedett még. A tanácsülés napirendi pontjainak sorát az interpellációk zárták. Bogár Sándorné Ocsény község mintegy 1 kilométer hosszú főútvonal szakaszának megjavítását sürgette. Kródi József, a paksi szennyvízhálózat megépítésének ügyében, valamint a Béke Szálló elkerítése okozta életveszélyes útkanyarulat ügyében interpellált. Grénus János, a Sióagárd—Híre község közös tanácsának, a szak- igazgatási területén adódó létszámproblémáiról beszélt. — A megye mezőgazdaságának III. ötéves terv időszakában elért fejlődése szilárd alapot biztosít a növekvő feladatok teljesítéséhez. A további fejlődés feltétele a termelés hatékonyságának növelése, — olvasható Horváth József, tanácselnök-helyettes előterjesztésében. — Az intenzív fejlesztési program középpontjában a munka-termelékenység növelése áll. A fő célkitűzések között szerepel: a szervezés és vezetés színvonalának emelése, a tudományos eredmények felhasználása, az életszínvonal emelkedéséből eredő fokozott minőségi élelmiszerellátási igény kielégítése. — A megye mezőgazdaságának termelési értékét a IV. ötéves terv időszakában az országos ütemnél magasabban, 16—18 százalékkal kívánjuk növelni. A termelés általános növekedésén belül a növény- termelés produktuma évenként 2,5—2,7 százalékkal növelhető. A művelési ágak ösz- szetételében csak kisebb mértékű változás várható. Az előterjesztés részletesen taglalta a fejlesztés érdekében szükséges feladatokat, tennivalókat, a mezőgazdasági fejlődés egészére vonatkozóan és szakáganként, termelési áganként is. A széles látókörű, tartalmas előterjesztés éppen ezért vitát nem is váltott ki. A felszólalók inkább kiegészítették az anyagot javaslataikkal, elképzeléseikkel. Juhász József, a bonyhádi járás mezőgazdasági eredményeiről beszélt, s elmondotta a felmerült problémákat is. Az állattenyésztés területéről főként a szarvasmarha-tenyésztésről szólt. Javasolta az állami támogatás rendszerének differenciáltabb meghatározását. A növénytermesztéssel kapcsolatban részletesen a burgonya- és a cukorrépa-termesztés népgazdasági gondjairól szólott, a bonyhádi járásban bekövetkezett változások (1966-ban 1434 kát. holdon, 1971-ben 36 kát. holdon termelnek burgonyát) tükrében. Valamilyen intézkedést sürgetett a lakossági áruellátás biztosítása érdekében. Arany István, az állattenyésztés megyei eredményeiről beszélt, s sürgette a hús- feldolgozó helyek létesítését, annak érdekében, hogy az \ eredmények a lakosság ellátásában is megmutatkozzanak. 'A folyamatos zöldség- és gyümölcsellátás egyik problémáját a tárolóhelyiségek hiányában jelölte meg. Sürgette N a Sió balparti öntözőberendezésének megépítését, hiszen az tjlőre láthatóan fellendítené az érintett területek zöldség- termesztését. Zsigovits Ferenc elmondotta, hogy véleménye szerint a mezőgazdaság technikai bázisa elöregedett, a géppark terhelésből való kiesése és a javítási költség magas. Arról beszélt, hogy az alkatrész- ellátás területén lényeges javulás tapasztalható. A szekszárdi MEZŐGÉP például 56 féle, ez ideig hiánycikként feltüntetett alkatrész gyártását készítette elő, s június folyamán azokból már jelentősebb tételeket szállított is. Hasonló megbízatást az ország 20 hasonló vállalata kapott. Az öntözött területek volumenének növelése érdekében szükségesnek látszik az öntözőberendezések korszerűsítése. Bejelentette hogy már előrehaladott állapotban van — elkészítésében tudományos intézet volt a MEZŐGÉP segítségére — egy olyan berendezés amely úgy 60—100 holdas terület öntözését egyetlen ember közreműködésével képes elvégezni. A korszerű mezőgazdaság kialakításának komplex fel- , adatában fontos helyet kell, hogy kapjon a korszerű üzem- szervezés problémája — mondotta K. Papp József. — Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a vezetőképzés, amelyet kormányhatározat szabályoz, s amelyet meg kell a megyében is szervezni. Határozottan fel kell lépni azokkal a vezetői magatartásokkal szemben, amelyek egyéni érdekeiket a közösségi érdekek elé helyezik. Ha egy községben akadozik a hús- vagy a zöldségellátás, akkor a vezetőnek se legyenek különböző csatornái a beszerzésre, hanem intézkedjen úgy, hogy annak a közösség lássa hasznát. Megengedhetetlen dolog, hogy egy mezőgazdasági megyében nem lehet zöldséget kapni. A zöldségellátás nem nyereség és nem üzlet kérdése. A vezetői hozzáállásnak kell megváltoznia, s ilyen jellegű dolgokkal fogyasztócentrikusabban kell foglalkozni. — A mezőgazdaságban a koncentráció jó dolog. De azt annak széles skálájú formáiban kell megvalósítani. — mondotta később. — A nagyobb szövetkezetek hatalmas lendülettel fogtak az építkezésekhez. Közben pedig állandó jelleggel olcsóbb építési formákat sürgetnek. Ne csapjuk be egymást! A modern építési forma nem olcsóbbat jelent, hanem könnyíti az emberi munkát. — Szeretném még azt megjegyezni, hogy lassan ne jussunk oda, hogy a mezőgazda- sági termelés lesz a tsz-ek kiegészítő tevékenysége. Az iparosításra szükség van, de ne felejtkezzünk meg az eredeti feladatról, arról, hogy mező- gazdasági megye vagyunk. — A szarvasmarha-tenyésztés komplex feladat, amelynek fejlesztése érdekében az állam sokat tett, s a helyzet ennek ellenére kedvezőtlen — mondotta Csonka Károly. — Nem következett be a kívánt fejlődés sem a háztáji, sem a közös gazdaságokban, összete&. Csonka Károly részletesen taglalta a változtatásra szoruló tényeket. Olyannyira gondosan és átfogó értelmezésben, hogy dr. Lenért Lajos miniszter- helyettes felkérte egy a közeljövőben megalakuló és e problémakört vizsgáló bizottság munkájában való részvételre. Dr. Lénárt Lajos a III. ötéves terv eredményei adta kiindulóponthoz hasonlította a jelen feladatait. — Az eredmények mellett átvettünk néhány feszültséget okozó gondot is. így például jelentős mennyiségű beruházás húzódott át, a termelékenység növekedése nem történt olyan arányban, amint azt szerettük volna, s kiderült a korábbi tapasztalatok alapján, hogy a népgazdasági ágazatok összehangoltabb fejlesztésére van szükség. — Mindezek mellett is képesek vagyunk — mondotta — célkitűzéseink végrehajtására. Célunk: az iparszerű termelés felé haladó mezőgazdasági szervezet kialakítása. Ehhez pedig a technikai színvonal növelésére, gépesítésre, kérni zálásra, korszerű technológiák bevezetésére, szakemberképzésre, vezetőképzésre van szükség. Munkagépek beszerzésére a IV. ötéves tervben 17,5 milliárd forintot fordítunk. Ebből már ebben az évben úgy 4,5 milliárd kerül felhasználásra. Többek között 50 000 traktort vásárolunk. Gépesítéssel kívánjuk korszerűbbé tenni a talajmunkákat, a növényvédelmet, az aratást 100 százalékig. S a szállítás az, ami talán a legnagyobb ütemű fejlesztést igényli. Beszélt az állattenyésztés fejlesztésének feladatairól is. A baromfik közül a nagytes- tűek fejlesztésére van szükség. A sertésprogram a háztáji gazdaságokban már az 1971-ös irányzatnál tart, a nagyüzemekben pedig jó ütemben halad. Ezt segítette a szabad ta.- karmányforgalom, amelynek érdekében 700 000 tonna abrak- és 500 000 tonna fehérje- takarmányt importálnák idén. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban pedig elmondotta, hogy annak problémáit és megoldási lehetőségeit a közeljövőben egy bizottság vizsgálja, elemzi majd. A tanácsülés az előterjesztést elfogadta, s megbízta a végrehajtó bizottságot, hogy az elhangzott javaslatokkal egészítse ki azt. MÉRY ÉVA Közéletünk A megyei párt-vb látogatásai Az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága július 6-án látogatást tett a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi üzemében, ahol Varsányi Ottó gyáregységvezető tájékoztatta a vb tagjait az üzem gondjairól, problémáiról, a próbaüzemelés eddigi tapasztalatairól. Ezután a vb tagjai látogatást tettek a Tolna megyei Állami Épitőipari Vállalat po- ligon-üzemében, ahol Tarjáni Lajos igazgató fogadta a vb. tagjait és tájékoztatta a vállalat munkájáról és a poligon- üzem eddigi működéséről. A vb tagjai elismerésüket fejezték ki a látottakról. Szekszárd közbiztonsága és más fontos kérdések a végrehajtó bizottság tegnapi ülésének napirendjén Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága meghallgatta dr. Dá- vodi Ferenc rendőrkapitány írásban is előterjesztett beszámolóját a megyeszékhely közbiztonsági helyzetéről. A beszámoló a múlt év tapasztalatait összegezte és mivel ez olyan téma. mely általában érdekli, sőt joggal érdekli a lakosságot, itt is több teret szentelünk részletezésének. A város területén — idézzük — „az állampolgárok alapjában véve helyesen ítélik meg a Személyi és vagyonbiztonságot, pozitívan vélekednek a rendőrség munkájáról és mindezek alapjában biztosítottnak látják a közrend-közbiztonság további megszilárdítását”. Ez tény. Viszont tény az is, hogy a városban elkövetett bűncselekmények száma sajnálatos módon emelkedett, ezen belül elsősorban a személyi tulajdon ellen el- követetteké. Az elmúlt esztendő minden napján átlagosan két bűn- cselekmény történt, zömmel Szekszárdon, mert a rendőr alezredes beszámolója adatainak egy része a járás területére is vonatkozik. Az előző évihez hasonló arányú volt a súlyos testi sértések előfordulásának gyakorisága, csökkent a könnyebbeké. Itt azonban a számokat is tanácsos idézni, ugyanis nem csillagászati ma- gasságúakról, hanem ilyenekről van szó, mint 12 és 9. Több volt viszont a garázdaság, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás és a zsebtolvajlás is, mint 1969-ben. Tanulságos tudomásul venni, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett súlyosabb bűncselekményekre mi adott módot és lehetőséget. Nyolc esetben az elemi biztonsági rend hiánya, tizenhárom esetben az ellenőrzés elmulasztása, öt alkalommal a felületes ellenőrzés, huszonöt esetben a hiányos felügyelet, hatszor a hanyagság és nyolcszor a csak papíron létező ügyrend, melyet a gyakorlatban senki nem tartott be. Négyszáznyolcvanan kerültek bíróság elé, ezek negyvennégy százaléka büntetett előéletű volt, közülük pedig tizenöten veszélyes bűnözők. A bűnözésnek vannak életkori sajátosságai is. Legtöbben a 18—29 éves korosztályhoz tartoztak, t, Nem egyszer foglalkoztattak a város lakóit az üzletfeiti,rések. 1970-ben összesen negv jelentősebb üzletfeltörés, fordult elő, tehát lényegesen kevesebb a .hírénél”/ Egy kivételével ji-, került a tetteseket elfogni. ,| Megnyugvással vette tu- , domásul a végrehajtó bizottság, hogy a rendőrség hatáskörébe tartozó ellenintézkedések szigorúak voltak. Az egy személyre jutó pénzbírság és elzárás egyformán, túlhaladta az országos átlagot, aminek visszatartó. elrettgntő hatása a jövőben remélhetőleg érvényesülni fog, éppúgy, mint a gyorsított eljárások módszeréé is, Következő napirendként a vb. a városi KISZ-szel közösen meghatározott intézkedési terv feladatainak végrehajtásáról tárgyalt. Ezt követte az MSZMP ifjúságpolitikai határozatának realizálásával kapcsolatos téma megvitatása, majd megállapították a vb. második félévi munkatervét. Előbbi témára még visszatérünk. O. I. A regölyi Népakarat Termelőszövetkezetben negyvennégy asszony és lány, nyugdíjasok éppúgy, mint nyári szabadságukat töltő diákok, dolgozott a negyvenkét holdas borsó- táblán. A rendre vágott termést. g^JtöKék,ágy ósga&, hogy azt a kombájnok felszedhessék g - - ,*>to; táottsjddfe:,
