Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

A téma: a német és a székely folklór Látogatás a Vili. dél-dunántúli néprajzi filmes alkotótáborban Június 27-én volt a megnyi­tó. Ezen a napon a VIII. dél­dunántúli néprajzi filmes al­kotótábor vendége volt dr. Dö­mötör Tekla professzor, dr. K. Kovács László professzor és Vitéz Gábor stúdióvezető-he- lyettes; A rendezési és szerve­zési munkákat a Babits Mihály megyei művelődési központ kollektívája vállalta magára. A házigazda szerepét a bony­hádi járási művelődési osztály és a művelődési ház tölti be. Szállást az alkotótábor mintegy 60 résztvevője a bonyhádi le­ánykollégiumban kapott. ELMÉLETI FELKÉSZÍTÉS NEVES ELŐADÓKKAL — A tábort, az idén első íz­ben országosnak hirdettük meg. S ha nem is nagy számban, de jelentkeztek megyén és Dél- Dunántúlon kívüliek is, s részt vesznek az itt folyó munkában — mondja Kiss István, a. tábor vezetője. — Hogyan alakul a tábor programja? ‘ — Az első két nap, szinte ki­zárólagosan az eredeti munka, a filmezés előkészítése volt. Ezért történt, hogy már az első napon három neves néprajzos és filmes szakembert látott vendégül a tábor. Mindhárman előadást tartottak a néprajz, a film, a tudományos igénnyel készülő néprajzi dokumentáci­ós film készítésének fontossá­gáról, hasznáról, céljáról. A másod'k napon Lakatos Vince filmrendező tartott előadást, s ekkor már több alkotócsoport, stáb megkezdte az általuk ösz- szeállított témajavaslatok alap­ján a terepszemlét, s hozzá­látott a forgatókönyv megírá­sához. — ügy négy nap áll a jelen­levők rendelkezésére, hogy fil­mezzenek. Közben esténként előadások hangzanak el. Elő­adást tart többek között Illés György, a Filmművészeti Fő­iskola tanára, György István stúdióvezető, Takács Gábor filmrendező, Buglya Sándor, a Magyar Filmszövetség főtitká­ra, Féjja Sándor dramaturg, Keller Katalin operatőr, Zágon Bertalan, a Népművelési Inté­zet főelőadója és a helyiek kö­zül. akik a körnvék fniyiórtá­nak megismerésében nyújtanak segítséget, Szakács Zoltán tsz- elnök és dr. Kolta László ta­nárt említeném. — Hol kerülhetnek bemuta­tásra az itt készült kisfilmek? — Valamennyi sikerrel' ké­szült — tehát néprajzilag hi­teles és filmileg is jó — filmre számítunk a jövő évben meg­rendezésre kerülő III. Nemzet­közi Szekszárdi Néprajzi Film­szemle és Tudományos Tanács­kozás versenyén. Ezenkívül, bármely pályázaton részt ve­hetnek az alkotók az itt készült filmekkel. — Kié a film? — A Babits Mihály művelő­dési központ anyagot is ad azoknak, akik azt igénylik. A mi anyagunkkal készített kis­filmek a művelődési ház tulaj­donába kerülnek. Természete­sen az alkotó a különböző pá­lyázatokon saját nevén indul­hat ezekkel a művekkel is. FONTOS A NÉPRAJZI HITELESSÉG! — És milyen amatőr filmek készülnek itt? — Ebben az évben a széke­lyek és a német nemzetiségűek folklórját kívápjuk féldolgoz­ni, — mondja Raffay Anna filmrendező, aki a néprajzi fil­mes tábor szakértője. — A jövő évi néprajzi filmszemlén sze­retnénk átfogó képet adni Tol­na megye e két nemzetiségének szokásairól, tárgyairól, művé­szetéről. — Előre megadott témákkal vártuk az amatőröket. Ezekből válogathattak; ki-ki ízlése és érdeklődése szerint mit. kíván filmre venni. Csak olyan témát jelöltünk .meg természetesen, amely Bonyhádon, vagy a kör­nyéken megtalálható. így a te­lepüléskultúra területéről fil­met készít egy-egy stáb a há­zakról, a házelejek kertjeiről, régi és új kerítésekről, konyha­kertekről, gazdasági udvarok­ról. A kihalóban levő mester­ségek közül megörökítenek az amatőrök egy gyógykovácsot és rugókovácsot, filmszalagra ke­rül a bognár s a faesztergályos, a takács és a kosaras munkája. Filmet forgatunk a tutyi, vaey Munka a laboratóriumban A tábor felszerelése tehát tö­kéletes. Bonyhád és környéke, a német és a székely nemzeti­ség folklórjában gazdag vidék. A rendezők mindent előkészí­tettek, hogy jó amatőr néprajzi filmek születhessenek. Kerekes Anna grafikusművész szemé­lyében még arról is gondoskod­tak, hogy az elkészült kisfilmek szép feliratokat, címeket kap­hassanak. A nemzetiségi lakos­ság szívesen és készségesen áll az amatőrök rendelkezésére, így semmi akadálya sem ■ lát­szik annak, hogy a jövő évi III. nemzetközi szekszárdi film­szemlén tudományos és szak­értő munkával jelentkezhesse­nek a versenyben a tábor lakói. pacsker és a klumpa készítői­ről is. Vannak, akik a lakás- kultúrán belüli etnográfiai sa­játosságokat filmezik; a tár­gyakat, a viseletét, s azt, hogy miként vetették be a székelyek s a németek ágyaikat, hogyan készült a ravatal. — Nagyon nagy gondot for­dítunk a hitelességre. A nép­rajzi hitelesség legalább olyan fontos, mint a szép fényképe­zés, a filmezés. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ MŰSZAKI BERENDEZÉS A táborbari nemcsak a filme­zésre nyílik lehetőség. Az ama­tőrök kidolgozott, végleges munkákkal térhetnek haza a nyolc nap után. A rendszeresen ismétlődő filmes táborok ki­szolgálására új berendezéseket vásárolt a megyei művelődési központ. — Olyan tábori laboratóriu­munk van, amely rendkívül gyorson és bárhol felszerelhető. ahol egyetlen működő vízcsap van, s egyszerre 6 működő la­boratóriumi munkahelyet biz­tosít. Könnyen mozgatható és biztonságos labor-technológiá­val lehet dolgozni segítségével — mondja Katona Gyula, a tá­bor műszaki vezetője. — Minden igényt kielégítő hangosító berendezésünk van. Korábban a szakkörök és ama­tőrök saját felszereléseiket ci­pelték magukkal. Ezeket kap­csolták össze, s dolgoztak ve­lük több-kevesebb sikerrel. Most készült el, s első ízben használjuk azt az egységet, amelyben magnetofonok, keve- rők, ellenőrző erősítők, lemez­játszó, mikrofoncsatorna és a végleges hangszalag felvételére rendszeresített beépített magnó, — vannak összekapcsolva. Ahol áram létezik, rövid idő alatt üzemképessé tehető ez a beren­dezés is. — Ezenkívül minden stáb ré­szére önálló vágó munkahelyet alakítottunk, amelyen a film­felvételek végleges filmmé ál­líthatók össze. JÓ VERSENYFILMEK VÁRHATÓK Tudósok találkozója Pakson A paksi téglagyárnál lévő lösz-fal világhírű. Már eddig is sok tudós-küldöttség keres­te fel és tanulmányozta a hí­res geológiai képződményt. Több tudományos leírás készült erről a ritkaságról. Augusz­tusban itt tartják kétszáz tu­dós részvételével a Nemzet­közi Földrajzi Unió regionális konferenciájának egy napi programját. Mmtegy kétszáz európai tudós vesz részt a Ma­gyar Földrajzi Társaság ren­dezésében sorra kerülő tudo­mányos tanácskozáson. A paksi téglagyárban az MFT megbízásából már elő­készítették a lösz-fal egy ré­szét a tudományos bemuta­tásra. A csaknem harmincöt méter magas falat úgy vág­ták le, alakították ki a lép­csőrendszert, hogy az egyes képződményeket a tudósok tanulmányozhassák. A bemu­tató valószínű augusztus 15- én lesz, de előtte a Magyar Földrajzi Társaság szakembe­rei ismételten átvizsgálják a lefaragott falat, és ha szüksé­ges •— zápor lemossa a fris­sen nyesett partot — felfrissí­tik, néhány centit lefaragnak a falból. A világhírű paksi geológiai és germofológiai képződmény a kétszáz tudós révén ismét a tudományos érdeklődés, vizs­gálódás középpontjába kerül. Szabályozzák a Siót A Sió töltésének, medrének szabályozását kezdték meg Tolnanémedi térségében. A VÍZIG gépei a Kapos-Sió tor­kolattól Siófok felé haladnak. Több mint egy tucat kotró, dózerlapos traktor munkálko­dik a Sió szabályozásán. A tervek szerint a Sió minden folyamméteréből tizenöt köb­méter földet mozgatnak meg. A nagyszabású munka főleg a magas vízállásnál érezteti majd hatását. Ugyanis a kot­rás, szabályozás révén széle­sebb lesz a csatorna. A Sió szabályozása ezen a szakaszon igen veszélyes. A má­sodik világháború idején ezen a vidéken hatalmas csaták dúltak. A csatornába sok fegy­ver, lőszer került. Most a kot­rók egyre-másra szedik elő a huszonhat éve vízben lévő harci eszközöket. Az elősze­dett hadi anyagot tűzszeré­szek teszik hatástalanná, illet­ve megsemmisítik. Szekszárdi gépírók sikere Az Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság idén is megrendezte a tanulók ré­szére a versenyt. A gyorsíró­versenyen a szekszárdi iskola is részt vett. A tizenhét éven felüliek első osztályának első csoportjában a szekszárdi csa­pat oklevelet kapott, első he­lyezéséért. A hibátlansági ka­tegóriában Guth Margit, az La osztály tanulója és Illés Gyuláné az I/b osztály tanu­lója, valamint Mester Mária, a második osztály tanulója el­ső lett, hibátlansági jelvényt kaptak. Népújság 3 Készül a forgatókönyv j _ Foto; Gottvaid Károly IÉÜ É ' K I, MÉRY ÉVA 1971. július Ír

Next

/
Oldalképek
Tartalom