Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-22 / 171. szám
A termelékenység-növelés lehetőségei a mezőgazdaságban Mezőgazdaságunk azm|fft években gyors ütemben fejlődött. Az állami gazdaságok túlnyomó többsége korszerű nagyüzemmé vált, a termelő- szövetkezetek nagy része megerősödött. A mezőgazdasággal szembeni társadalmi-gazdasági elvárások fokozódnak. A termelési színvonal, az önálló vállalkozás, a szervezettség és a korszerűség tekintetében egyre nagyobb követelmények állnak a mezőgazdasági üzemek előtt. Ehhez mindjobban megteremtődnek a termelés növelésének belső feltételei. Jelenleg a legfőbb mezőgazdasági termékekből már biztonsággal tudják az igényeket kielégíteni, mégis növelni kell egy sor fontos cikk termelését, mind a belföldi, mind a külföldi piacra. A legfőbb problémák: sertéshúsból az egyenletes ellátás hiánya, a zöldségellátás gyakori idényszerű hullámzása, a raktározás eszközellátottságának hiánya, stb. terén vannak. Újszerű minőségi követelmények jelentkeznek a fogyasztóknál és ezekhez a mezőgazdasági termelésnek is igazodni kell. A technika és a tudomány eredményeinek széles körű elterjedése, a szaktudás gyarapítása, lényeges feltételei a mezőgazdasági termelés intenzív fejlesztésének. A mező- gazdasági nagyüzemek a termelés technológiájának korsze- . rűsítésével, a hatékony szakképzéssel csökkenthetik a termelési ráfordításokat, növelhetik a jövedelmüket. Ezért rendkívül fontos a mezőgazda- sági termelés termelékenységének növelése, a gazdaságosság fokozása. A termelékenység növelése a népgazdaság fejlesztése érdekében a legfontosabb célkitűzés. Növelésének számos útja és lehetősége van, ezek közül a legfontosabbak: a tudomány és a korszerű technológia alkalmazása, a hozamok növelése, a gépesítés, a takarékosság, a termelési munkafolyamatok ésszerűbb szervezése. A jövedelem növelését segítik elő azok a termelési, műszaki eljárások, gazdasági-szervezési módszerek, amelyek egyrészt a költségek csökkentését, másrészt a hozamok növelését eredményezik. Az elcyenniunka kenységének növelése különösen a kevés munkaerővel rendelkező gazdaságokban sürgető. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nagy a tagsűrűség, a munkatermelékenység olyan módon növelhető, hogy például egy ágazatban az új technológia alkalmazásával, a gépesítéssel feleslegessé váló munkaerő foglalkoztatását más, munkaigényes ágazat bővítésével biztosítják. Az elevenmun- ka-termelékenység növelésének lehetőségei, tartalékai között olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a jövedelmezőséget is javítják. E vonatkozásban nagy jelentősége van azoknak az intézkedéseknek, amelyek viszonylag csekély anvaei ráfordítással emelik a munka termelékenységét. Nagy jelentőségűek azok a módszerek. is, amelyekkel a rendelkezésre álló munkaerő teljesítőképességét fokozottabban hasznosítjuk. (Például: háztáji gazdálkodás). Napiainkban az egyoldalú gyakorlati tapasztalatokon nyugvó eljárásokat mindinkább felváltják a tudományosan megalapozott módszerek. A termelékenység és gazdaságosság növekedése nagymértékben függ attól, hogy mikor, milyen körülmények között alkalmaznak egyes új eljárásokat, technológiákat, fajtákat, de attól is, hogyan tudják a hagyományos termelési eljárásokat korszerűbbekkel kombinálni, vagy esetenként meddig gazdaságos a hagyományos eljárások alkalmazása. A föld a modem mezőgazdaságban is elsődleges termelőkapacitás marad. A termőföld csökkent, s ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű terméket kisebb területen elő lehessen állítani, a termőfölddel való gazdálkodást meg kell javítani. (Talajerózió elleni komplex védekezés, komplex vízrendezés, öntözés.) A tudomány, |s lógia tartalékai nagy jelentőséggel bírnak a gazdaságosság fokozásában és a jövedelmezőség javulásában. Az elmúlt években komoly előrelépés történt a növénytermelés és az állattenyésztés korszerűsítése, a gépesítés, a kemizálás terén. Számos növény esetében a tudomány eredményeinek legkorszerűbb alkalmazásával ugrásszerűen megnövekedtek a terméseredmények (fajták, alkalmazott agrotechnikai eljárások stb.). Természetesen a belterjes fajták csak akkor adnak kimagasló eredménvt, ha az előírt technológiái követelményeket a talaj művelés, a szerves, és a műtrágyázás, a növényvédelem vonatkozásában betartják. Számos egyéb növénynél is jelentősen emelhetők a hozamok, csökkenthetők az önköltségek, ha az agrotechnikát a helyi adottságok alapján szakszerűbbé teszik. A korszerű fajtának a növény- termeléshez hasonlóan, az állattenyésztés hozamai növelésében is döntő szerepe van. A baromfitartás kimagasló eredményei (a tojáshozam növekedése, a gyorsított hústermelés, a kedvezőbb takarmány- értékesülés stb.) elsősorban a hibrid fajtáknak és ezek igényeihez alkalmazott technológiának köszönhetők. A baromfi tartás korszerűsítésének példáján jól tanulmányozhatók a komplex állattenyésztési eljárások, amelyek a biológiai és a technikai megoldások meghatározott kapcsolatára épülnek (fajta, takarmánykeverék, épület, gépesítés stb.) Ilyen komplex eljárások bevezetése és alkalmazása célszerű más állat- tenyésztési ágakban is. Nagy szerepet játszanak az állattenyésztés termelékenységének növelésében a korszerű istállórendszerek. Fejlett technikai színvonalat képviselnek, a termelés szempontjából kedvező élettani feltételeket biztosítanak, munkát takarítanak meg, kulturált munkahelyet és szociális körülményeket is biztosítanak a dolgozóknak. A gépesítésnek ^6s“a mezőgazdasági hozamok növelésében, a termelékenység emelésében és a gazdaságosság fokozásában. A nagyobb hozamok feltételeit képező technikai követelmények csak korszerű géprendszerrel érhetők el. A génesítés gazdaságos megszervezése szoros korellá- cióban van a termelési folyamat megszervezésével. A nagyüzemek gépparkjánál törekedni kell arra, hogy az erőgépek száma, típus szerinti összetétele gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb legyen, teljesítőképességükhöz illeszkedjenek a munkagépek is. A következő években célszerű tovább fokozni az egyes munka- folyamatok gépesítését, komplex géprendszerek kialakítását. Nagyon fontos feladat a géppark üzemeltetésének, a karbantartásnak, a gépjavításnak jó megszervezése. A gépköltségnek nagy szerepe van a termékek önköltségének alakulásában, ezért a gazdaságos gép- üzemeltetés fontos tényezője a jövedelmezőségnek. A mezőgazdaságban rendkívül nagy jelentősége van a ke- mizálásnak. A vegyipari termékeknek egész sorát használja fel a mezőgazdaság (műtrágyák, talajjavító anyagok, növényvédő szerek, szintetikus takarmány-alapanyagok, műanyagok, fóliák stb.) Kiemelkedő jelentősége van a műtrágyáknak. Jelenlegi technikai színvonalunkon a hozamok növelése nagymértékben a műtrágyaadag mennyiségétől és összetételétől függ. Gazdasági szempontból az a cél, hogy minden egyes növényhez az ésszerű mennyiségű és összetételű műtrágyát adagoljanak. A mezőgazdasági termelés termelékenységének, gazdaságosságának növelése szükségessé teszi a tudomány és a szaktudós összehangolását is. Ma már tömegesen születnek új tudományos eredmények. Elsőrendű érdek fűződik ezek rendszeres tanulmányozásához, a helvi sajátosságoknak megfelelők kiválasztásához és elterjesztéséhez. Fkhez megalapozott szaktudás szükséges, amelv egvre inkább megkövetelhető minden mezőgazdasági vezetőtől, fizikai dolgozótól. A munkatermelékenység tdeinít zőség növelése nem valósítható meg a vezetés színvonalának emelése nélkül. A korszerű gazdaságvezetésnek ki kell építeni az új funkciókat, (információ, döntés-előkészítés, piackutatás, kapcsolatok stb.) a helyi adottságokkal összhangba kell hoznia a megváltozott közgazdasági környezettel kapcsolatos tényezőket és az új, korszerű eljárásokat. A vezetőknek és a testületeknek már döntően nem az a feladatuk, hogy mindent közvetlenül intézzenek és ellenőrizzenek, hanem az, hogy áttekintsék a gazdálkodás egészét, előrelátóan tervezzék a fejlesztést. A korszerű mezőgazdasági vezetés egyik fő problémája, hogy lépést tartson az új gazdasági feltételekkel, az új technikával és egyidejűleg jó kapcsolatot alakítson ki a dolgozókkal. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének szak- szerűsége nagymértékben függ a szakemberektől. Ma már a mérnökökön, technikusokon, szakmunkásokon kívül egyéb szakemberekre is szüksége van a mezőgazdaságnak. (Közgazdász, gépész, építész, állatorvos.) A munkatermelékenység és a jövedelmezőség nagymértékben függ attól, hogy a vezetők hogy szervezik meg a munkát, hogy biztosítják a feltételeket. A mezőgazdaságban a legtöbb munkafolyamat időhöz kötött. Az elkésett munka hozamcsökkenést eredményez. Ezért különös jelentősége van a jól összehangolt szervezésnek. Sok múlik a dolgozók fegyelmezett, szakszerű munkáján is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a dolgozók ismerik a feladataikat és érdekeltek a jobb munkavégzésben, ott jobban megy a munka. A dolgozók munkája a termelékenység és a jövedelmezőség legfontosabb tartaléka. Feltárása csak az anyagi ösztönzés és szervezés körültekintő összehangolásától várható. PEREI DÁNIEL Lengyelország nemzeti ünnepe Ma huszonhét esztendeje, 1944. július 22-én az ezeréves Lengyelország történetének legjelentősebb fordulópontjára került sor: a fasizmus elleni harcot vezető Lengyel Nemzeti Felszab adítási Bizottság manifesztum- ban hirdette meg az új, demokratikus, független állam létrehozását. Ekkor még javában dúlt a háború. A hitleristák megszállva tartották Lengyelország területét, még folyt az embermilliók megsemmisítése a haláltáborokban. De a szovjet hadsereg és a kötelékében harcoló hazafias lengyel alakulatok elérték a lengyel határt és megkezdték az ország felszabadítását. Chelm a neve annak a városnak, amely elsőnek szabadult ki a fasiszta megszállásból, itt hirdették ki az új Lengyel- ország létrejöttét. A felszabadulás utáni első tennivaló a hitleristák szörnyű rombolásainak pusztításai után az ország újjáépítése volt. A feladat nagyságát érzékeltetik a rideg számok: a megszállás évei alatt a fasiszta népirtás és a harcok következtében hatmillió lengyel vesztette életét és a nemzeti vagyon negyven százaléka semmisült meg. * Amiként a szovjet hadsereg győzelmei tették lehetővé Lengyelország felszabadulását, ugyanúgy a szovjet segítség döntően járult hozzá az újjáépítéshez, az elpusztult ország életének újraindításához. A következő években a lengyel nép kifejezte akaratát, hogy felszabadult hazáját nem a hajdani feudális- burzsoá uralkodó osztály javára, hanem saját boldogulására építi újjá. Az országban népi demokratikus fejlődés indult meg és csakhamar szertefoszlottak a nyugati orientációjú tőkés restaurációs tervek. A lengyel nép nagy sikereket ért el a szocialista építés útján: az elmaradott agrárországból modern ipari-mezőgazdasági állam született. A fejlődés ütemét tekintve világviszonylatban is előkelő helyet foglal el, s ha csak a legutóbbi évek átlagát tekintjük is, az ipari termelés évenkénti több mint 8 százalékos emelkedése a legnagyobb elismerést váltja ki. A társadalom vezető ereje, a Lengyel Egyesült Munkáspárt rendszeresen elemezte az ország fejlődését és ráirányította a figyelmet az újabb és újabb tennivalókra. Vezetésével a néptömegek létrehozták a szocializmus anyagi-technikai bázisát, a modern nagyipart. A párt az utóbbi években felismerte, hogy a fejlesztés extenzív tartalékai kimerültek, ezért ót kell térni a korszerűbb módszerekre, mindenekelőtt az ipar kulcságazatainak, a legfejlettebb technológiával működő vállalatoknak a gyorsabb fejlesztésére. Ugyanakkor — mint a legutóbbi kormányintézkedésekből is kitűnik — a LEMP új vezetése nagy súlyt helyez a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésére, s az igénybé vehető tartalékok mellett e célra használják fel a nemzeti jövedelem számottevő hányadát. A szocialista lengyel állam huszonhét év alatt nagy nemzetközi tekintélyre tett szert következetes béke- ) politikájával, az európai biztonság erősítése érdekében tett kezdeményezéseivel. A Varsói Szerződős és a KGST tagállamaként Lengyelország nagy megbecsülésnek örvend a szocialista táboron belül és azon kívül is. A Lengyel Egyesült Munkáspárt következetesen marxista-leninista politikájával nagy szolgálatokat tesz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének fokozása érdekében. Nemzeti ünnepén igaz barátsággal, őszinte elvtársi és testvéri szeretettel köszöntjük a lengyel népet. Kívánjuk, hogy a következő időszakban is sikeresen építse szocialista hazáját, eredményesen küzdie le a nehézségeket és gyümölcsözően formálja jövőjét, s járuljon hozzá továbbra is a világbéke biztosításához. Szabadtéri képkiállítás A krakkói képzőművészeti főiskola növendékei a Flórián Kapu falára akasztották ki legújabb alkotásaikat. Az eredeti szabadtéri képkiállítás sok érdeklődőt vonz. (Foto: CAF—MTI—KS)
