Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-18 / 168. szám
Hány éves a szurkoló ? A kérdésre jóval könnyebb válaszolni, mint a szállóigévé vált'tréfás talányra, hogy „hány íé'pes a kapitány?”. Mert nyelvészeink gondosan utánanézték ii; szurkoló szó életrajzi adatainak, s rábukkantak hivatalos születésnapjára is. Nem is kellett régi annaleseket felümiök —r elég volt a inai Népsport elődjének, a Nemzeti Sport című lapnak négy évtizeddel ez- élőtti számába belelapozniuk. Az 1931. október 18-i lap első oldalán ott áll a születési anyakönyvi kivonat, azaz egy cikk „hegyen a drukker szurkoló, támasszuk fel ezt a régi diákkifejezést!" címmel. A „szurkoló” ajánlójának, azaz apjának nevét is könnyű volt földeríteni. Zombory-Fo- dor Miklós ugyanis a sportláp magyarító pályázatán ezzel a ..pályamunkájával" díjat nyert. A: „papa" nemcsak jó nyelvérzékű embernek, hanem kitűnő jósnak is bizonyult. Ajávlásá- hóz a követke&ő tömör indokolást mellékelt”: „Az ilyen szavak a mai világban köny- nyebben tesznek szert népszerűségre." Igaza lett. A .szurkoló" befutott, végérvényesen polgárjogot nyert a sport-szótárakban, helyet vívott ki magának a leggyakoribb kifejezések között is. Külön érdeme, hegy a nyelv- használat ringjóböl olyan nép- szetű ellenfelet ütött ki, mint a német eredetű , drukker” szó. (Nyelvi k. o. volt ez, meg akkor is, ha, a „drukker” aléltsá- ga elmúlt, s még ma is visszaóvakodik nyelvünkbe.) Az igazsághoz tartozik, nogy a „szurkoló" -nak nemcsak külföldi, hanem hazai ellenlábasai is akadtak. Ilyen volt például a „szorongáló”, a szorító”, a .,he- vülő”, az „izguló”, az „Ugó”, vagy éppen a „hujhajrázó”. A „szurkoló” azonban tiszavirág- életűvé tette versenytárséinak életét, s közelgő negyvenedik születésnapján is ugyanolyan frissen, jól cseng a fülünkben, mint pályafutásának kezdetén. Abban már nem Zombonj-Fo- dor, hanem a mai magyar foci a ludas, hogy alaposan megcsappant az izgók és hujnajrá- zók száma. Mit jelent a Latabár név ? A népszerű színészdinasztia neve, amelyet még Déryné ifiasszony is emleget híres naplójában, bizonyára sokakat foglalkoztat. Érdekes, hogy az idegen hangzásúnak vélt családrtév régi magyar helységnévből származik. A középkori Bihar megyében N agyvárad tőszomszédságában mindössze 10—15 kilométernyire; állt Latabár falu. A XIII. század végén, . mint egykori okiratok feltüntetik a falu lakossága 15 kepét tartozott beszolgáltatni a várad i püspökségnek, mint földesurának. Később, a török hódoltság után azonban a helység elnéptelenedett s elmerült a névtelenségben. Mint a családnevek kialakulásában szokásos módon valószínűleg innen származtak el a népszerű komikus család utódai is, akik ritka kivételként az „i” képző nélküli vezetéknéven lettek ismertek a magyar színháztörténetben. A Latabár név ősisége mellett szól az is, hogy XIII. század második felében egy Csongrád megyei „Latabár” nevű birtokról is vannak ismereteink. A nyelvészek megállapították, hogy mindkét elnevezés azonos eredetű. A szó maga a szláv nyelvekből került át hozzánk, valaha Rati- bor volt, egy hajdani herceg- ségi város neve. Azt is kiderítették, hogy jelentése nem más, mint „harcolni A magyar nyelv történetében hangrendi törvényünk következtében elhasonulás megy végbe, s az „r” „l”-lé alakult így, noha a Latabár név származásának kikutatása __ egész a szláv kölcsönzésig vezet visz- sza bennünket, mégis magyar szóval van dolgunk, egy azóta a térképről eltűnt magyar falu nevéveL * * Kik szerezlek először gyógyszerész-oklevelet Magyarországon a nők közül ? Ha a járó beteg az SZÍK orvostól kapott receptet beváltja valamelyik gyógyszer- tárban, ma már szinte természetesnek találja, hogy a gyógyszertárban jórészt nőket foglalkoztatnak. Az ú] gyógyszerészek avató ünnepségén is, — akár a budapesti, akár egyik vagy másik vidéki egyetemünkről van szó — megfigyelhető, mennyivel több fiatal nő, mint férfi veszi át a gyógyszerész-oklevelet. A gyógyszerészpálya Is tehát, akárcsak a pedagóguspálya, mind nagyobb mértékben „elnőiesedik”. Pedig még csak háromnegyed évszázada annak, Közép-Európa legnagyobb ipari robbantása Egy modern varázsló Valóban olyan mint egy modern varázsló, akinek keze alól alkalomadtán gigantikus pusztító erők szabadulnak fel. A budapesti Bányászati Kutató Intézet robbantási főosztályát vezeti dr. Varga Elemér Az ő feladata a főváros területén az elöregedett lakóházak, vagy- sokszor semmilyen egyéb bontási módszerrel el nem tüntethető „betonkolosszusok’ összerop pantása. A legváltozatosabb technológiákat dolgozták ki a Metró állomásainak kirobbantásaira, vagy elöregedett gyárkémények ledöntésére, Nemcsak a robbantásra kerülő épületek dőlésére kell ügyelni, arra, hogy kifelé, vagy befelé dőljenek a falak, hanem a környező épületekre is. A robbantóbrigád dolgát megnehezíti, hogy gyakran olyan öreg épületekhez hívják őket, amelyek közvetlen közelébe újakat építettek. Legutóbb egy fűtőház gyárkéményét kellett ledönteni. A hatvan méter magas kémény körül énületek voltak, magasfeszültségű vezeték, és a kerítés Is veszélyben volt. Mindössze egyetlen olyan keskeny csatorna volt, ahova a kéményt teljes hosszúságában ledönthették. És a robbantóbrigád bonyolult számításokkal úgy helyezte el a tölteteket,: hogy a kémény alig néhány centis eltéréssel ledőlt a négy méter széles folyosóra. A Tutaj utcában az Elektromos Művek telepén egy 40 méter .átmérőjű, 27 méter magas kör alakú várszerű építményt kellett felrobbantaniuk. Péltonna robbanóanyagot robbantottak 2500 gyutaccsal. Ez az akció Közép-Európa legnagyobb ipari robbantása volt. A robbantást saját szabadalmuk alapján készített robbarv- tógépükkel végezték el. 4. késleltetett robbantással ügy repítették levegőbe a hatalmas épületet, hogy egy hat méterre álló új épületnek egyetlen ablaka sem törött be. Az óriási mennyiségű anyagot másfél másodperc alatt robbantották fel. A robbantóbrigádra és a „modern varázslóra ’ újabb feladatok várnak. A városrendezési tervben főszerepet kaptak, hiszen ők tüntetik él az elöregedett, városképet rontó épületeket. hogy hazánkban nők is lehetnek gyógyszerészek. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1896- ban lépett érvénybe Magyar- országon az a közoktatásügyi és belügyminiszteri közös rendelet, amely a nőknek is megengedte, hogy gyógyszerészipályára lépjenek, egyúttal előírta, hogy az erre a pályára lépő nők kellően felszerelt kérvényeiket a tiszti főorvos útján a belügyminiszterrel való együttes döntés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kötelesek felterjeszteni engedélyezésre. Megemlítésre méltó, hogy az akkori Magyarországon Thi- enagel János nagyszombati közjegyző Szerafin nevű leánya 1898. október 1-én lépett gyakornokul Bunzl Gyula nagy- szombati gyógyszertárába: Thienagel Szerafin volt tehát az első nő Magyarországon, aki a gyógyszerészi oklevelet megszerezte. A második Heu- mann Olga, a harmadik pedig Légrády Erzsébet volt. Ez utóbbi 1906-ban gyógyszerészdoktori oklevelet is szerzett, elsőként a nők közül — olvashatjuk Halmai János egyik kitűnő gyógyszerésztörténeti tanulmányában, amelyet ,.A korszerű gyógyszerészképzés kialakulása Magyarországon (1876—1945) * címen jelentetett meg. v 140 évvel ezelőtt nyílt meg a balatonfüredi színház , ; " ' OMEGA 5&>. % Egy község diagnózisa Uj fotók készültek az OMEGA együttesről. Ezekből mutatunk be egyet. A ceglédi kórház több szakorvosa néhány hónappal ezelőtt hosszabb időt töltött Ceglédbercelen, s megvizsgálták a község lakosságát. A csaknem ötezer lakos közül 3640 felnőttről és 300 tizenéves gyermekről állítottak ki tüzetes vizsgálat és szakmai kérdések alapján orvosi lapot. Akinél felfedezték valamilyen betegség kezdeti stádiumát, s kartonjára került a további vizsgálatok sorrendje, sőt ha szükséges volt, azonnali kórházi kezelésre utalták. Hazánkban ez volt az első eset, — de a szakirodalomban sem található nyoma hasonló példának — hogy ilyen népes közösséget, ennyire részletes vizsgálat alá vetették volna. A nagyszabású vizsgálatot nem azért tartották, mintha Ceglédbercelen több beteg lett volna, mint más községekben. Elsősorban azért, hogy megváltoztassák a falusi emberek egészségügyi szemléletét: ne csak akkor menjenek orvoshoz, amikor már nagy a baj. __ A vizsgálatsorozat alaposan megingatta a „makkegészség” hagyományos hitelét. Ceglédbercelen csupán 540 teljesen egészséges felnőttet találtak. Több mint ezer megvizsgálnak magas vérnyomása volt, 800 embernél mozgásszervi, 660-nál szív, és érrendszeri, csaknem ötszáznál pedig gyomor, vagy bélrendszeri zavarokat fedeztek fel: Több mint száz cukorbajos közül jó néhánynak még nem fejlődött ki a betegsége. A szűrővizsgálatok során derült ki az is, hogy a megjelentek jelentős része nem tudott a betegségéről. Sokkal jobb volt az-arány a gyermekeknél: csupán ütven- nél fedeztek fel kisebb szervi bajt. A vizsgálatokon kiállított kartonok .tudományos értékelését most végzik. Az egészségügyi és orvósszociológiai feldolgozásuk után a lapok visszakerülnek Ceglédbercelré, ahol ezután még eredményesebben végezhetik majd munkájukat a nagyközség orvosak Balatonfüreden a század*! forduló után több társulat a Iáit otthonra. A bálterem- jen 1816 után — többek kö* :ött — Kilényi Dávid társu- ata, 1821. július 29—augusz- us elejéig Balogh István, a uagyar színészet egyik úttö- -ője játszott Füreden. Aa 1820-as évek nyári hónapjaiban a vándorszínészek fellépése még inkább megsokasodott, á. színészek rendkívül siral- nas helyzetben, fából tákolt 'észerekben, a vendéguraktól rölcsönözött öltönyökben léplek a közönség elé. Ebből az állapotból ragadta ki a füredi színjátszást Kisfaludy Sándor L827-ben indított „színházépítési terv” akciója. Az indítványt megyei köz» gyűlésen tárgyalták« és 1830- aan gyűjtést indítottak. Az eredmény: mintegy ezer váltó forint. Ezt követően — ugyancsak a köz támogatásával —; gyorsan követték egymást aa események. 1830 őszén kijelölték a telket, a színházépület tervét Fülöp József építőmester díjtalanul elkészítette és még a tél beállté előtt a falakat felépítették. Újabb gyűjtés eredményeként. 1831 tavaszán valamennyi építőanyag ést a színház berendezése, díszít«* eleme együtt volt. Az építés; a berendezés alig egy hónapi alatt elkészült és a 400 néz® befogadására alkalmas Balatonfüredi Színház készen állt a bemutatóra.. Az 1831. július 3-i megnyitó előadáson —; amelyre a nép íngyen mehetett — Komlóssy Ferenc színtársulata-mutatta t be a „Magyar Hölgy? című/nugjátékot. • A 'színház ‘létrehozásában *— á nép áldozatkészségén túl —>j jelentős szerepe volt Balaton-* füred fejlődésének, de azt is^ mondhatjuk,* hogy ez a csodálatosan szép üdülőhely to-«, [vábbi és gyors ^növekedése előkerül heteti énül a színház meg-« ^■.szüntetését is jelentetted ; Ugyanis a gyógyfürdő terjeszd ■kedése következtében 18i8-banT lebontották a színházat.
