Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Együttműködés a haditechnikai fejlesztésben KORUNK A modern tudomány és technika lexikona Struktúra Ma a tudományok és a mindennapi élet legkülönbözőbb területén egyes részek között olyan kölcsönhatások vannak, amelyek valamilyen rendet alkotnak, ak- kort azt mondjuk, hogy a részek egy struktúra részei. Ilyen struktúrát alkot a társadalom, amelyben a társadalom tagjai az emberek, csoportjaik és a különböző intézmények közötti kölcsönhatások, kapcsolatok alkotják a struktúra alapját. Struktúráról beszélhetünk azonban akkor is, ha az elemi részeket vizsgáljuk az atomon belül, ha a matematikában az elemek (számok, betűk) és a műveletek (összeadás, szorzás) kapcsolatairól beszélünk. Láthatóan a tudománynak mindig egyik feladata, hogy egy-egy területen felderítse az egymással kölcsönható részeket és magukat a kölcsönhatásokat; hogy tisztázza a tulajdonságaikat; vagyis, hogy megismerje a struktúrát. De az is feladata, hogy megvizsgálja az így feltárt struktúra környezetét, tehát azt az átfogó struktúrát, amelyben a vizsgált struktúra csupán egy kölcsönható rész. Régebben a tudományok tárgykörük szerint megosztva vizsgálták a struktúrákat; a biológia a biológiaiakat; 'a társadalomtudományok a családokat, az un. kiscsoportokat, de az egész társadalmat is; a matematika pl. afl algebrai struktúrákat és így tovább. Az elmúlt évtizedekben azonban egy önálló tudományág^ a rendszerelmélet kezdett el foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Megalapítója egy magyar származású biológus: Bertalanffy Lajos. A rendszerelmélet nem tárgy® körök szerint vizsgálja a struktúrákat, típusaikat stb. hanem ezektől elvonatkoztatva, általánosságban. így most már tudjuk* hogy pl. bonyolultság szempontjából meg kell, és meg lehet különböztetni az egyszerűbb rendszereket, és az összetettebb szervezeteket. A struktúra kutatása azonban nem azonos a strukturalizmussal* amely a század tizes éveiben ke-* letkezett és főleg társadolomtudo- mányi vonatkozásban végzett és végez struktúravizsgálatokat. Téves szemlélete, legalábbis egy kezdeti és ma már „klasszikusnak*’ tekinthető változatában, abban gyökerezik, hogy minden struktúrát egyetlen típusra, a nyelvben fellelhetőre próbált visszavezetni. Ugyanakkor elvitathatatlan tőle számtalan részeredmény, és az a felismerés, hogy a társadalom- tudományoknak is egyik igen fontos feladata a struktúrák feltárása. Magyar gyártmányú, felderítő úszó gépkocsi Élettani küszöbök a világűrben Ä haditechnikai kutatás 'és fejlesztés teljes skálájának művelése még a nagyhatalmak számára is komoly megterhelést jelent. Egyes korszerű fegyverfajták fejlesztése és gyártása csak néhány ipari nagySugárkezelt vetőmagok Az atomenergia békés célokra történő felhasználásának egyik gyakorlati útja az ionizáló sugárzások mezőgazdasági alkalmazása, például a különböző növénymagvak vetés előtti kezelése. Az ipar ma már sorozatban állítja elő a képen látható, könnyen szállítható gamma-sugaras berendezést. Megállapították, hogy a magok vetés előtti sugárkezelése 5—20 százalékkal emeli a gabona- és hüvelyes kultúrák terméshozamát. így például a szemes kukorica többlethozama 8—9 mázsát, *a silókukuricáé még ennél is többet tesz ki hektáronként. A gazdaságossági számítások szerint a beruházás megtérülése rendkívül kedvező, alig egy év. hatalom számára jelenít elvisel- ihető terhet. A harceszközök többségénél azonban a kisebb államok is vállalkozhatnak fejlesztési és gyártási feladatokra, ha másképen nem, hát több állam összefogásának keretei között. A fennálló szövetségi kapcsolatok különben is indokolttá teszik a közös fejlesztés és gyártás megszervezését és fenntartását, mivel egyébként egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán biztosítható a felszerelés egységesítése. Ez pedig a szövetséges csapatok közös hadműveletei eredményességének nélkülözhetetlen előfeltétele. Gazdasági lehetőségeinkhez és ipari adottságainkhoz mérten mi is kivesszük részünket a Varsói Szerződés államai védelmének erősítéséből. Hadseregünk felszerelésének tökéletesítésében az elmúlt két és fél évtizedben nagy előrehaladást értünk el, A harceszközök jelentős részét a baráti államokból, elsősorban a Szovjetunióból szerezzük be. Ez egyrészt lehetővé teszi, hogy erőinket a haditechnikai fejlesztés azon területeire összpontosíthassuk, amelyeken megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk, adottságaink és lehetőségeink a legeredményesebben hasznosíthatók. Másrészt egyidejűleg teljesül a felszerelés egységesítésére irányuló törekvés, amely a csapatok kiképzése és ellátása szempontjából egyaránt előnyös, a szövetségi rendszer keretein belül. Az új harceszközök hazai fejlesztése és a meglévők továbbfejlesztése. a baráti államokkal egyeztetett tervek szerint történik. A fegyveregyeztetések lehetővé teszik a párhuzamos fejlesztések elkerülését, a többoldalú igények összehangolt kielégítését, a rendelkezésre álló erők és eszközök célszerűbb kielégítését. A fejlesztési tervek egyeztetését, a fejlesztési feladatok megosztását indokolja az egyre összetettebb harceszközök fejlesztési költségeinek növekedése is. Még fokozottabban érvényesül az igények összefogott kielégítésének, a szakosításnak az előnye a gyáriás területén. A harceszközökkel szemben támasztott magas követelmények csak fejlett technológiai szinten folyó sorozatgyártással elégíthetők ki, ehhez pedig a gazdaságos darabszám esetenként túlhaladja egy-egy hadsereg igényét. Kis államok hadseregének a különféle haditechnikai eszközökből és hadfelszerelési anyagokból — különösen azok nagy teljesítményű, drágább fajtáiból — viszonylag kis mennyiségre van szüksége. A kis gyártási darabszám pedig nemcsak a gyártásnáL alkalmazható technológiai eljárások tekintetében 'jelent korlátozást, hanem már a tervezés során is. Ilyen esetekben már a tervezésnél el kell vetni olyan szerkezeti megoldásokat, amelyek különleges gyártóberendezéseket igényelnének az előállítás során, mivel ezek beszerzése és üzembe állítása túlságosan nagy kötségterhet jelentene a kis darabszámú gyártmánynál. Ezért is előnyös a gyártásszakosítás a baráti államok iparán belül, a honvédelmi célokra készülő eszközök előállításánál. Ilyen esetekben az 'együttműködés természetesen nem csupán a gyártás időszakában bontakozik ki egy-egy gyártmány vonatkozásában, hanem már a tervezés, a harceszközök fejlesztése is egyeztetett tervek és követelmények szerint történik. A harceszközök harcászatiműszaki jellemzőinek tökéletesedésével tovább növekednek azok fejlesztési, gyártási és üzemeltetési költségei. Mindebből következik, hogy csak a szövetséges államok tovább tökéletesedő, szoros együttműködése, tervszerű és együttes erőfeszítése teszi lehetővé a jövőben, még inkább, mint eddig a szocialista tábor védelmi képességeinek magas szinten tartását, az eseteges ag- resszor visszarettentését, a szocialista forradalom elért vívmányainak' szilárd védelmét. Népújság 6 1971. július 15. Mint ismeretes, július 12-én közzétette vizsgálatainak eredményét az a szovjet kormány- bizottság, amelyet a Szojuz—11 űrhajó három utasának; Voiko vnak, Dobrovolszkijnak és Pacajevnek tragikus halálkörülményei kivizsgálására küldtek ki. A jelentés megállapította, hogy az űrhajósok halálát a földetérés előtt 30 perccel, a leszállóberendezésben bekövetkezett, hirtelen nyomáscsökkenés okozta. A világűr az ember számára sok tekintetben idegen környezet, hiszen az élet egyetlen feltételét sem kínálja önként. A Föld árnyékában —200 C° alatti dermesztő hideg uralkodik, míg a Nap által megvilágított részeken a hőmérséklet elérheti a +150 C°-ot is. Már abban a 200—300 kilométeres magasságban is, ahol a Föld körüli pályán haladó űrhajók, vagy űrállomások, orbi- tális laboratóriumok keringenek, olyan alacsony a légnyomás, mint egy gondosan leszivattyúzott rádiócsőben. Ezek, az élet szempontjából, teljesen kedvezőtlen körülmények a magasság növekedésével fokozatosan jönnek létre. Átlag minden 5 kilométeres magasságnövekedés során felére csökken a légnyomás értéke. Mintegy 10 kilométeres magasságban a nyomás már csak negyed része a tengerszinten uralkodónak. Ez olyan alacsony érték, hogy ha nem nyújtanak ellene mesterséges védelmet, a szervezet pórusain át elvérzik a belső túlnyomás következtében. Ez a tíz kilométer körüli magasság a mai modern utasszállító repülőgépek utazómagassága. Ha tovább folytatjuk az emelkedést a légkörben, mintegy 18 kilométeres magasságban újabb kritikus határhoz érkezünk. Itt már olyan alacsony a levegő nyomása, hogy megfelelő védelem híján az élő szervezetben lévő folyadékok — például a vér — test- hőmérsékleten forrni kezdenének. Ezt a magasságot a modern katonai repülőgépek érik el rendszeresen, s ezért pilótáikat megfelelő védelemben részesítik. Az utóbb említettnél na-«* gyobb magasságokba emelked-« ve már nem változnak a vi« szonyok az életfeltételeket illetően, — legalábbis a légnyomás szempontjából. Ezt úgy is ki szokták fejezni, hogy a IS kilométeres magasság a harmadik élettani halálküszöbí Mindebből az is következik; hogy az élet feltételei a földfelszínnek szűk környezetérd korlátozódnak, s a ’világűr —» legalábbis élettani értelemben) — sokkal közelebb van a| földfelszínhez, mint azt sokam hinnék. Tekintettel arra, hogy a világűr gyakorlatilag végtelent kiterjedésű, és a szokásos nyomásviszonyokhoz képest légüresnek tekinthető, úgy visel-” kedik, mint valami hatalmas; folyton működő légszivattyúd Ha egy benne mozgó test — például mesterséges hold, vagy űrhajó — tömítése megsérül,, abban a nyomás hirtelen csökkenni kezd, hiszen a környezet korlátlan mennyiségben képes a gázok felvételére. A nyomáscsökkenés gyorsasága természetesen több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy mekkora a rés a megsérült, vagy hibás felületen. Kis réseken át úgynevezett szivárgás lép fel. Ezek talán a legalattomosabbak. mert a tartályok készleteinek fokozott fel- használásával az automatika egy ideig még képes normális nyomás fenntartására, s csak azután következik be a megállíthatatlan nyomáscsökkenés; amikor a készletek már kimerültek. A nyomáscsökkenés sebessége függ még ezenkívül a légmentesen körülzárt térfogat (űrhajófülke) nagyságától és az abban fenntartott nyomás értékétől is, valamint a környezetben uralkodó nyomástól. A hivatalos jelentés szerint a Szojuz—11 esetében, a nyomáscsökkenés 30 perccel a földetérés előtt lépett fel, vagyis akkor, amikor a leszállóegység még a pályán keringett, s éppen megkezdődtek az előkészületek a leszállásra. A hivatalos jelentés szerint a részletek felderítése még folyamatban van. SINKA JÓZSEF
