Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

V /\ cppc SZARAZ® feép, hangulatos táj A ..Kapós-völgy egész Dunántúl egyik leg­jellegzetesebb tája és ennek is — remélem, a somogyiak nem vádolnak meg elfogultsággal,-— ayT-olna- megyei része a különösen szép, hangírlatos, A kanális — errefelé így nevezik,' — jobb oldalán magasabb dombok, erdők, sző­lős-kertek teszik változatossá, széppé a pano­rámát. Simontarnyától egészen Dombóvárig, a másik oldalon pedig szelíd lankák ölelgetik egymást: .A természet errefelé igen bőkezű: található., itt buja rét is. dúsan termő szántó­föld jis,..; gyér termőképességű* homok,, de a víz sem ■hiányzik, a dombok közül innen is, oh nah is patak csörgedezik alá.;Mégterem itt mindén" kultúrnövény, ami a Kárpát-meden­cében. bonos, ugyanígy megél itt minden fa- fajta :is. . A*'látóhatárt az egyik oldalon a dombok magassága,, a másikon pedig a szem látó­képessége határozza meg. Messze kalandozhat a tekintet és minden faluból lehet látni a szomszéd község házait, vagy legalábbis a templomtornyát. A hosszan elnyújtózó Kapós- völgybe •megannyi kisebb völgy torkollik a jobboldali, dombos részen. A falvak itt egy- egy ilyen kis völgy .kijáratánál” épültek, a másik oldalon pedig egy-egy magasabban fekvő területen. Szárazd az előbbiek, tehát a jobbparti települések közé tartozik: a ma­gas dombok és a völgyek találkozásánál. A hajlatoknak. 'természetadta görbületeknek ' megfelelően, igen kacskaringósan épült. Házai alig látszanak ki a sok zöld növényből. A kertek alatt — a kanális és a falu között — kígyózik az.ország egyik legnagyobb forgalmú vasútvonala, a Budapest—pécsi. Ebben a fa­luban csaknem mindig hallani vonatzakato­lást: az egyik szerelvény alig tűnik el a tá­voli kanyarban, jön a másik és a dombok akkor is idesodorják a hangot, amikor a vo­nat már nem látszik. A vasút azonban köz­vetlenül semmi különösebb változással nem járt e falu életében. Itt mindig csak kis meg­álló volt, a szerelvények nagyobb része tova­robogott, anélkül, hogy akárcsak lassított vol­na. A hatás körülbelül artnyi volt. hogy a hátárban dolgozók időben könnyebben tudtak tájékozódni akkor is, ha nem volt árnyék, zsebükben pedig zsebóra... No, meg néha egy-egy parasztember, ha megúnta a mezei munkát, beállt vasutasnak. De ilyen mindig ciak kevés akadt, ezért a falu megélhetésében a vasút csak elenyésző szerepet játszott. Szá­razd nem vált úgynevezett vasutasfaluvá, mint sok másik vasút menti, s eredetileg ki­zárólagosan földművelésből élő település. Nyugdíjas a huhoricaföldön A régebben kimondottan mezőgazdaságból élő tahi ar­culata az utóbbi két évtized­ben megváltozott: mind na­gyobb az eljárók,.az úgyneve­zett fizetésből és bérből élők aránya» Viszont valamilyen kapcsolata majd mindenkinek marad a.föWdeJj. Minden,csa^. Iád művel kis darabka föld-et, függetlenül at­tól, hogy honnan származik.-?., lő megélhetés. Itt is megesik, hogy a férj' valahol 50—100 kilométerrel odébb az iparban dolgózik, a feleség pádig, ott­hon rendszeres mezőgazdasági dolgójzó. Kerestem az. egyik őslakost, Várkonyi Jánost. Valami égyéb ügy miatt. Mivel Vár­konyi János vasutas nyugdí­jast, úgy véltem, hogy nyil- va^oaioan Otthon találom a hál- reggel klment"a 'ha- , fafe^k'öfjálni —■ figyelméztet­t lifo»!;,1''*­Is-, á r kukoricáföldön t'*PÉi^rtfeg.. nlker^ táptjtetáagös ' lakásán-'vleültünk,' ■... -----:---------­b eszélgetni, megkérdeztem, hogy tulajdonképpen mi az eredeti foglalkozása. — Vasutas. Én már fi-'ítal koromban a vasúthoz kerül­tem. Negyvenkét éven át dol­goztam egyazon helyen, a ke- szőhidegkúti vasútállomáson tört1 kfezidtém,; t)1:f:,íS ' fejeztem be. Először málházó' voltam, majd' váltókezelő lettem. *— Hogy telnek a nyugdíjas évéi? • — Tele vagyok munk'V al. A határban mindig akad mun­ka. Vagy a ház körül. — Mondja, létkérdése, hogy a nyugdíjas éveit is állandó munkával tölti? — Azt nem mondhatnám. Megélünk... Más is megél Szárazdon, aki dolgozik. Hát ».'.szóval és nyugdíjat is ka­pok..,. Építettünk is. Nin :s probléma a megélhetéssel. Dehát • az ember mindig több­je vágyik, s. aki egyszer fia­tal éveiben megszokta a rend­szeres munkát, tíém tudja el­viselni!'a ■ tétlenségét idősebb korában sem. ‘, Fontosabb adatok Jelenleg 502 lakosa van a bejelentőlapok szerint, a valóságban kevesebb, mert jópáran ideiglenes bejelentővel tartózkodnak másutt, mint az állandó bejelen­tesd lakhelyükön. Tíz évvel korábban még az 570-et is meghaladta la­kóinak száma, a háború előtt pedig a nyolcszá- zat. A posta 73 nyugdíjat kézbesít Szárazára. A falu lakói közül éven­te többen mennek nyug­díjba, mint amennyi az újszülött. Ezekből az adatokból arra is követ­keztetni lehet, hogy kö­rülbelül milyen az át­lagéletkor: nem kétsé­ges az erőteljes elöre­gedési folyamat. A tv-előfizelők száma 64, a rádió-előfizetőké 129. Egy felújított mű­velődési otthon áll a művelődni, szórakozni vágyók rendelkezésére. „Népes kelta település színhelyei mint ezt a .határába*., felszínre került arany ' és ez üst'- ékszerek, zójryá.n&Q& cok, kapcsolóink 'és szárnyas fibulák bizonyítják. $.jfípcnm*. megszállás is itthagyja néhány emlékét.' A honf/)i)lp$cti& a Szák-nemzetség szálíja meg. Egy M37*bék: keU-.^ÜHe^SS.- egyházi birtokként említi. A XV: -század elejéju-Jeriípib^Ht., már fennáll. A török hódolts ág véget vet fejlődéséíi4k: JA-, XVIII. század folyamán lassan ismét benépesedik.- 1ÖM&&Í Németországból idetelepített családokkal” —■-(rja,'Szááazdf^! Szeghalmy Gyula a Dunántú li vármegyék' crfnn-onw fiájában. , • fi. ■ . ; 'O- 4 vjtná yi,' E falu német jjficú StfSkos bői települt ide a XVfít szá — Bechték — szárrnaz&Si ad 4Íáf'f6t2-igTV<&)frhírÍolV a legújabb kutatások^tzerínt. (stalsb9je..iV, , " ' / •• di. M . Szárazd sosem, tartozott a rah'gös' fe\éifűlés&'i^nÉ^ viszont figyelemre méltó, hogy az-'-■ 19lóiban’ kid&ty&'fd’ Magyar Szent Korona Drszá gaifiak helyíé^néptdrS^^^Yc^'. dot nagyközségnek említi.'.. , f A szekszárdi megyei-levél tárban , megtaláltuk á Szarai-* di jobbágyok urbáriumát, a melyet Mária. Terézia thires paraszttörvénye alapján 1769-bén állítottak ös'sze. 68 jobbágy adózott Szárazdon földesurának küenté'&étfi „marhás robotot két marhával, szántáskor pedig.ßeqgyeL. Vagy e helett kézi szolgálatot”. Pontosan kitűnik'áz is a’ korabeli okmányokból, hogy k inek mennyi „kifőzött vgjqt,, tojást” kellett évente beszolgáltatni urá­kappanyt, csérkét, nak. 'i Jellegzetes szárazdi családi ház. Várkonyi Henrikék lak­nak benne. ’ > Mivel Szárazdot akkoriba n kizárólag ■tfémetajkú'ak %ak­ták, részükre az úrbáriumot is német nyelven írták. .­1 f .H •’ .y .< ’*r­—i——m------ \ ..........— -------------——. i(u ' -■ s r . - ,.,r 'r.-Xfv#** „Nem vágyódunk el innen — Mióta él Szárazdon? Gallai József, a tanácsi ki­■ rendeltség vezetője: — 1947. június 3Q-a óta. Ak­■ kor telepítettek bennünket ide a Felvidékről. Előtte sosem láttuk ezt a falut, sosem hal­lottunk róla, de végül is ez lett a „mi” falunk.-.. Hogy úgy mondjam, idegyökerez­tünk. ' — Könnyű volt a gyökér- eresztés? — Mit mondjon erre az em­ber? Ma már úgy tűnik, hogy igen. Mert- már két évtizede elmúlt. De akkoriban bizor.v nem könnyű napokat éltünk. Számunkra itt minden furcsa volt, mert hát nem ezt a vi­déket szoktuk meg. Különö­sen a sok domb miatt tűnt itt minden szokatlannak, kilá­tástalannak. De aztán telt, múlt az idő, és szárazdiak let­tünk. — Tolna megyében sok az úgynevezett telepes község. Ezek közt ilyen is, olyan is akad, csakúgy, mint . a nem telepes falvak közt. Viszont némelyiknek feltűnő vonása, hogy nincs stabil lakossága, legfeljebb néhány, .'család az: az átlagnál sokkal több az' el­költöző, persze, azoknelyébe- újak is jönnek, és , ha . össze­vetjük a népmozgalmi adato­kat, az a végeredmény -jön.ki, hogy körülbelül kétszer ki­cserélődött a lakosság a há­ború utáni ki- és betelepítés óta. Szárazdon mi á helyzet? — Itt nincs ilyen nagy nép­mozgás. A lakosság ugyan csökken, egész családik is költöztek el, de nem annyian, hogy az'feltűnő lenne. Mi fel­vidéki család-ok például, akii negyvenhétben idejöttünk, va. lamennyien itt is maradtunk, a felvidéki családok legfeljebb kihalással fogytak., Megszok­tunk, nem vágyódunk el in­nen. Az más kérdés, hogy a fiatalok egy része —, köztük a már itt születettek, “ évi­ről évre elmentek inpen, sőt,' manapság is elszivárognak, ahogyan felnőnek és önálló­sulnak. De ez nem á-.télápes, hanem a falusi fiátalökra jellemző.-Másütt ntés■ .aMísíseV se'ti1 lehetőség^ -és' XSrtV kit Vonz. : n.:.:«. loí-v --?•* •••Ujv ház J’éjfülf’-'e" C i.;i C'flr. ban? — Igen. N#h^íy.*M^I,'*l? - építkezik égyíkeb-csáb^X’,'’^ — Az teghez vagy telepesek'?- —• Mindkettőhöz. mad- rést ősl^oáí>'eÍ^ánMffi$ telepes. — Mikor .kezdték' SzamitíppT új ..családi '"ft'lk&lést — Ifff-h^.dm betelepítés uíán^Jf%|ii ros állanbtők .wc^patáb^ffi^ razdon... Építkgggs. kébht csökkent valj^p^£ik.' rfféjti ma. Egy jeliemző; kor- .idejövünk,. állt e falú. .tnpst 132".:-szos4i^-*' a nyilvántartásban. 5.Aka^»lf:­akik :nem nagyon. gyökeret, .vérní- itt^iíés. zat, -amelyet díáptak, ták, anyagát-. ■vSéfedtálc-‘-’1í^J'’ FERÍ'NQ),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom