Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

SZOT—SZŐ VOSZ megállapodás A munkás fogyasztási, és lakásszövetkezetekről . .A városi lakosság, s kü­lönösen a munkások életkörül­ményeinek . javítása, lakás­viszonyaik fejlesztése, fogyasz­tói érdekük védelme szocia­lista építő munkánk egyik leg­jelentősebb társadalmi, gazda­sági feladata..— így kez­dődik az a megállapodás, ame­lyet nemrégiben tárgyalásaik eredményeképpen kötöttek a SZOT és a SZÖVOSZ vezetői. A megállapodás nem kisebb jelentőségű dologra hívja fel a figyelmet, mint a nagy múltú munkás fogyasztási szövetke zeti mozgalom felélesztésére. . A munkások jogos igénye­ket támasztanak az ellátás ja­vítására, a korszerű szolgálta­tásokra. A növekvő igények kielégítésében sokat segíthet a munkás fogyasztási szövetke­zetek tömeges elterjedése, mert ezek keretein belül a ta­gok maguk ellenőrizhetik és Irányíthatják az ellátás meg­oldására hivatott szövetkeze­tét, maguk szervezhetik a tagságnak szükséges szolgálta­tások bevezetését, így például a javító, karbantartó, szerviz és egyéb szolgáltató részlegek felállítását. A munkás fogyasz­tási szövetkezetek az üzemi kollektíváknak, a lakótelepe­ken élő munkásoknak módot nvúitanak. hogy ellátásuk meg­oldását jelentős részben saját irányításuk és ellenőrzésük olá vonják. A SZOT vezetői ezért tartották szükségesnek felhívni a szakszervezeti szervek fi­gyelmét a munkásszövetkezíti mozgalom támogatására. A szövetkezeti szervek és az iparvállalatok szakszervezeti szene az urszciguau ucuauacgcs ünnepségeken köszöntik a ne­velőket. A pedagógusnap al­kalmából adják ót pénteken a Művelődésügyi Miniszté­riumban a kiváló tanár, kiváló tanító, valamint a kiváló óvó­nő kitüntetéseket. Eredményes munkája elismeréseként az- idén 80 nevelő részesül ilyen megtiszteltetésben. Rajtuk kí­vül az alsó-, közép- és felső­í ' bizottságai tehát — ahol, • rre igény van —. együttesen vizs • gálják meg, miként lehet a munkásérdekeltséget a legcél­szerűbben biztosítani, s közös javaslatot állítanak össze a munkásszövetkezetek meg­teremtésére. Az együttműkö­désnek már eddig is sok pél­dája van a fővárosban és vi­déken egyaránt, jó néhány üzem dolgozói alakították meg fogyasztási szövetkezetüket. A SZOT és a SZÖVOSZ ve­zetőinek megállapodása meg­különböztetett, hangsúllyal tér ki a lakásépítő szövetkezetek, valamint a lakásfenntartó szö­vetkezetek területén történő együttműködésre. A lakásépí­tő szövetkezetek ■ alkalmasak arra, hogy elősegítsék a mun­kások személyes közreműkö­dését otthonuk megteremté­sében. Különösen célszerű az az elgondolás, hogy a lakás­építő szövetkezetek az egyes üzemek segítségével jöjjenek létre. A vállalati szakszerve­zeti bizottság. valamint az üzem gazdasági vezetése í^v nemcsak a szövetkezet meg­alakításához, hanem a későb­biekben — eszközeikhez mér­ten — maeához az építéshez is képes segítséget adni. A_ la­kásépítő szövetkezetek létre­hozása növelheti az építő- kapacitást. olcsóbbá teheti a lakásokat, javíthatja azok mi­nőségét. A lakásépítő szövet­kezetek és a munkás fogyasz­tási szövetkezetek egyidejű létrehozása a legésszerűbb, mert így az új lakótelep ér­tésével azonos időben nyílik mód a kereskedelmi ellátás megoldására is. dolgozók közül sokan kapnas „Az oktatásügy kiváló dolgo­zója”, „Kiváló dolgozó” és egyéb kitüntetéseket, jutalma", továbbá miniszteri dicséretet A honvédelmi miniszter kitün­tetéseket adományoz több pe­dagógusnak, az úttörőmozga­lom keretében végzett kiemel­kedő honvédelmi nevelő mun­kájuk elismeréseként. bét, az kétoldalú dolog, s el­sősorban mágán a fiatal mun­káson múlik legtöbb. A befo­gadó brigádok a Cipőgyárban szigorúak, de igazságosak. Amikor az idősebb szakmun­kások látják, hogy a kezdő ember tanuló korától szorgal­mas, igyekvő, akkor nyert ügye van. Ellenkező esetben kiközösítik. Ilyenformán bizo­nyára nem túlzás leírni: ket­tőn áll a vásár. Feltettem a kérdést: Jól ér­zik magukat az üzemben? Merkl Teréz: — Igen. Rózsa Imre: — Igen. Csillag Levente: — Igen. Dontáh Jolán: — Igen. , Csernik Erzsébet — Elégedett vág. Dürr Katalin: — Igen. Ferencz Sándor: ^ — Szobafestő akartam lenni, de már itt érzem jól magam. Lakk József: — Én személy szerint azt mondom, hogy nem. Minden­nap másik munkahelyre rak­nak. A többség jól érzi mágát. Az üzemet szinte második ott­honának tekinti és környeze­tével a legteljesebb mértékben elégedett. A gyárból egyikük sem kívánkozik el, s egyikő­jük sem bánta meg, hogy szakmunkásnak tanult, hogy munkásember lett. „Szeretem a gépeket, a munkámmal meg vannak elégedve, sokszor kapok dicséretet, és a dicsé­ret arra sarkall, hogy még többet nyújtsak, még jobban kivívjam az idős mesterek el­ismerését.” — mondja Rózsa Imre, az Idősebb szakmunká­sok közül Tisza Béla nevét említi, akitől legtöbbet lehet tanulni. Csillag Levente ezekkel a savakkal foglalta össze az el- ő munkásévek tapasztalatait: lindig szerettem barkácsolni, akatos lettem és jó szakmát Hasítottam. Egyáltalán nem érzem magam elmaradottnak. Olykor egyik-másik betaní­tott munkás, segédmunkás „beszól”: „Na te híres szak­munkás, hát még ezt sem tu­dod”. Ilyen önérzetet sértő megjegyzés elhangzik néha, de beszélgető társaim elmondták: Felvételi vizsgák után Interjú Szűcs Györggyel, a Marxizmus — Leninizmits Esti Egyetem igazgatójával Még nem zárták le az idei tanévet, hátra vannak az év végi vizsgák és szigorlatok, de az újabb jelentkezők felvételi vizsgál már lezajlottak a marxizmus esti egyetemén. Az utófelvételik befejeztét köve­tően döntöttek, az igazgatóság összegezte szerzett tapaszta­latait, s nem várva a június végi határidőre, késedelem nélkül kiküldte az értesítése­ket. Ezekben a napokban me- gyeszerte közel három és fél százan — felvételt nyerő és elutasított pályázó egyaránt veszik kézhez az esti egyetem értesítését. — Haladék nélkül, időben értesítettünk minder, kit, hogy a fel nem vett elvtarsaknak legyen idejük máshova je­lentkezni — egészíti ki be­vezetőként az információt Szűcs György elvtárs, a me­gyei pártbizottság esti egye­temének igazgatója. — Milyen tagozaton és hány új osztályt indítanak az idén őszön Szűcs elvtárs? — Hároméves általános ta­gozatunkon a megyében az idén 11 új osztály indul, eb­ből Szekszárdon 4, és ennek egyike speciális tematikájú Utóbbin az esti egyetem a vezető propagandistákat képe­zi, nekik egyedi előadásokat tartanak a megyei pártbizott­ság titkárai és osztályvezetői mint felkért előadók. Az ál­lamvizsgával záruló kétéves szakosító tagozaton egy-egy osztályt indítunk a filozófia, a politikai gazdaságtan és a nemzetközi munkásmozgalom szakágának tanulmányozására Az általános tagozat 11 osz­tályában 288 lesz a hallgató, a szakosítóra 62-en nyertek felvételt. Fontos célkitűzé­sünk a színvonal emelése, evégett is törekedtünk az osztálylétszámok csökkentésé­re. — Mekkora volt a túljelentke­zés? Volt-e arra példa, hogy a pályázónak magasabb, vagy alacsonyabb fokú oktatást java­soltak? — Volt túljelentkezésünk, nőtt a tudásvágy, nagyobb a korábbinál az esti egyetem, a marxista—leninista eszme vonzása. Megfelelő alapkép­zettség hiányában el kellett utasítani 29 főt, és helyhiány miatt — ez elsősorban a ki­helyezett. osztályokban, a já­rási székhelyeken mutatkozott a nagytudású szakmunkások részéről inkább a segíteni aka­rás a jellemző. Aki akar, sokat tanulhat az elismert szakte­kintélyektől. Az a fiatal meg, aki azzal a tartással kezdi a „mejót”, hogy „nekem itt sen­ki nem tud semmi újat mon­dani”, hát az bizony körülnéz­heti magát. Nem ért semmiféle megle­petés, amikor arra a kérdésre, hogy „Ki kit tisztel az idősebb szakmunkások közül” ahányan voltak, annyiféleképpen nyi­latkoztak. Van aki mindenkit tisztel, van aki senkit. Mind­össze három fiatal szakmun­kás jelölte meg név szerint azt az embert, akit tisztel. Úgy vettem észre, hogy nem szére- tik az ilyen, kérdéseket. Viszo- lyognak minden •'„bevágódás szagú” dologtól. Rokonszenves karakánság. Abban viszont nagyjából egyetértettünk, hogy aki min­denkit tisztel, az nem tisztel senkit. (Folytatjuk) SZEKULIXY i É í EU meg — 15 jelentkezőt nem vettünk fel. A kellő alap- képzettséggel nem rendelke­zők egy részének marxista középfokú iskolát ajánlottunk, rajtuk kívül voltak olyanok is, akik nem gondolták meg eléggé, hogy mire vállalkoz­nak, holott pályázati felhí­vásunkban világosan közöltük a követelményeket. Idén elő­ször alkalmaztunk átirányí­tást a felvételi vizsgákon. A nívós és alapos felkészültség láttán négy esetben javasol­ták felvételi bizottságaink a pályázónak, hogy felvételiz­zen a magasabb szintű sza­kosítón. Ugyanis ott később voltak a vizsgák. Mind a né­gyen meg is feleltek az ott támasztott követelményeknek, felvettük őket. Az ellenkező­jére is volt példa. Két eset­ben alacsonyabb szintre utal­tuk azt, aki nem felelt meg a szakosító emeltebb köve­telményeinek, nekik kettejük­nek először is el kell végezni az általános tagozatot. — Érdekes differenciálás. Mi­után stílusosan szólván megkö­zelítettük az egyesiül az általá­nost, kérem, szóljon igazgató elvtárs a felvételi vizsgák ta­pasztalatairól, Miben mutatko­zik meg a fejlődés, érvényesít­ve a követelmények növelését? — Elismeréssel és örömmel mondhatom, tanúsították a pályázók, hogy rendkívül ala­posan felkészültek a felvételi vizsgákra. A sokuknál tapasz­talt, kisebb vagy nagyobb drukk ellenére jól felépített, alapos tudást bizonyító vála­szokat hallhattunk, ami arra is utal, hogy megszerezték a biztos alapokat. Meghozza gyümölcsét a rendszeres ta­nulás, kamatoznak a marxista ( középfokú iskolán, vagy má­sutt szerzett és felelevenített ismeretek, ha izgalom kíséri is a vizsgát. Megemlítem, hogy a szakosító felvételi vizsgáin esetenként észlelhető volt, hogy az illétőnek készülése ellenére komoly kiesése volt a tanulásból. Igazgatóságunk élt a túljelentkezésből is fakadó válogatási lehetőség­gel. összességében biztatónak látom a rendtartásnak meg­felelő magasabb színvonal tartását, a jó felkészülés és helyes beiskolázás alapján. — Jónak tekintjük a párt­tagság arányát, a korábbi éveknél sokkal kedvezőbb, s ebben természetesen érvénye­sült a tervszerűség. Az álta­lános tagozaton 55, a szako­sítókon-69,8 százalék az arány a párttagság javára az idén felvettek között. — Mi az elvárás a hallgatók­kal szemben, mi a törekvésük Szíics elvtárs? Fejlesztési kilátá­sok? ^ — Hallgatóink ne csak meg­tanulják, hanem értsék is meg a tanultakat, világnéze­tünket. Hasznosítsák ismere­teiket és legyenek képesek annak továbbadására, formál­ják környezetüket. Törekvé­seinkhez mi felhasználjuk az esti egyetemet végzettekkel kapcsolatban folytatott fel­mérésünk tapasztalatait, ta­nulságait is. Az esti egyetem arculatát, a középfokú káder­képzést megszabják a társa­dalom, a munkásosztály alap­vető szükségletei,' amit kifejez a párt politikája. Miután megyénkben a legégetőbb ká- derképzési gondokat megol­dottuk, úgy gondolom, hogy a kiegyensúlyozott fejlődés évei következnek, valószínűleg nem fog tovább emelkedni az esti egyetemén tanulók létszáma. — Uj előírás a szakosítókon a szakdolgozatok, illetőleg a disz- szertációk elkészítése. Kérem, fejtse ki ennek az új dolognak lényegét és célját. — Valóban új, országo­san még nem általános, ed­dig néhány megye iktatta be ezt az új előírást. Tolna m!e- gyében igazgatóságunk • dön­tése nyomán vezettük be a szakosítón, a filozófia, a poli­tikai gazdaságtan, a nemzet­közi és a magyar munkás- mozgalom osztályaiban Min­denütt az államvizsgát meg­előzően készítik él a hallga­tók a szakdolgozatot, vagy ha úgy tetszik disszertációt, és annak elfogadása után bo- csájthatók/ államvizsgára. Ta­náraink javaslatot .tesznek, hogy mely témakörökből vá­laszthatnak. Kapcsolódnak ezek a szakdolgozatok a me­gyei pártbizottság intézkedési terveihez. Ezek a munkák a fejlődést, az életet, a céltuda­tosabb tevékenységet szolgál­ják. Készítőik kezét nem köt­jük meg, egyéniségük, vonzal­muk és érdeklődési körük sze­rint önállóan dolgozzák fel a gazdaság, a világnézet, a munkásmozgalom egy-egy fontos részterületét, választott témájuk szerint. Elkészítették az első szakdolgozatokat, már be is futottak hozzánk, és céljaink szellemében a másik osztályban is hozzáfogtak a választott témák kimunkálá­sához. jeKoztatast, Szűcs elvtárs. ] serje siker közhasznú törek' seiket. SOMI BENJAMIN NÉ O K I S Z : Biztatóan indult a IV. ötéves terv Egy közelmúltban végzett felmérés alapján vonták le a következtetést az OKISZ-ban: a szövetkezeti ipar tevékeny­sége 1971. első hónapjában je­lentősen túlhaladta a tavalyi év megfelelő időszakának eredményeit, — -bíztatóan in­dult a negyedik ötéves terv, A 780 ipari termelőszövetkezel az év első negyedében 5,1 mil­liárd forint értékű munká* végzett — ez 14 százalékkal több a tavalyi első negyedévi­nél, s amit termelnek a szö­vetkezetek — azt el is tudják adni. mert a piac általában biztosított. A 255 építőipari szövetkezet is 6,5 százalékkal termelt többet a felmért idő­szakban. Ezek a szövetkezetek viszont — noha a lakosság részére végzett munkákra ked­vezményeket is kapnak —, in­kább a közületi tevékenységet helyezték előtérbe. Ezért ta­vaszig csak 322 lakást adtak at á magán-megrendelőknek, — kevesebbet, mint egy évvel korábban. Növelték termelésü­ket a szolgáltatók is. A 74 szö­vetkezet 237 millió forint ér­tékű munkát 1970. megfelelő időszakában. Ezen belül a la­kosság részére nyújtott szol­gáltató-javító tevékenységük viszont mindössze 1,3 százalék­kal emelkedett. i Június első vasárnapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom