Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

ft epnlőgép-eltérííés, diplomatarablás 5. 1 SZÍNHELY MÜNCHEN f: ES ZÜRICH A repülőtársaságok többsé­ge, a Pan American, a BOAC, a SAS és a többi. 1970-ben olyan utasítást adott pilótái- snak, hogy a repülőgéprablás esetén a pilóta köteles enge­delmeskedni a fegyveresek­nek. Ez a döntés egy rendkí­vül egyszerű számítás követ­kezménye. Még mindig ol­csóbb leszállói egy idegen re­pülőtéren, ot’t gondoskodni az utasok ellátásáról és hazaszál­lításáról, majd visszaszállítani a gépet, mintsem elveszteni egy sokszor — tízmillió dollár vagy még nagyobb értékű re­pülőgépet*— nem is szólva a veszélyeztetett emberéletek­től. (Amikor az amerikai nagy repülőtársaságok ezt a döntést hozták, annak a repülőtérnek az adatait kérték be, amely a legtöbbször szerepel a repülő­géprablásokban. Az Egyesült Államok-beli Miami repülőtér­ről van sző. Ezen az egyetlen amerikai repülőtéren 1970-ben valamivel több mint hatmillió légiutas fordult meg. Az egész Egyesült Államokban 1967-ben 130 millió légiutas volt és mi­vel naponta 40 000-rel nő az utasok száma, rendkívül nagy a kockázat a repülőgéprablók elleni tűzharc esetén.) Nem engedelmeskedtek azonban fegyvereseknek egy NSZK-beK és egy svájci eset­ben. A müncheni repülőtéren 1970. február 10-én rendes idő­ben szállt le az El A1 nevű izraeli légitársaság Tel Aviv- ból Londonba tartó repülő­gépe. Az utasok a tranzitváró­teremben hallgatták a hang­szórót, a pilóták kérték a lon­doni utasait, hogy szálljanak vissza a repülőgépre. Az uta­sok között volt egy 23 éves fia­talember. Assaf Dajan, Moshe Dajan izraeli hadügyminiszter fia is. Az utasok elindultak az autóbusz felé, ám a pilóta és a másodpilóta észrevették: négy fiatalember közeledik az autóbusz felé, kezükben pisz­toly és kézigránát. A négy férfi — egy palesztinai ellen­állási szervezet tagjai — az El A1 gépet és mindenekelőtt utasát, az ifjabb Dajant akar­ták elrabolni. Azt hitték, hogy nem a fiúról, hanem az apáról vgn szó. Az autóbusz sofőrje meghallotta a négy fiatalem­ber és a »pilóták szóváltását, gyorsan bezárta a busz ajta­ját. A kiáltozásra a repülőté­ren szolgálatot teljesítő nyolc határrendőr géppisztolyhoz kapott és az autóbusz felé ro­hant. Már futás közben lőt­tek a busz előtt álló fegyve­resekre, a palesztinai ellenál­lókra, két férfi azonnal meg­sebesült, a másik -kettő pisz­tolyából visszalőtt, egyikük el­dobta kézigránátját is. A par­tizánok1' és " a határrendőrség közötti tűzpárbajnák egy ha­lottja és tizenegy sebesültje (rendőr, utas, ellenálló) volt; a célt, Dajan elrablását a pa­lesztinai ellenállók nem tud­ták megvalósítani. Egy esztendővel ezelőtt tör­tént egy másik, sok szempont­ból hasonló repülőgéprablási 'kísérlet Zürich Kloten nevű nemzetközi repülőterén is. 1969. február 18-án az El A1 ' légitársaság menetrendszerű járata, amely Amszterdamból Tel Avivba tartott, zürichi . tartózkodása után éppen meg­indult a kifutópálya felé, ami- ' kor egy Volkswagen tűnt fel és amint közelebb ért a repü­lőgéphez, utasai a nyitott ab­lakon keresztül géppisztoly- tüzet zúdítottak a Bpeing-gép- re. A repülőgép személyzeté­nek öt tagja megsebesült, a másodpilóta nem sokkal ké­sőbb belehalt sérüléseibe. A repülőgépről, válaszként a tüzelésre, a hirtelen felrántott ajtóból több lövést adtak le az autóra. A repülőgépből az iz­raeli biztonsági szolgálat Mordehaj Rasamin nevű em­bere lőtt. (Az El A1 izraeli légitársaság gépein ugyanis a biztonsági szolgálat egy-egy fegyveres emberét is elhelye­zik.) Rasamin lövései eltalálták az autó egyik utasát, Abdel Moszin Haszant. A lövöldö­zésre hamar odaérkeztek a repülőtéri rendőrök, megadás- "raí skőíífották' fel az autó 'élet­ben maradt*-'három utasát Mindhárman a Palesztinái Né­pi Felszabadítási Front tagjai voltak és két alternatívát be­széltek meg a támadás előtt. A Front utasítása szerint lehető­leg úgy kellett végrehajtanak a támadást, hogy megkímél­jék az ártatlan utasokat. Az első elképzelés az volt, hogy a hirtelen megálló gépbe beug­ranak és arra kényszerítik a pilótákat, hogy ne Tel Aviv­ba, hanem egy más repülő­térre menjenek — a másik terv csak a gép megrongálá­sát írta elő. A Palesztinai Népi Felszabadítási Front egyébként azzal indokolta fel­lépését, hogy az El A1 légi- társaság tulajdonképpen álcá­zott katonai szervezete Izrael államnak, mert a légitársaság gépei fegyvert és lőszert is szállítanak. A zürichi támadások rend­kívül érdekes folytatása volt; per indult az életben maradt három palesztinai gerilla el­len a következő vádak alap­ján: előre megfontolt szán­dékkal elkövetett emberölés (Joran Perez másodpilótát le­lőtték), súlyos testi sértés, (öt sebesültje volt a támadásnak), robbanóanyag bűnös alkalma­zásának kísérlete és tiltott fegyverviselés, (az elfogottak- nál több automata fegyvert, ezeknek szükséges lőszert, ké­zigránátot és robbanóanyago­kat találtak), svájci felségte­rület megsértése — és a leg­érdekesebb. jogilag új véd: lé­giközlekedés veszélyeztetése. Vádat emelt a svájci ügyész Mordehaj Rasamin, az izraeli titkosszolgálat tagja ellen is, aki lelőtte Abdel Moszin Ha- szaivt. A perre a winterhuri bíróságon került sor és ott végül is elítélték az arab ge­rillákat, viszont felmentették az izraeli biztonsági szolgálat emberét, aki közben előlépett és mim Gölda Mein miniszter* elnök-asszony személyi test-j őre kapott beosztást. A zürichi történetnek azon­ban nem a per volt a befeje­zése hanem egy politikailag fontos lépés. Nem sokkal az esemény után Kairóban az egyiptomi szervek egy hivata­los nyilatkozatban elhatárolj ták magukat a repülőtéri tá­madástól, majd később, bizo­nyos fokig utalva a kloteni repülőtéren eldördült lövések­re, de egy, az athéni repülőté­ren történt hasonló üggyel kapcsolatosan az A1 Ahrara című félhivatalos lapnak te­kinthető újságban a következő megjegyzés jelent meg: „Nem minden izraeli célpont ellen külföldön végrehajtott táma­dás, használ feltétlenül a pa­lesztinai, ügynek... Nagyon keskeny vonal választja el azokat az incidenseket, ame­lyek kedvező reagálást kelte­nek, azoktól, amelyek ellensé­ges érzelmekhez vezetnek”, — írta a kairói lap, majd hang­súlyozta, hogy a palesztinai ellenállási mozgalom harcosai számára számos olyan harci feladat adódhat, amelynek eredményes megvalósítása nemcsak hogy nagyobb hasz­not hajthat az ügynek, hanem azt nem is lehet kihasználni arabellenes propagandára. El­sősorban az Izraelnek szóló fegyverszállítások és lőszer- utánpótlás megakadályozását 1 valamint fontos — és a fegy- vereiiátés szempontjából számbajöhető — külföldön lé­vő izraeli épületek megszál­lását említették a példák kö­zött. (Következik: Gépeltérítések vasárnapja). Gazdag program az idei hortobágyi lovasnapokon A Hortobágy évről évre vissza­térő nagy esemé­nye a júniusban megrendezésre ke­rülő nemzetközi lovasnapok. Az idén heted­szer szólalnak meg a lovasok harso­nái a Hortobágy folyó mellett, fes­tői környezetben épített, mátai lo­vaspályán, hogy köszöntsék az or­szág és Európa különböző tájairól idesereglett lova­sokat és nézőket. Ebben az eszten­dőben június 18— 19 és 20-án kerül sór a lovasnapok­ra. Az idén már volt a Hortobá­gyon egy lovas­ünnepség, vagy \ ÜW Új jogszabályokról — röviden inkább csak meg­emlékezés. A messze földön híres hortobágyi ménest 300 évvel ezelőtt alapították. Er­re a nevezetes dátumra em­lékeztek nemrégiben a Horto­bágyon Öreg csikósok, szak­emberek. Bár a mezőgazda­ság gépesítésével a ló vesztett jelentőségéből, de a Horto­bágy állattenyésztésében ma is jelentős szerepet játszik a ló- tenyésztés. A hortobágyi mé­nes ma is látványosság, idegen- forgalmi jelentőségű, a Horto­bágyi Állami Gazdaságban pe­dig a lótenyésztés, a sport- lovak nevelése jelentős gazda­sági tényező is. ■ Az idei lovasnapokón’gazdag program várja a látogatókat. Az első nap — június 18 —, inkább csak szakmai jellegű. Ekkor kei'ül sor a MMä&r- ország kJSjnböaő táiairwflffit- lamint Lengyelországból, Cseh- salovákiából. Ausztriából iőe­sereglett lovasok különböző versenyére. Az ünnepélyes megnyitó, a felvonulás június 19-én, szombaton 13 óra 30 perckor kezdődik. A műsor­ban többek között a díjugra­tás középdöntőjét láthatja á közönség, a Hortobágyi Díjért. Ezenkívül sor kerül lovas- torna- és pónibemutatóra, a csikósok síkversenyére is. A műsor egyik leglátványosabb' része lesz majd a csikósok, gu­lyások, juhászok versengése, zenés, táncos műsor, melyet a Debreceni Népi Együttes rész­vételével a magyar és kül­földi ‘ lovasok együttesem ad­nak élők ,*,■ A műsort a híres hortobágyi ménes hajtása zárja be. A másnapi — vasárrlapi — műsor még gazdagabbnak ígér­kezik. Ekkor kerül sor az or­szágos és területi fogalvei- senyre, akadály- és ügyességi hajtásra, a díjugrató csapat- versenyre. A vasárnapi mű­sor egyik legjelentősebb ese­ménye lesz a csikósok síkver­senye, a „Háromszáz éves a hortobágyi ménes” elneve­zésű díjért. Ezenkívül szerepel a három nap gazdag program­jában lovasfutball, másfél mé­ter’ átmérőjű labdával, amit tulajdonképpen a lovak rugr dósnak majd, az ügyes csikó­sok irányításával. Ezenkívül a fogatok, — köztük a híres debrecéni ötösfögat — fel­vonulása teszi' látványossá a három nap gazdag program­ját. Külön meg kell még em­líteni, hogy a vasárnapi mű­sor déli szünetében 12 és 14 óra között a lováspálya mel­lett' a Hortobágy immár vé­dett nevezetességét, a szürke­gulyát, a nóniusz kanca mé­nért, a rackanyájat, a lóistálló­kat, a áísziztTSzámokat is meg lehei, majd tekinteni. Május végén jelent meg és július hó 1. napján lép ha­tályba az építésügyi és város- fejlesztési miniszter 141971. (V. 22.) ÉVM. számú, az idénypótlék alapbéresítéséről szóló rendelete, amely ki- mondjcg hogy az ágazati be­sorolástól függetlenül az épí­tőipari tevékenységet folyta­tó szerveknél a munkaidő­kiesés díjazását is magában foglaló 15%-os idénypót lékot 1971. július lri hatállyal alap- béresíteni kell. Ugyancsak július hó 1. nap­ján lép hatályba az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 15/1971. (V. 22.) ÉVM—MŰM. számú együttes rendeh.-te a téli munkaszünetről és annak díjazásáról. Kimondja a ren­delet, hogy kik küldhetők téli munkaszünetre, hogy a téli munkaszünet időtartamút is munkaviszonyban töltött idő­nek kell tekinteni, rendelke­zik a jogszabály a faeyszü- neti díjról és annak mértéké­ről, sőt a fagyszüneti díj visz- szafizetésének kötelezettségé­ről is, kimondja, hogy: „A fagyszüneti dijkiegészítés mértékét,, feltételeit és kifi­zetésének módját a kollektív szerződésben (munkaügyi sza­bályzatban) kell meghatároz­ni. Az építőipari, valamint az építőanyag-ipari tevékenység színvonalának és az e tevé­kenységek útján létrehozott termékek minőségének to­vábbi javítását célozza az építésfelügyeletről szóló 2Q/1971. (V. 25.) Korm. sz rendelet, mely június hó 1. napjával hatályba lépett, vég­rehajtásáról az illetékes mi­niszterek gondoskodnak, azaz adnak ki végrehajtási rendel­kezést. Az építőipari dolgozók kü- lönélési pótlékáról rendelke­zik a 16/1971. (V. 22.) ÉVM— MŰM. számú együttes ren­delet, amelynek hatálya nem csupán az állami és tanácsi építőipari vállalatokra terjed ki, hanem kiterjed többek kö­zött a víz- es csatornamű vállalatok építőipari részle­geire, a KPM közúti igaz­gatóságok építőipari részle­geire, a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelő, kertészeti, köztisztasági, vá­ros- és községgazdálkodási vállalatok építőipari részlegei­re, stb. Megállapítja a jogsza­bály a különélési pótlék napi összegét, a kifizetés módját, a jogosultság mikénti elbírá­lását, igazolatlan mulasztás esetén pedig a külön élés i pót­lék megvonásának szabályait. Kulim hívjuk fel a figyelmet a rendelet utolsó bekezdésé­ben foglaltakra, amely sze­rint: „E rendelet hatálya alá nem tartozó dolgozók részé­re fizetett különélési pótlék folyósítását 1971. évi május hó 1-től meg kell szüntetni.” A méter rendszerű földte­rület! nyilvántartásra való át­térés ebben az évben me­gyénkben is megtörténi.:, in­dokoltnak tartjuk tehát *> fi­gyelmet felhívni az Országos Földügyi és Térképészet1 Hi­vatalnak a méter rendszer® földterületi adatok kötelező használatával kapcsolatos közleményére. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi május 27-i számában.) A köz­lemény többek között tájé­koztatást ad arról, hogy a te­rületi adatok átszámítása után a földtulajdonosok és föld­használók miként ismerhetik meg földjük négyzetmeterre — hektárra átszámított terü­letét, mennyiben változik, il­letve nem változik a földek kataszteri tiszta jövedelme, s hogyan történik az aranyko­rona. kiszámítása, iránymuta­tást ad a mezőgazdasági nagyüzemek adatszolgáltatási kötelezettségével j kap : salai­ban, , DR. DEÁK KON RÁD csop. vez. ügyes*

Next

/
Oldalképek
Tartalom