Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN « MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Á brigád pszichológiai légköre A szerző, A. Jefcsimik az SZKP KB melleit működő társadalomtudományi akadémia aspiránsa egy fel, .ojécús tapasztalatai alapján isirterteti, milyen követelményeket támasztanak a termelőbrigádok kollektívájuk irányítóival és irányításával szemben Az SZKP KB- mellett működő . társadalomtudományi alfadómja egyik kutatócsoportja a termelőbrigádok kollektívája irányításának . néhány vonását tanulmányozta. A kérdőíves elemzéshez a Do- nyec-medence három bányász- bvigádját választottuk ki. KÉPZETTSÉG, ÉLEIKOR A brigádok szociológiai problémája nagyjából azonos. A munkásoknak körülbelül a fele 7;—8 osztályt végzett, majdnem- egyharmaduk rendelkezik közép- vagy felsőfokú szakmai képzettséggel. A szeneit! és előfejtő vájárok több mint 85 százaléka öt évnél régebben dolgozik a brigádban. A megkérdezettek fele 35 éven aluli, egyharmada pedig 2(5—40 év közötti. A brigádok más-más vállalatnál dolgoznak. különböző termelési és technológiai feltételek között. De'a brigádok mindegyike sikeresen teljesíti a termelési tervét és szocialista kötelezettségeit. SZEMÉLYES KAPCSOLAT A FELETTESEKKEL Meg akartuk tudni, milyen gyakran beszélgetnek a munkások közvetlen feletteseikkel személyes kérdésekről. A kérdőívekből kiderült, hogy a munkásoknak körülbelül a fele az utolsó év során egyáltalán nem fordult brigádveze- t'őjéhez személyes ügyekkel. ,;A 154 megkérdezett bányász közül 81 fordult különböző természetű kérdésekkel a brigádvezetőkhöz, 73 a részlegvezetőkhöz, a bánya igazgatójához pedig 34. A teljesített kérések legmagasabb százalékos aránya (75 százalék) a részlegvezetőkre esik. Arra a kérdésünkre, hogv voltak-e olyan esetek, amikor valamelyik vezető — a brigádvezető. a bányamester, a részlegvezető, a bánya igazgatója — saját kezdeményezésére őszintén elbeszélgetett a brigád valamelyik tagjával, az egyik brigádban a megkérdezettek mintegy fele válaszolt igenlően, a másik brigádban a megkérdezettek egynegyede, a harmadikban pedig egytizede. ÖSS ZEFO RROTTSAG ÉS BARÄTSÄG Nehéz volna túlbecsülni a kollektívában kialakult kölcsönös kapcsolatok természetének fontosságát. Közismert például, hogy a baráti, összeforrott kollektívában mindent, még a legbonyolultabb termelési kérdéseket is gyorsabban és kevesebb költséggel lehet megoldani. Különösen nagy a jelentősége az összeforrotlság- nak és a barátságnak a bányászoknál. Nem véletlen tehát, hogy a brigádtagok abszolút többsége (háromnegyede) ezeket a jellemzőket a sikeres munka legfontosabb feltételének tartja. Pozitívan értékelik a munkások a többi olyan tényezőt is, amelyek hozzájárulnak a brigád jó pszichológiai légkörének kialakításához: a pontos munka-és termelésszervezést, a szakképzettség emelésének lehetőségeit stb. VEZETŐI TEKINTÉLY A vezetői tevékenység hatékonysága közvetlenül összefügg a rendelkezést hozó vezető tekintélyével. Megérdeklődtük, hogy a munkások kit tartanak a kollektívában a legtiszteletre méltóbb személynek. A megkérdezettek 7 százaléka a bányamestert, 26 százaléka a részlegvezetőt, 44 százaléka a brigádvezetőt jelölte meg. Emellett a brigádtagok abszolút többsége (majdnem háromnegyede) konkrétan is megnevezte azokat a legtekintélyesebb és leginkább tisztelt vezetőket, munkatársakat, akiktől mindig kapnak segítséget és tanácsot, valahányszor csak hozzájuk fordulnak. A kutatások megmutatják mennyire kedvezőtlenül hat a munka termelékenységére, a fegyelem megerősítésére a kollektívákban időnként felmerülő konfliktusos szituáció. VEZETŐI KÖVETELMÉNYEK A közvetlen vezető ilyen vagy olyan tulajdonságának fontosságát kiemelő vélemények sokaságából sz.'nte örvendetesnek nevezhető kép bontakozik ki. A megkérdezettek abszolút többsége — 75 százaléka — más személyes tulajdonságok mellett például a bányamesternél mindenekelőtt az elfogulatlanságot emelte ki. A brigádtagoknak majdnem a fele a legfontosabb tulajdonságok közé sorolja az igényességet és a termelés alapos ismeretét. Sokan aláhúzzák olyan tulajdonságok fontosságát, mint a figyelmesség, a tapintatosság, képesség a munkás rossz hangulatának észrevételére és az őszinte beszélgetésre. A szocialista társadalmi termelés jelenlegi színvonala új típusú termelő megjelenését is előidézi: a gondolkodó képzett, művelt emberét. Más szavakkal, a változó feltételek következtében megváltozott a dolgozó kollektíva is. Irányításukhoz tehát egyaránt fontosak a megfelelő szervezési formák és a megfelelő személyes tulajdonságokkal rendelkező vezetők. VEZETŐKÉPZÉS Felmértük, milyen szervezett tanulási formák keretében emelhetik vezetői ismereteikéi a vállalati vezetők. Mint kiderült, rendszeres képzés nincs. Ugyanakkor a bányászkollektívák különböző kategóriához tartozó vezetői (a bányamesterek, a részlegvezetők) elengedhetetlennek tartják a jól felépített képzési rendszer létrehozását. Helytelen volna azt gondolni, hogy a vezetők képzése és továbbképzése csak a bányászati minisztérium rendszerében hagy kívánnivalókat maga utón. Jelenleg a vezető- képzést a küjönböző szinteken csak az időszakos szemináriumok és a tapasztalatok alkalomszerű általánosítása jelenti. Néhány ágazati minisztérium az utóbbi években intézeteket hozott létre a vezető dolgozók és szakemberek szakképzettségének emelésére. Ez a kezdeményezés javította a vezető káderek felkészítését és továbbképzését Az intézetek létrehozása azonban nem oldja meg a probléma minden oldalát. Jól felépített, szervezett tanulási rendszert kell biztosítani a különböző szintű vezetőknek, a minisztériumi vezetőktől a vállalatiakig. Kutatócsoportunk felmérésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a jelenleg több ágazatban például a szénbányászatban is meglevő tanfolyamos vezetőképzési rendszert csupán első lépésnek tekinthetjük ennek a fontos feladatnak a megoldásában. \ égül is ki fedezte fel Amerikát ? L. Gumiljev és B. Kuznye-^ cov leningrádi orientalisztiku- sok szerint lehetséges, hogy Amerika felfedezésének- dicsősége az ókor ázsiai utazóit illeti, mivel — szerintük az ázsiai geográfusok legalább időszámításunk előtt másfél1 évezreddel tudtak erről a földrészről. A szovjet tudósok feltételed zésüket ősrégi tibeti könyvekből előkerült világtérképek megfejtésére alapozzák. Ko-' rábban is ismerték ezeket • a, térképeket, de fantasztikus, földek ábrázolásának, vagy a' bölcsek misztikus táblázatainak tartották őket. Fáradságos - vizsgálat után a kutatók a „messze a Keleti-tengeren túl fekvő zöld országiban Amerikára ismertek. A feltételezést a nyelvész Kuznyecov érdekes felfedezése is igazolni látszik — egy sor keleti nyelv és dialektus már az ókorban , is használta a tisítán amerikainak tartott „dohány” (to4 bacco, tabak, tubák stb.) szót. (APN — KS) Súlyos ítélet a Rajna szennyezése miatt Az NSZK-ban a vizek védelmére alkotott törvény alapján az első nagy per a klevei megyei bíróság előtt került ítéletre. A Rajna vizét nyerészkedési indokkal több mint 20 ezer tonna fertőző és szeny- nyező folyadékkal rontották,, mondja az ítélet, s ezért a hamburgi Lloyd l}a jógyár tulajdonosát, Jürgen’ Bercholdot nyolchónapi elzárásra és 80 000 DM pénzbüntetésre, a vállalat egyik felelős vezetőjét héthavi börtönre és 20 000 DM pénz- büntetésre, további tíz vádlottat 1000—5000 DM pénzbüntetésre ítélte. Hódok tenyésztése Mazuriában Keresett szakember-e a magyar színész ? Évről évre százakat vonz a fiatalok közül a világot jelentő deszka. A rivalda varázsa azonban csak 15—20 ifjúnak válik valósággá esztendőről esztendőre. Elegendő-e env- nyi színész? Az idén 504 fiatal pályázik színésztanszakon felvételre, ugyanakkor az operettszínész pálya 111 fiatalt érdekel. Színházi rendező 134, filmrendező és operatőr 474 diák szeretne lenni. Ennyire persze nincs szükség, de a végzetteknél jóval több kellene. Hazánkban jelenleg 886 színművész fejti ki hivatását: 357 nő és 529 férfi. Nádunk a színész „mindenes”, ezerarcú. Filmez, tévézik, rádióban lép fel, szinkronizál, s anyaszínházában szerepel. Csoda-e, ha túlhajszolt? Csupán egyetlen példa. Szinkronszínésznek — sajátos hangadottsága — miatt csak kevesen alkalmasak, a 886-nak mintegy fele. Évente mégis több ezer szinkronszerepet kell megformálni. Mi a gyakorlat? A 400 alkalmas színész túlterhelése. Külföldön számos helyen már külön szakma a film, a tévé, a szinkron és a színházi színészi mesterség. Külön szakma, mert különféle adottságokat is feltételez. Hazánkban ez a kérdés még csak épp hogy felvetődött. A kárát többek között a vidéki színházak is „szenvedik” a fonákhelyzetnek. Egy-egy fiatal tehetség „megszerzéséért”' valóságos -közelharc indul. Harminc évnél fiatalabb színművész ma mindössze 126 dolgozik vidéken, s a fővárosban is csak 71. Kézenfekvő a kérdés: miért nem képeznek kj több __ színészt? Miért nem szakosítják a színművészeti mesterséget? A szakemberek véleménye szerint ennek több akadálya is van. A legalapvetőbb: a tehetséghiány. Pontosabban szólva: hirtelen, tömeges „duzzasztás” megoldhatatlan, ez a képzés színvonalát csökkentené. A megoldást többek között abban látnák, ha a közép- iskolás korosztály számára szervezettebb és tömegesebb méretű szakköröket szervezhetnének. ha az iskolai színjátszás méreteit kitágíthatnák, s szakszerűbbé tehetnék. Többen a színházak mellett működő studióképzésben is reménykednek, igaz, .hogy ez a képzési forma elsősorban a segédszínészi utánpótlást célozza. A circulus vitiosus itt véget is ér: az elmúlt hat év folya-: mán 46 fiatal színészt „kaptak” a budapesti színházak, 44- et „szereztek” a vidékiek. A film, a tévé, a szinkron is csak belőlük válogathat. A magyar színészképzés 106 esztendős nagymúltú hagyományait ápolva hamarosan az útkeresés lesz a legfontosabb feladat a továbblépéshez. Színes filmen térképezik fel Magyarországot Kevesen tudják, hogy a MAFILM 8-as stúdiójában a reklám-, és árupropaganda és számos más, rendelésre készülő dokumentumfilm mellett az utóbbi években új produkciókat is forgatnak. Három éve a megyék és a városok tanácsai, mint új mecénások, a színes- film eszközeivel igyekeznek megörökíteni fejlődő, változó életünket, rögzíteni a múlt még fellelhető nyomait, s továbbadni a jövőnek a ma tapasztalatait. 1968-tól 1975-ig tulajdonképpen a filmesek segítségével feltérképezik Magyarországot. A mai ember, nem utolsó sorban az elkövetkező generáció számára olyan filmdokumentáció áll majd rendelkezésére, amely értékes bizonyítéka társadalmi rendünk humanizmusának ia<uw£ámk+.r.Valaz mennyi alkotás azt a döbbenetes változást és pillanatot ábrázolja, amikor még látni a tegnap maradványait és ugyanakkor egyre inkább körvonalazódnak egy új „honalapítás'’, egy új ország megteremtésének körvonalai. Békés* Szolnok, Fejér, Zala után ebben az esztendőben Győr és Heves megyéről, Pécs, Tata, Nagykanizsa és Zalaegerszeg városáról készíttetnek filmeket a st.ú- . dióban. A MAFILM 8-as stúdiójának rendezői, operatőrei és a stáb valamennyi tagja lelkesedéssel vállalta a filmkrónikás nem mindennapi szerepét, hiszen amellett, hogy történelmi dokumentumokat örökítenek meg, ugyanakkor módjukban áll az ország legtávolabbi vidékeit is megismertetni a nézőkkel, s eleget tehetnek a szórakoztatás igényeinek is. A lengyeltországi Popielnóban folsziyni vajdaság), a Lengyel Tudományos Akadémia Kísérleti Állattenyésztési és Genetikai Központjában 1958 óta kísérleteznek az európai hód (Castor fiber L.) zárt farmon történő tenyésztésével. Eddig sikerült megoldani a íég'föntosabfb' problémákat: az állatok etetésit, az ólak építését, a tenyészállatok párosítását, vala- ininf az iyadékok nevelését és . gondozását,. /Míg 1960-ban az ugyanazon szülődtől i .ivadékok átlagos szaporasága 1 egyed volt, ma már 2,6. Sikerrel jártak azok a kísérletek is, melyek célja a hódok monogamxkus hajlamainak megtörése volt. Kiderült, hogy párok helyett eredményesen lehet ..tenyészháromszögeket” alkalmazni, amikor is két testvér-nőstényt párosítanak a hímmel. A tapasztalatokra támaszkodva a mazuriai Wiartel község állami gazdaságában létrehozták az értékes kis állatok első k tény észfarmját. f ^ ..............aV v t-á - Ju.
