Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

Silvia: ANNA MOFFO A szeszélyes tűzhányó í Giuseppe Murabito San Al- Eo falucska mészárosa mint mindig, úgy most is minden­nap kinyitja boltját. Látja amint elhaladnak boltja előtt a kocsik, a parasztcsaládok in­góságaival. Ott kellett hagyniok •otthonukat, mert a lávafolyam Snár elérte házukat. Poveracci (szegénykék) mondja ilyen­or együttérzően a mészáros, mindjárt hozzáteszi: „Én ,-toizony nem megyek el mind­addig, amíg a láva kertkapu- tjnat el nem éri. Még kisfiú tvoltam 1948-ban, amikor a i láva elérte a falu szélét, s ott {aztán hirtelen megállt. Most 1 (is így lesz.” Szicília csodája ma a négy- ' £zer lakosú Etna-íalu, San Se&lfio, amely két hete az utol­só pillanatban menekült meg katasztrófától. Az Etna egy ' új oldalkráteréből egyenesen a '{jfalu irányába ömlő vulkánikus -{jlávafolyót egy kis domb el- jpterelte a helységtől, és a ten- Sger felé irányította. Murabi- ;lo mészáros bizakodása be­teljesült. ,V Európa legnagyobb vulkán- ipa már nem olyan mint vf&hogy azt az idegenforgalmi »lakátok ábrázolják: ártalmat­lanul vonzó, mégis hátborzon­gató, amely időnként füstöt és lángokat ont magából. Napja­inkban az utóbbi évtizedek legsúlyosabb vulkánikus ki­törésének tanúi lehetnek a turisták, amikor ezer fokos forró kőözön zúdul le az Etna oldaláról, veszélyeztetve öt Jtözség lakóinak biztonságát. Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilométer hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevágásba tör magának utat — elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli temperamentummal ün­nepük megmenekülésüket. Clyan a hangulat, nogy süket fülekre talál minden figyel­meztetés, mely szerint bár­mely órában vagy percben újabb kitörés következhet be, s újból pusztulás fenyegetheti a község lakóit. Az Etna Európa legmaga­sabb 3279 m magas vulkánja, Szicília keleti partján. Óriási kiterjedésű vulkánikus felü­lettel rendelkezik, s a láva­utánpótlást egy legalább 60— 70 km mélységű, gyakorlati­lag kimeríthetetlen folyékony kőzettartalékból meríti. Ol­vasztótere nem olyan lapos mint a többi európai vulká­né, mint például a Vezúvé, amely csak viszonylag kisebb magmakamrával rendelkezik. Amíg az Etna központi krá­teréből kitörő lávafolyamok csaknem mindig lakatlan terü­letre zúdulnak, egyre-másra következnek be az oldalkráte­rek kitörései. Ez töriént pél­dául 1669-ben amikor a mont- pilierii dombok egyrészét el­söpörte a láva, Cataniat el­öntötte és a tengerben közel 1 kilométer hosszú hegyfokot teremtett. Körülbelül egymil- liárd köbméter lávát öntött szét, amely 14 községet, 100 négyzetkilométer termékeny földet pusztított el. Ez a kitö­rés 15 ezer ember halálát okozta. Ekkor támadt a ket­tős kúpú Monti Rossi kráter. Tulajdonképpen ez alkalom­mal is egy oldalsó kráterkitö­rés fenyegette pusztulással San Alfiot. A vulkán most már több mint egy hónapja állandóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törőd­nek ezzel. A generációk hosz- szú sora megszokta, hogy olyan veszélyben éljen, amelyet az Etna jelent. Már, megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és köveket do­bál magából. Negyven éve an­nak, hogy az utolsó nagyobb és veszélyesebb kitörés történt s miként most, akkor is meg­menekült San Alfio a lávától. A mészáros állítólagos jós­lata bebizonyosodott, viszont a vulkanológusok, akik tu­dományos alapon gondolkodj nak és számolnak, nem bo­csátkoznak jóslatokba. Dr. Ritt« mann professzor svájci tudós, a Mont Gibello csillagvizsgáló vezetője, csupán ennyit mon­dott: „Az Etna nem tartozik a veszélyes vulkánok közé, vi­szont valamennyi közül a legki­számíthatatlanabb. A lávaöm­lés egyik napról a másikra vá­ratlanul abbamaradhat, mint ahogy váratlanul elkezdődött. Csak azt tudjuk megmondani, hogy mi történt, de megjósol­ni nem tudjuk, hogy még mi történhet.” A szemtanúk elmondása sze­rint ha az ember ott áll a lávafolyam lábánál maga is megérti, hogy a helybéliek a természeti csapások közül az Etna kitörését tartják a leg­ártalmatlanabbnak. A láva las­san, alig észrevehetően folyik a völgy irányába. A kőtöm­bök izzó vörös állapotban gör­dülnek lefelé, de elakadnak a lávamasszában, amely helyen­ként két-három emeletnyi ma­gasra is feltüremük, hogy az­után ismét rendkívül lomhán, alig észrevehetően csússzon lefelé. Manapság San Alfio falu ha­tárát turisták és kíváncsiak ezrei lepik el. A merészek egészen a lávafolyam partjáig is elmennek. Botokkal halász­szák ki az izzó kőzetdarabo­kat, hogy megolvasszanak raj­ta egy-egy ércpénzt. Az egész vidék fölött maró kénszag le­beg. A helybéliek nevetnek is, bosszankodnak is az idegene­ken. Tulajdonképpen gyűlölik őket, mert abban a pusztulás­ban gyönyörködnek, amely őket sújtja. Nem kevesek a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtőkön tarkaság tárul a szemlélő elé. Ügyes kereskedők mozgó boltokat ál­lítottak fel, fagylaltot, üdítő italokat, szendvicset és min­denféle emléktárgyakat árusí­tanak. Egy ötletes gesztenye­sütő izzó lávatömbbe állított serpenyőben süti a marónit. Bár a rendőrség lezárta az Etnára vezető Maré-Neve utat, mégis százával vannak akik tekintélyes összegekért dzsip- pekre és teherautókra szállva felvitetik magukat egészen a kráterekig. így a „fekete’ ide­genvezetők nem keveset keres­nek a szerencsétlenségen. Az Etna lejtőjén élő paraszt- emberek, akik lávaeltemette kis szőlőjüket és gesztenye­erdejüket siratják, nem értik ezt a turistainváziót. Nehezen viselik el, hogy a turisták nyo­morúságukon is gyönyörköd­nek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a helybéliek egyre több San Alfio-i házra ezt ír­ják: „Hagyjatok békén ben­nünket!” — sb — Ördögdió A vízi gesztenyének nevezett ókori, víz alatt élő növény még a jégkorszakból szárma­zik. Termését, amely foszfor­ban, zsírokba és keményítő­ben gazdag, kívülről kemény, három tüskével „felfegyver­zett” héj borítja. Ezért is hív­ják ördögdiónak. A dió ízle­tes, lágy része pézsmapockok és vaddisznók csemegéje, de háziállatok takarmányául is szolgálhat. Az asztrahányi rezervátum .munkatársai által létrehozott, mesterséges, víz alatti ültet­vény bő termést — hektáron­ként 50 mázsát — adott. (APN—KS) A világhírű olasz származású énekesnő, Anna Moffo, a New York-i Metropolitan tagja játssza a magyar—NSZK koprodukcióban készülő Csárdáskirálynő című film címszere­pét. (MTI foto — Friedmann Endre felvétele — KS) Tolna as általánosnál aktívabb A cigánybűnözés helyzete, a beilleszkedés akadályai A cigánybűnözés vizsgálata nem csupán azt jelenti, hogy milyen részt foglal el az össz- terheltek és az összbűnözés mutatói között. Kriminológiai- lag a cigánybűnözés egy, a bű­nözésen belül létező, de az álta­lánostól mégis különböző bűnö­zési forma. Ennek a bűnözési formának a gyakorlói általában cigányok, de nem minden ci­gány személy által elkövetett bűntettet sorolunk a cigánybű­nözés kategóriájába. Minden ok, feltétel és körül­mény, amely a bűnözést álta­lában kiváltja, illetve elősegíti, a cigányok bűnözésére is hatást gyakorol. Ugyanakkor a beil­leszkedés útján levő,, de még be nem illeszkedett cigány la­kosok hagyományai, életfelfo­gása és életmódja több olyan speciális körülményt is mobiU- zál, amelyek hatására az álta­lános körülmények gyorsabban és az összbűnözésen belül egy­előre még jól megkülönböztet­hetően érvényesülnek. Azok a speciális körülmények tehát, amelyek a cigánybűnözést je­lenleg még fenntartják, a ci­gányság évszázados elmara­dottságából, sajátos szokásai­ból, hagyományaiból és bizo­nyos fokú társadalmi különál­lásából adódnak. Mindez egyben a cigánykér­dés okozója is, amelyen belül a cigánybűnözés problémája csak részkérdésnek számít Ugyanakkor a cigánykérdés megoldása és a cigánybűnözés felszámolása között egyenes az összefüggés. Az utóbbi nem kivitelezhető az előbbi végre­hajtása nélkül. Ezért minden egyes olyan intézkedés, amely a c;gány lakosság beilleszke­dését szolgálja, szűkíti a ci­gánybűnözés területét és lehe­tőségeit. Rendőrségünk fokozott fi­gyelmet fordít a cigánykérdés megoldásának általános hely­zetére, de ebben fő feladata nem a cigányok munkába he­lyezése, vagy a cigánygyerekek iskolai mulasztásainak az el­lenőrzése, hanem a cigánybű­nözés ellen folytatott határo­zott és következetes harc. így tehetjük ugyanis a legtöbbet azért, hogy a becsületes cigá­nyok tömegeitől különválasz- szuk azokat a konok bűnöző­ket, akik egyrészt környezetük erkölcsi megrontásával (vagyis újabb cigány személyeknek a bűnözésbe történő bevonásá­val), másrészt a cigány lakos­sággal szemben táplált előíté­letek részére alkalmat adó, nem egyszer súlyos szituációk megteremtésével gátolják a be­illeszkedés mindenféleképpen szükséges és egészséges folya­matát. A cigány lakosság beilleszke­désének ugyanis egyik legna­gyobb akadálya az a kétoldalú előítélet, amely mind a környe­zet részéről (a cigányokkal szemben), mind pedig a ci­gányság részéről környezetük­kel szemben megnyilvánul. Er­re egyelőre még mindkét fél megfelelő alkalmat ad. A cigá­nyokkal szembeni egyik előíté­let, hogy kivétel nélkül bűnö­zők! Mi a helyzet -a-cigányok bű­nözésével? Felméréseink szerint éven­ként mintegy 5—5 és fél ezer cigány személy, valamivel több mint 4000 bűncselekményt kö­vet el. Ka ezeket a számokat az összb. mézeshez viszonyítjuk, akkor az elkövetett bűntettek 7—8 százalékában és az elkö­vetők 8—10 százalékában ré­szesek. Mindez azt jelenti, hogy az ország összlakosságának kb. 2 százalékát kitevő cigány la­kosságnak a bűnözésben meg­állapítható aránya négy-ötszö­rösen meghaladja a lakosság között elfoglalt részesedését. A cigány bűnözők között az álta­lánosnál kb. 10 százalékkal több a nő és 15 százalékkal több a büntetett előéletű. Megyéink közül Borsod, He­ves, Nógrád, Szabolcs, Szolnok és Tolna megyében a cigány lakosok bűnözése még az álta­lánosnál is aktívabb. A cigánybűnözést elsősorban' vagyon elleni bűntettek elkö­vetése jellemzi. Ezek között sok a férfiak által elkövetett üzletbetörés, a nők által elkö­vetett álkulcsos- lakásbetörés és besurranás, a csalás és az állatlopás. Eléggé gyakori a rablás és az anyagi haszonszer­zésből elkövetett emberölés is. Főleg az utóbbi esetek azok, amelyek miatt az egész cigány­ságra vonatkozóan vonnak le általánosan elmarasztaló követ­keztetéseket. A viszonylag magas bűnelkö­vetési számok ellenére alapvető tény, hogy nem a cigány lakos­ság egésze okoz bűnügyi prob­lémákat. Ebből következően rendőri szerveink intézkedései sem általában a cigányok, ha­nem a cigány lakosság tagjai közül kikerült bűnözők ellen irányulnak. A cigánybűnözés alakulását komoly mértékben befolyásol­ják azok a különböző — anya­gi, erkölcsi, kulturális és egész­ségügyi — síkon megjelenő problémák, amelyek megoldá­sától a cigány lakosság társa­dalmi beilleszkedése végső so­ron függ. MSZMP Politikai Bizottságá­nak erről szóló 1961. júniusi határozatának a végrehajtásá­val — a határozat megjelenése után — meggyorsult. Később a fejlődés ütemében különböző objektív és szervezeti nehézsé­gek miatt bizonyos fokú lassú-» lás következett be, 1969-bea azonban több olyan központi intézkedés történt, amely a végrehajtást — az eredeti alap-» elvek meghagyása mellett —• ismét aktivizálta. A cigánykér­dés megoldása végső soron a cigánybűnözés fokozatos feF« számolását is eredményezi^ ezért a cigány lakosság társa^ dalmi beilleszkedéséért felelős koordinációs bizottság munkád jában — annak fenntartásával hogy a rendőrség alapvető fel­adata a cigánybűnözés elleni harc — megfelelő szinten a Belügyminisztérium is részt vesz. DR. DOBOS JÁNOS „Rozmár“ klub Télen a Kolima folyót két­méteres jégpáncél borítja és az Északi-sarkkörön túl a mínusz 50 fok sem ritka. V. Polszity- jánov sarkvidéki repülő, a lék-* fürdőzés szerelmese azonban fürdőfelszerelésével minden reggel a folyóhoz indul. Bár még nem számít régi sark­vidéki lakosnak, az ukrajnai telek jégfürdőin megedződött, hamarosan ötvenéves Polszty« janov nem panaszkodik a ri­deg éghajlatra. A külsőre még negyvenesnek sem látszó férfi példájára a sarkvidéki lékfürdőző — oroszul morzs (rozmár) — klub is alakult A cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének folyatna Va- ag . Csatszkoiébenk, tAPN—KSJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom