Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
Silvia: ANNA MOFFO A szeszélyes tűzhányó í Giuseppe Murabito San Al- Eo falucska mészárosa mint mindig, úgy most is mindennap kinyitja boltját. Látja amint elhaladnak boltja előtt a kocsik, a parasztcsaládok ingóságaival. Ott kellett hagyniok •otthonukat, mert a lávafolyam Snár elérte házukat. Poveracci (szegénykék) mondja ilyenor együttérzően a mészáros, mindjárt hozzáteszi: „Én ,-toizony nem megyek el mindaddig, amíg a láva kertkapu- tjnat el nem éri. Még kisfiú tvoltam 1948-ban, amikor a i láva elérte a falu szélét, s ott {aztán hirtelen megállt. Most 1 (is így lesz.” Szicília csodája ma a négy- ' £zer lakosú Etna-íalu, San Se&lfio, amely két hete az utolsó pillanatban menekült meg katasztrófától. Az Etna egy ' új oldalkráteréből egyenesen a '{jfalu irányába ömlő vulkánikus -{jlávafolyót egy kis domb el- jpterelte a helységtől, és a ten- Sger felé irányította. Murabi- ;lo mészáros bizakodása beteljesült. ,V Európa legnagyobb vulkán- ipa már nem olyan mint vf&hogy azt az idegenforgalmi »lakátok ábrázolják: ártalmatlanul vonzó, mégis hátborzongató, amely időnként füstöt és lángokat ont magából. Napjainkban az utóbbi évtizedek legsúlyosabb vulkánikus kitörésének tanúi lehetnek a turisták, amikor ezer fokos forró kőözön zúdul le az Etna oldaláról, veszélyeztetve öt Jtözség lakóinak biztonságát. Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilométer hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevágásba tör magának utat — elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli temperamentummal ünnepük megmenekülésüket. Clyan a hangulat, nogy süket fülekre talál minden figyelmeztetés, mely szerint bármely órában vagy percben újabb kitörés következhet be, s újból pusztulás fenyegetheti a község lakóit. Az Etna Európa legmagasabb 3279 m magas vulkánja, Szicília keleti partján. Óriási kiterjedésű vulkánikus felülettel rendelkezik, s a lávautánpótlást egy legalább 60— 70 km mélységű, gyakorlatilag kimeríthetetlen folyékony kőzettartalékból meríti. Olvasztótere nem olyan lapos mint a többi európai vulkáné, mint például a Vezúvé, amely csak viszonylag kisebb magmakamrával rendelkezik. Amíg az Etna központi kráteréből kitörő lávafolyamok csaknem mindig lakatlan területre zúdulnak, egyre-másra következnek be az oldalkráterek kitörései. Ez töriént például 1669-ben amikor a mont- pilierii dombok egyrészét elsöpörte a láva, Cataniat elöntötte és a tengerben közel 1 kilométer hosszú hegyfokot teremtett. Körülbelül egymil- liárd köbméter lávát öntött szét, amely 14 községet, 100 négyzetkilométer termékeny földet pusztított el. Ez a kitörés 15 ezer ember halálát okozta. Ekkor támadt a kettős kúpú Monti Rossi kráter. Tulajdonképpen ez alkalommal is egy oldalsó kráterkitörés fenyegette pusztulással San Alfiot. A vulkán most már több mint egy hónapja állandóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törődnek ezzel. A generációk hosz- szú sora megszokta, hogy olyan veszélyben éljen, amelyet az Etna jelent. Már, megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és köveket dobál magából. Negyven éve annak, hogy az utolsó nagyobb és veszélyesebb kitörés történt s miként most, akkor is megmenekült San Alfio a lávától. A mészáros állítólagos jóslata bebizonyosodott, viszont a vulkanológusok, akik tudományos alapon gondolkodj nak és számolnak, nem bocsátkoznak jóslatokba. Dr. Ritt« mann professzor svájci tudós, a Mont Gibello csillagvizsgáló vezetője, csupán ennyit mondott: „Az Etna nem tartozik a veszélyes vulkánok közé, viszont valamennyi közül a legkiszámíthatatlanabb. A lávaömlés egyik napról a másikra váratlanul abbamaradhat, mint ahogy váratlanul elkezdődött. Csak azt tudjuk megmondani, hogy mi történt, de megjósolni nem tudjuk, hogy még mi történhet.” A szemtanúk elmondása szerint ha az ember ott áll a lávafolyam lábánál maga is megérti, hogy a helybéliek a természeti csapások közül az Etna kitörését tartják a legártalmatlanabbnak. A láva lassan, alig észrevehetően folyik a völgy irányába. A kőtömbök izzó vörös állapotban gördülnek lefelé, de elakadnak a lávamasszában, amely helyenként két-három emeletnyi magasra is feltüremük, hogy azután ismét rendkívül lomhán, alig észrevehetően csússzon lefelé. Manapság San Alfio falu határát turisták és kíváncsiak ezrei lepik el. A merészek egészen a lávafolyam partjáig is elmennek. Botokkal halászszák ki az izzó kőzetdarabokat, hogy megolvasszanak rajta egy-egy ércpénzt. Az egész vidék fölött maró kénszag lebeg. A helybéliek nevetnek is, bosszankodnak is az idegeneken. Tulajdonképpen gyűlölik őket, mert abban a pusztulásban gyönyörködnek, amely őket sújtja. Nem kevesek a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtőkön tarkaság tárul a szemlélő elé. Ügyes kereskedők mozgó boltokat állítottak fel, fagylaltot, üdítő italokat, szendvicset és mindenféle emléktárgyakat árusítanak. Egy ötletes gesztenyesütő izzó lávatömbbe állított serpenyőben süti a marónit. Bár a rendőrség lezárta az Etnára vezető Maré-Neve utat, mégis százával vannak akik tekintélyes összegekért dzsip- pekre és teherautókra szállva felvitetik magukat egészen a kráterekig. így a „fekete’ idegenvezetők nem keveset keresnek a szerencsétlenségen. Az Etna lejtőjén élő paraszt- emberek, akik lávaeltemette kis szőlőjüket és gesztenyeerdejüket siratják, nem értik ezt a turistainváziót. Nehezen viselik el, hogy a turisták nyomorúságukon is gyönyörködnek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a helybéliek egyre több San Alfio-i házra ezt írják: „Hagyjatok békén bennünket!” — sb — Ördögdió A vízi gesztenyének nevezett ókori, víz alatt élő növény még a jégkorszakból származik. Termését, amely foszforban, zsírokba és keményítőben gazdag, kívülről kemény, három tüskével „felfegyverzett” héj borítja. Ezért is hívják ördögdiónak. A dió ízletes, lágy része pézsmapockok és vaddisznók csemegéje, de háziállatok takarmányául is szolgálhat. Az asztrahányi rezervátum .munkatársai által létrehozott, mesterséges, víz alatti ültetvény bő termést — hektáronként 50 mázsát — adott. (APN—KS) A világhírű olasz származású énekesnő, Anna Moffo, a New York-i Metropolitan tagja játssza a magyar—NSZK koprodukcióban készülő Csárdáskirálynő című film címszerepét. (MTI foto — Friedmann Endre felvétele — KS) Tolna as általánosnál aktívabb A cigánybűnözés helyzete, a beilleszkedés akadályai A cigánybűnözés vizsgálata nem csupán azt jelenti, hogy milyen részt foglal el az össz- terheltek és az összbűnözés mutatói között. Kriminológiai- lag a cigánybűnözés egy, a bűnözésen belül létező, de az általánostól mégis különböző bűnözési forma. Ennek a bűnözési formának a gyakorlói általában cigányok, de nem minden cigány személy által elkövetett bűntettet sorolunk a cigánybűnözés kategóriájába. Minden ok, feltétel és körülmény, amely a bűnözést általában kiváltja, illetve elősegíti, a cigányok bűnözésére is hatást gyakorol. Ugyanakkor a beilleszkedés útján levő,, de még be nem illeszkedett cigány lakosok hagyományai, életfelfogása és életmódja több olyan speciális körülményt is mobiU- zál, amelyek hatására az általános körülmények gyorsabban és az összbűnözésen belül egyelőre még jól megkülönböztethetően érvényesülnek. Azok a speciális körülmények tehát, amelyek a cigánybűnözést jelenleg még fenntartják, a cigányság évszázados elmaradottságából, sajátos szokásaiból, hagyományaiból és bizonyos fokú társadalmi különállásából adódnak. Mindez egyben a cigánykérdés okozója is, amelyen belül a cigánybűnözés problémája csak részkérdésnek számít Ugyanakkor a cigánykérdés megoldása és a cigánybűnözés felszámolása között egyenes az összefüggés. Az utóbbi nem kivitelezhető az előbbi végrehajtása nélkül. Ezért minden egyes olyan intézkedés, amely a c;gány lakosság beilleszkedését szolgálja, szűkíti a cigánybűnözés területét és lehetőségeit. Rendőrségünk fokozott figyelmet fordít a cigánykérdés megoldásának általános helyzetére, de ebben fő feladata nem a cigányok munkába helyezése, vagy a cigánygyerekek iskolai mulasztásainak az ellenőrzése, hanem a cigánybűnözés ellen folytatott határozott és következetes harc. így tehetjük ugyanis a legtöbbet azért, hogy a becsületes cigányok tömegeitől különválasz- szuk azokat a konok bűnözőket, akik egyrészt környezetük erkölcsi megrontásával (vagyis újabb cigány személyeknek a bűnözésbe történő bevonásával), másrészt a cigány lakossággal szemben táplált előítéletek részére alkalmat adó, nem egyszer súlyos szituációk megteremtésével gátolják a beilleszkedés mindenféleképpen szükséges és egészséges folyamatát. A cigány lakosság beilleszkedésének ugyanis egyik legnagyobb akadálya az a kétoldalú előítélet, amely mind a környezet részéről (a cigányokkal szemben), mind pedig a cigányság részéről környezetükkel szemben megnyilvánul. Erre egyelőre még mindkét fél megfelelő alkalmat ad. A cigányokkal szembeni egyik előítélet, hogy kivétel nélkül bűnözők! Mi a helyzet -a-cigányok bűnözésével? Felméréseink szerint évenként mintegy 5—5 és fél ezer cigány személy, valamivel több mint 4000 bűncselekményt követ el. Ka ezeket a számokat az összb. mézeshez viszonyítjuk, akkor az elkövetett bűntettek 7—8 százalékában és az elkövetők 8—10 százalékában részesek. Mindez azt jelenti, hogy az ország összlakosságának kb. 2 százalékát kitevő cigány lakosságnak a bűnözésben megállapítható aránya négy-ötszörösen meghaladja a lakosság között elfoglalt részesedését. A cigány bűnözők között az általánosnál kb. 10 százalékkal több a nő és 15 százalékkal több a büntetett előéletű. Megyéink közül Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs, Szolnok és Tolna megyében a cigány lakosok bűnözése még az általánosnál is aktívabb. A cigánybűnözést elsősorban' vagyon elleni bűntettek elkövetése jellemzi. Ezek között sok a férfiak által elkövetett üzletbetörés, a nők által elkövetett álkulcsos- lakásbetörés és besurranás, a csalás és az állatlopás. Eléggé gyakori a rablás és az anyagi haszonszerzésből elkövetett emberölés is. Főleg az utóbbi esetek azok, amelyek miatt az egész cigányságra vonatkozóan vonnak le általánosan elmarasztaló következtetéseket. A viszonylag magas bűnelkövetési számok ellenére alapvető tény, hogy nem a cigány lakosság egésze okoz bűnügyi problémákat. Ebből következően rendőri szerveink intézkedései sem általában a cigányok, hanem a cigány lakosság tagjai közül kikerült bűnözők ellen irányulnak. A cigánybűnözés alakulását komoly mértékben befolyásolják azok a különböző — anyagi, erkölcsi, kulturális és egészségügyi — síkon megjelenő problémák, amelyek megoldásától a cigány lakosság társadalmi beilleszkedése végső soron függ. MSZMP Politikai Bizottságának erről szóló 1961. júniusi határozatának a végrehajtásával — a határozat megjelenése után — meggyorsult. Később a fejlődés ütemében különböző objektív és szervezeti nehézségek miatt bizonyos fokú lassú-» lás következett be, 1969-bea azonban több olyan központi intézkedés történt, amely a végrehajtást — az eredeti alap-» elvek meghagyása mellett —• ismét aktivizálta. A cigánykérdés megoldása végső soron a cigánybűnözés fokozatos feF« számolását is eredményezi^ ezért a cigány lakosság társa^ dalmi beilleszkedéséért felelős koordinációs bizottság munkád jában — annak fenntartásával hogy a rendőrség alapvető feladata a cigánybűnözés elleni harc — megfelelő szinten a Belügyminisztérium is részt vesz. DR. DOBOS JÁNOS „Rozmár“ klub Télen a Kolima folyót kétméteres jégpáncél borítja és az Északi-sarkkörön túl a mínusz 50 fok sem ritka. V. Polszity- jánov sarkvidéki repülő, a lék-* fürdőzés szerelmese azonban fürdőfelszerelésével minden reggel a folyóhoz indul. Bár még nem számít régi sarkvidéki lakosnak, az ukrajnai telek jégfürdőin megedződött, hamarosan ötvenéves Polszty« janov nem panaszkodik a rideg éghajlatra. A külsőre még negyvenesnek sem látszó férfi példájára a sarkvidéki lékfürdőző — oroszul morzs (rozmár) — klub is alakult A cigány lakosság társadalmi beilleszkedésének folyatna Va- ag . Csatszkoiébenk, tAPN—KSJ
