Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

1 szelem paritása ÍA Magyar Tudományos Aka­démián ■' a közelmúltban ért véget az. a tanácskozás, ame­lyen, a Tudományos'Szövetsé­gék .Nemzetközi Tanácsának (ÍCSU) vezetősége és bizottsá­gai, a világ különböző orszá­gaiból érkezett tudósok vet­tek-'részt.. A szervezet, amely tizenhat nemzetközi' tudomá­nyos szövetséget egyesít, ma­flában, és amelyben több mint hányán'ország képviselteti ma­gát* - legfelsőbb tudományos szerye». -r- így mi az. Akadémia —f altaí;. természetesen számos ir$ás országban í is tarthatta volna tanácskozásait. Azt, hogy eziijt-al hazánkat választották széfcelyíil, nemcsak* főváro- sunís.,! szépségének, .jó vendég­látói. -hírének tulajdoníthatjuk. ElsSsóbbfin a man ar tudósok mujíkájátták, tudományos ered­ményeinknek : a 'megbecsülését ' olvashatjuk ki ebből,- ponto­sabban szólva azt, hogy a nem­zetközi tudományos élet ho- gvpn értékeli eredményeinket, szellemi termékeinket, nem­zetközi mérlegen milyen, a szellemi munkánk paritása. Talán túlzottnak tarthatná az olvasó ezt a következtetést, ha egyedül a most lezajlott nemzetközi tudományos ta­nácskozásból vonnánk le. De ném ez az egyetlen nemzetközi tudományos rendezvény ha- záálfban az idén. Csak ebben az évben, .tizenegy nemzetközi szervezet- tartott, illetve tart nálunk: különböző rangú ta­nácskozást, az Akadémiával karöltve. S e rendezvényeknél is-.többet mond tudományos munkák értékeléséről a ma­gyar tú dósok részvétele a nem­zetközi .tudományos 1 életben. Az: imént lezajlott tanácsko- z'ágpsokor rendező szervének, a Tudományos Szövetségek Nem- 2tefííözi Tanácsának tavaly "Vá­lasztották álelnökév é • á1 inagyar akadémikusok sorából, Straub F.viBrunó professzort. Mellette riaég, több magyar tudós- vá­lasztott- résztvevője a nemzet­közi .. tudományos szervezetek vezető testületéinek, vagy a nemzetközi. szervezetek által vállalt, valamilyen tudományos mvro.ká irányítója,- Hosszú len­ne" álnevüket is felsorolni tu­dósainknak, akiket meghívtak egy-jegy. Kunóidi egy e ten ne ven­dégprofesszorként, vagy. tudo­mányos intézetbe, kutatómun­kára. Jelenleg is közel negy­ven magyar tudós tartózkodik külföldön ilyen minőségűén, vágy szakértőként. Közottüs Fónagy Iván már három esz- téridéi« tart előadásokat a Sor- bonné-on: egy evre nivta meg nyelvtudósainkat a párizsi egyetem, de már kecízoen m^ghasszab'bítpíta .vendégpro- fésszdrságát, Keresettéit mate­matikusaink, analitikai vegyé­szeink, talajtani kutatóink. Munkásságuk és tudásuk'meg- be'c$iilése egyben a házai tu­dományos élet. és tudomány- politika értékelése is. Egy nyu­gatnémet professzor találó el­ismerését fejezte ki egy beszél­getés során a magyar tudo­mánypolitikának. , • ,-,Nálunk gyakran csak azt a kutatót be­csülik meg, akinek a munkája közvetlen üzleti hasznot hoz. De' az ilyen alkalmazott kuta­tás nem nélkülözheti az alap­kutatást. Önöknél jobban meg- l»áMBlilv-*á«' alapkutató.- mun­kát;a a:!'ty ezért olyan-tur dósaik vannak, akiket szíve- • sén meg! ilvunk” — mondta. Anyagi erünkhöz képest nincs rpVi.h-'. . --iuikat —Wx p>pm.na- izi't^TriarPmu't­■'S£ bei$' knsivb kiké; 1cii bever.- d'g szívesért Iái i föfhj£ld'4 révé'-úri.-.;­V liva n easwy■ tel; r-.t.em,-. de fizi- obb országok óz ásóinál min­ik. Munkájuk, — így értéke- «Z. elletni indí- jűtr- munkájuk-­hasznosíthat. Fokozottan áll ez a tudományra, amely nem is élhét meg, nem is fejlődhet egyetlen ország kutatóinak „beltenyészeteként”, sőt egyet­len tudományág határai közé zártan sem. A tudományos eredmények egymásra épül­nek, mint a házban a téglák. A tudomány legfontosabb, nél­külözhetetlen csereeszköze az információ, a híradás, a tudo­másszerzés a többi tudós mun­kájáról és eredményeiről. - A tudományos folyóiratok ezrei­nek hajszálerein keringenek az új információk a világ tu­dományos életében. De mire egv. ilyen közlemény nyomda- festéket lát, kutatói már jóval tovább haladtak. A legfrissebb értésüléseket szóban lehet sze­rezni, a nemzetközi tanácsko­zásokon, a külföldi kutatóuta- kon. egymás egyetemeire és in­tézeteibe látogatva. Akkor, amikor még meg sem szüle­tett az eredmény, csupán az új kutatás iránya, alapelgondolá­sa ismeretes. Ez az elsődleges haszon-, "tegyük; hozzá, hogy közvetlen felhasználható, átve­hető, megvásárolható kutatási eredmények időbeni felismeré­séhez is vezethet. A másik haszonnak egy ne­hezen körülírható szellemi ér­tékét tarthatunk. Tudósaink munkájának nemzetközi meg­becsülése hazánkra vet jó fényt egyúttal. Mint elöljáró­ban mondottuk: szellemi pa­ritásunkat növeli a vilásban. Büszkék lehetünk rá. Olyan érték, amit pallérozott tehet- séggél, céltudatos munkával vívtak ki tudósaink, s amelv a mai világ gazdasági fejlődé­sében a lesmagasabb „árfolya­mon” iesvzett: a technikai és gazdasági fejlődés alapja. NÉMETH FERENC Az első magyar bélyeg meg­jelenésének centenáriuma al­kalmából a Magyar Filatélia Vállalat szép kivitelű, számo­zott emlékívet ad ki. Az 1871. évi kiadás hat értékét eredeti színben bemutató emlékív a nemzetközi bélyegkiállítás nép­szerűsítését és támogatását szolgálja, de postai bérmente­sítésre nem használható. Az emlékív a Magyar Bélyeggyűj­tők Országos Szövetsége útján 10 forintos áron jegyezhető elő. A különleges kiadvány az al­bumok részére megörökíti a jubileumi ünnepségeket és a Budapesten tartandó nemzet­közi filatelista rendezvénye­ket. Az emlékívet a Magyar Bélyegek Árjegyzéke későbbi kiadásaiban értékelni fogja. A kiállítás területén a szep­temberben megjelenő „Száz­éves a magyar bélyeg” soro­zattal együtt, felragasztva áru­sítják majd az emlékívet, így alkalom nyílik a különböző emlékbélyegzések megszerzésé­re. A NAGY MÜ Elkészült a Magyar Bélye­gek Monográfiája IV. (megje­lenés sorrendjében ötödik) kö­tete és ezzel a bélyegeinkre vonatkozó teljes ismeretanyag mindenki számára hozzáférhe­tő lett. Több mint 3200 oldalt tölt meg ez a páratlan munka, amelyhez hasonlóval egyetlen ország gyűjtői sem rendelkez­nek. A most megjelent kötet a már megszokott szép kivitel­ben, és rendkívül alapos fel­dolgozásban az 1900—1944 kö­zötti bélyegeket tárgyalja rész­letesen, történeti adatokkal, változatok ismertetésével. A meg nem valósult bélyegtervek bemutatása érdekes összeha­sonlításokra ad alkalmat. Kü­lönösen gazdag a Tanácsköz­társaság bélyegkiadásainak, fi­latéliai emlékeinek feldolgozá­sa. A bélyegeken kívül ismer­tetik a készpénzzel történő bérmentesítés bélyegzőinek változatait és a díjjegyes pos­tai nyomtatványokat (levele­zőlapok, benyomott bélyeggel ellátott kiadványok). A befeje­ző fejezet a magyar bélyege­ken ábrázolt személyek rövid életrajzának közlésével jó szol­BÍXYEG-VUAosíAtUíAs moemc* í““ woasuu» í mmmnxxtt : sas Mw»« 5 szerint a bélyegek értéke szo­rosan összefügg a forgalomba hozott mennyiséggel. Számos javaslat érkezett, hogy az újabb kiadásokból kevesebb készüljön. Az észrevételekre a Postavezérigazgatóság illetéke­sei közölték, hogy a postai és gyűjtői igények kielégítése nem ad lehetőséget az eddigi­nél kisebb példányszámú új-r gálatot tesz a motívumgyűj­tőknek és. mindenkinek, aki nemes szenvedélyünket isme­retei gyarapítására kívánja fordítani. PÉLDÁNYSZÁM A filatelisták tapasztalata lasznunk mjnd- él. a'.keádést a 'olyas/,;,'. h”‘Sz:ipt két. ■ a, y;.j: r-i, j V; * 'ulvVi. ' - ■ - • : turista -is: mja-* dig lát olyasmit,,, amit ■> otthon A szekszárdi SZÖVOSZ szakközépiskola első érettségizői A bejáratnál lévő táblán még közgazdasági technikum szerepel, bent pedig szakkö­zépiskolások érettségiznek. Elfelejtették kicserélni a táblát? Nem. — Holnap érettségizik a közgazdasági technikum utol­só csoportja, most pedig éppen a -SZÖVOSZ kereskedelmi szakközépiskola első turnusa érettségizik. Eddig tehát még volt' technikum, de már volt szakközépiskola is — tájékoz­tatnak. Átment az egyik iskola­típusból a másikba. A régit fokozatosan felváltja a kor­szerűbb forma, Dr. Zimonyi Béla érettségi elnök és dr. Bársony Róbert igazgató egy­aránt ezt hangsúlyozzák: Különös izgalommal vártuk valamennyien az első SZÖV- CSZ szakközépiskolások érett­ségijét, mert hiszen ez nem­csak a diáknak, hanem ne­künk tanároknak is új, és ezúttal nyílik lehetőség ennek a kísérletnek az átfogó érté­kelésére. Elöljáróban annyit, hogy az állami jellegű szakközépisko­lák mellett szövetkezetiek is működnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ezek költségeit szövetkezeti forrásból fedezik, hanem azt is, hogy az okta­tási-nevelési tananyagnak van bizonyos speciális szövetkeze­ti jellege. A SZÖVOSZ szak- középiskolákban végzettek is bármilyen felsőbb szintű tan­intézetben jelentkezhetnek továbbtanulásra, de az elsőd­leges cél az, hogy közvetlenül segítsék a szövetkezetek kö- ’"ü-Ader szakember-utánpót­lását. Ilyen SZÖVOSZ-szakközép- ;?>ola Budatétényben, Makón, Kecskeméten és Szekszárdon működik. Mindegyikhez na­gyobb beiskolázási körzet tar­tozik. A szekszárdi beiskolá­zási körzete nyolc dunántúli megyéből áll jelenleg, a kö­vetkező évtől pedig kilenc lesz. Azt, hogy a középszintű bel­kereskedelmi oktatási intézmé­nyek közt ilyen is van, maga az élet tette szükségessé. Az, hogy az ország kiskereskedel­mi forgalmának körülbelül egyharmadát a szövetkezeti egységek adják, vidéken pedig vannak olyan területek — pél­dául Tolna megye — ahol na­gyobb a szövetkezeti kereske­delem volumene, mint az ál­lamié. Az élet követelményei­hez való határozottabb alkal­mazkodás következménye ma­ga a szakközépiskolai forma is. Az oktatási reform értelmé­ben a technikumok azért ala­kultak át szakközépiskolákká, hogy jobban megfeleljenek a gyakorlati élet mindennapi kö­vetelményeinek. Az oktatási reform egyik kiindulópontja éppen a gyakorlatiasság volt. A szekszárdi SZÖVOSZ szak- középiskola első érettségije — több mint százan érettségiztek — azt igazolta, hogy ennek az iskolatípusnak van létjogosult­sága. A vizsgaeredmények is megnyugtató összképet adnak — viszonylag magas volt a kö­zepes feletti eredménnyel vizs­gázók száma —, de a végzet­tek orientálódása is megfelel a várakozásnak: körülbelül 60 százalékuk közvetlenül a szö­vetkezeteknél helyezkedik el, mintegy 30 százalékuk tovább­tanul, de főként a szövetkeze­ti jellegnek megfelelő intéz­ményekben, és csak 10 száza­lék kívánkozik más pályára. Ha ehhez hozzávesszük, hogy volt már olyan szakközépisko­lai próbálkozás is, hogy a vég­zettek közül egyetlen egy sem ment az iskola céljának meg­felelő pályára, nem kétséges, hogy itt a tanulók törekvése találkozik a központi célkitű­zésekkel, és ez nagyon lénye­ges fokmérő. Ebben az oktatási intézetben első ízben szerepelt az érettsé­gi tematikában gyakorlati vizs­ga: kereskedelem-gazdaságtan és áruismeret. E két gyakorla­ti vizsgatárgyból egy jegyet kaptak a tanulók, de a sza­bályzat értelmében, ha az egyik elégtelen volt, akkor azt nem javította fel a másik, pót- vizsgázni kellett. Ez a szigorí­tás is jól mutatja, hogy az is­kola céljának megfelelően, a gyakorlati élet követelményei­re teszi a hangsúlyt. A gyakor­lati vizsga lebonyolításához megannyi kiskereskedelmi áru­féleséget gyűjtöttek össze az érettségi idejére. Az egyik ta­nulónak azt kellett megvizs­gálnia, hogy milyen a liszt mi­nősége, a másiknak pedig, hogy a tejet nem hamisítot­ták-e. Pénztárgépet kellett ke­zelni, munkavédelmi feladato­kat megoldani, de még a tűz­oltókészülékhez is kellett érte­ni. Vagy megszervezni egv közvéleménykutatást egy új mosószerrel kapcsolatban... Amihez egy boltosnak érte­nie kell, az mind szerepelt az elméleti anyagban is, de a gyakorlati vizsgaanyagban is. Ugyanis többségük boltos lesz, de aki más szövetkezeti mun­kakörbe kerül, a bolti ismere­teket az sem nélkülözheti. A tanulók túlnyomó többsé­ge jól megállta helyét a gya­korlati vizsgán. Még a gyen­gébb tanulók is. Ez azt sejte­ti, hogy a többségük majd a mindennapi életben is megáll­ja helyét. BODA FERENC donságok megjelentetésére. A gyűjtői érdeklődés hullámzó, előre nehezen lehet felmérni, sok sorozat itthon kevésbé népszerű, mint külföldön, má­soknál a helyzet éppen ellen­kezőleg alakult. Általában olyan kis mennyiség marad meg, hogy készletek megsem­misítésére nem kerülhet sor. Jelenleg az 1964 óta megjelent bélyegek érvényesek. Várható, hogy ezt kiterjesztve vala­mennyi forint névértékű, te­hát 1946 augusztus 1. után for­galomba hozott bélyeget elfo­gadják majd bérmentesítésre, HÍREK A japán fametszeteket be­mutató sorozat előreláthatólag július 9-én kerül forgalomba. Az elsőnapi borítékra Bokros Ferenc grafikusművész az áb­rázolt metszetek stílusát köve­tő, érdekes rajzot készített. —« Libanon modem grafikai meg­oldású szanatórium-sorozatát a budapest Állami Nyomdában állították elő. — Pithagorasz, Archimédész, Newton, Ciol- kovszkij és más tudósok ku­tatásainak eredményeit össze­foglaló egyenletek, kis mate­matikai tankönyv jelent meg Nicaragua tíz bélyegből álló sorozatán. Az „l-(-l=2”-tőI Einstein relativitás-elméletéig fontos alaptörvényeket talá­lunk az új kiadványon, amely­nek hátoldalán ismertetik a bélyegképen szereplő egyenle­tet felismerő tudós életpályá­ját. — öt új, háromszög ala­kú szovjet bélyeg gépkocsikat ábrázol. A 4 kopek értékű bé­lyeg a Moszkvics 412, a 10 ko- pekes Volga 24 típusokat mu­tatja be. Népújság 6 1971. június 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom