Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

ST ^Folytatás az t? oMátrőlJ/ normálisnak elfogadható, 65— 70 százalékos szintre csökken­jen. Ezután a munka termelé­kenységének alakulásával fog­lalkozott Fock Jenő. Rámuta­tott: a negyedik ötéves terv, s a 15 éves távlati tervkoncepció a nemzeti jövedelem egyenle­tes és állandó növekedését irá­nyozza elő. A tervezett növekedés 85— 90 százalékának a munka termelékenységének emel­kedéséből kell származnia. A feladat nagy, de nem me­ríti ki a népgazdaság vala­mennyi tartalékát. Ezt bizo­nyítja, hogy a múlt évben már az ipari termelés növeke­désének 90 százalékát, ez év eddig eltelt időszakában 100 százalékát a termelékenység növekedése fedezte. A műszaki fejlesztésben még nem sikerült döntő fordüla/tot elérnünk. Ezért kormányunk további hathatós intézkedése­ket tervez a magyar tudomá­nyos élet továbbfejlesztésére. Elképzeléseinket tartalmazza egyrészt a negyedik ötéves terv, másrészt a kidolgozás alatt álló, 15 évre szóló táv­lati tudományos kutatási terv. Ez utóbbit a távlati népgazda­sági tervvel összhangban ter­jesztik a kormány elé. A termelékenység növelésé-* ben jelentős a szerepe a munkaszervezésnek. A gazda­sági folyamatok szervezettsége nagyrészt alacsonyabb, mint ami napjainkban megkíván­ható. A korszerű technológia ha­tékonysága csak úgy ér­vényesíthető, ha szilárd munkafegyelemmel, maga­sabb színvonalú munka­szervezettséggel társul. A gazdaság szervezettségi szintjét összhangba kell hoz­nunk a termelőerők fejlett­ségi színvonalával. A lakosság életszínvonala Változatlan célunk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedé­sével összhangban fejlődjön a nép életszínvonala. Negyedik ötéves tervünk a reáljövedel­mek 25—27 százalékos növe­kedését irányozza elő. A mun­ka szerinti jövedelmeket a je­lenleginél jobban akarjuk dif­ferenciálni, a családi jövedel­mek közötti jelentős különb­ségeket pedig csökkentjük. A dolgozó jövedelme ugyanis at­tól függ, hogy a család össz­jövedelmét hány családtag kö­zött osztják fel. Növelni fog­juk a társadalmi juttatásokat. Ezzel elsősorban az alacsony jövedelmű családok életszín­vonalát javítjuk. Az állam fo­kozottabban részt vállal a gyermekek és a munkaképte­len öregek eltartásából. Az egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek során kialakult indokolat­lan különbségeket az életkörül­ményeket fokozatosan javítva, az ország anyagi erejéhez mér­ten igyekszünk sorra-rendre megszüntetni. Ez vezetett ben­nünket most is, amikor június 1-ével több mint másfél milli­árd forint éves kihatással köz­ponti béremelést hajtottunk Végre. A jövedelmeket nagymérték­ben befolyásolja az árszínvonal alakulása. Árrendszerünkkel szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy segítse a hatékony gazdálkodást, ösztö­nözze a műszaki fejlesztést, mozdítsa elő a gazdaságos ter­melési szerkezet kialakítását, t A jelenlegi árrendszer a ko­rábbinál jobban orientál a gaz­dasági döntésekben. Az árak '• mindinkább a termelési ráfor­dítások, a piaci értékítélet, , valamint a politikai preferen- í ciák együttes hatására alakul-' nak. \ A kormánynak az a vélemé­nye: j , 1 ■ a negatív jelenségek nem adnak okot arra, hogy ár- , politikánkat megváltoztas- +-W- . suk- - , az üzemek mozgási szabadságát jelentős mértékben korlátozzuk. Arra azonban minden íokunk megvan, s azt fokozott köteles­ségünknek tartjuk, hogylaz el­lenőrzést — ha szükséges; a fe- < lelősségre vonást — erősítsük. Árrendszerünk célszerű ki­alakítását gátolja, hogy asz ipar termékeinek egy része ai nem­zetközi piacon még nem elég versenyképes. Jó néhány ter­mék ára jelentősen eltér<a tér-' melési költséglektől. Mind ez ideig csak keveset tettünk an­nak érdekében, hogy a ígazda­ságtalanul termelő, vagy rosz- szul működő vállalatok Vártá­mogatását — ami az államház-' tartásra jelentős terheket há­rít —, fokozatosan megszüntet­hessük. * x Néhány élelmiszer és szolgál­tatás fogyasztóijára aem £e- __, _ . Jiá i ■ i -ti ’s » d ezi az előállítási költséget. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költ­ségektől. A különbözetet az ál­lami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremté­sének lehetőségét az állat- tenyésztés költségei és a hús­árak között. Ugyanakkor gon­dot okoz a ruházati cikkek ma­gas ára is. Indokoltnak látszik az ár leszállítása, ha ennek ter­melési feltételei létrejönnek. Hangsúlyozom: egyetlen olyan árintézke­désre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szerep­lő előirányzatát. Árrendszerünkkel összefüggés-- ben említem meg, hogy a nép­gazdaság helyzetének alapve­tően kedvező alakulása mellett negatív tényezők is találhatók. Ezek felsorolása helyett most csak arra kívánok rámutatni, hogy az állami költségvetés ter­vezettnél kedvezőtlenebb ala­kulása összefoglalva jelzi a nem kívánatos jelenségeket. A deficit a jóváhagyottnál na­gyobb, s ez a hiár.ynövekedés arra figyelmeztet, hogy javítani kell minden szinten a pénzgaz­dálkodást. Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevé­kenység fokozását igényli. A kereskedelemben arra ké­szülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek^ forgalma továbbra is az átla­gosnál gyorsabb ütemben nő-' , vekszik. A tervidőszak végén száz család közül 7C rendelke­zik majd hűtőszekrénnyel, 76 televízióval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személy-' E bizalom és megbecsülés fe­jeződik kí az új szolgálati tör­vényben is. Pártunk és kormányunk honvédelmi politikájának alap­ja az, hogy a haza védelme erősítésé­nek legfőbb biztosítéka a becsületesen végzett, ered­ményes termelőmunka. Az ország védelmének szer­vezésében és irányításában, az előirányzott anyagi és pénz­ügyi eszközök elosztásának megtervezésében, felhasználá­sában az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak a kor­mányra, a kormány honvé­delmi bizottságára, a minisz­tériumokra és főhatóságokra, valamint a megyei honvédel­mi bizottságokra. A párt X, kongresszusát kö­vetően a kormány áttekintette a kongresszuson elhangzott ja­vaslatokat, amelyeknek meg­valósítása állami intézkedést kíván. Erre intézkedési tervet dolgozott ki, s a tennivalók folyamatosan bekerülnek a kormány munkaterveibe. Ezek között jelentős helyet foglal el államéletünk sokoldalú tovább­fejlesztése. A jól dolgozó vezetőket meg­becsüljük, a vezetésre alkal­matlanoktól viszont embersé­gesen, de az eddiginél határo­zottabban megválunk. Ezt vál­lalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke. A szocialista demokrácia és az állami élet továbbfejleszté­se érdekében a következő négyéves ciklusban számos új és sokrétű feladatot kell meg­oldanunk. A közvetlenül előt­tünk állóak közül kiemelném a következőket. Fontosságánál és jelentőségé­nél fogva elsősorban említem az alkotmánymódosítás előké­szítésének munkálatait. A tanácstörvény hosszabb időre szóló programot határo­zott meg. önállóságuk, felelős­ségük fokozatos növelése, ha­táskörük, gazdasági lehetősége­ik bővítése révén erősítjük a tanácsok szerepét a helyi álla­mi munka mind nagyobb ré­szének végzésében, a lakosság ellátásában. A nők helyzetéről szóló párt- határozat állami végrehajtása a kormányzati szervek fontos feladata. Határozott gazdasá­gi, politikai és szociális intéz­kedésekre van szükség. A kor­mány napirendre tűzi annak ellenőrzését, hogy az állami szervek hogyan hajtják végre a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről szóló hatá­rozat alapján hozott intézkedé­seket. A következő években módo­sítjuk a nők helyzetét sok vo­natkozásban érintő családjogi törvényt, széleskörűen felül­vizsgáljuk a dolgozó nők hely­zetét, a könnyűiparban, s ennek-•TWp alapján megfelelő Intézkedései két hozunk. Kormányzatunk nagy gondoi fordít az ifjúság nevelésére, problémáinak megoldására,' helyzetének fokozatos javítá-/" sára. A szocialista jogrend fejlesz» tésére tervbe vett intézkedése-* ink között szerepel a szövetke» zeti törvény, a Belügyminisz- térium munkáját szabályozó törvényerejű rendelet előkészí»} tése; á bíróságokról szóló tör» vény javaslat, ennek keretében a gazdasági és munkaügyi dön- tőbizottságok szervezetének új szabályozása; az ügyészségek­ről, valamint az új büntető el» járásról szóló törvényjavaslat» megalkotása, illetve a büntető törvénykönyv és a polgári per­rendtartás módosítása. Fock Jenő beszéde befejező részében nemzetközi kérdések­ről szólt. Kiemelte: I valamennyi külpolitikai lépésünkkel az egyetemes emberi haladás, a világ i népeinek érdekeit kíván- j juk szolgálni. * Kormányunk külpolitikája! céltudatosan a béke fenntart tására irányul. Beszélt a kelet-pakisztáni eseményekről, az indokínai né­pek harcáról, a közel-keleti helyzetről, az európai béke és biztonság kérdéséről. Végezetül ezeket mondotta: Amint az ismertetett felada­tokból kitűnik, nehéz munka áll előttünk. Az elmúlt évek­ben sem panaszkodhattunk arra, hogy kevés a tenniva­lónk, de most még jobbár» összpontosítanunk kell erőin«* két. A magam és az egész kor** mány nevében arra kérem a helyről hazánk valamennyi állampolgárát: f. a reá bízott munkát min- í denki végezze el tisztessé- gesen, a magyar dolgozók \ jó hírnevéhez méltó szór- I, galommal. ! Nagy terveink megvalósítása az egyéni érdekeket is szol­gálja. Céljainkat csakis közös ösz- szefogással tudjuk elérni. Szá­mítunk — s tudjuk, bizton számíthatunk — társadalmunk minden osztályának, rétegének támogatására. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy a kormány most előterjesztett munkaprogram­ját fogadja el, s valóra váltá­sához adjon segítséget. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után Gácsi Miklós (Borsod megye), dr. Szokola Károlyné (So­mogy), Méhes Lajos (Győr me­gye) után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula felszólalása — A Hazafias Népfront­mozgalom magáévá tette a pártkongresszus alapvető cél­kitűzéseit. A több mint száz­ezer népfrontbizottsági tag és a több százezer aktivista gya­korlati munkájával bizonyítot­ta be e megállapítás igazát. — mondotta bevezetőben. A mozgalom az országgyű­lési képviselők és tanácstagok választása során széles körű — nyugodtan mondhatjuk össznépi — beszélgetést foly­tatott hazánk egész felnőtt­lakosságával, több mint 7 mil­lió választópolgárával. Ennek az eszmecserének a végső ösz- szegeződése a választási ered­ményekben nyilvánult meg, amelyek egyértelműen bizo­nyítják. hogy népünk is magáévá tette a párt X. kongresszusának céljait, azok megvalósítá­sát nemzeti programnak tekinti. Kinyilvánította azt a készsé­gét és elhatározottságát is, hogy szorgalmasan és fegyel­mezetten dolgozik a helyes célok valóra váltásáért. Az 1971. évi országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások nemcsak a választók véleményét tükrözték, de egy­ben a népfrontmozgalom ere­jét, hatékonyságát is megmu­tatták — folytatta Kállai Gyu­la. Engedjék meg, hogy Itt, az országgyűlés színe előtt is leg­teljesebb elismerésünket és köszönetünket nyilvánítsuk a pártszervezetek, a népfront­mozgalom, a tanácsi szervek sok ezer aktív társadalmi munkásának a választási mun­kában végzett eredményes te­vékenységéért. A választások eredményei alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy államhatalmi és államigazgatási szerveink min­den szinten jó kezekben van­nak. A megválasztott testü­letek munkaképesek, alkalma­sak arra, hogy a társadalom (Folytatás a 3. oldalon). níntegy két és félszeresére nő, ;s a tervidőszak végén megkö- :ellti a félmilliót. Az élet megköveteli a szol­gáltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szol­gáltatások ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük a vállalatok, szövet- cezetek érdekeltségét a javító­szolgáltató kapacitás fejlesz­tésében. Az ötéves terv idejére mint- ?gy három és fél milliárd fo­rintot irányoztunk elő a szol­gáltatásfejlesztési alapra. ötéves tervünk tartalmazza íz egészségügy fejlesztésének feladatait. A következő időszakban az ígészségügyi ellátás fejleszté­sében a fő feladat a kórházak corszerűsítése és bővítése. Az egészségügyi ellátás és íz életkörülmények javulása, — az életkor meghosszabbo- iása — együtt jár az idős és i munkaképtelen emberek irányának növekedésével. A nyugdíjasok helyzete össztársadalmi ügy. Erezzük a felelősséget azok sorsa iránt, akik egész életük­ben dolgoztak. A kormány a nyugdíjasok legégetőbb prob­lémáit igyekszik megoldani. Az év elején valamennyi nyugdíjasnál bevezettük ugyan íz évi 2 százalékos emelést, ie a következő évek fontos feladatának tartjuk egyrészt a különböző megállapítási idő­pontokból adódó különbségek további csökkentését, másrészt i nyugdíjak differenciált mér­tékű emelését. A családi jövedelmek ki­egyenlítődését azzal is elő kí­vánjuk segíteni, hogy a csa­ládi pótlék összegét emeljük. Az emelést valószínűleg két lépcsőben tudjuk végrehajta­ni, s ez a munkás-, az alkal­mazotti és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokat egyaránt fogja érinteni. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb tényezője a lakás- nelyzet alakulása. Tizenöt éves lakásépítési programunk kere­tében, 1975-ig egymillió la­kás felépítését irányoztuk elő. A. negyedik ötéves tervben 100 ezer új otthon felépítése vár ránk. A kormány a lakosságot érintő minden fontos kérdés­ben idejében tájékoztatja a közvéleményt. Időről időre hi­teles tájékoztatást nyújtunk arról: mit végeztünk, mit ter­vezünk és határoztunk el. Saj­nos, ezt a példát jó néhány üzemben, vállalatnál nem kö­vetik. Gyakori, hogy az embe­rek tájékozottabbak az orszá­gos, a kormányzati, a minisz­teri döntésekről, mint munka­helyük vezetőinek intézkedé­seiről, terveiről, gondjairól. Változatlanul célunk, hogy továbbhaladjunk a munkaidő csökkentésének, a szabad idő növelésének, valamint a sza­bad idő eltöltésének kultúrál­r A kultúra fei lesztése Az életszínvonal alakulásá­nak fontos eleme a kultúra fejlesztése. Társadalmi haladásunk ked­vezően hatott az irodalom, a művészetek fejlődésére. Arra törekszünk, hogy kedvező po­litikai és gazdasági feltétele­ket biztosítsunk a művészi alkotómunkához. Alapvető feladat oktatási rendszerünk fejlesztése. To­vább kell csökkenteni az egyes oktatási intézmények között személyi, tárgyi, ellátottság- bei; jelentős különbségeket. Ugyanilyen fontos feladat az >ktat6-nevelő munkaszínvona­lának emelése. A dolgozók élet- és munka- kö-'űlményeiit meghatározó po­litikai és gazdasági kérdések eldöntéséhez, a kormány mun­kájához — a 3 és fél millú szervezett dolgozót egyesítő — szakszervezetek aktív, cselek vő közreműködése nélkülöznie teilen. A kormány és a szak szervezetek kapcsolata, együtt működése új formákkal gazda godott, tovább erősödött. A kormány nagy felelősség és megtisztelő kötelessége . dolgozó nép hatalmának erősí tése, szocalisia vívmányain! védelme a belső és a külsi kártevőktől, rendszerünk el lenségeitől. Népünk megbecsüléssel é bizalommal tekint a fegyvere erőkben és testületekben szol gálalot teljesítő fiaira. Elvárj; tőlük, hogy éberen őr köd jenéi békénk és biztonságunk teleti

Next

/
Oldalképek
Tartalom