Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
T (Folytatás a -2, oldalról) minden osztálya és rétege érdekeinek megfelelően biztosítsák az ország fejlődését. A beterjesztett kormány- programról szólva Kállai Gyula aláhúzta: e program teljes összhangban van pártunk X. kongresszusának határozataival, a népfront választási felhívásával. Most és a következő években az ötéves terv pontos végrehajtásával, a reform pozitív vonásainak erősítésével, a szocialista nemzetközi -munkamegosztás elmélyítésevei küzdünk népgazdaságunk egészséges fejlődésének meggyorsításáért. Ennek során határozottan és következetesen fel kell számolnunk gazdasági életünknek azokat a negatív jelenségeit, amelyekről a miniszterelnök elvtárs beszélt, s amelyek már hosszabb idő -óta terhelik népgazdaságunkat, fékezik még gyorsabb fejlődését.- A kormány beszámolója helyesen állapította meg, hogy .terveink végrehajtásában döntő jelentősége van a vezetés színvonala emelésének. Természetesen ez nemcsak a kormányra, hanem minden — a kis és nagy ügyekben döntésre jogosult — vezető testületekre vonatkozik — mondotta Kállai Gyula, majd így folytatta: Azok az alkotmányos elvek, amelyek meghatározzák az országgyűlés és a kormány jogBevezetőben hangsúlyozta: Gazdálkodásunk — a sok nehézség ellenére is — hatékony volt, igen jó eredményeket értünk el az elmúlt időszakban. Az eredményeket jelző számok megcáfolhatatlanok, ezek mutatják azt a fejlődést, azt az átalakulást, melyet népünk szorgalmas munkájával az elmúlt évek során elért. De még impozánsabbak az eredmények, ha a változásokat a megvalósítás helyén, a létesítményekben az új lakótelepekben, modern gyárakban vizsgáljuk. Mi, akik nemcsak szemlélői, hanem cselekvő részesei is vagyunk eredményeinknek, nem tagadjuk, hogy ennek a rendkívüli gyors átalakulásnak vannak hiányosságai is. Az, hogy a gazdálkodás színvonala mégsem érte el a kívánt mértéket, véleményem szerint nem a mechanizmus lehetőségeiben keresendő, hanem elsősorban szubjektív tényezők fékező láncolata miatt volt. A mechanizmus bevezetésével a gazdálkodást meg tudtuk újítani, de a gondolkodásban, az új szemlélet kialakításában alig haladtunk előre, pedig a legtöbb tartalék ebben van. A gazdálkodás tárgyi feltételeit a negyedik ötéves terv beruházási programja biztosítja. Ez vonatkozik a termelő és a nem termelő területekre egyaránt. Egyetértek azzal, hogy ebben a tervperiódusban minőségi változást kell elérni a gazdaság fejlesztésében. Ma már nemcsak közgazda- sági előrelátás, hanem gyakorlati probléma is az hogy a munkaerő tartalékai kimerülőben és munkaszervezés terén elmaradtunk a korszerű követelményektől. Az a körülmény, hogy intenzív fejlesztés nélkül nem tudunk gyorsabb ütemben előrelépni, követelőén írja elő a beruházások koncentrálását. Úgy gondolom, hogy a beruházások finanszírozása vonalán kellene hatékonyabban kézben tár tani az ügyefe állását és egymáshoz való viszonyát, az elmúlt ciklusban is teljes mértékben érvényesültek. A kormány tevékenységét az országgyűlés által hozott törvények és jóváhagyott koncepciók alapján végezte. A kormány az állampolgárok és a képviselők észrevételei és javaslatai alapján a múlt ciklusban is több rendeletét módosította, több kérdést napirendre tűzött és megoldott. Ily módon a képviselők tevékenysége igazi alkotó, közéleti tevékenységgé, a kormányzati munka hatékony, alkotó részévé vált. Kérem képviselőtársaimat, s a kormány tagjait, hogy ezt a jó együttműködést, mint az eredményes munka elengedhetetlen feltételét, őrizzék meg a jövőben is. A kormány programja jó és helyes. A Hazafias Népfront- mogalom hatékonyan támogatni kívánja e program megvalósítását és erre mozgósítani fogja a társadalmunk minden rétegét átfogó aktívahálózatát. Ezután Molnár Endre (Budapest), Nánási László (Szolnok megye), Széovölgyi Zoltán (Budapest), Kurucz Márton (Csongrád megye), majd Bolvári Józsefné Tolna megye 2. számú választókerületének képviselője szólalt fel. A hitelkérelmek elbírálásánál legyen döntő szempont, hogy . a beruházás hatékonyan szogálja-e.a műszaki fejlesztést és megold-e vala-, milyen jelentős iparági kérdést. Amikor a hitelkérelmeket elbírálják, igen sok szerv képviselője jelen van, csupán a leg- ille'tékesebb, a hitelt kérő, nem vesz részt • a megbeszélésen. Ezen is változtatni kellene. 'Lehet úgy irányítani a hitel- gazdálkodást, hogy a beruházások koncentrációja és- a technikái haladás irányába befolyásolja a beruházásokat. Mint a tájékoztatóból kitűnik, sikerült az indokolatlan készletnövekedéseket megakadályozni. Ez rendkívül nagy jelentőségű eredmény, mért nem kötünk le túlzottan olyan eszközöket. melyek megmerevítik a gazdálkodás fő érrendszerét. Sajnos azonban ismét találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a kereskedelem visszamondja megrendeléseit, illetve nem rendel, mert be kell állnia egy készletszintre. Ez a jelenség már fellelhető volt 1968 végén és 1969 elején is.- Akkor a termelőegységek tovább termeltek saját kockázatukra, de amikor a pénzügyi lehetőségeik kimerültek, csökkentették a termelést. A készletek pénzügyi gondjai rendeződtek és 1969. közepén már vasárnapi túlórákra szólították, fel a gyárakat, az ellátás érdekében és megindult a hajsza az áru után, belföldön és külföldön egyaránt. Most újból ilyen jelenségek tapasztalhatók és véleményem szerint nem megnyugtató, hogy másfél-két évenként ilyen nagy kapkodás jelentkezzék mind a termelés, mind a fogyasztás területén. Az ipar arányos fejlesztése mellett nagy gondot kell fordítanunk a húsellátás kérdésére ís.- Távlati programunkban ez igen nagy jelentőségű helyet foglal el és véleményeim szerint egyes területeken sokkal nagyobb volt a fejlődés, mint azt előre vártuk X©lá§. Ha csak Tolna megye viszonylatában vizsgáljuk a kérdést és a legfrissebb adatokat nézzük, akkor is például a sertésnevelés terén közel 30 százalékos, ugrásszerű emelkedést értünk el. E nagyszerű, gyors fejlődésnek azonban sajnos nem jelentkezhetnek a közellátást szolgáló gyümölcsei, mert a feldolgozás, a tartósítás nincs megoldva. Wascher Tóbiással, a Paksi Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága titkárával az új kollektív szerződésről főleg abból a megközelítésből beszélgetünk, hogy a régihez képest miben új az új. • — A kollektív szerződést az üzem házi törvénykönyvének tekinthetjük. Rögzíti a munkavállaló, a munkaadó jogait, kötelességeit, elvárásait, feltételeit. Tükrözi a kölcsönös érdekeket. Közli, hogy az együttműködés, tehát a munkaviszony során milyen követelményeket támaszt a munkaadó a munka- vállalóval szemben, a munkavállaló a munkaadóval szemben. — Igen. Tulajdonképpen ez a kollektív szerződés lényege. Fontos okmány, mivel vitás munkajogi kérdésekben perdöntő. — A Paksi Állami Gazdaságban hány embert érint? — Mindenkit érint. Az új kollektív szerződés összeállításában, elkésztésében ennek megfelelően 1300 ember vett részt. Illetőleg, hogy pontos legyek, 1300 emberrel tárgyaltuk meg ebben a hónapban. Először elkészítettük az új, öt évre szóló kollektív szerződés tervezetét. Ezt a tervezetet egészítették ki a javaslatok, az észrevételek. Igyekeztünk körültekintő és alapos munkát végezni. Elvileg a dolog úgy áll, hogy a szakszervezet képviseli a dolgozók érdekeit, az üzem vezetői képviselik az üzem érdekeit. A valóságban ez nem ilyen egyszerű, mivel az üzem érdekeit a szakszervezet is nézi, hiszen az üzemi érdek sokszor találkozik a dolgozó egyéni érdekével, más oldalról meg a dolgozó érdekeit az üzem igazgatója is nézi éppen a fent elmondott okok miatt. — Bizonyára itt a Paksi Állami Gazdaságban is az van, hogy az új kollektív szerződés némelyik pontja ellenkezik egyes emberek érdekeivel. — De még mennyire. Ilyenkor azonban az összérdekeket tartjuk szem előtt. Hogy mást ne mondjak, eddig öt igazolatlan munkanapmulasztás kizáró ok volt a nyereségrészesedésből. Most az új kollektív szerződés szerint három igazolatlan munkanap már kizáró ok. Világos, hogy ezzel'a megszigorítással nem mindenki ért egyet. De az is világos, hogy kik nem értenek ezzel egyet. Szeretném azonban még az imént félben- hagyott gondolatsort folytatni a teljesség kedvéért. Említettem, hogy a kollektív szerződés tervezetét 1300 emberrel megvitattuk. Ezen kívül hét albizottság dolgozott még raj-: E kérdés gyorsított ütemet kíván, hiszen a fogyasztás, a húsellátás minden dolgozót érintő feladat és komoly kihatásai vannak a néptömegek politikai hangulatára. Tervezve van megyénkben egy vágóhíd építése, de lassú e téren a kibontakozás, mely új feldolgozó üzemek létrehozását biztosítaná. Megoldást jelentene, ha kis- és középvágóhidak szervezését, akár tsz-társulási, vagy egyéb, ta öt-hét taggal. Most ött tartunk, hogy június 24-én a már kész kollektív szerződést a 31 tagú szakszervezeti tanács elé visszük. Itt dől el majd végérvényesen, hogy jelerüegi formájában július 1-én érvénybe lép-e, vagy sem. Még mindig előfordulhat, hogy valamit módosítunk rajta, öt év sok idő, és nem babra megy a játék. — A tervezeten eddig sokat módosítottak? — Háromszor dolgoztuk át. Azért kellett ennyiszer átdolgozni, mert üzemünk késve kapta meg a tervszámokat. — Nem értem. Milyen tervszámokat? — Az állami gazdaság önálló, de bizonyos irányelveket föntről kapunk. Most, hogy ezek az irányelvek rendelkezésünkre állnak, értelemszerűen kellett az új kollektív szerződés néhány pontját módosítani. De mondom, a dolgozók javaslatai is olyanok voltak, hogy azokat jórészt figyelembe kellett venni. így például az új kollektív szerződés az eddiginél jobban tükrözi a nők megbecsülését, a fiatalok munkájának elismerését. Pontosan körülírtuk hol, milyen beosztásban nem dolgozhatnak nők és fiatalok azért, mert fokozottabban védeni kívánjuk egészségüket. Az új kollektív szerződés azt is mondja, hogy az üzem a mozgalmi munkáért, a KISZ-mun- káért kapott kitüntetést a jövőben ugyanúgy bírálja el, mint a termelésben elért eredményekért kapott kitüntetést. Anyagi elismerésről van szó az üzem részéről. — Felsorolna Wascher elvtárs néhány olyan munkakört. ahol nem dolgozhatnak nők? — Bálapréselés, traktorvezetés, kubikosmunka, aszfaltozás, dömpervezetés. — Finomításról és szigorról beszélt. — Pontosabban arról beszéltem, hogy az eddiginél jobban szeretnénk érvényesíteni és az új kollektív szerződésben félreérthetetlenül megfogalmazni szocialista elveinket. — Nevezetesen? — Nevezetesen itt a tözsgár- datagság. Eddig úgy volt, hogy a törzsgárdatagsággal járó előnyöket mindenki egyformán élvezte, ha az itt töltött évek figyelembe vételével törzsgárda- tagnak minősült. Ezt így szentesítette a régi kollektív szerződés. Az új kollektív szerződésben nem az évek száma határozza meg egyedül a törzs- gárdatagságot. Más szóval, önmagában véve attól még nem minősül törzsgárdatagnak senki, hogy öt-tíz, vagy húsz évet nálunk dolgozik. Volt rá példa, hogy tavaly vagy más években szervezett formában oldanánk meg. Dalmandon például 1290 sertés vár átvételre, azonban a feldolgozási lehetőség hiányában nem tudják átvenni, de számos példát sorolhatnék még ezzel kapcsolatosan. Kérte a kormányt, hogy a javasoltakat vizsgálja meg és kedvező intézkedést tegyen. A szerdai ülésen felszólalt Szurdi István belkereskedelmi miniszter - is. akinek felszólalását holnapi számunkban ismertetjük. olyan-ember is megkapta, hozzáteszem, automatikusan az itt töltött évek után a nagyobb részesedést, aki erre bizony a munkájával nem szolgált rá,, s igazság szerint esetleg már tíz évvel ezelőtt el kellett volna küldeni. Most másként lesz. Az új kollektív szerződés kizárólag azokat tekinti törzsgárdatagnak, akik az itt eltöltött évek mellett magatartásukkal, munkájukkal is példát mutatnak. Ilyenformán lehetséges, hogy egy ember 15 éve dolgozik a gazdaságban, de mégsem törzs- gárdatag, mert nem szolgált arra rá. — Hol és kik döntik el a törzsgárdatagságra való alkalmasságot? — A kerületekben döntik el. Fellebbezni a gazdaság vezetőihez lehet. A töizsgárdatag- ság rang, előnyökkel jár. És mi azt akarjuk, hogy a jövőben valóban rang legyen. Uj vívmányként könyveljük el még azt is, hogy a nyereségprémiumot a fizikai dolgozók körére is kiterjesztettük. — A vezetők részéről volt ellenkezés? — Nem törődtünk vele. — Volt? — A gazdaság igazgatója messzemenően helyesli, hogy a nyereségprémiumot a fizikai dolgozókra kiterjesszük. Ez nagy dolog. Most ugyanis ötven olyan fizikai dolgozó jut a vezetőkkel azonos elbírálás alá, tehát olyan „kategóriába”, amilyenbe eddig nem juthatott. Az üzem részéről ez nem más, mint az alkotó fizikai munka nagyfokú elismerése. Nézze, végeredményben itt arról van szó, hogy a Paksi Állami Gazdaság a magasan kvalifikált és kiválóan végzett fizikai munkát úgy tekinti, mint a műszaki vezetők munkáját. Hasonlattal élve, a nyereségprémiumot a régi egyes kategóriához hasonlítom, ahová a fizikái dolgozó nem juthatott be. — Ez Wascher elvtárs, csakugyan új az újban.-— Az új kollektív szerződés rögzíti továbbá a kerületek felelősségét és érdekeltségét. A kerületek dolgozói annak megfelelően kapják a nyereségrészesedést, ahogyan termeltek, amilyen eredményeket elértek. Nem fordulhat elő, hogy egy kerület akkor is kap részesedést, ha végeredményét tekintve rosszul dolgozott. Én azt hiszem, hogy összességében az az új kollektív szerződés pontosabb, félreérthetetlenebb és minden szempontból jobb, mint a régi. Minden részletére lehetetlen kitérni, de azt, hiszem, főbb vonásai is mutatják a minőségi ' előrelépést. — Köszönjük a beszélgetést. SzP Bolvári Józsefné felszólalása Az új kollektív szerződés a Paksi Állami Gazdaságban Szigorítások, finomítások, az egyéni és az üzemi érdekek jobb összhangja
