Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-24 / 147. szám
-sol -• ?^©lhä megyei t JHMH XXI. évfolyam, 147, szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) ÄRA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. június 24, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozik az országgyűlés Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsági, ttak első titkára, Fock Jenő, £ 'orradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét, akiket az Elnöki Tanács korábban államtitkárokká nevezett ki, a parlament üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg. Az ország- gyűlés a javaslatot elfogadta; az ülésszakon első ízben részt vevő, új államtitkárokat Apró Antal meleg szavakkal köszöntötte. Ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését bemutatta, a jelentést a képviselők között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Takács jelentését tudomásul v- le. Ezután az elnök közölte, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A benyújtott törvény- javaslatot az országgyűlés állandó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az ország- gyűlés tagjai között szétosztották. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatá- / ra, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. A Magyar Népköztársaság 1970. évi kötségvetásé- nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Bizottság választása az alkotmánymódosítás előkészítésére, A tárgysorozat vitájának megkezdése előtt Apró Antal baráti szeretettel üdvözölte az országgyűlés és a Hazafias Népfront vendégeiként hazánkban tartózkodó, s az ülésen megjelent dr. Johannes Virolainent, a finn parlament első elnökhelyettesét és nejét, Fock Jenő: Kaarina Virolainent, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnökét. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjesztése következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fejlődésünk vívmánya és serkentője a szüntelenül erősödő szocialista népi-nemzeti egység Bevezetőben megállapította; napjainkban egyre több tényező segíti a kormányzati munkát. Ezek közül a legfontosabbak a következők: A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának elvi határozatai nagyobb önállóságot — s ezzel arányosan — növekvő felelősséget ruháznak a kormányra. Fejlődésünk nagy vívmánya, egyben serkentője is a döntő társadalmi kérdésekben már létrejött és szüntelenül erősödő szocialista népi-nemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlődésével tovább erősödik államhatalmunk. Hazánkban ma olyan a politikai légkör, amely biztosítja a dolgozó tömegek aktivitását. Crszággyűlésünk új tanács- törvényt alkotott, ennek végrehajtásával a tanácsok tevékenysége mind színvonalasabb, a kormány munkája pedig hatékonyabb. A kővetkező évek munkaprogramja Ebben az évben ügy kezdtük el középtávú tervünk teljesítését, hogy a megelőző ötéves terv főbb mutatóit nemcsak teljesítettük, hanem több vonatkozásban túl is teljesítettük. A következő esztendők munkaprogramját a negyedik ötéves tervtörvényben megfogalmazott egyértelmű és világos feladatok adják — folytatta Fock Jenő. Azt kívánjuk elérni, hogy lépést tartva a tudományos és technikai forradalom eredményeivel, mielőbb a fejlett ipari országok sorába kerüljünk. Népgazdaságunk fejlődésének egyik feltétele az energiaellátás biztosítása. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell. Ötéves tervünkben azzal számolunk, hogy az energiahordozókon belül a szénhidrogének aránya az 1970. évi 13 százalékról 1975-re 53—55 százalékra növekszik. Az energiaforrások szerkezeti átalakulása egyrészt a hazai energiahordozók termelésének megváltozott lehetőségeire, másrészt a szocialista országokból, mindenekelőtt a Szovjetunióból származó kőolaj- és földgázimportra épiii. A fokozódó energiaigény ugyanakkor jelentős feladatokat hárít a hazai szénbányászatra is. A vegyipari termékek iránti növekvő igények kielégítésére számos intézkedést teszünk. Ezek' között kiemelkedő fontosságú a nemrég megkötött magyar—szovjet olefinegyezmény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti átalakulását. Műanyagfeldolgozó iparunk számára új, korszerű alapanyagbázist hozunk létre. A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. A könnyűiparban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a vegyiszálak, különösen a szintetikus szálak. Ennek megfelelően a termelést a tervidőszak folyamán több mint háromszorosára növeljük. A közúti járműgyártás fejlesztésében már a harmadik ötéves terv idején jelentős eredményeket értünk el. Most és a következő években — a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val szoros együttműködésben — tovább hasznosíthatjuk sokéves termelési tapasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálásával a közúti járműgyártást gépiparunk vezető ágává fejlesztjük. Az alumíniumipar fejlesztési programjának célja, hogy — az ország bauxitvagyonára támaszkodva — az alumíniumfelhasználás minden olyan területén. ahol ez a mi feltételeink között gazdaságosan megvalósítható, elérjük a fejlett nemzetközi színvonalat. Az építőiparban több milliárd forint beruházással létrehozzuk a hazai könnyűszerkezetes építési mód modern, magas termelékenységű szerkezetgyártó ipari bázisait. Könnyűszerkezetekkel gvorsan és sokféle variációban állíthatunk fel kereskedelmi, szociális, inari. mezőgazdasági és középületeket. Gyártási kooperációk megvalósításával, bevált licencek alapján jól a negyedik ötéves terv utolsó évében 2 millió négyzetméter alapterületű épületet készítünk köny- nyűszerkezetekből. Ezáltal évente 10 milliárd forint értékű építési kapacitással gazdagodik az ország. A számítástechnikai program célja a modern gazdaságban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szükséges számítógépek gyártásának megalapozása. A program széles körű nemzetközi együttműködést irányoz elő és ä szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési programokhoz hasonlóan kiemelkedő a textil- és textilruházati iparban előirányzott re» konstrukció. Fock Jenő ezután ismertette a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítésére olyan gépsorok be- i szerzéséről kell gondoskod- „J nunk, amelyek fokozzák a . termelést. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavartalan sertés- és marhahús- ellátást. A nagyüzemi sertés- tenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerűsítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. A háztáji gazdaságok szerepe a lakosság ellátásának javításában és a jövedelmek növelésében továbbra is nagyon jelentős, ezért fenntartásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. ' A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, hanem sok vonatkozásban újsze- rűek. Meggyőződésünk azonban, hogy azokat képesek leszünk megoldani. Fock Jenő ezután a közlekedés fejlesztéséről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy további fejlődésünkben meghatározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevékenységét. Ezután a szocialista integráció kérdésével foglalkozott, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk strukturális átalakítása feltétlenül megköveteli a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztését. Beruházások és a munka termelékenysége 1— Gazdaságpolitikánk megvalósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről évre visszatérő probléma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontossággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzákezd a beruházáshoz, ha a finanszírozási források nincsenek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak segítséget nyújt az állam. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bármennyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadhatatlanul sok a befejezetlen beruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kormány egyik legfontosabb feladata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között (Folytatás a 2. oldalon.) /*’■ .. v
