Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

-sol -• ?^©lhä megyei t JHMH XXI. évfolyam, 147, szám VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) ÄRA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. június 24, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozik az országgyűlés Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gi, ttak első titkára, Fock Jenő, £ 'orradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai, A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Javasolta, hogy az or­szággyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét és a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökét, akiket az Elnöki Tanács korábban államtitkárokká ne­vezett ki, a parlament üléseire tanácskozási joggal, állandó jelleggel hívja meg. Az ország- gyűlés a javaslatot elfogadta; az ülésszakon első ízben részt vevő, új államtitkárokat Apró Antal meleg szavakkal köszön­tötte. Ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló je­lentését bemutatta, a jelentést a képviselők között szétosztot­ták. Az országgyűlés az El­nöki Takács jelentését tudo­másul v- le. Ezután az elnök közölte, hogy a Minisztertanács meg­bízásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter beterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot. A benyújtott törvény- javaslatot az országgyűlés ál­landó bizottságai előzetesen megtárgyalták, s azt az ország- gyűlés tagjai között szétosztot­ták. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatá- / ra, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Minisztertanács elnö­kének előterjesztése a kor­mány programjáról; 2. A Magyar Népköztár­saság 1970. évi kötségvetásé- nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Bizottság választása az alkotmánymódosítás előké­szítésére, A tárgysorozat vitájának megkezdése előtt Apró Antal baráti szeretettel üdvözölte az országgyűlés és a Hazafias Népfront vendégeiként ha­zánkban tartózkodó, s az ülé­sen megjelent dr. Johannes Virolainent, a finn parlament első elnökhelyettesét és nejét, Fock Jenő: Kaarina Virolainent, a Finn— Magyar Baráti Társaság elnö­két. Ezután napirend szerint a kormányprogram előterjesz­tése következett. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emel­kedett szólásra. Fejlődésünk vívmánya és serkentője a szüntelenül erősödő szocialista népi-nemzeti egység Bevezetőben megállapította; napjainkban egyre több ténye­ző segíti a kormányzati mun­kát. Ezek közül a legfontosab­bak a következők: A Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusának elvi határozatai nagyobb ön­állóságot — s ezzel arányosan — növekvő felelősséget ru­háznak a kormányra. Fejlődésünk nagy vívmánya, egyben serkentője is a döntő társadalmi kérdésekben már létrejött és szüntelenül erősö­dő szocialista népi-nemzeti egység. A szocialista demokrácia fejlődésével tovább erősödik államhatalmunk. Hazánkban ma olyan a politikai légkör, amely biztosítja a dolgozó tö­megek aktivitását. Crszággyűlésünk új tanács- törvényt alkotott, ennek vég­rehajtásával a tanácsok tevé­kenysége mind színvonalasabb, a kormány munkája pedig hatékonyabb. A kővetkező évek munkaprogramja Ebben az évben ügy kezd­tük el középtávú tervünk tel­jesítését, hogy a megelőző öt­éves terv főbb mutatóit nem­csak teljesítettük, hanem több vonatkozásban túl is teljesítet­tük. A következő esztendők mun­kaprogramját a negyedik öt­éves tervtörvényben megfo­galmazott egyértelmű és vilá­gos feladatok adják — foly­tatta Fock Jenő. Azt kívánjuk elérni, hogy lépést tartva a tudományos és technikai forradalom eredmé­nyeivel, mielőbb a fejlett ipari országok sorába kerüljünk. Népgazdaságunk fejlődésé­nek egyik feltétele az energia­ellátás biztosítása. A gyors ütemű fejlődéshez mind több és gazdaságosabb energia kell. Ötéves tervünkben azzal szá­molunk, hogy az energiahordozókon be­lül a szénhidrogének ará­nya az 1970. évi 13 szá­zalékról 1975-re 53—55 százalékra növekszik. Az energiaforrások szerkezeti átalakulása egyrészt a hazai energiahordozók termelésének megváltozott lehetőségeire, másrészt a szocialista orszá­gokból, mindenekelőtt a Szov­jetunióból származó kőolaj- és földgázimportra épiii. A foko­zódó energiaigény ugyanakkor jelentős feladatokat hárít a hazai szénbányászatra is. A vegyipari termékek irán­ti növekvő igények kielégíté­sére számos intézkedést te­szünk. Ezek' között kiemelke­dő fontosságú a nemrég meg­kötött magyar—szovjet olefin­egyezmény. Ez hosszú távra, 1985-ig meghatározza a vegyipar szerkezeti át­alakulását. Műanyagfeldolgozó iparunk számára új, korszerű alap­anyagbázist hozunk létre. A feldolgozást a Szovjetunióval együttműködve tervezzük. A könnyűiparban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a vegyiszálak, különösen a szin­tetikus szálak. Ennek meg­felelően a termelést a terv­időszak folyamán több mint háromszorosára növeljük. A közúti járműgyártás fej­lesztésében már a harmadik ötéves terv idején jelentős eredményeket értünk el. Most és a következő években — a Szovjetunióval, Lengyelország­gal, Csehszlovákiával és az NDK-val szoros együttműkö­désben — tovább hasznosít­hatjuk sokéves termelési ta­pasztalatainkat. Erőforrásaink koncentrálásával a közúti jár­műgyártást gépiparunk vezető ágává fejlesztjük. Az alumíniumipar fejlesz­tési programjának célja, hogy — az ország bauxitvagyonára támaszkodva — az alumínium­felhasználás minden olyan te­rületén. ahol ez a mi feltéte­leink között gazdaságosan meg­valósítható, elérjük a fejlett nemzetközi színvonalat. Az építőiparban több mil­liárd forint beruházással lét­rehozzuk a hazai könnyűszer­kezetes építési mód modern, magas termelékenységű szer­kezetgyártó ipari bázisait. Könnyűszerkezetekkel gvorsan és sokféle variációban állítha­tunk fel kereskedelmi, szoci­ális, inari. mezőgazdasági és középületeket. Gyártási koope­rációk megvalósításával, bevált licencek alapján jól a negyedik ötéves terv utolsó évében 2 millió négyzetméter alapterületű épületet készítünk köny- nyűszerkezetekből. Ezáltal évente 10 milliárd fo­rint értékű építési kapacitás­sal gazdagodik az ország. A számítástechnikai prog­ram célja a modern gazdaság­ban ma már nélkülözhetetlen számítástechnikai módszerek elterjesztése, az ehhez szüksé­ges számítógépek gyártásának megalapozása. A program szé­les körű nemzetközi együtt­működést irányoz elő és ä szakemberképzés fejlesztésére is kiterjed. A központi fejlesztési prog­ramokhoz hasonlóan kiemel­kedő a textil- és textilruhá­zati iparban előirányzott re» konstrukció. Fock Jenő ezután ismertet­te a harmadik ötéves terv mezőgazdasági eredményeit, majd így folytatta: Zöldségfélékből a lakosság növekvő szükségleteinek ki­elégítésére olyan gépsorok be- i szerzéséről kell gondoskod- „J nunk, amelyek fokozzák a . termelést. Erőink koncentrálásával biztosítani kívánjuk a zavar­talan sertés- és marhahús- ellátást. A nagyüzemi sertés- tenyésztést nagy erővel, gyors ütemben fejlesztjük, korszerű­sítjük, iparszerűvé tesszük, megszüntetjük a ciklikusságot. Lerakjuk a modern nagyüze­mi szarvasmarha-tenyésztés alapjait. A háztáji gazdaságok szere­pe a lakosság ellátásának ja­vításában és a jövedelmek növelésében továbbra is na­gyon jelentős, ezért fenntar­tásukra, fejlesztésükre nagy figyelmet fordítunk. ' A mezőgazdaság előtt álló feladatok nemcsak nagyok, ha­nem sok vonatkozásban újsze- rűek. Meggyőződésünk azon­ban, hogy azokat képesek le­szünk megoldani. Fock Jenő ezután a közle­kedés fejlesztéséről beszélt, majd hangsúlyozta, hogy to­vábbi fejlődésünkben megha­tározó a nemzetközi gazdasági együttműködés. Kormányunk nagyra értékeli a KGST tevé­kenységét. Ezután a szocialista integ­ráció kérdésével foglalkozott, majd arról beszélt, hogy nép­gazdaságunk strukturális át­alakítása feltétlenül megköve­teli a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesz­tését. Beruházások és a munka termelékenysége 1— Gazdaságpolitikánk meg­valósításának sikerei mellett szólni kell arról is, hogy két területen kevéssé haladtunk előre. A beruházásokról és a munka termelékenységének emeléséről van szó. Évről évre visszatérő prob­léma, hogy beruházásaink egy részét nem tudjuk idejében befejezni. Gyakran nem kellő pontos­sággal és alapossággal mérjük fel a beruházás költségeit és később újabb költségigények jelentkeznek. Számos vállalat és intézmény akkor is hozzá­kezd a beruházáshoz, ha a fi­nanszírozási források nincse­nek biztosítva. Ezek vezetői abban reménykednek, hogy a költségvetésből majd csak se­gítséget nyújt az állam. Min­denkinek tudomásul kell ven­nie, hogy bármennyire szeret­nénk is a fejlesztést gyorsí­tani, a beruházásoknak korlá­tokat szab erőforrásaink mér­téke és a kivitelező szervek teljesítőképessége. Elfogadha­tatlanul sok a befejezetlen be­ruházás; értékük közel 70 milliárd forint. Ez egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. A kor­mány egyik legfontosabb fel­adata, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon és 1975-re a mi körülményeink között (Folytatás a 2. oldalon.) /*’■ .. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom