Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
A felmérések izgalomba hoztak, csatoem gzivénutottek. Van-e izgalmasabb kérdés, vart-e ami jobban foglalkoztatja ma , hazánk lakosságát, mint az a 'nagyjelentőségű i pföbléma, amelyről’, lépten- , ájtompn statisztikák, felméré- . sek* készülnek,: mivel, hogyan töltjük szabad időnket? Ha lehet -hinni a számoknak, a , szociológusoknak, a kütátóknak, a pszichológusoknak, akjcor .egyre rosszabbul. Mert mit csinálunk a szabad időnkben? Keveset járunk színházba. ^Keveset járunk “kirándulni...Keveset járunk futballmeccsre. ' Keveset foglalkozunk a gyerekekkel, a férjjel, a feleséggel. Keveset végzünk a családi otthonban házimunkát (természetesen a mosogatást' és a nágymosást ( értve ez alatt). Keveset olvasunk. Keveset nézzük a televíziónak azokat a műsorait, amelyeket tanácsolnak,*, ezzel szemben annál többet bámulniuk ■ ä képernyőt olyankor, ■amikor az mások" szerint elég káros. Végtére is tehát nem - lehet tudni, hogy ■ mivel tölt- ' jűk a szabad időnket. Ami 'pedig "egyre növekszik. ÉS1-azt talán " lehet tudni, hogy mivel foglalkozunk*munkaidőben? Mert úgy igaz, hagy az egyre zsugorodik, legalábbis elméletileg, a szaporodó túlórákat, nem szá- ’. ínOlva, . de azért mégis csak ez teremti meg a "szaporodó szabad időhöz is a pénzt. Az ember úgy képzelné el a dolgot, hogy előbb megvizsgál-, juk: mivel töltjük munka- • időnket, hogy , aztán ennek alapján .'-lehessen egyre több szabad időnk. Hát mivel töltjük- a műm., kaidőnkpt? 3£indejmk«jőra 'természetesen ’i munkává!:. Tttftcis,igazuk, azoknak a cinikusoknak^ akik úgy vélekednék,- hogy- nálunk .so- jta •intim'a.dplgozík .senki a munkahelyén. Éz nem lehet így-.- végtére--is azért szépen ; gj'arí©odunk,,s minden érték forrása a munka, amint azt a szintén munkaidőben jegyze- tejj politikai • • gazdaságtani """ brosúrák, Marx nyomán olyan ‘ RatáPozottan: állítják; :Múe, .. ■•Jdunkaidőben nemcsak dol- goeunic,mert rengeteg olyan ' teendőnk van, amit csak munkaidőben lehet elvégezni. Elő- .. is táplálkoznunk kell, s -elmúltak azok az idők, amikor a’ dolgozó kénytelen volt pápírbá csomagolva magával yirthi -az elemózsiát, vagy kis ááb&skóban az ételkéjét. Most "mát* mindenütt van büfé, ahol > kir-kftb^vásárolhat. Igaz,; hogy mivel csínján kell bánni a beruházásokkal, ezek a büfék nrífídeWütt a^kelleténéj. kisebbek. Következésképpen: nemBékehőnap csak elmegyünk a büfébe, nemcsak eszünk valamit, hanem a kettő között álldogálunk is egy darabig. Annál is inkább, mert' az eladó is dolgozik, következésképp ő sem csupán munkával tölti a munkaidejét. Például éppen cseng a telefon ... Ha végzett a büfében, haza kell telefonálnia a szomszédba, hogy amikor jön a postás, adják át neki az .ötven forint tv-előfizetési díjat. A postás ugyanis munkaidőben jön a pénzért,-csekken befizetni nem lehet, illetőleg elég körülményes a ciólbg. A szomszéd- asszony aztán megkéri a dolgozót, hogy ha már úgy is benn van a városbah, szerezzen banánt, mert‘állítólag héhány üzletbe érkezett. És csakugyan, az iroda ablakából oda lehet látni a nagy Csemegére, amely előtt hosszú sor áll. , Nem vitás, hogy itt van banán. A dolgozó gyorsan leszalad, mert más dolgozók már megtették; s ha nem iparkodik, hanem tovább dolgozik, hoppon marad azokkal szemben, akik nem dolgoztak és iparkodtak a Csemegébe. A banán-ügy lébohyolítása ut'án' " ideje megtárgyalni a belkereskedelem helyzetét különösen fejlődésünk gátjait általában. Mégis .csak .tűrhetetlen helyzet, hogy aki . reggeltől esljig megállás nélkül dolgozik; - hátrányban van azokkal szemben, akik csak bejárnak és mímelik a munkát. Mire ez is megvan, elérkezik az ebédidő. Az;üzemi étterembe nagyon pontosan kell menni, mert egy vállalat működésében lehetnek fennakadások, de egy konyháéban nem. Ebéd • után ’ meg lehet főzni a., feketét, .hogy ennyi hajsza után".égj’"'1 kicsit felélénküljön az ember. Egy pillantás az ablakból a gyárudvarra: munkaruhás emberek* sütkéreznek a napsütésben. Tehetik, még maradt néhány percük az ebédidőből. Egyébként sem’ sietős, mert a technológián, ahol a rajzokat, a leírásokat keresték az új munkához, közölték velük, hogy Mici néni. az irattáros légótanfolyamon van, jöjjenek vissza majd úgy másfél óra múlva... Szegény gyerek közben hazaért az iskolából. Újabb , telefon a szomszédasszonynak: lenne szíves áthívni a köly- köt, mert a legutóbbi szülői értekezleten az osztályfőnök azt kérte, foglalkozzanak vele a szülők többet.' Hát hogyne foglalkoznának, dehát munkaidő után máé késő van, ha az ember hazamegy, már azt sem tudja, hogy hol áll a feje. A gyerek elég pimaszul válaszol a kérdésekre, ettől beáll a főfájás, gyerünk le az .orvosi rendelőbe. Ott mások is vannak, várni kell egy kicsit. Szerencsére még másfél óra, s vége van a munkanapnak. Néhány gyors intézkedés, a tqbbi ráér, nem ég a ház, a szocializmus felépítése egész történelmi időszak, nem szabad egy műszakban elintézni. És aztán ki lehet már tódulni a kapun. Hullára fáradva, az egész napi munkától. Már annak, aki teheti. Mert a műhelyben bizony vagy százan ma is túlóráznak, megjött Mici néni a légóról, megvannak a papírok, s a munka sürgős. Az igazgató most tart értekezletet a vezetőkkel, mert egész nap nem értek rá abban a hajszában. Aki azonban olyan szerencsés volt. hogy a munkaidő végén letelt a munkaideje, hozzáláthat végre a szabad idő hasznos eltöltéséhez. És most előtte áll áz egész délután. Szegény — legalább is így tartják a szociológusok, a kutatók, á pszichológusok, — tulajdonképpen nem is tudja, hogy mit kezdjen vele. Mindenesetre rohan bevásárolni, aztán valahogy feltülekszik a buszra, s bár mosni kellene, otthon hullafáradtan végignyúlik a heverőn. Pihen a kultúrálatlan, fogalma nincs róla. hogyan kell kultúráltan eltölteni a szabad időt. Talán, ha egyszer mindenütt alaposan megvizsgálják maid a munkaidő hasznos eltöltésének lehetőségeit, s biztosítják is annak feltételeit, nem beszélünk majd annyit a szabad időről sem. Mert az igazság az, hogy aki heti pegwennégy. vagy negyven- nyolc órát tölt a munkahelyén, az mindenképpen alaposan elfárad. Akármivel -telik is el az üdeje. Vannak bizonv nagyon fárasztó tevékenységek, amelyeket azonban semmiképpen nem lehet munkának nevezni, a szó közgazdaságtani értelmében. Értéket nem hoznak létre, csak fáradságot. Ez az a fáradtság, amelyet olvan nehéz kipihenni szabad időben. És a másik az, amire azt mondja a magyar közmondás, hogy jól végzett munka után édes a pihenés. Ilyent kívánok szívből valamennyiüknek. P. I. A békehónap Tolna megyei eseménysorozatának a győzelem napjáról is megemlékező, megnyitó ünnepséget Ma- docsán rendezték meg vasárnap délután, a községi művelődési házban. Az ülésen az Országos Béketanács képviseletében megjelent Nyéki József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa. A békenagygyűlésen közel ötszáz madocsai vett részt, valamint szovjet családokat is meghívtak, akiket virágcsokorral köszöntöttek a pajtáNagygyűlés Madocsán sok. Szabó. István, a községi népfrontbizottság titkárának megnyitója után László Antal, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Többek között szólott a 26 évvel ezelőtti eseményekről; beszélt a nemzetközi helyzetről és a Béke-világtanács közelgő Budapesten tartandó közgyűléséről. A békehónap Tolna megyei nyitóprogramját a madocsai óvodások és iskolások kedves műsora tette színessé. Válaszol a 12—361! Villáminterjú a 160 lakásos bérház fűtési béréről „Hónapok óta csupán a havi 180 forintnyi lakbért fizetjük. Mindannyian attól tartunk, sokáig elhúzódik a dolog, és a tetemes fűtési bér utólagos rendezése zavarokat okozhat. Segíthetne a Népújság, hogy mielőbb megtudjuk, tulajdonképpen havonta mennyire rúg a mi összes fizetnivalónk”. — fordult hozzánk a szekszárdi ISO lakásos, központi fűtésű bérház néhány lakója. A város fölé impozánsan emelkedő új épület elégedett lakói amiatt elégedetlenkednek, hogy több mint két hónappal beköltözésük után még mindig ismeretlen előttük, mennyit is kell fizetniök. A lakókat éppen a kötelességtudat hajtja: mielőbb rendezhessék azt, ami aktuális. ♦ Telefonon érdeklődtünk a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat illetékes dolgozóitól. Ugyanazon kérdéseket intéztük mindkettőjükhöz. Mi az oka a fűtési díjmegállapítás elmaradásának? Mikorra várható döntés, mire számíthatnak a lakók? Dorogi Józsefné lakbérkönyvelő: — Vállalatunk főkönyvelője számolta ki, hogy mennyi a fűtés bére a 160 lakásos bérházban. Ö viszont jelenleg beteg, én nem tudom megmondani, mikorra születik döntés. — Február vége — március eleje óta laknak ebben a bérházban a főbérlők. Azóta beteg a főkönyvelőjük? —• Nem, márciusban még egészséges volt. De arra kérem, forduljon a csoportvezetőnkhöz, őt ma délután bent találhatja. Lantos Istvánné csoportvezető: — A lemaradás fő oka abban volt, hogy még nyolcvanan nem költöztek be a 160 lakásos bérházba. Rájuk vártunk, addig nem állapítottuk meg a fűtés díját, mert nem akartunk eltérést köztük. . — Ez indokolja? Előzetes tájékoztatást adtak.e a beköltözőiteknek? — Megemlítem, hogy a szerződéskötés idején közöltük a bérlőkkel, hogy légköbméterenként 10.80 forintot fognak fizetni, évenként 6 hónapos időtartamon át. Van már döntés rá, rövidesen lezárul a dolog. Kidolgoztuk, hogy ki mennyit fizet, elkészült a vállalat. Aki érdeklődött, már e napokban is megkapta a tájékoztatást az összeg felől, — Mikor kapják meg hivatalosan? — E hét végén mindenki írásban, névre szólóan kézhez kapja az értesítést, így befizethetik a járandóságot, a tényleges, fűtési időszakot figyelembe véve. Ha erről ír a sajtó, humánus elbírálást kérünk, mert volt ugyan elmaradásunk, de közöltük a várható összeget. ♦ Tiszteljük az őszinteséget, az elmaradás beismerését, azonban nem humánumról, vagy annak hiányáról van szó. Mi a bérházban lakók kérésére emeltünk szót, azért érdeklődtünk, hogy tájékoztathassunk. Bízunk benne, hogy a köz-, a vállalati, az egyéni érdekek egybeesése szerint, mielőbb haladéktalanul rendezhetik az érintettek anyagi kötelezettségeiket. így elhárulhat a nyugtalanság oka, s a szép épület lakói háborítatlanul élvezhetik új otthonuk örömeit. A szekszárdi szüreti napok előkészületei 400 gépkocsi t árolására és szervizeié téré alkalmas új Volán-telep épül;JPápán. Av új létesítmény 4S uÜÍ6 forintba lrerüí és 1972. első felében átad a a c and előnek a v cyivitCm ’ vuegyel Állami Építőipari Válla as. iváCy. :tköm> Szerelik - nagy- tárnokának tetőszerkezetét az építők. . ___ ámítom• H ogy milyen jelentősége van Szekszárd életében a szüreti napoknak, azt talán az matatja legjobban, hogy a szervező munka, az előkészítés nem szorítkozik néhány hetes, hónapos kampányra, hanem az immár állandó feladat: a szüreti napoktól a szüreti napokig tart. Az előző évek tömegérdeklődését figyelembe véve tulajdonképpen az lenne a hiba, ha ez másképpen történne. A szervezésben, előkészületekben érdekeltek kellő időben belátták, hogy az érdeklődés, a siker kötelez, és ha valóban színvonalas, sokoldalú szüreti programot úgy kívánják megtartani, hagyományossá fejleszteni, iiogy ahhoz minden évben jöjjön valami plusz is. akkor valóban egész éven át kell szervezni 1971-ben ez a bizony os plusz mindenekelőtt a Kanos—Kop- pány-völgy folklórjának beépítése lenne. Legalábbis ez a természetes kivánalom. A gerincet jelentő Sárköz, Sió- agárd ugyan önmagában is olyan produkció, amely biztosítani tudja e rendezvény országos rangját, sőt, a nemzetközi idegenforgalom mind nagyobb érdeklődésére tarthat igényt. De Tolna megyében, Szekszárd vonzáskörzetében ennél sokkal több van: ott a Kapos—Koppány völgyének ugyancsak páratlan gazdagságú, csak eddig feldolgozatlan, kevésbé propagált folklórja is. És ez eddig is hiányzott, enélkül valahogyan nem volt kerek a szüreti napok egyébként feledhetetlen élményt nyújtó színpompája. A napokban ellátogattunk Szabályba és Regölybe Lencsés Lászlóval, a városi tanács művelődési osztályvezetőjével, a szüreti előkészületekkel kapcsolatos szervezés irányítójával és dr. Bercsényi Vincével, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. E látogatás amolyan előzetes puhatolódzás féle is, szóbeli felkérés is volt. Néhány illetékest megkérdeztünk, hogy mi lenne ,a véleményük a szüreti napok .programjába való bekapcsolódásról. AkiVel, ez ügyben tudtunk beszélni, úgy nyilatkoztak, hogy falujuk szívesen mutatná meg folklórját a szekszárdi szüreti napok sok ezres közönségének. Felajánlották a szervezésbe való bekapcsolódást is. Az első ilyen beszélgetés tehát igen biztató: sejteti, hogy az idei szüreti napokon már láthatunk Kapos—Koppány-völgy néprajzi értékeiből is. Reméljük, minél többet... Örvendetesen nő a külföldi érdeklődés. Nem is a tudatosan szervezett, mint inkább a spontán jellegű. Már nem egy helyen hallottam, hogy erre az időszakra érkeznek egyes helyekre külföldről a hivatalos vendégek, de rokon-, ismerőslátogatók is. A vadászati világkiállítás nagy és soha vissza nem térő propaganda-lehetőséget nyújtott volna a szekszárdi szüreti napoknak is. A kiállításra érkezők közül minden bizonnyal nagy számban lennének olyanok is, akik a vadászati programok kiegészítőjeként szívesen vennének egy ilyen szüreti kirándulást. Á szüreti napok időpontja szeptember IC—19. Ez a vadászati világkiállítás időpontjának nagyjából a közepe tájára esik, tehát mindenképpen lehetne kapcsolni egyes vonatkozásban a kettőt. BODA FERENC Mivel tölti munkaidejét?
