Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
Táncosokkal Indiában 2. Művészet és élet ősi ritmusra Hyderabad, a Dekkán fennsík fővárosa úgy maradt meg bennem, mint az óriási gránitkavicsokkal teleszórt domboldalak, tűzvörös virágú bokrok, festői- tavak városa. A földtörténet legrégibb korszakát őrző, felszínre került, időkoptatta gránitsziklák egészen szokatlan varázst adnak ennek a vidéknek. És ebben a fehér napfényben fürdő városban ismerkedtünk először hazájában — keletkezési és művelési helyén — az indiai zenével és tánccal. Nem képzelhető szebb ajándék a vendéglátók részéről egy magyar táncegyüttesnek, mint. hogy saját népi és klasszikus művészetük legszebb csokrait nyújtják át, szerényen, de ugyanakkor jogos büszkeséggel. Egyszerű, emeletes épületben van a hyderabadi tánc-, drámai és zenei akadémia. Az épületet itt is vörös virágú bokrok veszik körül. A folyosóról nyíló, nyitott ajtajú szobákban serény munka folyt: egyik teremben szitáron — az ősi, pengetős indiai hangszeren — gyakoroltak tarka száris lányok, a másikban hegedűóra volt, a fiúk a földön ülve, lábujjukkal tartották a hegedűt. Egyáltalán: mindenki a földön ült — a tanárok pár centis dobogón — törökülésben, az arcok átszellemültek, a kezek pedig, ha hangszert nem kezeltek, nyugalmasan ütötték a ritmust a térdeken. India- szerte így van ez, ilyen akadémiákon tanítják a zenét és táncot. A tanárok és a növendékek óra után összegyűltek egy nagyobb teremben, szőnyeget terítettek a színpadot jelentő dobogóra és elkezdték a műsort. Szólt a hegedű, a szitár, a vi- na (a szitár testvére), a tabla és a mrdangam, e két jellegzetes indiai dob. Végül pedig Miss Gayathri lépett elő, az intézet egyik reménysége, a tizenhat éves, karcsú táncosnő, bokáján, karjain fémkarikákkal, csengettyűkkel, a száriját összefogó, széles fémövvel, mályvaszínű és arany selyemben, mezítláb. Tánca, a bhara- tanatyam, egyik a legrégibb és legbonyolultabb indiai mitikus táncoknak, hajdan templomi táncosnője táncolták, bonyolult kéz- és szemjelei fölérnek egy idegen nyelv ismeretével... Bangalore-ban, a szantálfa és selyemszövők városában tovább ismerkedtünk az indiai muzsikával. A tengerparti Trivandrum hangulatos kis színházában előbb a Pécsi Balett bűvölte el az indiai nézőket, aztán az indiai táncosok a magyarokat. leginkább a keralai népi tánccal, a kathakalival, amelyben bőven van jelbeszéd, humor, fellelhetők benne a régi legendák elemei, s a bonyolult öltözéknek, fejdísznek, zöld és fehér arcfestéknek, szóval mindennek megvan a maga jelentősége. Tél volt már jócskán Indiában, amikor ott jártunk. Delhiben — északon — esténként elkelt a kiskabát, de a délebbre eső többi városban, teljes pompájában virult körülöttünk a mi fogalmaink szerinti, kellemes nyár. Bangalore és Trivandrum között egy 800 kilométernyi utat autóbuszokon kellett megtennünk. Itt kaptuk az első valódi ízelítőt az indiai szubkontinens méreteiről, népsűrűségéről. .. Huszonnégy órán át szinte egyvég- tében haladt velünk a busz az egy, maximum két nyomsávos, igen rossz országúton, s végesteien végig laktak az utak mentén. A lagunás tengerparton a falvak füzérként kapcsolódnak egymáshoz, hatalmas pálmafák, banánfák alatt bújnak meg a kunyhók kis kupacai, az emberek az országút mentén, vagy egyenesen azon élik hétköznapjaikat, folyik a mindenre kiterjedő keleti kereskedelem, árulnak érett banánt, zöld kókuszt, fonott kosárféléket, tengeri halat és — coca colát. Fölszállt fölén-k delelni a nap, azután lenyugodott és az útmenti apró üzletek — egyben a társadalmi élet valamilyen kisközpontjai — nyüzsgése mitsem változott. Sárga mécsesek pislákoltak, egy faTengerpart luban vad dobszót hagytunk magunk mögött, s láttuk, amint fehér vásznaikban táncolnak a sötét bőrű emberek. Éjszaka szelíd langyosság telepszik erre a már trópusi tájra, az országút egész hosszában sétáló, beszélgető . emberekkel találkoztunk, s olykor egy-egy, ráérősen baktató elefánttal. .. Utolsó indiai állomásunk nyújtott bepillantást a hatalmas indiai tengerpart egyszerű lakóinak életébe. Ágyékkötős, fekete férfiak serénykedtek a fakéreg-csónakok körül, úgy lovagolták a hulámokat, hogy hátborzongató volt a látvány is. Meztelen kisfiúk bukfenceztek a sós vízben. Az asszonyok, mihelyt feltűnnek a turisták, — az idegenek — nyomban megjelennek hosszú kagylóláncaikkal, hűsítő gyümölcseikkel. így fogadtak bennünket js. Medúzát, rákot, halat nyújt a tenger. A város utcáin síkos volt a járda sokhelyütt a tenger ajándékaitól. A város és a tengerpart között afféle külváros —. ugyanolyan falusi körülményeket találtunk, mint az ide vezető úton. Sokan élnek a kókuszból; hegyek emelkedtek a napon száradó gyümölcsből. Láttunk egy kis kőbányát is. kötéllel a derekukon dolgoztak az emberek a meredek kőfalon, s a tűző napsütésben egykedvű asszonyok válogatták a követ. De a munka itt, akármi legyen az, olyan kincs, amire sokan áhítoznak. Az életet jelenti. HALLAMA ERZSÉBET Következik: 3. Kincses sziget. A páciens nem beteg Néhány évvel ezelőtt súlyos szívbeteg asszonyt szállítottak a mentők az egyik klinikára. Kilencedik hónapban volt. Terhességét eltitkolta, mert az orvosok előre figyelmeztették, hogy nem szülhet. Három professzor tartott gyors konzíliumot: csak a gyermek menthető meg. De hátha... Császármetszés, 2800 grammos, egészséges fiúcska. A harmadik napon az anya, mintha felismerte volna a környezetét. Újabb remény, az orvosok egy pillanatra sem mozdultak el az ágya méllől. Aztán a második embólia és az asszony meghalt. Egy új életért a sajátját adta. Nem hiába állapította meg egy ismert német nőgyógyász: az asszonyok két dologért képesek még életüket is kockára tenni: azért, hogy gyermekük legyen és azért, hogy ne legyen. Szerencsére, ez a kettős törekvés ma már egyre kevésbé követel emberéleteket. De ez korántsem jelenti azt, hogy nem okoz egyik is, másik is tartós lelki zavarokat, kisebb, vagy nagyobb családi tragédiákat. Idestova tíz éve, hogy felkerestem egy tudós asszonyt, akinek a munkássága több külföldi szaklap elismerését is kiváltotta. Beszélgetésünk végén, búcsúzóul feltettem neki a kérdést, hogyan lett tudós? — Nem lehetett gyermekem. Ezzel fizettem azért, hogy most tudósnak neveznek. Nyolc éven át mindent megpróbáltam. Végigjártam az összes hazai klinikát. Még Svédországban is kezeltek. Éveken át éltünk a férjemmel kétségek és real nyék között. Ha gyermeket '.ttunk, összeszorult a torkunk. .Ízért menekültem a munkába.., MINDEN TIZEDIK HÁZASSÁG Az önfenntartáson túl a legalapvetőbb emberi cél, vágy a fajfenntartás, az utódok vi- lágrahozatala. De meglepően sok házasságból mégsem születhet gyermek. Magyarországon a házasságok 15 százaléka gyermektelen. Tapasztalati adatok szerint ezek egyhar- mada saját elhatározásából maradt meddő, minden tizedik házasságban — mintegy 250 ezer házaspár — viszont szerették volna, vagy szeretnék a gyermeket. A családtervezés — különösen a gyengén fejlett országokban — hosszú időn át leszűkült arra a kérdésre: mit kell tenni, hogy ne szülessen gyermek. Ahogy a szakemberek mondják: negatív család- tervezés folyt és folyik. A második világháború emberpusztításai után, az egészség- ügyi kulturáltság növekedésével együtt mind többen keresték fel a szakorvosokat: „Gyermeket szeretnénk, doktor úr!”. Az évszázad első felében ilyen kéréssel alig-aldg fordultak orvoshoz, az utóbbi évtizedekben viszont az igények megteremtették egy új tudományág alapjait és kialakították a meddőség vizsgálati módszereinek és gyógyításának gyakorlatát. Régen a meddőség okai között sok esetben szerepelt a tbc és a gonorrhea. Szerepüket mostanában a többi között az abortusz veszi át, melyet sokan — az esetleges következmények mérlegelése híján — olyan könnyen vesznek, ínat egy. mandulám ü tétet. A FÉRFIAKNÁL NEHEZEBBEN... A meddőség okozója egyaránt lehet a férfi és a nő. A tapasztalatok szerint a meddő házasságok fele vezethető vissza a nőre, körülbelül 40 százaléka a férfira és mintegy 10 százalékban mindkettőre. Sok férfi már annak a gondolatától is irtózik, tiltakozik, hogy benne is lehet a hiba. Néha egyszerű gyógyszeres kezeléssel eredményt lehet elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy a nő termékenysége könnyebben károsodik, de könnyebben is gyógyítható, míg a férfiaknál a meddőség nehezebben szüntethető meg, a többi között talán azért is, mert ezt kevesebben igénylik, ezen a területen még több a tudományos tisztázásra váró kérdés. A férfiak idegenkedése bizonyos mértékig érthető. Meddőségvizsgáló intézet csupán a fővárosban van — létezésének negyedszázada alatt mintegy 27 ezren keresték fel —. vidéken a férfiak könnyen elkallódnak a nőgyógyász, az urológus és a nemibéteg-gondozó orvosai között. BIZONYOS KOCKÁZAT A kockázatot is vállalni kell, de kevés területe van az orvosi gyakorlatnak, ahol oly nehéz meghatározni, mennyi kockázatot lehet, vállalni, mint a meddőség kezelésében. A páciens itt ugyanis nem beteg. Ha ,a gyermektelenségbe beletörődik, boldogan élhet száz. évig is. ha műtétre jelentkezik, az már bizonyos kockázattal jár és tegyük hozzá, nem is mindig biztos eredmény. Mindezt azért említettük meg, hogy hangsúlyozzuk, milyen nagy szerepe van itt az orvos és a páciens őszinte és nagyon szoros együttműködésének. Bár feltehetően csak néhány száz házaspárt érintene, mégis szólni kell a mesterséges megtermékenyítésről is, amelynek legalább annyi a pártolója, mint az ellenzője, az előnye, mint a veszélye. Több országban rendezte már ezt a kérdés a törvény. Ismertek külföldi „spermabankok”, ahol a legszigorúbb titoktartás mellett gyűjtik és tárolják a férfisejteket. Még itt is ott lebeg a vétlen orvos feje felett a veszély; ha fogyatékos gyermek születik, „biztosan ő rontott el valamit”. Talán ezzel is magyarázható, hogy itthon több alkalommal is élesen támadták a mesterséges megtermékenyítést, pedig sokak szerint, ha csak néhány száz család boldogságát sikerülne ilyen módon megteremteni, akkor is megérné, hogy lehetőséget teremtsünk rá. Egyébként a nagyon bonyolult jogi kérdéseket A Szekszárdi Szabó Szövetkezet tolnai tclephely- lycl, kétműszakos munkaidővel, KÉZI VASALÓKAT FELVESZ. Fizetés: egy hónapig fix összeg, ezután teljesítménybér. Jelentkezni lehet Tolna, Marx Károly u. 136. sz. alatt a telepvezetőnél. (174) is felvető orvosi beavatkozás szabályozásával, úgy hírlik, már foglalkoznak a jogászok. EGY TIZED RENDELLENESSÉG Ha ennek az írásnak a nyomán csak egy kicsit is oldódik az a rengeteg előítélet, ami a meddőséghez tapad, ha csak néhány házaspár határozza el magát, hogy elmegy a vizsgálatra, orvos, szerkesztő, nyomdász nem fáradt hiába. Legalább ennyire fontos, hogy ne rontsunk a természeten, ne növeljük szándékosan a terméketlen, a meddő házasságok számát. Az ismert már, hogy a művi vetélés nem egy esetben lehetetlenné teszi a későbbi terhességet. Bár az engedélyezett abortuszokat nálunk kórházakban és klinikákon végzik, mégis a művi vetélések egytizedét kíséri rendellenesség. És ha csak további tíz százalékuknál lép fel meddőség, akkor is évente több mint kétezer nő kárhoztatja magát gyermektelenség- re. ‘ P. Á. „Szakály Testvérek” Építőipari Ktsz FELVESZ KUBIKOSOKAT ÉS KŐMŰVES MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a szövetkezet központjában Szek- szárd, Rákóczi u. 15. t 040)
