Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-09 / 108. szám
fitv VJ SÄ0 Olvasóink véleménye A munkaerőgazdálkodásról, a egészségtelen fluktuációról „Véget kell vetni az olyan gyakorlatnak, amikor a műszaki fejlesztési alapok túlnyomó hányadát nem a meglevő termelőberendezés korszerűsítésére és munkaerő-megtakarításra, hanem munkahely-bővítésre használják; ez konzerválja az elavult vagy elavulóban levő berendezéseket, növeli a munkaerő- igényt, és számos helyen nehezíti a munkafegyelem megszilárdítását, az indokolatlan munkaerővándorlás felszámolását”. Az idézetet a X. pártkongresz- szus határozatából vettük. Az üzemi fluktuáció külső fékczői a kötelező nmnkacröközvetítés és hosszú távon a vidéki iparfejlesztés. A munkaerőgazdálkodás azonban sokkal inkább belső: közgazdasági és munkaszervezési feladat. Intenzív termelésre ösztönöz a nyereségadóztatási rendelkezés Elvek és anyagi szempontok Paksi Állami Gazdaság, dr. Jahoda Miklós: „A bérpolitikáról és jövedelemszabályozásról idén megjelent rendelkezések egyrészt elősegítik a kvalifikált munkaerő-foglalkoztatást. Átlagbérezés azonban az állami gazdaságokban eddig nem volt, és bevezetése nehézségekkel járt. A jövedelemszabályozás új rendszere a továbbiakban természetesen egyértelműen a fejlődést szolgálja: elősegíti a jó szakmunkás és kvalifikált munkaerő megkülönböztetett bérezését. Bevezetése valamennyi üzemegységtől komolyabb munkaerő és létszámgazdálkodást követel; különösen a kampánymunkák szervezésében, de a létszámalakításban általában is. Részlegvezetőink munkáját éves, kerületenkénti és önelszámoló egységenkénti költséghozam és eredmény ütemtervvel segítjük.” • „A munkaerővándorlás megfékezésére kétségtelenül jelentősen hatnak a közgazdasági ösztönzők — véli Dósa Tibor, a dunaföldvári kendergyárban. Üzemünk, mint a Rostkikészítő Vállalat egysége, nem képez önálló vállalati alapot, sőt évek óla nehéz helyzetben van. Nyeresége az elmúlt három évben egyre csökkent, nem haladta meg a A dolgozók munkahelyváltoztatásáról, a munkaerőmozgásról általában mint negatív jelenségről szoktak beszélni, holott a munkaerő bizonyos irányú és mértékű áramlását a gazdaság fejlődése megkívánja. A technika fejlődése folytán a népgazdaság szerkezete, a vállalatok termelésének összetétele változik, az iparágak, vállalatok egyenlőtlen fejlődéséből adódóan más összetételű és mennyiségű munkaerőre van szükség, mint amilyennel a vállalat éppen rendelkezik, ami egymagában is igényli a munkaerő át- csoportositását, előidéz bizonyos irányú munkaerőáramlást Éppen a gazdaság fejlődése által igényelt munkaerőáramlás, tehát szükséges munkaerőmozgás korlátáit szüntette meg az új Munka Törvény- könyve, amikor az addig úgynevezett kötött felmondási rendszer helyett a szabad felmondási rendszert vezette be és lehetővé tette, hogy mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor felmondhassa a munkaviszonyt. A munkaerőmozgásról mint negatív jelenségről akkor beszélhetünk, ha ez a mozgás a megengedettnél nagyobb méreteket ölt, s ha az nem szükséges, hanem felesleges mozgás, mert ez esetben a népgazdaságra káros, a vállala2 százalékot. Függvényeként jelentős gépi fejlesztésről nem beszélhetünk és dolgozóinknak nyereségrészesedést nem fizethettünk; lényeges bérfejlesztésre sem futotta. Idén 22 gyáregységünket decentralizálta a Könnyűipari Minisztérium: egy harmadát, vagyis valamennyi ienkikészí- tő egységet, a Lenfonó és Szövőipari Vállalathoz csatolta. Fejlődésünket a megmaradó egységek hatékonyabb irányításától és a kenderrost- termékekre eddig előírt termelési adó megszűnésétől reméljük. A személyi jövedelmek növelésével, gépparkunk fejlesztésével és Kedvezőbb munkakörülmények kialakításával minden bizonnyal csökken jelenlegi magas munkaerőváltásunk is.” * „A kvalifikált munkaerő és a gépesítés fejlesztésének biztosítása a Paksi Konzervgyárban jó. Tavaly óta például új dobozgyártó gépsort üzemeltetünk, szakképzett dolgozókkal. Tavaly az összlétszám 13,1 százaléka szüntette meg munkaviszonyát közös megegyezéssel, és 2,4 százaléka anélkül. Létszámvándorlásunk aránylag alacsony” — tájékoztat Blanár András. toknál akadályozza a célszerű tervezés-szervezést, a kapacitások kihasználását, felesleges adminisztrációt okoz, de károsan hat ki a munkafegyelem helyzetére is, megbolygatja a törzsgárdát stb. A jogszabályok a szükséges munkaerőmozgást lehetővé teszik, ugyanakkor hátrányos megkülönböztetést tesznek azokkal szemben, akik munkahelyüket gyakran változtatják, munkaviszonyukat a jogszabályban meg nem engedett módon szüntetik meg. A Munka Törvénykönyve 28. §-a szerint a vállalat a dolgozó munkaviszonyának felmondását indokolni köteles, mellőzhető azonban ez az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál. Ugyancsak a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a dolgozó — az áthelyezés esetét kivéve — csak 6 hónap munkaviszonyban töltött idő után igényelheti szabadsága kiadását, ha pedig az előző munkaviszonya „kilépett” bejegyzéssel szűnt meg, csak 3 évi munkaviszony után szerez igényt a kilépés előtti Kendergyár, Szeleczky Sándor: „Üzemünk munkaerőgazdálkodását komolyan akadályozza a külső munkaerőcsábítás: a községünkben lévő hasonló létszámú ktsz elszívja szakembereink egy részét, 20 kilométerre esnek tőlünk a dunaújvárosi üzemek. A három helyi tsz férfi-segédmunkásainkat vonzza, magasabb kereseti lehetőségekkel. Munkaerőhiányunk aztán elveink ellenére rákényszerít a tanács által kiközvetített „vándormadár” alkalmazására is. Kollektív szerződésünk, bár a nyereségosztás alkalmával még munkaviszonyban állást eddig nem követelte meg, részesedésre azonban csak az egész évi munkavégzés jogosít fel”. * „A megyei tanács vb 45— 59í70-es kötelező munkaerőközvetítési utasításához vállalatunk szigorúan ragaszkodik — vallják a Paksi Konzervgyárban. Kialakult gyakorlatunk, hogy a tőlünk „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel távozót változó szándéka esetén, közvetítés útján sem vesszük vissza, — a szezonmunkások kivételével. Nyereségrészesedési rendszerünk eddig egyértelműen a dolgozót szolgálta, vállalati „Konzervgyárunk napi elszámoltatással ösztönzi középvezetőinket a kapun belüli létszámfelesleg felszámolására. Mozgóbérezésünk a termelékenység függvénye. Szervező munkájukat segíti, hogy beosztottjaik teljesítmény-bérezéssel érdekeltek a vállalati nyereség növelésében.” * Paksi Állami Gazdaság: „Középvezetőink többségének alapbéréhez eredményei szemunkaviszonyban töltött idők után járó pótszabadságra, általában az ilyen dolgozót úgy kell elbírálni, mint akit a vállalat fegyelmi úton bocsátott el, ennek megfelelően 3 évig mindazokban az esetekben, amikor a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munka- viszonyban töltött idő figyelembe vételét írja elő (például hosszabb felmondási idő, jubileumi jutalom stb.) a kilépés előtti időt számításon kívül kell hagyni. A fentieknél is jelentősebbeknek látszanak a felesleges munkaerőmozgás csökkentése szempontjából azok a jogszabályok, amelyek gazdasági ösztönzés útján irányítják a vállalatokat a helyes munkaerőgazdálkodásra. Csupán utalunk itt a 44/1969. Korm. sz. rendeletre, amely a nyereségadózás és a vállalati érdekeltségi alapok képzésének rendszeréről szól, az ugyan e tárgyban kiadott 38/1969. PM. és a 29 1970. PM. sz. rendeletekre, továbbá a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970, MüM. sz. rendeletre. Mindezek mellett is meg kell azonban jegyezni, hogy érdek szem előtt tartása nélkül — 3 havi munkaviszonyon túl időarányosan osztottuk a nyereséget.” 4= „A Paksi Állami Gazdaságból dolgozóink egy része az atomerőműhöz és a konzervgyárba vándorol. Az atomerőműtől többen visszatértek. Az a rendelkezés, hogy egy éven belüli munkaviszony megszüntetését a gazdaságnak felmondáskor nem kell indokolnia, kevéssé fékez: a „vándormadár” önmaga mond fel, hisz minket szorít a munkaerőhiány. Időszaki dolgozókról nem beszélek, esetükben természetes a fluktuáció. Állandó jellegű munkára azonban — műhelyeinkbe, állattenyésztésünkbe, építőipari területre — megbízhatatlan embert, „vándormadarat” ritkán alkalmazunk. Célunk a jó szakemberkollektíva kialakítása • érdekében a törzsgárda megbecsülésével foglalkozunk készülő kollektív szerződésünkben. Kollektív szerződés-terveinkben szerepel, hogy — az áthelyezettek kivételével — az évközi kilépők évvégi részesedésre nem szereznek jogot. Ez minden bizonnyal szűkíti a kilépők számát, hisz pillanatnyi fizetéstöbbletért, előző munkájuk „gyümölcsét” veszítenék”. rint kapcsolódik a prémium vagy egyéb részesedés. Kisebb részük bérét végtermék alakítja. A termelékenys'ég növelése — így a kapun belüli munkaerő-felesleg elszámolása — tehát kétségtelenül érdekük. Gazdaságunkban az igazolatlan mulasztás aránya jelentéktelen: tíz éve bércsök- . kentéssel és nyereségrészesedés-elvonással büntetjük. Beosztott dolgozóinkat végtermék vagy darabbérezéssel ösztönözzük a termelékenységre.” a szükségtelen munkaerőhullámzás a fluktuáció csökkentése elsősorban nem adminisztratív rendszabályokat igényel, a kérdés nem jogi eszközökkel oldható meg, hanem a dolgozók stabilizálásának fő letéteményese az adott vállalat. A vállalatoknak az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerőgazdálkodásra, elemezni kell a várható munkaerőszükségletet, rendszeresen vizsgálni kell a munkaerővándorlás okait, javítani kell a munkafeltételeket és szociális körülményeket. Az eddigieknél is fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni az állandó dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére. A fluktuáció csökkentése tehát elsődlegesen nem iogszabálv-alkotói és jogszabály-alkalmazói feladat, hanem gazdasági szervező munkát igényel. Nem érdemtelen említést tenni még arról a rt unkaügyi miniszteri rendelet-tervezetről, amely kimondta: az újonnan felvett dolgozók nem kaohatnak magasabb személyi bárt, mint azok, akik a vállalatnál azonos munkakörben már ré®en dolgoznak. A különösen indokolt esetekről a kollektív szerződés határozhat. dr. Deák Kószád csop. vez. ügyész Nyugtató érettségi előtt A gimnáziumok, szak- középiskolák végzős nö- vendélceinek napjai „meg vannak számlálva”. Legalábbis az érettségi vizsga előtti napok. Ilyenkor ezek a diákok bizony nem kicsit tartanak az elkövetkező nagy számonkéréstől. Az érettségi vizsga komoly dolog, egy egész életre szól. Vannak a- zonban, akik ilyenkor a szokásosnál jobban megijednek, kétségbeesnek. Vannak, akik lezserül kezelik a dolgot, „majd csak lesz valahogy” és az utolsó pillanatban kapkodnak. Egyik szélsőség sem jó. Mindenki le tudja mérni, négy év alatt milyen munkát végzett, ehhez segít a bizonyítvány is. Nem szabad lebecsülni saját munkádat és kétségbeesni! Az érettségi szünetben négy év mulasztását pótolni nem lehet. De ez a néhány hét kitűnően alkalmas arra. hogy az anyagot átismételd, rendszerezd. Ezért kell kihasználni az érettségi szünetet! Nem szabad olyan kijelentést tenni, hogy „úgy se sikerül”. Igenis sikerülnie kell, ha te is úgy akarod és ha már most úgy akarod! Könnyű a páholyban levőknek! — mondhatná valaki. Ez igaz, mint ahogy az is igaz és szinte természetes is, hogy van egy kis vizsgadrukk, lámpaláz, de nem szabad túlzásba vinni! Ne kávéval, cigarettával, tablettákkal nyugtasd magad, hanem azzal, hogy felkészülsz. Szellemileg és testileg. Ezzel olyan önbizalmat szerzel, amely segítőtársad lesz a „zöld asztalnál”. A felkészülésnél jó. ha megfogadod tanáraid és a már érettségizettek tanácsait, intelmeit. Hasznodra válhatnak! Két fontos dolog tehát: tanulni és nyugi! Ezt tanácsolja nektek az, aki már túl van és „megúszta” szárazon: Németh Tamás Tamási Panaszok nyomában A témával kapcsolatban egyetlen olvasónk, a mázai W.ellesz János kereste meg áprilisban szerkesztőségünket. 19G4-től 1970. októberéig dolgozott a Mecseki Állami Erdőgazdaságban. Távozása után sértőnek érzi nyereségrészesedésből való kizárását. Esetében nem beszélhetünk egészségtelen munkaerő-vándorlásról, tavalyi egész éves munkaviszonyából azonban hiányzik. Kollektív szerződésük a fluktuáció fékezése érdekében helyesen határozott. Az oldalt összeállította: Hegedűs Sándorné Következik: Társadalmi összefogással óvodás korú gyermekeinkért Mit mond a jogász? A munkaerőmozgásról általában A jó munkaszervezés középvezetői feladat
