Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Kürti András: (Kisregény) — 16. — Következik a hagyományos kézszorítás, aztán a kosár, a zsák, a kölyök már nincs sehol. A fészerhez ballagok, elhúzom a reteszt. — Vége a rabságnak, fáradjanak ki a fényre, hölgyeim és uraim! Elsőnek a szemüveges Ilse lép ki. Izgatottan néz körül. — Hol a fiú? Csak nem történt vele valami?! — Nincs semmi baja. Eltekintve attól, hogy elszakadt a nadrágja és néhány karcolás van a kezén. Gondolom, ilyesmi már a múltban is előfordult nála, és a jövőben sem kizárt. Egyéb­ként negyedórán belül itt lesz. Pompás fickó, kitűnően oldotta meg feladatát, büszkék lehet­nek rá. Renate felé fordulok, alsó ajka beszíva, egész testében remeg a kíváncsiságtól, bűvölő kék szemében ezer kérdőjel. — Hogy vagy? — érdeklődöm. — Nem féltél a sötétben? Nekemugrik, hátrálok, elkapja a fülemet. Va­lósággal lóg rajta. — Megöllek — sziszegi —. széttéplek, ha azonnal nem mondod meg, bevált-e az ötleted, vagy sem? — Ja, az ötletem? ...Hát igen, azt hiszem, sikerült... Mondd, nem volna kedved fürödni egyet? ...Hű, ez fájt! Elrántom a fejem, ez a kis bestia majdnem leszakította a fülemet. És még azt mondják, hogy a dán nők nem temperamentumosak, túl­ságosan szelídek. Köszönöm szépen! — Kérem, kedves Hans — szólok Aakjaer- hez —, a Törpe mielőbb beszélni szeretne ön­nel. Ha jól értettem, az a kívánsága, hogy láto­gatná meg az érdekelt többi szakember társa­ságában, hogy megbeszéljék a munkálatok mi­előbbi elkezdését. Mármint azoknak a bizonyos gátló áramköröknek, vagy mi a csodának a be­szerelését. A professzor szobájának heverőjén ülök Re­nate mellett, borogatással a fülemen. Aakjaer még a tisztásról elrohant, hogy haladéktalanul megszervezze a randevút a Törpénél, Nagy Erik és Ilse valamivel később hazavitték az időközben szerencsésen előkerült kis Eriket, hogy lecsutakolják, másik ruhát adjanak rá. — Onnan meséld el még egyszer, — könyö­rög a lány —, hogy előhúztad az inged alól a két kiskutyát. — Előhúztam, megmutattam a kamerának. A Törpe azonnal megértette, miről van szó. Hogy nemcsak az embernek van, más élőlény­nek is lehet konstans rezgésszáma És ha két ilyen tacskókölyök egy ember hátához szorosan hozzátapadva alszik, összekeveredik a három rezgés. De két keveredés is elég ahhoz, hogy csődöt mondjon a regiszter. A televíziós ka­mera meg szemből nem veheti észre, hogy mi van az ember hátán, az inge alatt. Ha az állat csendben marad, a mikrofon sem érzékelheti a jelenlétét. Meg is kérdeztem a Törpét, hogyan lehetséges, hogy eddig Aarlesben senkinek nem jutott eszébe ez az egyszerű trükk? — És ő erre azt felelte, hogy nem tudja Én viszont tudom. Mi, dánok, nem vagyunk ötletes nép. Ide először is egy külföldi kellett, aki nem a lila kör tiszteletében nőtt fel, akiben fel­merülhet a szentségtörő gondolat, hogy a min­denható Omnisappal is szabad tréfát űzni. Má­sodszor az kellett, hogy olyan segítőkész, okos, aranyos fiú legyen az a külföldi, mint amilyen te vagy... Mondd, Tibi, mi lenne akkor, ha nem mennél el a délutáni hajóval, hanem csak éjfélkor a Sonderborggal? Esetleg azzal sem, hanem holnap, a délelőttivel? — Ez utóbbi esetben nem lehetnék jelen a lányok mérkőzésén. — Előfordult már, hogy újságíró olyan ese­ményről adott tudósítást, amelyen nem volt jelen? Mert közben fontosabb dolga akadt... Azt hiszem, te ezt is meg tudnád oldani vala­hogy. Nem? Érzem, amint egy ér tam-tamot dobol a ha­lántékomon, valami a szívemet is szorítja, csak hápogok. Hápogok és bólogatok. Renate felkel mellőlem, leengedi a nagy ab­lakok zsalúit, csak vékony, párhuzamos vona­lakban fér be némi fény. Aztán abba a sarokba sétál, ahol a lila kör van, nyelvet ölt a falon levő doboz-monitorra, fürgén kibújik a blúzá­ból, rádobja. És takarót kap a két félgömb is. Az erre legalkalmasabb ruhadarab révén. És még ő mondta az imént, hogy a dánok nem ötletes nép! VÉGE! Holnap megkezdjük Hulláma Erzsébet: Táncosokkal Indiában című útirajzának közlését. A Dunántúli Napló riportere bejárta a Pécsi Balett 38 tagú együttesével együtt India és Ceylon sok városát. Vivaldit, Bartókot és Kodályt táncoltak az Indiai közönségnek. Szép albumok A j. ij jinj, I. művészét a UdIUMK törók hódoitsá(l miatt — több nemzedéknyi ké­séssel honosodik meg hazánk­ban, s a XVIII. század má­sodik felében éli virágkorát. Széles körű elterjedtségét mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy — a nagy mértékű pusztulások ellenére — mű­emlékeinknek mintegy fele e stílus körébe tartozik. Ekkor épült falusi templomaink zö­me, a városiak nagyobb ré­sze, s nemesi kúriák, főúri pa­loták sokasága. Csupán Má­ria Terézia uralkodásának négy évtizede alatt kétszáz nagyszabású kastélyt emeltek az akkori Magyarország föld­jén! Egyike a legelsőknek Savo- yai Jenő herceg ráckevei pa­lotája (tervezője a bécsi Bel­vedere építője, J. L. von Hil­debrandt). Jórészt ennek min­tájára alakult ki a magyar kastélyépítészet sajátos stílu­sa. amelynek legkiválóbb mestere a gödöllői, péceli és nagytétényi kastélyt tervező Meyerhof fér András. A késői, immár rokokóba hajló hazai barokk legnagyobb szabású alkotása Esterházy „Fényes” Miklós fertödi pa­lotája. Mintaképe XIV, Lajos, a „Napkirály” nagyszabású Versailles-i rezidenciája volt, amelynek szépségét, fejedelmi pompáját, Párizsban járva, joggal megcsodálta az igen művelt, zenekedvelő magyar főúr, akinek több, mint har­minc' évig állott <t szolgála­tában Joseph Haydn, a világ­hírű ' zeneszerző. Miklós herceg a bécsi ma­gyar tesiőrség parancsnoka­ként kapcsolatba került a nemzeti nyelvű irodalmunk megteremtésén fáradozó írók­kal. s bátorította őket törekvé­seikben. Többször vendégül látta a fertödi palotában író- barátját, Bessenyei Györgyöt, aki lelkes szavakkal dicsérte a hatalmas park központjában épült, 126 termes „Magyar Verszáhát”. Értékes barokk műemlékek sokasága maradt fönn nagy múltú városaink, — Győr, Sopron és Kőszeg. Pécs, Szé­kesfehérvár és Eger, Vác, Esz­tergom és Szentendre belvá­rosában, Budapest kevés ma is álló barokk műemléke kö­zül kiemelkedik a Vár-ne­gyed ritka szép együttese, a Batthyány tér a kéttornyú Anna-templommal, a volt francia kolostorral (itt nevel­kedett, majd tanított Martino­vics Ignác) és a rokokó hom­lokzatú egykori „Eener Ke­reszt” fogadóval, amelynek erkélycs szobáiban lakott Pest-Budára jövet II. József, a „Kalapos király”. Pest leg­nagyobb szabású korabeli épülete az egykori Invalidus palota — a mai városi tanács — hatalmas épülettömbje. A» orfuioíi karakterű ma­!\l ereaen gy0). barokk stílus nem elszigetelten ala­kult ki. Szoros szálak fűzik a közép-európai — osztrák, cseh, német — művészethez. Ezekről a kapcsolatokról is tudósít Voit Pál professzor szakmai igényű, egyben élve­zetesen megírt, eredeti meg­látásokban gazdag műve. „A barokk Magyarországon”. A félszáznál több, harmadrészt színes reprodukcióval díszített mű a Helikon és a Corvina közös kiadásában jelent, meg, akárcsak Szentléleky Tihamér és írótársai szép albuma: a Kairó. A könyv művészi fotói elénk tárják a Nílus-parti metropo­lis évezredes történetét. Az ókori Egyiptom építészetét és képzőművészetét a közeli, gi- zehi piramisok és a tövükben álló titokzatos Szfinx, — az ókor „hét csodájának" egyike —, valamint a Kairói Múzeum világhírű remekei mutatják be. A római hódoltság korá­nak, s az ezt követő kop-ke- resztény művészetnek az em­lékei után következnek a mo­hamedán-arab építészet is iparművészet alkotásai (az emberábrázolást a Korán tilt­ja, ezért nem beszélhetünk képzőművészetről az Iszlám országaiban). A középkor és Damaszkusz mellett — Kairó volt az iszlám tudo­mány, irodalom és művészet egyik központja. Jórészt ez időből valók a könyvrepro­dukcióin látható kalifasírem- lékek, dzsámik és mecsetek, pompásan megmunkált ara- beszk díszű szőnyegeikkel, fa­ragott szószékeikkel, színes mázas faldíszeikkel. Az aranyló kupolák és karcsú minarét tornyok köré mind több modern felhőkarcoló épül, tanúsítva Egyiptom fő­városának dinamikus fejlődé­sét korunkban. „Szakály Testvérek” Épí­tőipari Ktsz FELVESZ KUBIKOSOKAT ÉS KŐMŰVES MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a szövetke­zet központjában Szek- szárd. Rákóczi u. 15. (140) A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres az ólajkályhasryirtáshoz BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a vállalat Keselyűsi úti üzemében, az üzemvezetőnél. (103) Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel tmk-üzemébe felvesz gépszerelő, géplakatos, villanyszerelő és hegesztő szak­munkásokat. Jelentkezés személyesen a tmk-üzemvezetőnél, Szekszárd, Taresay V. út, központi telep. (104) A Bátaszéld Épületkarbantartó Ktsz felvételre keres: ASZTALOS, ÁCS, LAKATOS, HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint SEGÉDMUNKÁSOKAT, vidéki malomszerelő munkára. Jelentkezni lehet: a Bátaszéki Épületkarbantartó Ktsz székhazában, Bátaszék, Budai u. 46. (100) BÉRELNÉNK SZEKSZÁRDON 150—200 NÉGYZETMÉTER ALAPTERÜLETŰ SZÁRAZ HELYISÉGET, lehet kettő részben is. Tolna megyei Szolgáltató Ksz. Szekszárd, Rákóczi u. 7. Tel.: 12—438. / (93) Kettő db üzemképes VOLGA személygépkocsi eladó. Várdomb, .Üj Tavasz” Tsz. (95)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom