Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
KORUNK Víz a Holdon és a Marson? Hollóházán 1967-ben kezdték meg az elöregedett Porcelángyár felújítását. 130 millió forintos beruházással két új üzemcsarnok két propán-bután gázos alagútkemence nyersgyártó csarnok, fürdő, öltöző, készáruraktár, festőműhely elektromos kemence, üzemi konyha és étterem, orvosi rendelő és vízmű, valamint 12 szolgálati lakás épült. Az építkezés közben sem álltak le a termeléssel, sőt megduplázták azt. Képünkön: befejezés előtt a porcelángyár új alagút- kemencéje. (MTI foto: Bara István felvétele — KS). Mii mond a §? A balesetek megelőzéséről Egy ember napi táplálékához 90 dkg szilárd halmazállapotú élelem, ugyanennyi oxigén és 2,7 kg víz szükséges. Bár- ínilyen emberi telepítés legelső problémája ezért a Holdon a víz. Ma még a „Holdtelepülés'’ csak automatából állhat, a jövőben azonban feltétlenül számolni keli emberi településsel is. Honnan vegyék hát a szükséges vizet? Azt tudjuk, hogy Földünk keletkezésekor az elemi részecskében megmaradt a víz. A radioaktív izotópok széthullása nagy hőmennyiséget hozott létre ä mélyen fekvő rétegekben. Az ott lévő nedvesség felforrt. feltört a felszínre és kicsapódott. Ebből lettek a tengerek és óceánok a sarkvidéken pedig a jéghegyek. Na- gyon-nagyon régen hasonló folyamat ment végbe a Holdon is, azzal a különbséggel, hogy a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt a gőz nem. vált vízzé, hanem közvetlenül a felszín alatt mintegy 1 km-es vastagságban megfagyott. A Holdon tehát minden a hőmérséklettől függ. A HOLD HŐMÉRSÉKLETE- A Hold az elektromágneses hullámok teljes spektrumát bocsátja ki. A hullámnak az a hossza, amelyre a maximális energia jut, a test hőmérsékletétől függ. Ha a Holdon hatezer fokos hőmérséklet lenne, ugyanúgy látható fényt adna, mint a Nap. Mivel hideg test, ezért láthatatlan infravörös sugarakat bocsát ki. A hullámok hossza néhány mikron (mikron a milliméter ezred része). Rádióhullámai 1 mm-től néhány méterig terjednek. A Földről az infravörös sugárzást mérve sikerült megállapítani a Hold hőmérsékletét. Nappal az Egyenlítőn eléri a 120 Celsius fokot, éjjel viszont mínusz 170 fok alá, sőt a sarkokon mínusz 200 fok alá süllyed. A mélyebb rétegek hőmérsékletét rádióhullámokkal mérték meg. Kiderült, hogy néhány méteres mélységben, a holdéjtől és a holdnappaltól függetlenül az átlagos hőmérséklet mínusz 30 Celsius fok körül van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy. Nagy mélységben viszont, a hőmérséklet nulla fok körül van, megmarad a víz. KÉREG ALATTI JÉG . Valószínű, hogy ilyen kéreg alatti jég-, illetve vízréteg van a Marson is. Földi rádióteleszkópokkal sajátos, úgynevezett meleg rádiósugárzást észleltek a Marsról, 10 és 21 cm-es hullámon, Azt is megállapították, hogy azonos időben néhány méteres mélységben mínusz 90 fok volt a hőmérséklet, míg a felületen húsz fokot mértek. Megjegyzendő, hogy a Mars hússzor olyan messze van a Földtől, mint a Hold, ezért a mérések nem egészen pontosak. Lényeges azonban az, hogy már csekély mélységben Is nulla fok alatt van a hőmérséklet. jég tehát képződhet. A maximális távolság a Föld és a Mars között 08 millió km, a minimális — 56 millió km. Az utóbbi 15, vagy 17 évenként fordul elő. Utoljára 1956-ban ez volt, tehát most 1971-ben újra megismétlődik. Az amerikai tudósok a Mariner—6 és 7 kísérletből 1969- ben megállapították, hogy a Marson elsősorban a vízhiány miatt lehetetlen bármilyen élet. Ha a felszínhez közel örök fagy van, vagy ha csekély mennyiségű légköri nedvesség jég formájában kicsapódhatna valamilyen alkalmas helyen, altkor ezeken a helyeken lehetne élet, amely ezt a vizet az evolúció folyamatában felhasználná. Talaj alatti jég van a_ Földön is. Ha az átlag évi hőmérséklet nulla alatti, akkor a föld felülete alatt is megmarad az örök jég. amelynek csak egy része indul olvadásnak nyaranta. Az összes szárazföldnek 15 százaléka az örök fagy birodalma.MAGASABBAK A HIMALÁJÁNÁL Feltételezhető, hogy a Hold felszínén is megmaradhatott jég. A sarkokon a holdkráterek gyűrűs falai örök árnyékot vetnek. A kráterekbe sohasem jut be a napsugár. A holdhegyek magasabbak a Himalájánál (9000 m-esek), az örök árnyék tehát gyakori a Holdon. Miután a hegyek belsejében mínusz kétszáz fokos a hőmérséklet. a jég rendkívül lassan olvad. A feltevés szerzői szerint a jégréteg vastagsága 1 milliárd év alatt legfeljebb 10 métert vékonyodhatott. De hogyan lehetne behatolni ezekre a helyekre, hogy megnézzék, van-e ott jég? Ember számára még nagy a kockázat. A röntgenszemű robotautomata tökéletesen megfelelne erre a feladatra és az alacsonyan szálló szputnyiknak, amely rádióhullámaival „letapogatja” a Hold felszínét, a légkör hiánya megkönnyíti a munkáját. Mindkét hipotézis tehát, hogy a talajkéreg alatt jég, a mélyben pedig víz van, csak feltételezéseken alapszik, a bizonyítékok még hiányoznak. A mai technika a Hold és a Mars rádiószondázásával is minden bizonnyal megbirkózik és _ kideríti, hogy igaz-e a feltevés a Hold jegéről. A világ utolsó foszforeszkáló öble Puerto Rlcoban, La Parguera mellett van egy páratlan szépségű öböl. a Phosphorescent Bay< Egy Dinoflagellans pyrodlnum nevű mikroszkóplkus ólőlir.r.yel van tele, amely zöldes-arany ■fénnyel ragyogtatja az öblöt. A tudományos világ bioiumineszcen- ciának nevezi e jelenséget. Turisták ezrei keresik fel az öblöt, ahol a helybeliek 1,5 dollárért a vízbe ugranak, mire aranyoszöld színűnek látszik a testük. Csakhogy ipari és más szennyvizek kipusztulással fenyegetik a világító parányokat, mint ahogy elpusztították őket a világon lévő négy hasonló öböl közül egyben Jamaikán, kettőben ugyancsak Puerto Rlcón, úgy, hogy ma már csak es az egy van a világon* i A technika fejlődése, az automatizálás lényegében csökkenti a balesetek és foglalkozási megbetegedések számát, fejlettebb technika mellett szükségképpen csökkennek az anyagmozgatásból, a nehéz fizikai munkából származó külső és belső sérülések, könnyebben megszüntethető a por, a szélsőséges hőmérséklet, a magas páratartalom stb. ugyanakkor azonban átmeneti jelleggel új veszélyforrások is keletkeznek. Annak érdekében, hogy ezek a veszélyforrások ne vezessenek balesethez, foglalkozási megbetegedéshez, ismerni kell az ezek megelőzését célzó jogszabályi rendelkezéseket és természetesen elengedhetetlen e rendelkezések maradéktalan betartása. A Munka Törvénykönyve 51. §-a kimondja, hogy üzem és más létesítmény, berendezés, gép, anyag, vagy egyéb munkaeszköz használatbavétele csak az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával történhet. Erre már a használatbavételt megelőző eljárás során, így különösen a beruházások előirányzásánál, a tervezésnél és a kivitelezésnél figyelemmel kell lenni. Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit az általános óvó rendszabály, a szakmai óvó rendszabályok, az ún. tervezési irányelvek, a szabványok, a vállalati munkavédelmi szabályzat, valamint a vállalati kollektív szerződés határozzák meg. Ezek a szabályok — a szabványok kivételével — kötelezőek, s azokból kitűnik, hogy már a tervezéskor olyan helyzetet kell teremteni, hogy a baleset, az egészségügyi ártalom elkerülhető legyen. A rendelkezések előírják, hogy minden beruházásról, még a kivitelezés megkezdése előtt — esetleges kifogásainak megtétele végett — tájékoztatni kell az illetékes szakszervezeti szervet, lényegében tehát sem beruházni, sem lényeges felúj itást elvégezni nem lehet anélkül, hogy az illetékes szakszervezeti szerv munkavédelmi szempontból való felülbírálás céljából elő-í zetesen meg ne ismerje a terveket. .Nagy jelentőségű szabályi! állapít meg a Munka Törvénykönyve 51. §-ának (4) bekezdése, amikor kimondja« „A vállalat köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani, és ha szükséges, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is, minden rendelkezésre álló intézkedési) megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhárítására.” E rendelkezés végrehajtásaként aa Mt. V. 77. §-a akként rendelkezik, hogy a vállalat köte- les műszaki, gazdasági fel • adataival összhangban aa egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek fejlesztéséről gondoskodni, enne!: során köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés korszerű követelményeinek meg nem felelő létesítmények megfelelő átalakításáról is intézkedni, amire tervet kell készíteni. A vállalat köteles az óvó rendszabályok, valamint az egyéb munkavédelmi rendelkezések végrehajtási szabályait vállalati munkavédelmi szabályzatban meghatározni, a munkavédelmi feladatok ellátását rendszeres ellenőrzéssel és a szükséghez képest megfelelő szervezet fenntartásával is köteles biztosítani. A vállalat igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáról, illetőleg a munkakörülmények fejlesztésére elhatározott intézkedések végrehajtásáról meghatározott időközönként megtartott szemlén maga is köteles meggyőződni. A balesetek és foglalkozást megbetegedések megelőzésére tett. intézkedések eredménye számszerűen ugyan nem mutatható ki s így nem szerepel az éves mérlegben sem, áz intézkedések elmaradása azonban balesetekhez, a dolgozók sérüléséhez, megbetegedéséhez vezethet, ezért tartjuk mindig időszerűnek, hogy a fenti szabályok végrehajtására az illetékesek figyelmét ismételten felhívjuk. DR. DEÁK KONRÁD A kaukázusi óriás Hamarosan fölállítják a világ legnagyobb optikai csillagászati távcsövet a Kaukázusban, Zelencsuk közelében, 2070 méterrel a tengerszint felett épült új szovjet asztrofizikai obszervatóriumban. E távcső — un. tükrös teleszkóp — nem lencsével, hanem egy hat méter átmérőjű tükörrel gyűjti össze a világűrből, s égitestekről érkező fénysugarakat. A 850 tonna súlyú távcső egyes elemeinek — közülük a legnagyobb 50 tonna súlyú volt — a helyszínre szállítása igen sok gondot okozott. A képen látható talapzatra kerül a hatalmas méretű és súlyú teleszkóp, melynek kiegyensúlyozása, gyors, könnyű és pontos mozgatása nem mindennapi feladat a szakemberek számára. A hat méter átmérőjű parabolatükörrel olyan távoli objektumokat is észlelni tudnak majd, amelyek a palomar-hegyi (Kalifornia) világhírű, öt méter átmérőjű távcső számára is láthatatlanok. A távcsőóriási kb. két év múlva állítják a kutatás szolgálatába, amitől mind a szovjet, mind a külföldi szakemberek sok új felfedezést remélnek.
