Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

A vadászati világkiállítás előkészületei A tüzet éleszteni kell! Egy óra Rábai Miklóssal és a Magyar Állami Népi Együttessel Ez év augusztus 27. és szep­tember 30-a közt hazánk fő­városában rendezik meg a va­dászati világkiállítást. Ilyen rangos kiállítás Magyarorszá­gon még nem volt, és éppen ezért nem véletlen, hogy már mintegy két év óta folynak az előkészületek, és kormány- szinten megfelelő intézkedése­ket tettek annak érdekében, hogy a kiállítás rangjához méltó feltételek várják majd a világ minden tájáról érke­ző sok tízezres érdeklődőt. A kiállítást ugyan a fővárosban rendezik meg, de a vendégek meg akarnak ismerkedni ha­zánk vadászterületeivel és tu­risztikai nevezetességeivel is. Ebből következik, hogy a ki­állítási programhoz így vagy úgy jóformán az egész ország közvetlenül kapcsolódik. Mivel megyénkben két világhírű re­zervátum — Gemenc, Gyula-j — van, és értékesek a kisva- das területek is, Tolna me­gye hangsúlyozottan, kiemel­kedően érdekelt a program­ban. Az előkészületi teendők az elmúlt télen a megyei ta­nács vb-ülésének napirendjén is szerepeltek, és szinte lehe­tetlen lenne felsorolni a sok egyéb ezzel kapcsolatos tár­gyalást, intézkedést. A közel­múltban ellátogattunk a fon­tosabb „színhelyekre”, és meg­győződhettünk arról, hogv a tárgyalások után a gyakorlati tettekben sincs hiány. A szekszárdi Gemenc szálló javában épül. Mint ismeretes, fontos szerepe lesz a kiállí­tási vendégek ellátásában, és az építők mindent elkövet­nek, hogy kellő időben el­készüljön. Nem sok létesít­mény épült olyan gyors ütem­ben, mint ez. Mi újság Gemencben ? Már útközben észrevehető a szorgos készülődés. Szélesítik, javítják az oda vezető utat. Ez rendkívül fontos, mert az eddigi keskeny és rozoga kö- vesút bizony nem volt alkal­mas nagyobb forgalom lebo­nyolítására. Márpedig a kiál­lítás idején rendkívül sok — és főként sietős — turistára lehet számítani. Az erdőren­geteg és a kövesút szögleté­ben vadászvendéglő épül. Már rajta a tetőzet, kialakultak a körvonalai, s látszik, hogy semmiképpen sem valami sablonépítmény, hanem igen jellegzetes vendégfogadó lesz. Nem sokkal odébb a vadá­szati központ környezetében is építkeznek, szépítkeznek: új, díszes, az erdei hangulat­nak megfelelő kertkerítés, frissen vakolt falrészlet, a te­repet is rendezik. Az erdőbejáratnál áll a hí­res faépítmény, a millenniumi vadászkastély, amely május közepétől állandó vadászati kiállításnak ad majd helyet. A rezervátumvezető. Party István most „éppen” 'nincs itt; a fővárosban tartózkodik, ugyancsak a vadászati világ- kiállítás előkészületei ügyé­ben. A kiállítási trófeákat rendezik. Nvul Bertalan erdő­mérnök? „0 is most jött meg Budapestről. De máris kiment a területre.” A többiek? „Ki erre, ki arra. Kérem, most nagy a hajtás.” Hogy milyen nagy a hajtás, azt az is mu­tatja, hogy egy egész héten keresztül hiába próbáltam ce­ruzavégre kapni a gemenci vadászati vezetőket. Majdnem hasonlóan jártam a gyulaji rezervál untban is. Böröczky Kornél rezervá­tumvezetőt napokon keresztül hiába kerestem, végül egy szerencsés pillanat segítsé­gemre jött, és elérhettem egy kis beszélgetésre. — Alig jutunk szóhoz — mondotta. — A kiállítási ven­dégek egy része már eleve úgy érkezik, hogy tudja: Magyar- országon van a gyulaji dám- vadas rezervátum, amely év­tizedek óta sorra produkálja a világrekorder trófeákat, és már megszokott, hogy mindig a saját világrekordját dönti meg. Ez viszont kötelez: min­dent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hozzánk is ellátogató szakemberek, tu­risták a várakozásuknak meg­felelő kellemes benyomások­kal távozzanak majd. Minde­nekelőtt megfelelő vadföldek­ről, magaslesekről, etetőkről, sózókról gondoskodunk. A. vendégeknek bemutatjuk majd a Turirét nevű részt, ami emberemlékezet óta a legjobb barcogóhely ebben a Háromezer külföldi jelentkező Nem kétséges, a kiállítás az idegenforgalmi szervekre is nagy feladatot ró. Ezért meg­kértük dr. Bercsényi Vincét, a Tolna megyei Idegenforgal­mi Hivatal vezetőjét, hogy tá­jékoztasson az előkészületek­ről — Most érkeznek a jelent­kezések. Amint a régebben kiadott több nyelvű prospek­tusokból is kitűnik, a rezer­vátumok megtekintésére szer­vezett kiállításokon valutáris tarifával lehet részt venni. Igen nagy az érdeklődés. A gyulaji rezervátum megtekin­tésére eddig 1550, a gemenci rezervátum megtekintésére pedig 1437 külföldi jelentke­zett, de az előzetes informá­ciók alapján ennek többszö­rezervátumban. Bár a barco- gás ideje későbbi időpontra esik, ennek ellenére remél­jük, hogy a látogatóknak lesz élményben részük. Újjáépí­tettük a vadász- és erdész­házak egy részét. Addigra tel­jesen megújhodik a központi irodaépületünk is, és meg­felelően rendezzük az utakat. Élővadbemutató is szerepel a terveinkben. Ezt meg is való­sítjuk, csak egyelőre még nem áll rendelkezésünkre egyetlen olyan eszköz, illetve módszer sem, amely a nyári körülmé­nyek közt alkalmas lenne dámvad befogására. Hozzálát­tunk a tolmácsok biztosításá­hoz. Az az elgondolásunk, hogy idegen nyelvet beszélő vadász szakembereket adunk majd a csoportokhoz. A sok éves tapasztalatunk szerint ugyanis nagyon fontos, hogy a tolmács megfelelően ismerje ezt a szakmát is, különben sok minden ferde beállításban kerülne a vendégek elé. Deák István, a tamási er­dőgazdaság főmérnöke a bu­dapesti kiállítás hazai részle­gének egyik rendezője, össze­állította munkaterületéről mindazt, amivel az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt­ságát lehet illusztrálni. rose várható. A közelmúltban előadást tartottam Budapesten a MALÉV idegenvezetőinek, akik majd a megyénkbe ka­lauzolják a külföldiek jelen­tős részét. Folyamatban van számos technikai intézkedé­sünk is, hogy minél zavarta­lanabbak és élménydúsabbak legyenek a túráink. És készülnek a népművé­szek is ... Csaknem minden nevesebb faragó és emléktár­gyat készítő népművész ké­szülődik. Eőri Szabó Dezső kurdi fafaragó népművész va­dász sakk-készlete 'például már elismerést váltott ki a rendezők körében, és kidolgo­zás alatt van számos vadász­téma. Az egyik erdei jelene­tének rajzát itt közöljük. A kompozícióba ötletesen beépí­tette a világkiállítás emblé­máját is. BODA FERENC Népújság 1971. május 6. ‘ A Magyar Állami Népi Együttes a közelmúltban ün­nepelte fennállásának 20. ju­bileumát; az együttes művé­szeti vezetője, Rábai Miklós 50. születésnapját és koreog- ráfusi munkásságának 25. év­fordulóját. A 71-es év három jubileuma kínált alkalmat an­nak a vállalkozásnak, aminek jóvoltából egy órát tölthet­tünk a képernyő előtt Rábai Miklóssal és az Állami Népi Együttessel Portréfilm — ha csak nem olyan jól sikerült, mint ez is — ritkán tudja hősét tökéle­tesen azonosítani az alkotás­sal, vagy az alkotó közösség­gel. A születésnapi köszöntő­ként készült film Sándor Pál rendezésében a művészetnek olyan alkotóműhelyét nyitot­ta meg számunkra, amelyben százhuszan azonosították ma­gukat a mester, Rábai Miklós ars poeticájával, ami Hevesi Sándor nyomán így szól: „A tradíciót nem lehet úgy őriz­ni, mint a poszt lőportornyot, vagy a takarékpénztárat; a tradíciót csak úgy lehet őriz­ni, mint a vesztaszüzek a tü­zet; folyton éleszteni kell, hogy ki ne aludjék. A tüzek mindig kialszanak, ha azok nem lángolnak, akik az oltár mellett állnak. így sül ki a titkos rokonság tradíció és forradalom között. Ahhoz, hogy egy tradíciót elevenen megtarthassunk, folyton for­radalmat kell csinálnunk.” Az egyórás tv-film azt pél­dázta első kockájától a záró­képig, miként valósította meg és valósítja meg most az Ál­lami Népi Együttes ezt a mű­vészi hitvallást forradalmár módon apostoli munkájában. Rábai Miklós 1921-ben szü­letett, eredetileg kémia-bioló­gia tanári pályára készült, de oktatói gyakorlata első percé­től kezdve aktív érdeklődéssel fordult a néptánckultura fe­lé. Első csoportját a békés­csabai gimnázium diákjaiból szervezte. Ez az együttes nyer­te el 1948-ban a gyulai „Cen­tenárium versenyt”. Ezt kö­vetően hívták meg Rábait a Testnevelési Főiskola tanárá­nak, ahol ez időben néptánc­oktatás is folyt. Oktatói mun­kája mellett vezette a ME- FESZ, majd később a DISZ központi együttest. 1950-ben a Minisztertanács megbízására hívta életre a Magyar Állami Népi Együttes tánckarát. 1960 óta az együttes művészeti ve­zetője. Munkáját az állam 1952-ben Kossuth-díjjal, 1956- ban Munka Érdemrenddel, 1967-ben Érdemes művész címmel jutalmazta. A kórus megszervezése és sikereinek megalapozása Csen- ki Imre munkája, a zenekar szervezője, az együttes zenei profiljának kialakítója pedig Gulyás László. Utódaik rész­ben az alapító tagok között nevelődtek. Pászti Miklós kar­nagy, aki most vezeti a kó­rust, az alapítók közül való. Hasonlóképpen Mátyus Zol­tán is, aki a tánckar vezetője és még orvostanhallgatóként kapcsolódott be annak idején a MEFESZ tánccsoportjának munkájába, majd táncosként került az együttesbe. Lantos Rezső zenekarvezető-karnagy énekkari karmesterként kezd­te munkáját. Fennállásának 20 éve alatt tizenegy bemutatót és 2294 előadást tartott a Magyar Ál­lami Népi Együttes. A néző­szám megközelíti a négymil­liót. A legsikeresebb és leg­többet játszott műsor az Ecse- ri lakodalmas eddig több mint 1250-szer került előadásra. Menyasszonyszerepében 20 év alatt tizenegy leány, a vő­legényszerepben hat fiú vál­totta egymást. A produkcióról készült film a világ minden országában bemutatásra ke­rült. Még Walt Disney is ké­szített hatvanperces filmet az, együttes műsoráról. Itthon, több mint 240 vá­rosban és faluban lépett fel az együttes, amely rendszeres közreműködője a Szegedi Sza­badtéri Játékoknak is. A kül­földi igen emlékezetes sikerű vendégszereplésekről mindösz- sze ennyit: 20 év alatt három világrész 27 országában és 190 városában lépett fel. Néhány országba többször is ellátoga­tott, így például Angliában kétszer, Franciaországban négyszer, az NSZK-ban há­romszor, a Szovjetunióban öt­ször vendégszerepeit az együt­tes, ami sikerekben gazdag történetének valahány szaka­szában hű őrzője és élesztge- tője volt a hagyományoknak, és amely máig sem fáradt el a tradíciók megfiatalításának gyönyörű munkájában. Az alap változatlanul az a „tisz­ta forrás”, aminek gazdagsá­gára Bartók hívta föl — és hívja azóta is — a figyel­met.. A születésnapi köszöntőnek szánt tv-film azt ígéri, hogy a most megkezdett új évtized az eddigiekhez hasonló sikerek bölcsője lesz. Aki látta az Ál­lami Népi Együttest és mű­vészeti vezetőjét, Rábai Mik­lóst munka közben és hagyta, hogy szívébe kapjon ugyanaz a lobogás, ami ebből a port­réfilmből áradt, az tudja, hogy a sikerek jóslata már most megkezdett valóság. Európa legnagyobb hűtőgépgyára Az utóbbi ötéves tervidő­szakban több mint négyszere­sére nőtt a Minszki Hűtőgép­gyár termelése. Eközben a fel­újítási tervnek megfelelően, új termelőegységet is létesítettek. Az új üzemegységet, — amely méreteit tekintve jelentősen felülmúlja az összes eddig készült hasonló létesítményt, — automatizálták. Korszerű berendezéseit a francia „Sernp” cég szállította. A már üzembe helyezett ipa­ri komplexum tervezett évi kapacitása 500 ezer hűtőgép lesz. Jelenleg egy percnél rö- videbb idő alatt kerül le egy készülék a futószalagról. Meg­kezdték az új hűtőgéptípus, — a Minszk—5 sorozatgyártását is. Az üzem ebben az évben körülbelül 200 ezer gépet ter­mel, jövőre pedig másfélszer többet. A Minszki Hűtőgépgyár te­hát Európa legnagyobb hűtő­gépgyártó komplexuma lesz, amelynek alapvető munkála­tait már befejezték. „Szabály Testvérek” Épí­tőipari Ktsz FELVESZ KUBIKOSOKAT ÉS KŐMŰVES MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: a szövetke­zet központjában Szek- szárd, Rákóczi u. 15. (140)

Next

/
Oldalképek
Tartalom