Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
NAPIRENDEN az állattenyésztés „nehéziparának” kérdései Budapesti Nemzetközi Vásár jövőre két kiállítás — Készülődés a nyitásra Hírek a Tolna megyei üzemekből Beszélgetés dr. Kováts Jenővel, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójával és dr. Czéh Miklós szakállatorvossal Az elmúlt héten, csütörtökön a nagyüzemi szarvas- marhatartás állategészségügyi és ökonómiai kérdéseiről rendeztek tanácskozást Szekszár- dön. Milyen szándékkal tartották meg ezt az ankétot? Dr. Kováts Jenő: ■— Ilyen értekezletekkel is elő kívánjuk segíteni a mező- gazdasági üzemekben folyó állategészségügyi és állat- tenyésztési munkát. ■ Dr. Czéh Miklós: — A tanácskozáson szó esett a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztésben elért eredményekről, a nehézségekről, gondokról. Az ankéton dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság elnöke bevezető előadásában a szarvasmarhatartás fiziológiai, higiéniai, járványvédelmi problémáiról beszélt. Az előadásából egy számadat ragadta meg különösen a figyelmemet: a betegségek leküzdésével 20 százalékos termelés- í növekedés érhető el. Milyen betegségekről van itt szó? Dr. Kováts Jenő: —• Az utóbbi 10—15 évben előtérbe kerültek a tartási, takarmányozási, elhelyezési és gondozási hiányosságokból ! eredő megbetegedések. Ma a betegségeknek legfeljebb 10— 15 százaléka fertőző, illetve járványos eredetű, — ezt Tolna megyei felmérések is igazolják, — a többi tartási eredetű. Dr. Czéh Miklós: — Egyes betegségek neve is utal eredetükre. Például: betonköhögés, szállítási betegség. A tartási betegségek irányába eltolódó százalékos arányt vizsgálva feltétlenül szüksé- gésnek tartjuk a tartási körülmények megjavítását. Az egész tanácskozás erről szólt: hogyan lehet jó tartási feltételeket gazdaságosan biztosítani a szarvasmarha-termelésben. Az ankéton Horváth József, a MAF. Tolna megyei elnöke megnyitójában nagyra értékelte azt a munkát, amelyet Önök az állategészségügy és ezen keresztül az állattenyésztés e legfontosabb ágazatának,; a szarvasmarha-tenyésztés érdekében tesznek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének országos programjából mi Tolna megye állategészségügyi dolgozóinak a feladata? Dr. Kováts Jenő: — Mi többek között a tőgygyulladás elleni védekezés módszereinek a kidolgozásával foglalkozunk. Ezen a területen úttörő munkát végzünk. Nálunk az országos átlagnál jobb a helyzet a tbc- mentesítés és a brucellózis elleni védekezés tekintetében is. Megértettük a negyedik ötéves tervnek az állattenyésztéssel és az állategészségüggyel kapcsolatos célkitűzéseit Azokból a ránk eső feladatokat meg akarjuk valósítani. * Az alábbiakban az ankéton elhangzott felszólalásokat ismertetjük. Dr. Koch Henrik, a MAE Tolna megyei Szervezete Állatorvosok Szakosztályának elnöke köszöntötte a tanácskozáson megjelent vendégeket, előadókat és a több mint 350 főnyi agrármérnökökből és állatorvosokból álló hallgatóságot, majd Horváth József, a MAE Tolna megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Ezt követőap dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság elnöke „A nagyüzemi szarvasmarhatartás népgazdasági jelentősége és annak állategészségügyi vonatkozásai” címmel tartott bevezető előadásában a szarvasmarha-tenyésztési technológiákról beszélt. „A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek kiforrott technológiai rendszerek — mondotta. A feladatok felettéb bonyolultak, nehezek.” •• - • Póczik Zoltán, a Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója hozzászólásában Mngoztatta az állatorvosok és állattan vésztők eeviittműködésének szükségességét, beszélt a bonvhádi táj- fajta tenyésztésének megyei eredményeiről, a fajta genetikai javításával kapcsolatos munkáról. Csonka Károly, az ÁKI Al- sótengelici Kísérleti Gazdaságának igazgatója korreferátumában a tehenészet és a hizlalás néhány kérdéséről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ismertette a gazdaság által kialakított tömegtakarmányozási rendszert, amelynek gyakorlati előnyeit 15 éves nagyüzemi tapasztalataik bizonyítják. Dr. Inhof József, a Szekszárdi^ Mesterséges Termékenyítő Főállomás igazgatója beszélt a tenyészüszők szakszerű előkészítéséről, felneveléséről, a gondozók felelősségéről és a szarvasmarha-tenyésztés szaporodásbiológiái kérdéseiről. Dr. Czéh Miklós, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás állathigiénikus szakállatorvosa felszólalásában rámutatott: a megyei szakosított telepek járványvédelme nincs megoldva. Az állathigiéniai feltételek biztosítása a termelés biztonságát emeli, az egyes telepek gazdaságos termelését hivatott elősegíteni. Szaktudás, a technológiai fegyelem betartása nélkül nem lehet üzemeltetni szakosított telepeket. Dr. Barócsay György, — aki egy éve még Tolna megyében kórállatorvosként dolgozott, most a Phylaxia Premix osztályának vezetője — a vállalat kutatási eredményeit ismertette és a részben már kialakított, részben pedig még kísérletezés alatt álló új készítményekről beszélt Dr. Szép Iván, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állatélettani és . B'onctani Tanszékének vezetője beszélt a kialakulóban levő közös agrármérnöki és állatorvosi szemléletről. A szarvasmarhatartás gazdaságosságával kapcsolatban ellentmondásként említette meg azt, hogy a magasabb műszaki bázis hatása nem egyértelműen jelentkezik, a termelés a magas költséggel előállított egységekben nem növekszik. Dr. Csukás András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai főosztályának osztályvezetője a szakosított telepek létesítésével kapcsolatban az építészek, beruházók, állattenyésztők együttműködéséről, a benépesítés, a tartási viszonyok, a tartás- technológiák higiéniai kérdéseiről beszélt. A férőhely, a benépesítés kapcsán kiemelte a biológiai szemoontok figyelembevételét. Állást foglalt gazdasági vonatkozású kérdésekben is, az állami dotációktól szólva az igényesség növelését, a végtermékösztönzés hatékonyabb érvényesülését említette meg. Változtatni kell a benépesítés jelenlegi bankigényén is” — mondotta. A bank jelenleg RO százalékos benéoesítést ír elő kész tetep esetében. Ez a kénvszer azt eredményezheti, hogy nem megfelelő, beteg állatokat is bevisznek a telepekre. Vincze László, a Déldunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa a szarvasmarhatartás •gazdaságosságáról, az egyes üzemeken belüli lehetőségek jobb kihasználásáról beszélt. „Kora tavasztól késő őszig rendelkezésre áll a zöldtakarmány. Gondoskodni kell a rét, legelő feljavításáról. (Például öntözéssel). Az évelő növények termesztésére, az egynyári szálas takarmányok és az őszi takarmánykeveréknek alkalmas növények termesztésére minden gazdasági vezetőnek gondolni kell. Aki kényelmesen akar gazdálkodni, az ne gazdálkodjon!” — mondotta. Felszólalásával felvillanyozta a hallgatóságot, jó humorával, lebilincselő előadásmódjával tette emlékezetessé gondolatokban is gazdag eszmefuttatását. Dr. TopDnáry Ferenc, du- navecsei körállatorvos utolsónak szólt hozzá a nagy jelentőségű ankéton. Az állategészségügyi dotációról, annak ösztönző elemek ői szólva javasolta a gazdasági vezetők premizálását, az istállóhigiénia érdekében tett intézkedéseik esetében az anyagköltség visszatérítését. (Telepfertőtlenítések stb.) „A szarvasmarhatermelés jövedelmezősége nagymértékben függ a gazdaságos takarmányozástól, a tartás jó feltételeinek a biztosításától”. — L. — Május 21-én, a sok éves szokásokhoz híven, ismét megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Á készülődésről csak ennyit: több mint kétezer szakember dolgozik a pavilonokban. A HUNG EXPO vásárrendező irodán már szinte sorbaállnak a kiállítók — az ügyintézés gyors, minden kiállító tudja, hova kell pakolnia, mégis sok a nyitott kérdés: hol lehet az árut lángtalanítani, hol lehet találni idegen nyelven is beszélő teremőrt, ki lesz az összekötő, ki lesz a villany-, a vízfelelős stb. A Budapesti Nemzetközi Vásár területén ezekben a napokban minden pavilont újjáépítenek — a kiállító igénye szerint. A városligeti híd zölte, hogy áruikat a HISZÖV pavilonjában mutatják be. Szőttes és hímzett termékeik minden bizonnyal megnyerik a látogatók tetszését. Bors József, a Paksi Konzervgyár osztályvezetője elmondotta, hogy 46 terméküket küldték el az idei BNV-re. Az áruk zömét a többi konzervgyár által használt címkével hozzák a vásárra. „Egyedi’ címkét a natúrlecsó, a meggyvér, a vegyes gyümölcslé és az almabor kap. Kiállítják a gyár 5/4-es zöldborsókonzervét, valamint az 5/8-as sorolt csemege uborkát is. Mindkét cikk bejáratánál új pavilont építettek, itt kap helyet a hazai műanyagipar. Ennek szomszédságában, ahol tavaly még a személygépkocsikat állították ki, most egy angliai cég állítja fel óriás daruit. A daruk már a vásár területén vannak. A Szovjetunió pavilonjai körül még „festői rendetlenség” uralkodik. Már ideszállítottak minden gépet és ezek rendezése, „felállítása” a következő napokban történik. A külföldi kiállítók közös pavilonjában bábeli nyelvzavar. Osztrák, japán, svájci, dán, holland cégek kaptak egy-egy szobányi területet a pavilonban, s most ezeket rendezik be. A hazai könnyűipar-, és a KGM-pavilon idén is a leggazdagabb áruválasztékot kínálja — főleg a nagykereskedelmi cégeknek. A BNV ugyanis mindinkább szakosodik. A HUNGEXPO vezetői úgy döntöttek, hogy a jövő évtől már két kiállítást rendeznek. Megszűnik a BNV mostani „vegyes’ jellege Ezentúl tavasszal az iparnak, a kereskedelemnek rendezik a BNV-t, ősszel pedig a fogyasztóknak. Az őszi kiállítás lesz az „üzletek, boltok hétköznapi emberének” az igazi látványosság, mert a lakossági fogyasztási cikkek jelentős részét itt meg is lehet vásárolni. Egymás után kapjuk a híreket a Tolna megyei vállalatoktól. Gróh József a Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke köa KERMI-től kiváló minősítést kapott, és a megkülönböztető Kiváló áru jel viselésére jogosult. A Paksi Körzeti Építőipari Ktsz elnöke Szalai Lajos azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy a He- rolit nevű rideg műanyaghab hőszigetelő anyagot és ennek felhasználási területét mutatják be a BNV építőipari pavilonjában. Alig több mint két hét a kiállítás megnyitásáig. A Láng Gépgyár dombóvári gyárából CKG—65 típusú kazánt — képünk —. már felvitték a kiállításra. A dombóvári gyár termékét a Petőfi-csarnok mögötti szabad téren helyezik el. A Lam- part Zománcipari Művek bonyhádi gyárából tálalóedényeket mutatnak be a Lam- part kiállítási területén, a Petőfi-csarnok I/D szárnyában. A vásárvárosban lázasan készülődnek. Persze a sok éves hagyományokhoz hozzátartozik az is, hogy még a nyitás napján is bizonyára dolgoznak majd a vásár- berendezők, kiállítók. Népújság 1971. május &
