Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

VÁRKONYI NÁNDOR: Az ókori tudomány rejtélyei Tikal 40 nagy építményt számlál és 200 kisebbet. Hogy mekkora munkaerő kellett e roppant tömegek felállításá­hoz az ellenséges dzsungelben, kiszámíthatatlan, kivált, ha meggondoljuk, hogy a ma­yáknak nem voltak fém­szerszámaik, sem igavonó ál­lataik. Mi több, vélhetőleg kényszermunkát sem alkal­maztak, mert mindenki kisebb vagy nagyobb rangú mester­ember volt. Uxmal mellett az őserdőben egyszerre omladék- táj közepén találja magát az ember, falak, faragott kövek, gúlák, törmelékhalmok tenge­rében, mely mérföldekre ter­jed minden irányban, s egy helyen a fák koronái fölé emelkedik: itt teraszokon és lépcsős piramisokon 13 palota és templom áll szorosan egy­más mellett. Chichén Itzá, a „Szent Kút” városának rom­mezeje égy-egy piramis tete­jéről áttekinthető; nagyobb mint Uxmalé, mindenfelé templomok, omladékok ágas­kodnak ki az őserdőből, s egy 8 km sugarú körben száz lépést sem lehet tenni úgy, hogy épületekre, oszlopokra, hieroglifes, domborműves kő­töredékekre ne bukkannánk. A város átmérője 16 km volt, s több százezer embert befogad­hatott. Nem sokkal kisebb a többi város sem, voltaképp nem lakóhelyek voltak, hanem szakrális középpontok, s a földművelő nép, a lakosság közöttük szétszórtan, tanya- rendszerben élt. Ha meggon­doljuk, hogy a kollektív mű­vészet csak szellemi és anya­gi gazdagságból születhetik, és a tömegerőknek csupán ki­sebb részét veheti igénybe, ak­kor nem érjük föl ésszel, hogy ezen az aránylag kis területen élő néptől hogyan telt ekkora pazarlás. S még kevésbé ért­jük, ha tudjuk, hogy ezeket az épület-mostrumokat, kőhe­gyeket, templomokat elsősor­ban nem liturgikus célokból, nem a vallási élet tömeg­igényeinek kielégítésére emel­ték, hanem mert a híres maya­naptár,, a világtörténet legtö­kéletesebb naptára előírta: minden 52 éves ciklus alatt megszabott számú lépcsőzetet kellett építeni. S a ciklus le­teltével, befejezvén egy-egy ily templomváros építését, nyomban újba fogtak. De ami végképp érthetetlen, iu. 600 körül az egész nép fölkereke­dett, odahagyta minden szak­rális pompával ékes, felmér­hetetlen munkával rakott bi­rodalmát, 350 kilométer mesz- sze, északra vonult, s új or­szág építésébe kezdett. Soha senki nem tért vissza többé az elhagyott városokba, benőtte, megfojtotta őket a trópus ku­sza rengetege. h15ííi\­TALÁNYOK fp' Dél-Amerika valósággal tár- . háza a rejtelmeknek. A piscoi- öböl partján a meredek hegy­oldal sziklafalába oly óriási háromágú gyertyatartóforma kereszt van vésve, hogy 24 km távolságból szabad szem­mel látható, jelentése, kora, készítője ismeretlen. Ez hagy- ján; nem messze tőle, Nazca városa mellett, a Palpa völ­gyében kietlen sivatag terül el, 60 km hosszúságban és több km szélességben rozsdaszínű kőgörgeteg födi a talajt; az ottlakók pampának nevezik, no­ha fűszál sem nő rajta. A föl­dön járó semmit sem lát kö­veken kívül, de a levegőből roppant hosszú, párhuzamos vonalak, derékszögek, téglá- nyok vehetők ki, továbbá ma­darak, pókok, bálnák óriási „szürrealisztikus” figurái. Vé­letlenül fedezték föl mindezt terepkutató repülőgépekről, s a régészek a vonalakat inka­utaknak vagy csillagászati avagy naptári jeleknek minő­sítik, az állatábrákat vallásos szimbólumoknak. Ám az in­kák aligha építettek párhuza­mos, egymást keresztező és se­hova sem vezető utakat, a fi­gurák pedig semmi közösséget nem mutatnak az ún. nazca- kultúra emlékeivel, maradvá­nyaival. Valószínűbb, hogy a nazcákat megelőző, eltűnt nép hagyatéka állít kérdőjelek elé itt is, mint Tiahuanacoban, s minket leginkább annak a rej­télynek megoldása érdekelne, vajon hogyan tudták ezt a föld színéről át nem tekinthe­tő, óriási művet végbevinni alkotóik olyan pontosan és szabályosan, mint a levegőből felvett képei mutatják? Némi­leg ehhez hasonló talány a Felső Nílusban fekvő Elep­hantine szigete, illetve a ne­ve; a legrégibb feljegyzések is ezen a néven említik, mert körvonalai elefántalakot for­málnak. Ám ez csak madár­távlatból, repülőgépről vehető ki, mert a környéken nincs olyan magaslat, ahonnan rá­látni lehetne. Vajon hogyan észlelték a névadók a sziget alakját? A nazcainál nem kisebb rej­télyre bukkantak Marcahuasi sivatagában; ez a nyugati Kor- dillerák hegyei közt fekszik, 3800 m magasságban, oly fél­reeső helyen, hogy csak ösz­vérháton közelíthető meg. A három négyzetkilométerre ter­jedő, teljesen élettelen ar­cheológiái zónában Dániel Ruzo számtalan sziklavésetet fedezett föl, emberek és álla­tok ábráit, melyek azonban csak a nyári napéjegyenlőség idején válnak láthatókká a fény és az árnyék' eloszlása révén. Ez az egyik érdekesség; a másik; olyan állatokat áb­rázolnak, melyek sohasem él­tek Dél-Amerikában, oroszlá­nokat, tevéket, sőt Ruzo sze­rint egy másodkori ősgyikot is, sztegoszauruszt, ami nem valószínű. A harmadik külön­legesség; az egyik rajz aggas­tyánfejet mutat, a fénykép ne- gatívja azonban sugárzó ifjú arcot. C. 14-es datálás nem le­hetséges, mert Marcahuasi fennsíkján szerves életnek semmi nyoma, s a geológiai jelek igen régi időkre mutat­nak vissza. Ruzo azt állítja, hogy ez a fennsík volt bölcső­je az un. masma-civilizáció- nak, mely „talán a legrégibb magas műveltség a világon”. Azaz vetekszik TiahuanacovaL Most tást vessünk egy pillan­A KÍSÉRLETI TUDOMÁNYOKRA Rejtély itt is akad. Irakban és Egyiptomban olyan csiszolt kristálylencséket találtak, ami­nőket ma csak caesiumoxyd felhasználásával lehet készí­teni, vagyis olyan oxyddal, amelyet elektrokémiai úton kell előállítani. A nagyító és a gyújtólencse az Ókorban eléggé ismeri volt, ezt az iro­dalomból is tudhatjuk: a gö­rögöknél egy Orpheusznak tu­lajdonított költemény zengi dicséretét, s Arisztophanész is említi egyik darabjában. A bagdadi múzeumban száraz­elemek láthatók, melyek a galvánelv szerint működnek. Peruban platinából készült tárgyakat találtak, ez a fém I860 fokos hőben kezd olvad­ni: vajon hogyan nyerték és alakították? Delhi mellett (In­diában) áll a híres 17 m ma­gas. rozsdátlan acélból ková­csolt oszlop, anyaga nem tar­talmaz sem ként, sem fosz­fort, s így ellenáll az idő ha­tásainak: hasonlót csak a XIX. század kohászatának sikerült előállítania. A legérthetetlenebb és mond­hatni legkorszerűbb REJTÉLYT az ókori földrajz-tudomány produkálta. Ki fejti meg vég­re a Piri Reis-féle térképek Harkányban és Balaton- lellén épülő társasüdülő­ben GARZON. ÉGY- ÉS KÉTSZOBÁS LAKRÉSZEK ELÖJEGYEZHETÖK a Pécsi 2. sz. ügyvédi munkaközösségnél, Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23—13. Kérjen díjtalan tájékoztatót! (464) ifiiopn különleges hőszigetelésű állattartási épületek, hűtőtárolók, üzemi épületek, raktárak kaphatók és rövid átfutási határidőre megrendelhetők a Baranya megyei „AGROKER" Vállalatnál, Pécs, Megyeri út 90 Az épületek: 7,5x3 és 6 10.5x3 és 6 12,0x3 és 6 m-es pillérállással, 2,55, 2,95, 3,55, 4,20 m-es tiszta belmagassággal „WOPA” oldal tetőpanellal és szakipari elemekkel AZONNAL IS SZÁLLÍTHATÓ. Összeszerelési kapacitást vállalunk. KÉRJEN AJÁNLATOT! (387) titkát, amellyel évtizedek óta fáradoznak a legjobb szakem­berek — eredménytelenül? A XVIII. század elején a konstantinápolyi Topkapi pa­lotában térképeket találtak, melyek Piri Reis, török ten­gernagy hagyatékából szár­maztak, ki valahol Keleten fedezte fel őket. Ugyancsak az ő hagyatékából őriz két tér­képet a berlini Staatsbib­liothek. 1952-ben az egész gyűjteményt átadták az ame­rikai kartográfus specialistá­nak, Arlington H. Mallerynek, aki azt a furcsa megállapítást tette, hogy minden részlet raj­tuk van ugyan, de nem a ma­ga helyén. Ekkor Waltershez, az USA haditengerészet Hid- rografiai Intézetének vezető­jéhez fordult segítségért: lép­ték-rácsot szerkesztettek, a régi térképeket rá veti tették egy modern glóbusra, s azt az elképesztő fölfedezést tették, hogy a térképek tökéletesen pontosak, s nem csupán a Kö­zel-Kelet és a Mediterrán me­dence van felvéve rajtuk, ha­nem Észak- és Dél-Amerika, sőt az Antarktisz partjai, hegy- és vízrajza is. Mallery és Wal­ters bemutatták munkájukat az 1955-i geofizikai év rende­ző bizottságának, amely Dá­niel Linehamre, a westoni csillagvárta igazgatójára, az amerikai haditengerészet fele­lős kartográfusára bízta a „dossier” felülvizsgálását, ki ismét megállapította a térké­pek abszolút pontosságát ma még alig felkutatott területe­ken is (pl. az Antarktisz hegy­láncait csak 1952-ben mérték fel). Ezután Charles H. Hepgood térképész és Ri­chard W. Strachan matemati­kus foglalkoztak a térképek­kel, s az 1962. évi Nemzetkö­zi Tudománytörténeti Kong­resszuson számoltak be vizs­gálódásuk eredményeiről: a Földgolyónak a mesterséges holdak által készített fényké­peivel való összehasonlítások­ból kiderült, hogy a térképe­ket rendkívüli magasságból kellett felvenni, és pedig az egyiptomi Syene városa fölött, (ahol Eratosthenész az ie. III. században kiszámította a Föld kerületét és az ekliptika haj­lásszögét). Röviden és érthe­tően szólva: olyanok, mintha valaki Syene fölött akkora magasságból vette volna fel őket távlencsével), ahonnan 8000 kilométeres körben min­dent pontosan „láthatott”, azon­ban a távolabbi részek vona­lait eltorzultan, mivel néző­pontjából tekintve a Földgolyó gömbfelülete „lesüllyed”. A dolog érthetetlen, vagy pedig el kellene fogadnunk, hogy a térképet Egyiptom fölött vet­ték fel kellő magasságban olyan műszerekkel, aminőket a mesterséges holdakon és űr­hajókon használnak. Ez lehe­tetlen, de más magyarázat nincs. Megállapították még, hogy a legrégibb térképek idő­számításunk eleje táján ké­szültek, a többi ezek későbbi másolata. Tény áll előttünk te­hát, mely lehetetlen, mégis igaz. Vagy Rabbi Akibának volna ismét igaza: Nincsen új a Nap alatt? — Vége. — A „BIO-STRIP” a legkorszerűbb tartós rovar­ölő Magyarországon! A „BIO-STRIP” felfüggesztés után három hó­napon keresztül teljes védelmet nyújt egy 40 légköbméteres helyiségben. 15—20 perc alatt elpusztítja a helyiségbe bere­pülő rovarokat. Emberre, állatra ártalmatlan, szagtalan rovarölő. A „BIO-STRIP” felhasználható még szállodák, éttermek, konyhák, campingek, üdülők, egész­ségügyi intézmények rovartalanítására. Eredményesen alkalmazható a tsz-ek állat- tenyésztési üzemeiben. Gyártja: AGROKÉMIA Szövetkezet Sellye. Forgalmazza: a Sellyéi Áfész. Kapható: az áfészck és az állami kereske­delmi szakbolthálózatban. (458)

Next

/
Oldalképek
Tartalom