Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
VÁRKON Y1 NÁNDOR: Az ókori tudomány rejtélyei Várkonyi Nándor, a Jeles magyar irodalomtudós most ünnepli születésének 75. évfordulóját. Születésnapján mi is szeretettel köszöntjük, s kívánunk neki egészséget, jó munkát. A CSODA A tudományos közmegegyezés szerint az emberiség többé kevésbé időzíthető története legfeljebb öt-hatezer éves. Ez az időpont egybeesik az írás kialakulásával, ami előtte volt, ellenőrizhetetlen történetelőtti idő. „Azon a napon, amikor egy nép megtanulja, hogyan őrizze meg írott okmányokon a történt dolgok emlékezetét, kilép a prehisztóriából”, — így foglalja össze tömören a közfelfogást G. Renard. Meghatározását Allen B. West, amerikai történettudós idézi, s evvel folytatja: „A kőkor emberének nem volt írása. De a kiemelkedés a prehisztóriából sokkal többet jelent, mint csupán az írással való gyarapodást ... A történetelőtti ember megteremtette ugyan az alapokat, amikre a történeti idők embere építhetett, de híjával volt roppant fontos eszközöknek. amik által a civilizáció valóban felépülhet. Mint jeleztük, nem volt írása, azonkívül nem talált fel szerszáUTTÖRŐ Június 2-án ünnepli az ország az úttörőmozgalom 25 éves működését. A Magyar Posta 1 forint névértékű emlékbélyeget ad ki, amelyet Vagyóczky Károly terve alapján ofszetnyomással készít a Pénzjegynyomda. A rajzon piros szegfűből emelkedik ki az úttörők jelvénye. Az úttörőszervezet fennállásának 10. évfordulójára a pionírok akkori jelvényét ábrázoló szürke, illetve piros színű egyforintos bélyeg jelent meg. A rajzot Nagy Zoltán grafikusművész készítette, később az ó tervének bélyegre vitelével emlékezett meg a Posta a Magyar Úttörők Szövetsége 20 éves munkájáról. Ezen a kiadáson gyermekeink vidám életét jelképezi egy kacagó kisleány és egy csokor virág. A kedves és vidám úttörőélet mozzanatai az 1950. év 1951. évi gyermeksorozatokban is megelevenednek. A negyedszázad sok, szép eseményét emlékbélyegzők is megörökítik. MŰANYAG BÉLYEG A bélyeg történetének első száztíz esztendeje alatt csak mókát az idő pontos mérésére, nem voltak súly- és mérték- rendszerei; nem tanulta ki a fémek használatát, nem voltak kielégítő eszközei a teherszállításra; nem épített nagy városokat vagy sokrétű társadalmi, politikai, vallási rendszereket. Mindezek a történeti műveltségek megkülönböztető jegyei.” (1949). E tételek némelyikét könnyűszerrel cáfolni lehetne (történetelőtti karaván- utak, megalit-építkezés, osil- lagtudomány, időmérés; a tol- ték-azték, a maya és az „inka" indiánok nagykultúrái nem ismerték az írást) de a meghatározás nagyjából fedi a tényleges helyzetet. Viszont hogyan történhetett mi az oka, hogy öt-hatezer évvel ezelőtt a kezdődő fémkor embere egyszeriben ezeknek az „eszközöknek” és sok egyéb szellemi vívmánynak birtokában lép föl? Mégpedig egy eléggé zárt határú területen: az Indiai és Földközi tenger közti partokon. E ténybe a tudomány minden egyes esetben beleütközik anélkül, hogy magyarázatát vitatlanul vagy erőltetés nélkül meg tudná adni. Vegyük futólag sorra az Ókor nagy kultúrateremtő népeit, s tekintsük meg, mit mond fellépésükről a mai kutatás. Az alábbiakban az élenjáró történettudósok, kultúrhistorikusok, régészek hosszú sorából, hely papírra nyomtatva készült. Az utolsó két évtized a hagyományos formákul, a nyomtatási eljárásokat és az anyagot is megváltoztatta. Bhutan, a Dél-Ázsiában, a Himalaya oldalában fekvő ország néhány éve háromdimenziós bélyegeivel keltett feltűnést a filatélia világában. Az alig 700 ezer lakosú, de fél Magyarország nagyságú területen fekvő indiai külbirlok a térhatás fokozására most műanyagra nyomtatja, préseli bélyegeit. Másfél milliméter vastag bélyegeken a szobrászat történetének legszebb alkotásai tárulnak elénk és érzékeltetik az eredeti művek minden finom részletét. A domborműbélyegek — így nevezik az új eljárással készült sorozatot — forradalmi változást hozhatnának a bélyegkiadásban, ha előállításuk nem lenne rendkívül költséges. Ezért postai célokra nem használhatnak ilyen kiadványokat, hanem a műanyag bélyegek még hosszú ideig csak a különcködni akaró és a gyűjtők pénzére pályázó posták, illetve az ezek mögött rejtőző kereskedelmi vállalkozások nyerészkedése érdekében jöhetnek létre. híján, csak néhányat idézhetünk (a tőlük vett szövegekben a kiemelések mind tőlem valók, V. N.) MEZOPOTÁMIA Jacques Pirenne, századunk egyik legtekintélyesebb historikus írja: „A Nílus, a Tigris és Eufratesz s az Indus medencéjében jelenik meg a civilizáció az ie. IV. évezredben, máris gazdagon kifejlett alakban.” (1947). A történelmet döntően formáló nyugati műveltség szülőföldjének joggal mondjuk azt a területet, melyet James Henry Breasted, az egyiptológia klasszikusa „termékeny félholdnak” nevezett, s amely Mezopotámiát, Sziria- Palesztlnát és Egyiptomot fog. lalja magába. „Ez az övezet — írja Seton Lloyd — századokon át néhány népnek adott szállást, melyeket laza törzsi törvények fűztek össze, s amelyek közös törekvései nem haladtak túl a kezdetleges földművelésen. E korai korszak mintegy a IV. évezred végéig (ie. 3000-ig) tart, s egy meglepő átalakulásba torkoll. Oly időközben, melyet nemzedékekkel mérhetünk, a kép teljességgel megváltozik. Városok nőnek ki a földből, állam, formákat teremtenek, vallási dogmákat, rítusokat alakítanak ki. A legnagyobb vívmány az írás feltalálása, moEGY ÓRA 100 EZER FORINT Szikrázó napsütés a pesti utcán, az érdeklődők hatalmas serege a Bizományi Áruház V. kultúrtermében, izzó hangulat, egymásra kínálás, amikor a bélyeggyűjteményeket árverésre bocsátották. Ez a mondat jellemzi a 4. Bélyegaukciót, ahol a legtöbb album a kikiáltási árat jóval meghaladó értékben kelt el. Május 16-án, vasárnap 10 órakor kezdték meg az árverést és alig egy óra leforgása alatt 64 gyűjtemény cserélt gazdát 103 560 forint értékben. Jól jártak a vásárlók, mert a tételek zöméhez a piaci árnál olcsóbban jutottak, de azok is akiknek a gyűjteményét árverezték, mert a zálogkölcsön összegét meghaladó többletet részükre kifizetik. A legnagyobb harc egy 1945— 1966 között kiadott bélyegeket és blokkokat tartalmazó gyűjtemény megszerzéséért dűlt, amelyet 3500 forint kikiáltási árral kínáltak, majd számos ajánlat után — a bizományi díját is számítva — 7150 forintért adták el. Az egyetlen, vágott bélyegeket tartalmazó gyűjteményt 4200 forint induló árról ötezer forintra verték feL HÍREK A vadászati világkiállítást népszerűsítő nyolc értékből álló sorozat május 21-én kerül forgalomba. — Június elején jelenik meg a Magyar Bélyegek Árjegyzéke 2. sz. pótlása, amely számos sorozat áremelkedését közli. A pótlásban új vásárlási jegyzék szerepel, amely a magyar tömegbélyegekért az eddiginél lényegesen maeasabb árakat kínál a gyűjtőknek. — Salvador Dali, a híres festőművész tervezi egy bélyegző rajzát, amelynek használatát a Costa Brava néven ismert tengerpart egyik idegenforgalmi nevezetességének szánnak. A különleges bélyegzőt kizr. rólag Figuera városába;' é«'e>" te csak 30 napig alkalmazz j a spanyol posta. numentális építőművészet társul hozzá s az első tudományos kísérletek sora. Úgy tetszik, mintha az emberi szellem hirtelen tudatára ébredt volna erejének, s habozás nélkül kézzelfogható értékekre váltaná.” (1961). E. Gordon Childe minden térben-ldőben szétszórt, tűfoknyi adatot mikroszkopikus gondossággal fonalra fűz, s igyekszik megszakítatlan történeti láncolatba szőni, ennélfogva igen tág időhatárokat vesz fel: megállapítja, hogy az ie. 3000 előtti, kb. ezeréves periódus „talán valamennyi kor. szak közül a legtermékenyebb volt találmányokban és fölfedezésekben”, s „újkőkori forradalomnak” nevezi. Második fázisát, amelyről mi szólunk, „városi forradalomnak”, ez már a történelem hajnalán játszódott le, de nem születhetett Mezopotámiában, ahol „az írott történelem kezdődött ’, „Gumér nem lehetett az .űjkókori forradalom’ színpada. Láncszemeket ezen az új tájon (nem régóta lakható allu- viális földön) nem várhatunk. Első lakóinak máshonnan kellett jönniük”. (1958). Ugyancsak sumérekről írja Herbert Kühn, kiváló forrásmunkák szerzője: „Úgy látszik, hogy a Kozmosznak ez a felfogása Mezopotámiában már 5000 évvel ezelőtt megtalálja PÁLYÁZATI A Magyar Pedagógiai Társaság családi nevelési és pedagógiai propaganda ismeretterjesztő szakosztálya meghirdeti a CSALÁDI NEVELÉSI HAGYOMÁNYOK GYŰJTÉSE c. pályázatát. A pályázók tapasztalataikból írják le, vagy gyűjtsék össze azokat a jelenségeket, tényezőket, körülményeket, szokásokat és módszereket, melyek a gyerek nevelését otthon, a családban meghatározták a múltban, vagy jellemzik a jelenben. A hagyományok és kialakult szokások lehetnek haladók, példamutatók és lehetnek maradiak, melyek gátolják a fejlődést. Mindkettő leírása kívánatos. Nagyon fontos a szülők, a nem mesterségbeliek meglátása, véleménye és számítunk továbbra is a nevelői munkakörökben dolgozó szakemberek összegező, elemző munkájára is. A két kategóriát külön bíráljuk el és külön díjazzuk. Felhívjuk a figyelmet a pályázat körének bővülésére. Nem csupán a hagyományokat rögzítő dolgozatokat várjuk, hanem azokat a munkákat is, melyek a jelenben kialakult szokásokat, életünk alakulásával kapcsolatos változásokat mondják el kivetítve a családi nevelésre. A legjobb pályamunkák részére mindkét kategóriában egy-egy I. díjat (3000.— Ft), egy-egy II. díjat (2000.— Ft) és kifejezését, mert abban a pillanatban, midőn az írás kezdetét veszi, ez a gondolkodás- mód már kimunkált... Mihelyt az írás megjelenik, 3000 —2800 közt, azonnal feltűnik a közösségi élet kidolgozott formája, melyet istenéllamnak nevezhetünk.” (1958). Sarrukin. Szárgon már 2350—2294 közt megteremti az első világbirodalmat, mely a Perzsa-öböltől Iránig, Szíriáig, Libanonig, Kisázsiáig terjed; maga Ciprusra is ellátogat. „Ez a roppant arányú fellendülés — írja a közismert C. W. Ceram —• hosszú időre kimerítette a su- mér-babiloni kultúra teremtő erejét... Előttük a földet (valószínűleg) kétféle sémita törzsi lakta, de a sumérek maga- sabbrendű, döntő részeiben készen kialakított kultúrát hoztak magukkal... Hol alakított ták ki ezt a kultúrát? E kérdés az ásó tudományának egyik nagy, mindmáig függőben levő problémájába vág.1? (1954). — Jeles orientalistánk,: Dávid Antal szerint: „Egészen bizonyosnak látszik, hogy a, kultúrának ezt a sajátos formáját nem Mezopotámiában, teremtették a sumérek, hanem nagyjából készen hozták magukkal. Sőt az is valószínűi hogy bizonyos szempontból már hanyatló kultúra az, ami a történelem hajnalhasadásával szemünk elé tűnik. Honnan ered azonban ez a kultú-; ra, éppoly kevéssé tisztázott, mint a sumérek faji és nyelvi hovatartozásának kérdése.’* (1934). FELHÍVÁS! két-két III. díjat (1000.— Ft) tűzünk ki. A beérkezett pályamunkák felhasználásáról a szerzők beleegyezésével döntünk. A pályázat jeligés, melyet 1971. november 1-ig a Magyar Pedagógiai Társaság címére, (Budapest, VI. Gorkij fasor 10) kell feladni. A jeligés borítékra írják rá a szerző foglalkozását, a külső borítékra pedig „Családi nevelési hagyományok gyűjtése” megjelölést. A pályázatot 1971. decemberében bíráljuk el, a nyerteseket még ebben az évben értesítjük. Az eredményt a sajtóban 1972 elején ismertetjük. Medvegy Antal s. k. a p>edagógiai ismeretterjesztési és propaganda-szakosztály elnöke Ortutay Zsuzsa s. k. a családi nevelési szakosztály elnöke A Szekszárdi Szabó Szövetkezet SZAKKÉPZETT VILLANYSZERELŐT FELVESZ. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában Szekszárd, Arany János u. 23. (396) Biztonságos legeltetés — legeltetési biztosítás ! ___________________________ (227)
