Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-16 / 114. szám
Bitola: csonka minaret. ] (Folytatjuk) U^dlc ^**uvy*' : H Vílacedóníáh frh llf&MrinTCZ^ fí^-4Vw ír¥£.lfeií^nVlVV^rt szik, ma is.' Mert egyetlen művészettörténet sem említi meg a debari művészeket. Idegenforgalom Valaha tevekaravánok jártak erre, itt vezetett a „fehér út”, ahogy a gyapotról nevezték. Ma már az is történelmi adat, hogy 1937-ben adták el az utolsó tevét, — egy cirkusz vette meg. Ma is csak átmenő forgalom van itt, — mondja a szkopjei idegenforgalmi hivatal vezetője, de hozzáteszi, most is megpróbálják ide csalogatni az idegeneket Az Adria-parti lakosság ebből él, még hozzá nem is rosszul, miért ne lehetne hát Szkopje is olyan látogatott hely, mint Split, vagy Dubrovnik. Egyelőre elég nehéz helyzetben vannak: magánszállás nincs, a szállodákban ugyan állandóan kapni szobát, de az árak elég magasak, sőt egyre magasabbak, így hát aki jön, legföljebb két vonat közti időre áll meg a macedón fővárosban. Látnivaló pedig van, több napi tartózkodásra is, sőt gondoskodnak is róla, hogy a látnivalók maradandó élményt is jelentsenek. De nemcsak a látnivalók, maga a város is, levantei hangulatával, tudná csábítani az idegeneket. Ám egyelőre nagyon gyéren csábítja őket, s úgy látszik, az sem nagy vonzóerő, hogy általában lényegesen olcsóbb, mint Belgrád, vagy az Adria. Ohridban jobb a helyzet, bár a nyári forgalom itt is csak 15 000 körül van. A város húszezer lakosához képest nem nagy szám, mert például Dubrovnik lakóinak száma a nyári hónapokban kétszeresére, háromszorosára emelkedik. Az idegenforgalmi hivatal mindenesetre bizakodó. Csak utolsó császár, XI. Konstantin, kezében karddal, harc közben esett el. Hősi gesztus volt, de csak gesztus, semmi több. A török hódítás elsősorban az építészet föllendülését jelenti, pompás dzsámik épülnek, s mindenekelőtt kitűnő hidak, amelyeket ma is használnak. A bizánci művészet az előírt és kanonizált formák között folytatja egyre szegényesebb életét; mindig egyforma szentek veszik körül a mindig egyforma hívőket. Pontosabban, a hívők időnként változnak, mert akik nem bírják a ráják nyomorúságát, áttérnek Mohamed hitére, s a török államszervezet szabályai szerint az egyedül üdvözítő katonai pályán próbálnak szerencsét. A művészet, a XIX, század első felében megpróbál hasonulni Európához; a barokk ide is elér s a debari fafaragó iskola néhány évtized alatt fogalommá válik. Művészetük csúcspontja a szkopjei Sv. Spas csodálatos ikonosztáza, vagy a bitolai görög-keleti templom szentképfala. majd Nikola mester munkájában, az ohridi Sveta Bogorodica Bolnicka fafaragásaiban utolsót lobban. Amit Debar e néhány évtized alatt fölmutat, az európai barokk legnagyobb mestereivel vetekszik, de Macedónia messze van, úgy látarról nem beszél senki, hogy a folyamatosan emelkedő árak hogyan befolyásolják majd a turistaforgalmat. Az ohridi tő. A művészettörténészek azt mondják, hogy itt, a Sv. Kliment freskóiban — s talán legjobban itt — fölenged Bizánc merevsége, mintha Mihajló és Eutychios mester, kimenekülve a caesaropapizmus mindre kiterjedő ellenőrzése alól, a távoli Ohridban szabadnak tudta volna magát. A Sv. Kliment freskói ezért mutatnak túl Bizánc megrögzött formakultuszán: mintha a firenzei Santa Crocéban Giotto freskói előtt állnánk. A hatalmas freskók szereplői nem élettelen sémák, hanem jellemek, külön-külön élnek, s az Utolsó vacsora kedélyes asztaltársasága inkább jóllakott rómaiakat idéz, mint a mesterüktől búcsúzó tanítványokat. A Sv. Kliment freskói azonban csak pillanatnyi fölszabadulást jelentenek, nincs folytatásuk. Bizánc, bár hatása messze terjed, s nyomai nálunk is föllelhetők, ekkor is, később is, egyre jobban magába fordul, s az elzárkózás a pusztulást is magában hordja. Amikor 1453. május 29-én a török bevette Konstantinápolyi, azt az ítéletet hajtotta csak végre, amit Bizánc maga mondott ki sorsáról. Feljegyezték, hogy az Vándoroltak-e a kontinensek? BÉKE „Béke-világtanáes közgyűlése, Budapest, 1971. május 13— 16” hirdeti magyar és francia nyelvű felirat az alkalmi postahivatal bélyegzőjén. Ez a pecsételés örökíti . meg a filate- listák albumában az emberiség háború ellen vívott küzdelmének újabb, fontos eseményét, amelynek hazánk fővárosa ad otthont. 26 éve ért véget a második világháború, de ez idő alatt a vietnami nép csak hónapokat élhetett békében és sokszor dörögtek fegyverek a Föld más országaiban is. Magyarországot a második világháború kegyetlenül megtépázta, szomorú tapasztalatok tanítottak meg bennünket a békéért küzdeni. Postánk már 1945-ben, az előző évben kiadott Kossuth- sorozat felülnyomásával bélyegre vitte a béke gondolatát. A 4 pengős érték készítésekor tévedésből az „N” betű tükörképét nyomtatták, a kis példányszámban forgalomba került tévnyomát most 200 forintot ér. 1947-ben a békeszerződés életbelépését köszöntötte bélyeg. A II. Béke-világkongresszusra kiadott 3 értékből álló sorozat azt a gondolatot fejezte ki, hogy a béke a magyar családok minden tagjának közös ügye. 1952-ben az Országos Békekongresszusra kiadott sorozat 1 forintos értéke arról számol be. hogy üzemeinkben, a gépek mellett is foglalkoztak az emberek ezzel a fontos kérdéssel. A 60 filléres értéken búzatáblából lép elénk egy csinos menyecske. „Kardból — ekét” ez a szoborba öntött nemes gondolat jelent meg az 1963. évi moszkvai leszerlési békekongresszusra kiadott 1 forint névértékű bélyegen. A szervezett békemozgalom két évtizedes munkáját köszöntő bélyegen a lati pax (béke) szó hatalmas betűit a jóakaratú emberek összefogásából alakított széttéphetetlen lánc veszi körül. Ez a két éve kiadott bélyeg jelkép, utal arra, hogy a mozgalom napjainkban százmilliókat, az emberiség legjavát vallhatja magáénak. Érdekes bélyegzések, emléklapok egészítik ki a békéhez kapcsolódó gyűjteményeket, számos külföldi ország is felhasználta a bélyeget arra, hogy az emberek tudatába vésse a háborúelleni küzdelem fontosságát. 100 MILLIÓ BÉLYEGBEN ÉS BANKJEGYBEN A hetvenéves, teljesen visz- szavonultan élő Milton Ritter, torontói lakost holtan találták otthonában. Rendőrségi szemle után felmérték a hagyatékot, amely bélyeg- és érmegyűjteményből és nagy összegű valutából áll. Az elhunyt hatalmas bélyegkészletének megismerése megijesztette a szakértőket, akik attól félnek, hogy Ritter bélyegeinek értékesítése kedvezőtlenül befolyásolja majd a kanadai árakat, A hagyatékban több mint 100 ezer dollár értékű olyan bankjegyet találtak, amelyet a harmincas években használtak és már érvénytelen lett. AZ IFJÜSÄGI KIÁLLÍTÁSRÓL A 9. országos ifjúsági ' '1- lítás Pécsett nagy sikerrel zajlott le. A német szaklapokban Hartwig Danesch, a FIP ifjúsági bizottságának elnöke írja le személyes tapasztalatait. Da- nesah csodálkozással és kicsit irigykedve állapítja meg, hogy hazánkban 1444 ifjúsági kör működik, a rendkívülien nagy számot a Művelődésügyi Minisztérium hathatós segítségének tulajdonítja. A kiállítást magas színvonalúnak találta, különösen a feldolgozás gondossága lepte meg. Országos kiállításon először vettek részt külföldiek, alaposan ki is tettek magukért, úgy hogy a bíráló bizottság a nyolc legszebb gyűjtemény közé a magyarok közül csak Molnár Katalin anyagát sorolhatta. A kiállítással kapcsolatos tanácskozásokon nagyszerű javaslatot tett a pécsi városi kör. Felnőttkörök dolgozzanak együtt az ifjúsági csoportokkal, hogy a fiatalok közvetlenül hozzájuthassanak a filatéliai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. HÍREK 1954-ig ötszáz olyan bélyeg jelent meg, amely festményt ábrázol. Azóta több mint ötezer ilyen témájú bélyeg került forgalomba, az NDK-ban kiadott katalógus 535 oldalon sorolja fel a festménysorozatokat. — Magyar—jugoszláv esz- perantisták táborozása alkalmából Mohácson eszperantó szövegű emlckbélyegzés; hasznúi a posta június 11-től. — Több gyűjtő észrevette, hogy a 93 forintos áron vásárolt blokkgyűjtöben a műanyaglapokhoz tapadnak a blokkok. A panaszok alapján az árusítást megszüntették és a Magyar Filatéiia Vállalat augusztus 31-lg az albumokat a vételár azonnali megtérítése mellett visszaveszi. — Svájc május végén megjelenő négyér- téá.ú sorozata modern üvegfestményeket ábrázol. Az Atlanti-óceán keleti peremvidéke lényegesen fiatalabb, mint a nyugati. Ezt a meglepő felfedezést a „Glomar Challenger” amerikai fúró-kutatóhajó mélytengeri fúrásai eredményezték. Mint közölték Nyugat-Afrikánál az óceánkéreg üledéke kb. 110 millió éves, vagyis 45 millió évvel fiatalabb, mint az USA keleti partja előtt talált üledékek. Az üledékek mindkét esetben köz_ vétlenül az eredeti óceánkéreg fedőrétegének számító bazalt felett feküdtek. E legfelső réteg kora a közvetlen felette fekvő üledékrétegben lévő kövületmaradványok segítségével határozható meg. Nyugati nagy vegyi konszernek nemcsak azt ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon a nikotinmentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb piacra dobni „műcigarettát”. Az egyik nagy angol vegyipari konszern kísérleti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol cigarettagyárral közösen. Még ebben az évben további leányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliában, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgős a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt máris kérte a műdohány szabadalmazását, és egy másik angol vegyiüzem is hozzáfogott a műdohány kísérleti előállításához. A készülő „műcigaretta” il'ó anyagokkal dúsítva állítólag ic.jesen illúziókeltő lesz. íze nem különbözik a dohánnyal A kontinensvándorlás elmélete szerint az óceánkéreg Amerika és Afrika partjainál nagyjából egyidős, hiszen ezen elmélet szerint a két kontinens eredetileg összefüggő szárazföldet alkotott. Az ellentmondást jelenleg még nem tudják megmagyarázni, A kutatásban részt vevő geológusok feltételezik, hogy Afrikához közel jóval a tulajdonképpeni kontinenseltolódások előtt egy ős Atlanti-óceán keletkezett, majd később eltűnt. Lehetségesnek tartják azonban azt is, hogy a két kontinens sohasem függőt teljesen össze. töltött cigarettáétól, de nincs semmiféle károsító hatása az ember keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „műcigaretta” bevezetésének sikere teljesen az ártól függ — mondják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hírek szerint az állam nem fog adót szedni a „műcigaretta” után, éppen azért, hogy ocsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigarettáról való leszokáshoz. Népújság 4 1971. május 16. Itt a műcigaretta
