Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-10 / 85. szám
■*■ 6. J$: CIKÁZNAK A DARUTOLLAK 1919. november 16-án tűnik fel Horthy Miklós először az Országház történetében. Ezen a napon vonult be a K. u. K. hadiflotta egykori parancsnoka, mint a „nemzeti hadsereg” fővezére Budapestre. Az antant egyetértése, s párizsi békekonferencia teljhatalmú kiküldöttjének, Sir Clerknek beleegyezése után vonultak a darutollas legények Siófokról a fővárosba. A bevonulási menet a Kelenföldi pályaudvarról indult (Horthy altengernagyi egyenruhában, lopott fehér lovon), s egy Gellért téri ünnepség után az Országház téren fogadták. A fogadásra meghívott előkelőségek díszmagyarban várták az Országház lépcsőjén. Akkor már sok ezer ember vére tapadt Horthynak és darutollasainak kezéhez. Mindez azonban nem zavarta Cser- noch János hercegprímást: — a lépcsőkön felállított tábori oltárnál maga pontifikáit szentmisét az ünnepi alkalomból. Horthy azonban nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament lépcsőjéig jutott — be is akart lépni az epületbe, mégpedig államfőként. Egy alkotmányos országban — és erre nemcsak a böllérbicskás gyilkos, hanem az uralmát szentesítő antant-urak is nagy súlyt helyeztek — azonban mindennek meg kellett adni a módját. S 1920. január 25-én képviselőket választott Magyarország. Ezúttal országszerte titkos választásokat tartottak, mert erre kényszerítette Horthyékat az antant. Clerk angol diplomata, aki 1919. október végén jött Magyarországra, hogy a párizsi < békekonferencia — vagyis a háborúban győztes hatalmak — megbízásából előkészítse a magyarországi „politikai rendezést”. A darutollas terroristák rémtetteiről szóló hírek nagy visszatetszést keltette^ Angliában és Franciaországban. Ezzel szemben a nyugati nagyhatalmaknak mégiscsak fasiszta Magyarországra volt . szükségük, olyan rendszerre, ahol még egyszer nem ismétlődhet meg ? F jelentkezzetek I húsipari ” A tanulónak T A Tanulmányi idő: 3 év. Vállalatunk megfelelő tanulmányi eredmény esetén társadalmi tanulmányi ösztöndíjat fizet. Jelentkezhetnek mindazon fiatal fiúk, akik L az általános iskolát az 1971-es tanévben befejezik, illetve akik 1970-ben végezték. Jelentkezési hely: a jelenleg még tanulóknak a szokásos jelentkezési lapon iskolájukban, az elmúlt évben végzetteknek a Tolna megyei Allatforgalmi és 0 Húsipari Vállalat központjában, Szekszárd, Béla tér 1. sz. alatt, a személyzeti előadónál. (Általános iskolai bizonyítvány bemutatása szükséges). Elméleti és gyakorlati oktatás Kaposváron történik. Externátusi elhelyezésről és diákotthoni K ellátásról gondoskodunk. Munkahely az iskola befejezése után a Szek- szárdon épülő, modern vágóhídon. (249) a kommün. Olerk tárgyalt a különböző pártok vezetőivel, valamint Horthy Miklóssal, akinek kezében a tényleges hatalom volt. s aki az egész országot terror alatt tartó különítményeseknek parancsolt. Megállapodtak abban, hogy ideiglenes, „koncentrációs kormányt” alakítanak, amelyben helyet foglalnak az összes pártok képviselői, s amely kiírja a választásokat. A szavazásnak ezúttal általánosnak és titkosnak kellett lennie. Clerk ezzel is az általa képviselt országok közvéleményének tartozott. Mégis, ennek az 1920 elején megtartott választásnak vajmi kevés köze volt a demokráciához. A „nemzeti hadsereg’ úgynevezett „nemzetvédelmi tisztjei” kíméletlen terrorral gondoskodtak róla, hogy csak olyan képviselőt választhassanak mindenütt, aki Horthy vezéri elhivatottságáról van meggyőzve. A ' kommunisták — közülük sok ezren sínylődtek az internálótáborokban, szenvedték a fehér terror borzalmait — természetesen eleve nem állíthattak jelölteket. A Szociáldemokrata Párt vezetése ekkor egy jobboldali, munkásáruló csoport kezében volt, de Horthyék szempontjából Peyer Károlyék is túlságosan baloldalinak számítottak. 1919. december 7- én, vasárnap délelőtt terrorista csőcselék szétrombolta a Népszava szerkesztőségét, ki- adóhivatalát és nyomdáját. Aztán egymást követték a különböző megfélemlítési akciók vidéken is a szociáldemokrata képviselők és kortesek ellen. A Szociáldemokrata Párt vezetősége ilyen körülmények között úgy döntött, hogy visszalépnek a választásoktól. Az űj nemzetgyűlés elsőként elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket, amely — hiszen a király nem térhetett vissza — a kormányzói intézmény létesítéséről intézkedett. Mindenki tudta, hogy ez az államfői méltóság Horthy Miklós számára készül. A törvénycikk kidolgozását Horthy, mint a nemzeti hadsereg fővezére, személyesen ellenőrizte. A törvénytervezet kidolgozása során egymást követték a pártközi értekezletek, de a legnagyobb szava a fővezérségnek volt. Be- niczky belügyminiszter járt a Parlamentből a Gellért Szállóba, Horthy főhadiszállására, s ő tájékoztatta a vezért. Főként abban voltak nézeteltérések, hogy megkapja-e az ideiglenes államfő a parla» ment elnapolásának és feloszlatásának jogát és a parlament által elfogadott törvények visszaküldésének a királyt megillető jogát, azt, hogy újra tárgyalás és új határozathozatal követelésével visszaküldhesse az elfogadott törvényjavaslatokat, vagy pedig köteles az ideiglenes államfő e kérdésekben alávetni magát a parlament határozatainak. Végül is Horthy fegyveresei segítségével megnyerte a csatát. 1920. március 1-én a kormányzóválasztó ülésre igyekvő képviselőket kínos meglepetés várta. A nemzeti hadsereg által ellenőrzött választások szűrőjén átjutott honatyák joggal csodálkozhattak a Parlament körül létesített katonai kordonon. A legszigorúbb igazoltatás után lehetett csak a Parlament épületébe lépni. Előfordult, hogy még egyik-másik képviselőt sem engedték be. 3 amikor megkezdődött a kormányzóválasztás, körülbelül 150 állig felfegyverzett katonatiszt „sétált” a Parlament folyosóján, sőt fegyveres tisztek még az ülésterembe is bementek. Ezek után természetes, hogy jóllehet, titkosan kellett megválasztani az államfőt, 141 szavazatból 131- et Horthy Miklósra adtak le. így lett kormányzó a kormányzó. Akiért a Gellért Szállóba — ahol a fővezérség székelt — azonnal egy küldöttség ment a nagy hírrel. Horthy legszebb tengerész-dísz- egyenruhájában várta őket, de meglepetést színlelt. Kijelentette: — Engem /egészen váratlanul ért az egész dolog. Velem sem a miniszterelnök, sem más felelős politikus nem beszélt arról, hogy esetleg engem jelölnek a kormányzói ticzt betöltésére és én erre egyáltalán nem számítottam. Aztán mégiscsak hajlandó volt elmenni a Parlament épületébe, ahol a nemzetgyűlés tisztikara várta. Horthy egy darabig hagyta, hogy kérleljék: vállalja el a kormányzói tisztet, aztán közölte, csak ha a feltételeit teljesítik. S elérte, hogy a kormányzói jogkört kiterjesszék. Ugyanolyan jogok illessék meg, mint a királyt, leszámítva a nemesség-adományozást és a legfőbb kegyúri jogokat. Ezek után Horthy Miklós már hajlandó volt bevonulni az ülésterembe, és a képviselők, valamint a még mindig jelenlévő különítményes tisztek dörgő éljenzése mellett letenni a kormányzói esküt. Az ülésteremből távozó képviselők fellélegeztek: baj nélkül kiengedték őket a darutollas tisztek. Másnap aztán, amikor a tisztelt Ház már fegyveres asszisztencia nélkül tartott ülést, Rakovszky István ház» elnök, mindjárt szóvá tette a történteket: — Tegnap, amikor mi Magyarország kormányzójától az esküt kivettük, megtörtént az, hogy a Parlament épülete tudtom, beleegyezésem, enge» delmem nélkül katonai kordonnal volt elzárva, úgy, hogy a képviselők szabad mozgása-, és a be- és kijárás lehetősége meg volt vonva tőlük. Képviselők, akik a Házba törekedtek, nem tudtak a Házba bejutni. Ez a mentelmi jognak oly súlyos megsértése, amelyet soha, de soha, a legkevésbé ilyen időkben a tisztelt Nemzetgyűlésnek tűrnie nem szabad, s az elnök a legnagyobb mulasztást követné el, ha erről jelentést nem tenne és a Háztól utasítást nem kérne, hogyan, miként járjon el a, mentelmi jog ezer) súlyos megsértésével szemben, A tisztelt Ház megéljenezte elnökét, Huszár Károly miniszterelnök kifejezte sajnálkozását, Lukovich Aladár háznagy pedig közölte: afel- fegyverzett tisztek ellen semmit nem tehetett. Ezek után a képviselők tudomásul vették, hogy megsértették a mentelmi jogukat, s ezt mindenki, akinek forma szerint el kell ismernie, elismeri. Ezzel azonban nem változott meg az a tény, hogy Horthy Miklóst különítményesek fenyegetései közepette választották meg „titkos” szavazással az akkori legfőbb állami méltóságra. PINTÉR ISTVÁN Következik: Világcsúfság a hatalmasok érdekében. Hív az építőipar! Valamennyi építőipari szakmában, egész éven át BIZTOS KERESETET, MUNKAALKALMAT BIZTOSfT a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Vidékieket naponta autóbusszal szállítja, távoiiakók részére munkásszállót biztosít. VARJUK: ácsok, kőművesek, építőgépészek, vasbeton- szerelők, festők, villanyszerelők, központifűtés-szerelők, víz-, gázszerelők, vasútépítők, kubikosok és segédmunkások jelentkezését a munkaerő-gazdálkodáson, PÉCS, Rákóczi út 56. vagy SZIGETVAROTT, a sportpályánál lévő munkásszállóban és MOHÁCSON, a NOSTRA-építkezéseo. (159)
