Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
Magasabb szinten Hogyan készül egy termelőszövetkezet középtávú terve? A párt határozott, a kormány cselekedett i. » 44 óra — kétmillió embernek A dunaszentgyörgyi Ezüst- kalász tsz gazdái néhány héttel ezelőtt Fáth Lajost választották elnöküknek.' A tsz új elnöke a termelőszövetkeze ti mozgalomban mintegy két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik. Legutóbbi évekig Hercegszántón dolgozott, s onnét hívták vissza Dunaszent- györgyre a falujába. Vele beszélgetünk. — Gondolom elnök elvtárs, ez a termelőszövetkezet modell arra nézve, hogyan nem szabad tervezni. — Sajnos. Az előrelátás hiánya két és fél millió forintjába került az üzemnek. — Lehetséges mindent előre látni? __ A részletek mindegyikét e lőrelátni lehetetlen. Más szóval, fillérnyi pontossággal kiszámítani a dolgokat mondjuk 1975-lg megintcsak lehetetlen. Ennek ellenére a biztonságos tervezés feltételeit ismerjük, azok adva vannak. Körültekintés dolga az egész. Én úgy fogalmaznám meg, hogy a tervezés -nem szerencsejáték. Mérhetetlen nagy felelősséget és felkészültséget igénylő munka. Ez' nem olyan, mint az itt a piros, hol a piros, tehát vagy eltalálom, vagy nem találom el. Biztosra kell menni, illetőleg minden eshetőséget számításba véve telitalálatra kell törekedni. A termelőszövetkezet önállósága ezt fokozottan elvárja és megkívánja. a tagoktól és a vezetőktől. v — Hogyan kezdik? íróasztalhoz ülnek és kijelentik, na most összeállítjuk az üzem középtávú tervét? — Maid a végén csakugyan íróasztalhoz ülünk. De előtte tájékozódunk, információ-telítettségre törekszünk, hogy bizonyos kockázatvállalással a lehetőségek közül a legjobbnak látszó elképzelés megvalósításán fáradozzunk. Az üzem terve nem lóghat a levegőben. Kapcsolódnia kell a helyi lehetőségekhez, az árpolitikához, a piac igényeihez. Ebből is az következik, hogy mielőtt íróasztalhoz ülnénk, nekerrt és a szakvezetőknek a tájékoztatók, az ajánlások tömegét kell áttanulmányozni Ismerjük a X. kongresszus határozatát, a népgazdaság IV. ötéves tervét Alapállásunkat meghatáro-ó dokumentum mindkettő. Lefordítjuk a mi nyelvünkre, a mi üzemünkre. — Adottság dolgában a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz előttem kiismerhetetlen. Ebben a termelőszövetkezetben sok dologba belefogtak és szinte mindegyik elképzelés megbukott, megbukik. — Adottságaink semmivel sem rosszabbak, mint a köc• nyező, jól, eredményesen működő közös gazdasagoké. Az adottságokkal azonban nem szabad szerencsejátékot űzni. Hogy mást ne mondjak, az elmúlt években ebben a tsz- ben nagyon szépen „berendezték” a borászatot megvették a borpalackozót, mikor minden megvolt, a bort villámgyorsan eladták a borforgalminak. Hát így nem lehet. Előre felmérni, áttekinteni a lehetőségeket az adottságodat azt jelenti, hogy a vezetésnek el kell jutnia arra a végkövetkeztetésre. hogy mit érdemes, mit szabad, mit nem szabad az üzemben fejleszteni, létrehozni, megvalósítani. Itt a baromfi. Az adottságok, a feltételek egy része hiányzott, s ennek következtében fél év alatt félmillió forint veszteséget sikerült összehozni. Ha ezt nézem, akkor az elmúlt évek gyakorlatát figyelembe véve a mi termelőszövetkezetünk csakugyan modell arra nézve, miként nem szabad tervezni. — Azt mondia elnök elvtárs, hogy mielőtt íróasztalhoz ülnének, az ajánlások, a tájékoztató rendeletek tömegét tanulmányozzák át. És még? — Személyes tárgyalások előzik meg a középtávú terv összeállítását. Ezenkívül korúi- nézünk nemcsak a megyében, hanem a megye határain túl is. Megjegyzem, a tájékozódáshoz nagy segítséget kapunk a megyei laptól, az országos lapoktól, a szaksajtótól, a televíziótól és a rádiótól. Jelzem: igen hasznosak a TOT és a területi tsz-szövetség ajánlásai, a TÁSZI híradói, piac-előrejelzései. Itt van például a cukorrépa. Személyes tárgyalások során a cukorgyár illetékesei elmondták: betakarító gépsorokkal tudnák segíteni a cukkorépa-t emésztést. Számításokat végzünk A mi gazdaságunkban az adottságok kiválóak. A Duna mellett 3—400 holdon tudnánk cukorrépával foglalkozni. To- vábbmenve van egy 100 holdas legelőnk, ahová egv szakosított szarvasmarhatelepet létesíthetnénk. Ilyen • mó'ion helyben a trágya, helvben a tömegtakarmány, helyben minden. Az összefüggések gondolom érthetőek, hiszen a cukorrépa-termesztés kihat az állattenyésztésre is. Erősen hajiunk tehát afelé, hogy a cukorrépatermő terü'etet a középtávú tervben 400 kataszteri holdban rögzítjük. J — Igen, de van-e garancia arra nézve, hogy a cukorrépával csakugyan , jó lóra tesznek”? Nem fordulhat elő, hogy más 'növényféleséggel esetleg jobban járnának? Teszem azt, nem lenne kifizetődőbb a sárga szárú kender? — Mielőtt valamire igent mondunk, mi is feltesszük a kérdést, hogy nincs ennél jobb? Egyébként őszinte leszek, a felvásárló, a termeltető vállalatokkal arról is tárgyalunk, mi az, ami most megy, s megkérdezzük: mit ajánlotok abból, ami pár év múlva is menni fog? A kendertermeltető vállalat megbízottja például felkereste a termelőszövetkezetet azzal az ajánlattal, hogy foglalkozzunk sárga szárú kenderrel. Még nem döntöttünk. Először tájékozódunk. Ezzel szemben a cukorrépaügyben már úgy érezzük, tájékozottak vagyunk. Mielőtt a kenderügyben igent, vagy nemet mondanánk, felkeresünk néhány olyan üzemet. ahol ezzel a növénnyel foglalkoznak. — A középtávú terv ösz- szeállításának előkészítése során igénkbe veszik a gazdák javaslatát, véleményét? — Időm nagy részét az emberek között töltöm. Ma délben is két órán át beszélgettünk a tsz jelenéről és jövőjéről. Ilyen beszélgetés alkalmával került szóba az öreghegy ésszerű kihasználása. 130 holdas területről van szó. Dióval és mandulával akarjuk betelepíteni. Miért éppen dióval és mandulával? Számításba vettük a tagok átlagos életkorát. Arra nincs ember, hogy mondjuk a barackot és a meggvet leszedjük a fáról. A mandulát és a diót viszont még az idősebb emberek is le tudíák verni a faról. De gondoltunk arra is, hogy ha pang a Piac, a dtó és a mandula minden további nélkül tárolható. A lédús gyümölcs esetében ez már nem ilyen egyszerű. Azt szeretném érzékelteti. hosv aki ötven éven keresztül ismerte az öreghegyet annak a javaslatára oda kell figyelni. — Ismerik a kutatóintézetek, a növénynemesítök munkáját? Tudnak arról, hogy az elkövetkezendő években V'ihien új növényéi állatfajták megjelenése várható? — Termel őszö vetkezetünk főagronómusa igen képzett, és széles látókörű szakember. 1964. november 28.—december 3 között tanácskozott a párt IX. kongresszusa. Útmutatásai, határozatai világos, s népszerű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott országgyűlési és tanácsválasztásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóra váltásával. Cikksorozatunkkal arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy a párt útmutatásai, a kormány cselekedetei nyomán mindennapi életünk néhány területén miként gyarapodtunk, hogyan jutottunk előbbre. A IX. kongresszus határozata kimondta: „Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szak- szervezeteket,. hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák.” Népszerű, a dolgozók körében nagy visszhangra talált feladat volt ez: annyira népszerű, hogy lényegében egy évvel korábban, 1969 végéig megvalósult, 1970-re már csak teljessé tétele mnaradt. A múlt év ■'égén több mint kétmillió ember élvezte a rövidebb, heti 44 órás, vagy annál is kevesebb munkaidő előnyeit. A kormány határozata, a SZOT állásfoglalása, a Munkaügyi Minisztérium rendelkezései egyaránt hangsúlyozták: a rövidebb munkaidő bevezetése miatt sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan nyolc százalékkal kurtította meg a termelést szolgáló időalapot. A szervezettség növelésére, a műszaki fejlesztés meggyorsítására. az állóalapok jobb kihasználására volt szükség ahhoz, — s ezekhez kötődve intézkedések regimentjére. —, hogy á cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmenetileg lelassult, de egésze n°m csökkent. A munkaidő- csö'-kentés megkezdése előtt, 1967-ben a szocialista iparban 1880 forint volt a foelal- koztatottak átlaeVnresete. 1970- ben ez az összeg 8102 forintra emelkedett. Ezen belül a munkáskeresetek havi átlaga 1809 forintról 2026-ra nőtt; a határozatnak ez a része sem maradt tehát írott malaszt. Több mint kétmillió ember élvezi (pecázás, családi kirándulás, forró ulticsaták, vagy éppen „fusi”) — most ne firtassuk íri, mivel tölti — a min. den második heti szabad szombatot. De növekvő számban vannak, akiknek heti munkaideje a 44 óránál is kevesebb. A szocialista ipar összes foglalkoztatottjának 4,8 százaléka dolgozik 40—41 órás munkaidőben; a vegyiparban például már 32,8 százalékra rúg ez az arány, s ezen belül a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötnapos a munkahete. Igaz, az országos kép elfed néhány helyi szeplőt. Előfordult, hogy a munkaidő-csökkentést némelyik üzemben csupán a normák szorosabbá tételével ellensúlyozták. Több helyen nőtt a túlórák száma, s megtörtént, hogy itt-ott a keresetek átmenetileg csökkentek. Bizonyos ágazatokban (így például az élelmiszer- iparban) az átlagosnál lassúbb, nehézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő bevezetése. Mindez arra figyelmeztetett és int ma is, hogy a kisebb munkaidő nagyobb szervezettséget, a munkafeltételek és munkakörülmények gyor. sabb javítását követeli meg. A munkaidő napi egy órával való csökkentése ugyanis egy évre számítva összességében tízmilliárd forint értékű termékkel egvenlő. E hatalmas summát kitevő árut rövidebb idő alatt előállítani csak folyamatos műszaki fejlesztéssel, korszerűbb munkaszervezéssel lehet. Jó dolog, hogy egyre több embernek növekszik a szabad ideje. Am a nyugodt pihenéstől elválaszthatatlan — mert anyagi alapjait, fedezetét az teremti meg —, hogy a heti 36—40—42—44 óra munkaidő a szó szoros értelmében munkával telt idő legyen. MÉSZÁROS OTTÓ (Következik: Ösztöndíjas mamák) anyagot vásárolt. Csak elballagok majd és megnézem. Érdekel a dolog, hiszen tudom, hogy a sonkatípusú sertésé a jövő. Meghallottam, hogy a mözsi termelőszövetkezet nyérctenyészetet létesít. Egyelőre nem tudom, mi az, de figyelni fogom... — Elnök elvtárs, mennyi idő kell ahhoz, hogy a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz utolérje magát? — Sok munkával, még több tisztakezűséggel, két év. Ezzel már azt is megmondtam, hogy a középtávú terv összeállítása során számolunk azzal is, amit a kutatóintézetek és a nővén vnemesítők produkálnak. Alapelvünk a termelékenység r.-övelése. Négyszáz holdon termelünk borsót. Ezen belül kétszázötven holdon m a "termesztés folyik. Nyilvánvaló, hogy a legjobb új fajtákat részesítjük előnyben. Ez vonatkozik a lu- cernamag-terpiesztésre is és a napraforgóra is. A táplálkozás, az élelmiszerfogyasztás tendenciáit figyelve nagy fantáziát látunk a napraforgóban Éppen ezért az idén is 750 holdon termeljük ezt az olajos növényt és középtávú tervünkben is jelentős helyet • foglal el. Ha már az imént kiejtettem a számon a termelékenységet. meg szeretném jegyezni, hogy Dunaszentgyörgy határában nagy jövője van az öntözésnek. Mi ezer holdon szeretnénk öntözni. — Azt vallja tehát elnök elvtárs, hogy egyfajta tájékozottsági optimum nélkül nem szabad tervezni. — Érdeklődni, érdeklődni, érdeklődni. Meghallottam, hogy a2 aparhanti termelő- szövetkezet osztrák tenyészHasznos húsvéti ajándék minden nő részére a Móra harisnyanadrág, mely kapható minden NÉPBOLT és ÁFÉSZ ruházati szaküzletben leszámított áron. (14)
