Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

*9My..9!!akR,ér4, ^ A ttte VILÁG PROLETÁRJAI EGY ES ÜLJE T EK if TOLNA MEGYEI f MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam, 19. szám ARA: 9« FILLER Szombat, 1911. ■H április 3. A* XXIV. kongresszusának negyedik napja A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A kongresszus péntek dél­előtti ülésén Ivan Kapitonov, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette, az SZKP XXIV. kongresszusának mun­kájában 4949 küldött vesz részt, akik több mint 14 millió szov­jet kommunistát képviselnek. Különösen széleskörűen kép­viselt a kongresszuson a mun­kásosztály, amelynek 1195 de­legátusa foglal helyet az ülés­teremben. A küldöttek között 8'70-en a mezőgazdasági dolgo­zókat képviselik. Számos kong­resszusi küldött képviseli a tu­dósokat, a művészeket és a kulturális dolgotokat. A kong­resszus munkájában a Szovjet­unió 61 nemzetiségének és népcsoportjának képviselői vesznek részt. A küldöttek egyöntetűen jó­váhagyták a mandátumvizs­gáló bizottság beszámolóját. A Szovjetunió honvédelmi minisztere, Andrej Grecsko marsall felszólalásában kijelen­tette: A szovjet hadsereg és flotta katonái hűen őrzik az ország­határokat, állandóan készen állnak arra. hogy teljesítsék a párt és a haza parancsát. Andrej Grecsko rámutatott, hogy az amerikai imperia­listák egy pillanatra sem szüntették be agressziós elő­készületeiket. Az Egyesült Ál­lamok a vi'lágcsendőr szerepét ihagára vállalva, olyan had­sereget hozott létre, amely tíz­szeresen felülmúlja a háború előtti amerikai fegyveres erő­ket, stratégiája kipróbálására Vietnamot választotta ki, ahol már évek óta folytatja bűnös hódító háborúját. „Vietnam azonban az imperializmus ka­tonai doktrínájának temetője lett” — mondotta a marsall. A Szovjetunió, más szocia­lista államokkal együtt az erő­szakra erőfölénnyel képes vá­laszolni — mondotta a minisz­ter. — „A szovjet hadsereg fegyverzetében olyan eszközök vannak, amelyek nagy pusztító erejűek és a földkerekség bár­mely pontját elérik”. Grecsko az internacionalista kötelezettség hűséges teljesíté­sének példaképeként említette azt az önzetlen segítséget, ame­lyet a Szovjetunió nyújt a hősi vietnami népnek, az arab or­szágok népeinek, a fejlődő fia­tal ázsiai, afrikai országoknak, hogy az imperaiizmus támadás saitól megvédhessék szabadsá­gukat és függetlenségüket. — A XXIV. pártkongresszus a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának példájaként kerül majd be a történelembe *— mondta felszólalásában Alekszandr Georgijcv, az al- táji határterületi pártbizottság első titkára. A szónok megállapította, hogy az elmúlt ötéves tervidő­szakban a szovjet ember szel­lemiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodott. A párt jelentős szociális .jAtózkedésej mindenkit kedvezően elinte­nek és mindenki igyekszik ön­feláldozó munkával válaszolni rájuk. Georgijev a határterületek kommunistái nevében támo­gatta a Központi Bizottság be­számolójában elhangzott ja­vaslatot a szervezeti szabály­zat részleges módosítására és tagkönyvek cseréjére. An taníts Sznecskusz, a Lit­ván Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra kongresszusi felszólalásában kijelentette: „Litvánia kom­munistái és dolgozói forrón he­lyeslik és egyhangúan támo­gatják az SZKP és lenini Köz­ponti Bizottsága tevékenységét, amely az ország gazdasági po­tenciáljának további fejleszté­sére, védelmi képességének erősítésére, a szovjet nép anyagi és kulturális színvona­lának emelésére, a szocializ­mus és demokrácia erőinek világméretű összeforrasztására irányul. Az SZKP lenini nemzetiségi politikája mindig előmozdí­totta és most is előmozdítja valamennyi szovjet nemzet anyagi és szellemi erőinek fej­lődését. felvirágoztatásukat és egymáshoz való közeledésüket, internacionalista egységüket’^ —- hangoztatta Sznecskusz. Az SZKP kongresszusának egész munkáját áthatja a gon­doskodás az egyes szocialista országok és az egész szocia­lista rendszer további fejlődé­séből és megszilárdításáról, át­hatja a törekvés a kommunis­ta vi'lágmozgaiom sorainak, a marxizmus—leninizmus elvei­nek alapján történő erősítésé­re — jelentette ki Jumzsagijn Cedenb&l, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Cedenbal rámutatott arra, hogy az SZKP KB beszámoló referátuma elemezte a szocia­lista világrendszerben végbe­menő, mélyreható folyamato­kat. A legjellemzőbb az. hogy jelenleg a Szocialista országok gazdasági, politikai és kultu­rális élete nemzetközivé téte­lének objektív folyamata megy végbe. Ennek konkrét meg­nyilvánulása a szocialista gaz­dasági integráció, amelyet tu­datosan, közösen kidolgozott program alapján szabályoz­nak a KGST-ben részt vevő országok testvérpártjai és kor­mányai. Cedenbal a népgazdasági tervek összehangolását az in­tegrációs folyamatok szabályod zása fő módszereként nevezte meg. Jumzsagijn Cedenbal ki-» jelentette, hogy' a kínai veze-* tők bomlasztó tevékenysége, amely a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének meg-» bontására irányul, objektívalt segítségeit nyújt az imperializ-í mus és a reakció erőinek. A szónok mélységes felháboro­dással beszélt arról az új kom­munistaellenes és szovjetelle-» nos kampányról, amelyet a kínai vezetők közvetlenül az SZKP kongresszusa előtt indí­tottak meg. Nguyen Van Hieu, a DNFF Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja, a kongresszuson részt vevő küldöttség vezetője beszédében leszögezte: „a viet­nami és a szovjet népet e test­vériség és a harci barátság egyre erősödő szálai fűzik egy­máshoz, erőnktől telhetőén mindent megteszünk,, hogy ba­rátságunk és egységünk nap­ról napra növekedjék, szi­lárduljon”. Üdvözölve az SZKP XXIV. kongresszusának küldötteit, a DNFF küldöttségének vezetője mélységes köszönetét fejezte ki a Szovjetunió Kommunista Pártjának, kormányának és népének az együttérzésért és támogatásért, a hatalmas, ér­tékes és hatékony segítségért. Nguyen Van Hieu ezután rá­mutatott, hogy az amerikai imperialisták fenn akarják tartani Vietnam megosztottsá­gát katonai támaszponttá, új­típusú gyarmattá akarják vál­toztatni Dél-Vietnamot. Az amerikai imperialisták tervei azonban csúfos kudarcba ful­ladnak, a dél-vietnami nép nem riad vissza az áldozatok­tól. A VDK, Kambodzsa és Laosz népével vállvetve, egyik győzelmét aratja a másik után, kész arra, hogy megsemmisítse az amerikai agresszorokat és csatlósaikat és teljesítse szent nemzeti és magas rendű inter­nacionalista kötelezettségét. (Folytatás a 2. oldalon,)' A szocialista demokrácia rendszerünk lényegéből fakad Losonexi Pál beszéde Kaposvárott — Tisztelt választási nagy­gyűlés! Kedves választópolgá­rok! Elvtársnők! Elvtársak! — Alkotmányos rendünk szerint a szavazásra jogosult állampolgárok április 25-én megválasztják a legfelsőbb államhatalmi testület, az or­szággyűlés tagjait, s újjává­lasztják a tanácsokat, a nép­képviselet és az önkormány­zat helyi szerveit. A Válasz­tási eljárás rendszerünk szo­cialista jellegét tanúsítja. Nálunk a hatalom birtokosa valóban a dolgozó nép. A vá­lasztópolgárok akarata, politi­kai döntése, a szavazás az alapja annak, hogy — az al­kotmány rendelkezése szerint — „a város és a falu dolgo­zói választott és a népnek felelős küldöttek útján gya­korolják hatalmukat.” A kép­viselők és a tanácstagok meg - választásánál a szavazók azt akarják, hogy —• választott küldötteik útján — az or­szággyűlés minél eredménye­sebben töltse be hivatását s törvényalkotásban, a .szocialis­ta állam vezetésében és el­lenőrzésében, a tanácsok pa- dig alkalmasak legyenek meg­növekedett feladataik ellátá­sára. Ezért a közfigyelem ezen a tavaszon fokozottan fordult mindenütt az ország és a szűkebb lakóhely dolgai­ra, közös eredményeinkre, gondjainkra és terveinkre. A jelölőgyűléfeek nyílt és de­mokratikus eszmecseréin újra bebizonyosodott, hogy az ál­lampolgárok milliói értik es magukévá teszik politikánk lé­nyegét, Ennek megfelelően ha­tározták meg, hogy kik legye­nek azok a jelöltek, akiket a választott testületekben meg akarnak bízni ennek a politi- káoafe • végrehaátásáv.aL ér­dekeik képviseletével. Most választási gyűléseken folytat­juk az eszmecserét a Haza­fias Népfront programjáról. A közhangulat jó, a politikai feltételek kedvezőek, joggal remélhetjük tehát, hogy ezek a seregszemlék is őszinték^ és gyümölcsözőek lesznek. — Szabad életünk kiindul í- pontját jelzi a 26 esztendővel ezelőtti tavasz, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat Akkor lépett a ma­gyar nép a nemzeti függet­lenség, a társadalmi haladás és a felemelkedés útjára. Ez az időszak nagyszerű eredmé­nyeket hozott, sok küzdelmét, Tegnap délután 6 órakor kezdődött az az ünnepi nagy­gyűlés, amelyet felszabadulá­sunk 26. évfordulója alkalmá­ból rendeztek Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelő, dési központ kiállítási termé­ben. Részt vett az ünnepségen Tolnai Ferenc, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Rú­zsa János, az MSZMP Szek- szárd városi Bizottságának tit­kára, Császár József, a városi tanács elnöke, valamint a ha­zánkban állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnoka. A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Pech Jó. zseí ayítottp meg az ünn*»-. munkát és áldozatot követeit. Közös erőfeszítéseink ered­ményeként. egyesítve minden igaz hazafi erejét, befejeziük új társadalmunk alapjainak a lerakását és hozzáláthattunk a szocialista Magyarország tel­jes felépítéséhez. A 26 éves történelmi távlat megvilágítja építőmunkánk folyamatosságát, és hozzásegít hazánk, társadalmunk fejlődési szakaszainak helyes értékelé­séhez. Ilyfen szakasz volt a most véget ért országgyűlési és taníis ciklus. Jelenthetem, hogy r :>ünk munkájának eredn i- veképpen, kitűzött (Folytatás a 2. öldalon.) séget, majd dr. Szigeth Fe­renc, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja mondott ünne­pi beszédeit. Dr. Szigeth Ferenc szólt a felszabadulási évforduló jelen­tőségéről, hazánk fejlődésé­ről az eltelt 26 esztendő során. Ismertette az MSZMP X. kongresszusának határozatait, méltatta annak fontosságát, ugyanakkor felhívta a figyel­met az országgyűlési és ta- nécsválasztésok politikai elő­készítésére is. Felszabadulásunk 26. év­fordulójának központi ünnep­sége szavalatokkal és az Inter, nacionálé dallamaival fejező­dött be, L. ü: RÁ ~ Ünnepség hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom