Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

A huszonnyolc legjobb hőseit Menetközlben st nőkérdésről Bezárhatják-e előttük Kétyen a termelőszövetkezet kapuját? ',Az egyenlőség legdurvább megsértéseiként, Kétyen, a ter­melőszövetkezetben úgy hatá­rozott a közgyűlés, hogy a lö­vőben nőt nem vesznek fel tsz-tagnak" — olvasható egy, a nők politikai, gazdasági szo­ciális helyzetéről készült je­lentésben. Ejha! Mikor és hogyan dönt­hettek így? Fellépett-e valaki a közgyűlésen a nőellenes öt­let jóváhagyása ellen? És va­jon a februári párthatározat után belenyugszik-e mindebbe a n ártszervezet ? Mielőtt Kétyre . utazunk, Bonyhádon arról is informál­nak, hogy a járásban ez az egyetlen község, ahol az idén nem tartották meg a nemzet­közi nőnapot. szervezet soraiban Schmidt Fe- rencné, akit a pártit.kár hu­zamosabb távollétének idejére megbíztak a helyettesítéssel. Állandó munkán, a tsz sertás- finzta! ójában dolgozik, párt­vezetőségi tag. A két héttel ez­előtt lezajlott, több fordulóssá vált elnökválasztás alkalmából a nőik közül Schmidtné másod- magával bekerült a tsz veze­tőségébe is. — Én eltökéltem magamban, hogy nem leszek ott bábu, tel­jes eremmel 'képviselem a nő­ket. Tudja, azon a gyűlésen, ahol most megválasztottak, csaknem elfelejtették — emlé­keztetnem kellett rá —, hogy két nő is jelentkezett a tsz-be tagnak. Nagy lázban égtek az elnökválasztás miatt a vezetők. Merem állítani, ha nem éppen akkor történik, másképpen alakulhatott volna a nők fel­vétele, Ellenszavazatot nem kaptak, úgy néztem; kevesen Voltak azok, akik a nők fel­vételének megszavazásakor nem nyújtották fel a kezüket. A három-négy évvel ezelőtt hozott elutasító határozat- óta sokáig nem lett nálunk nő fel­véve a termelőszövetkezetbe. Elég sokára, tavaly tört aztán meg a jég, amikor az elnök húgát közgyűlésen felvették a tagok közé — mondja Schmidt Eerencné, megbízott párttitkár. Amikor előre és vissza pillant, keserűséggel szól a nők mellő­zéséről. Néha úgy érzi, hogy szélmalomharcot folytatnak. Határozottan cáfolja azt az ál­lítást, hogy a kétyi asszonyok ne akarnának a tsz-ben dol­gozni. — Egyféle ételt is lehet ám többféleképpen, tálalni. A Biró Lajosné kérelmét — akinek a férje máshol dolgozik — nem is vitték közgyűlés elé. Dolgos asszony hírében áll pedig. Vi­szont amióta megjelent a párt- határozat. kezdik ám Kétyen a nők másképp nézni saját sor­sukat, Dolgoznának azok, hi­szen mennvien eljárnak más­felé. Jó néhányan még Szek- szárdra is utazgatnak munká­ba. Feltétlenül helyesebben, okosabban kell, hogy nézze ezentúl a vezetőség. Szerintem nekik kell gondoskodni a meg­lévő tagoknál arról, hogy a nők kápi.anak rá módot, tel­jesíthessék az előírt munka­napokat. — Azt indítványozza Schmidtné élvtársnő, ami nem szívesség, hanem természetes kötelesség. Ehhez persze akarni kell, s ami épp oly fontos: akadály nélkül ne érvényesülhessen a maradiság.' a tegnapok erköl­cse. A megbízott pártb'tkár úgy látja, hogy eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel vette fel a harcot a tizennégy tagú pártszervezet. Óvakodik tőle. semmiképpen nem akar­ja elragadtatni magát. De fel­idézni kényszerül az egyik brigádvezető jelenlétében el- h an azott elutasítást, amikor a nőnapi ünnepség elmaradásá­nak okát kutatom. „Szabad-e úgy felelni, hogy én ilyen marhaságokba nem bocsátko­zom f” — méltatlankodik. Megtört ugyan a jég, de... Egyedüli nő a kétyi párt­„11a rajtam múlna, egyetlen nőt kétyi termelőszövetkezetben dolgozó százötven tfőnyi tag­ságnak több mint féle nő. Csu­pán hosszas eszmecsere után kezdi felismerni Bogos Ferenc elnök közgyűlési határozatuk nőellenes, kategór'kus voltát. Pontosabban inkább h’ánvos- n°k tartja. Olyannyira érzi az előbbi és utóbbi szavai közti ellentmondást, hogy — beteges ember lévén — arra gondol mi lenne a családdal, ha fele­ségét is így kezelnék, ha dol­gozni akarna. Felidézi a két hete lefolyt viharos elnök­választást. s ez.t mondja: „Én a nőiknek köszönhetem a meg­választásomat”. Rejtélyes, ért­hetetlen. Sem Kétyen, sem másutt nem lehet megállítani az loe-nkét! Ideje lenne náluk felülvizsgálni a ha‘-rnzatot és a ne^melk me»kWönVvö7»teit4»e helyett egv okosabb döntésben az e.svénonkénti elbírálást kel­lene rögzíteni. — Az akkor volt. azóta a nő- kéndés előtérbe került, M’ másként fogalmaznánk — mondja végül oz elnök, akinek aiánlom: tanulmányozza át a párthatározatot, használna. H" elmeho-tne néhánv termelő­szövetkezetbe is, jó tapasztala­tokat szerezni. Meggyőződésem, hogy nem egyszerűen fogalmi zavarról árulkodnak a szavak mögöt­tük rejtőzik, s ime, e’ég gyor­san kibukkan a tarthatatlan felfogás. Időbe telik, erős küzdelmen múlik, hogy ne álljon meg az idő a kétyi Kossuth Termelő- szövetkezetben sem. SOMI BENJAMINNÉ Kiváló könyvtár lett a paksi járási könyvtár Dr. Garamvölgyi József mű­velődési miniAterhelyettes ad­ta át április hetedikén a mi­nisztérium Petőfi termében a Kiváló Művelődési Ház és a Kiváló Könyvtár címeket. Az M. M. pályázatára a megyé­ből négy könyvtár nevezett, melyek közül a paksi járási könyvtár bizonyult méltónak a Kiváló Könyvtár címre. Az országban 28 könyvtár ért el hasonló eredményt. A pályázati feltételek kö­zött szerepelt a jó elhelyezés is, ez biztosította, hogy hasonló adottságokkal rendelkező könyvtárak induljanak a pá­lyázaton, így elsősorban a te­vékenységük lehetett mérce az értékelésnél. Jelenlegi helyére 1968-ban költözött a paksi járási könyv­tár, ezután a költözködés után emelkedett nagyobb arányban az olvasók száma. Több társadalmi szervvel, intézménnyel, üzemmel áll a könyvtár munkakapcsolatban. Ennek eredménye a Lányok Klubja, szervezik a mezőgaz­dasági szabadegyetemet, mű­ködik a könyvtár keretein be­lül riporterőrs, de Ifjú Könyv­barátok Klubja is. A szocia­lista brigádokkal kötött szo­cialista szerződések szintén az együttműködés jó példái. A könyvtár a múlt évben nyolcvannégy újságra, folyó­iratra fizetett elő, ezek min­dennap az olvasóterem láto­gatói rendelkezésére állnak. Mint az a fentiekből is ki­derül, a paksi könyvtár nem csupán kölcsönzési feladato­kat lát el — bár ebben is a legjobbak között van a me­gyében — hanem egyéb nép­művelési tevékenységet is íoly-* tat. Az elmúlt évben hat író—• olvasó találkozó, irodalmi est volt Pakson. A meghívott mű­vészek között szerepelt: Ágh István, Baranyi Ferenc, Béres Ilona, Kamondi László, Jan» cső Adrienn, Pécsi Ildikó. A felnőtt irodalomszeretőkön kí­vül fiatal és gyermekolvasók­nak is szerveztek író—olvasó találkozókat, így például a paksi gyerekek találkozhattak — többek között — Janikovsz. ky Évával és Hunyady József­fel. A könyvtár alkalmas kiállí­tások rendezésére is. Tavaly harminckét aktuális kiállítás volt a könyvtárban, ezeken kí­vül ifjú olvasói számára az ifjúsági könyvtár tizennyolc kiállítást rendezett. Néhány cím a sok közül: Nők az iro­dalomban, Bartók-emlékkiállí- tás, Százötven éve halt meg Széchenyi Ferenc, Gyermek- rajz-kiállítás, Mit csináljunk a szünidőben? A Kiváló Könyvtár címmel járó húszezer forint pénzju­talmat a felszerelést, neveze­tesen az idegennyelvű könyv- állományt gyarapítják. Az ol­vasótermet díszítik majd azok a műtárgyak, amelyeket a Képzőművésizeti Alaptól kap a könyvtár. Szekszárdi III. Nemzetközi Filmszemle és Tudományos Tanácskozás Az első díj 15000 forint nem ver Noha Kéity községben az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset tavaly 27 ezer forintra rúgott, az elnök szerint egyetlen ál­talános iskolából kikerült leány sem kopogtat a tsz aj­taján. Vajon miért? Arra hi­vatkozik. hogy szerinte jobbat választanak. Ahogy az elnökkel bele­merülünk a beszélgetésbe, egy­re inkább nyilvánvalóbbak az összefüggések. Szemtől szem­be ritkán találkozni effajta ve­zetői felfogással. Túlzott jó­indulattal meggondolatlanság­nak minősíthető, valójában szemellenzős felfogás, tömény nóellenesség lapul a kétyi Kos­suth Termelőszövetkezet elnö­kének felfogása mélyén. Elő­ször a közgyűlésen hozott ha­tározat születése felől érdeklő­döm. — Milyen meggondolásból és milyen indokkal döntöttek így? — kérdezem Bogos Ferenc »»«el nőktől. — Feltette már a járástól más is így a kérdést, A tsz nem gyűjtő tábor, ez olyan, mint a cigánykérdés. — Hogy’ érti ezt az enyhén szólva furcsa társítást? — Régebben nem bántuk mit ér, csak lépjen be. Ez megszűnt, nekünk ma csak munkaképes emberek kellenek. Úgy értem a kapcsolatot, hogy a nők dolgát egyszerre tár­gyaltuk a cigányok munka- lehetőségeivel. Gondolkodnia kellett a vezetőségnek, mit te­gyen. ha az egész község asz- szonynépe be akar lépni a tsz-be. Úgy határoztunk, hogy nőkkel külön nem terheljük meg a termelőszövetkezetet, nék be“ csak a férfi tagok feleségét fogadjuk — magyarázza, s ter­mészetesnek tartja, amit mond. — Terhelik? Tisztázzunk va­lamit. ön szerint hogy dolgoz­nak a tsz-ben az asszonyok. Kapásból mondja a választ: — Nem stabil munkaerő a nő. Vitaképesek, de a munká­ban nem felelnek meg a-köve­telményeknek mert nem.tud- ják elvégezni a dolgukat. Ne­kem több bajom volt velük, mint István királynak a pogá- nyok megtérítésével. __ ? ? ? — Ha rajtam múlna, egyet­len nőt nem vennék be a ter­melőszövetkezetbe — sommáz­za magabiztosan, nem rejti véka alá a véleményét Bogos Ferenc tsz-elnök. — Ilyen véleményt még so­ha, egyetlen tsz-ben sem hal­lottunk senkitől. Aki esetleg vallotta, jobbnak látta hallgat­ni róla. Egyáltalán, olvasta-e a kétyi tsz elnöke a párthatáro­zatot? — kérdezem tőle. Állítja, hogy ismeri, ám szö­gesen ellentétest, irtásig mutat az ábra. Folytatja, de már nem annyira biztos fennen hangoztatott véleményének he­lyessége felől. — Akad azért néhány olyan asszony nálunk, aki ellátja a munkáját. Két sertésgondozó, meg aztán — töri á fejét. — Vettünk fel a határozat óta . asszonyokat, ahogyan a .mun­kaerő-szükséglet kívánta. Kell-e még firtatni. nehéz-e megérteni, vajh miért maradt el a nőnapi ünnepség? Pedig a A Filmművészek Szövetsé­gének székházában tartották meg néhány napja a nem­zetközi néprajzi filmszemle és tudományos tanácskozás intéző bizottságának megbe­szélését Budapesten. Ezen a megbeszélésen je­lentették be, hogy dr. Ortutay Gyula, akadémikus javaslatá­ra a Magyar Néprajzi Társa­ság, — amely a szekszárdi rendezvénysorozat felett véd­nökséget vállalt — szekszárdi filmszemlebizottságot alakí­tott. E bizottság tagjai: dr. Dömötör Tekla, egyetemi ta­nár és K. Kovács László pro­fesszor, titkárának pedig Raf- 'fay Anna filmrendezőt nevez­ték ki. A fenti bizottság megalaku­lásával szinte egyidőben Szek­szárdim is létrehozták « nem­zetközi rendezvénysorozat leg­főbb vezető testületét. A fesz­tivál igazgatója dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály me­gyei művelődési központ igaz­gatója. Az igazgatóság tagjá­ul pedig Czank Józsefet, a Tolna megyei Moziüzetni Vál­lalat igazgatóját és Vadóc Kálmánt, a íolna megyei Könyvtár igazgatóját nevez­ték ki. A fesztivál főtitkári tisztjével Kiss Istvánt, a me­gyei művelődési központ mun­katársát bízták meg. A harmadízben megrende­zésre kerülő szemle és ta­nácskozás időpontjául 1972. augusztus 2—7-ig terjedő he­tet jelölték meg. 1958-ban Szegeden csak a hazai nép­rajzi filmek szemléjét taröt- ták meg. 1970-ben — kiszé­lesítve a kört — Európa nép­rajzát dokumentáló filmek is szerepeltek a programban. A rendező bizottság 1972-ben is szeretne egy lépessel előbbre jutni. Amint azt elhatásozták, 1972-ben más kontinensek, azaz Afrika, Amerika, Auszt­rália és Ázsia néprajzából, et­nográfiájáról készülő filmdo­kumentációk bemutatásának is teret engednék a filmszem­lén. A szemle és a tanácsko­zás — a meghirdetés szerint — két nagyobb témakörben bonyolódik majd. Az egyik témakör az anyagi kultúrát — gazdasági néprajz, népi mes­terkedés, kis mesterségek, — a másik pedig a társadalom­néprajzot, — szokáskultúra, folklór, díszítő művészet — ölelheti fel. A beküldendő filmek lehet­nek kutatófilmek, dokumen­tációs, — interpretációs — és oktatófilmek, népszerű tudo­mányos filmek is. A rendező bizottság szívesen látja a szemlén, a művészi feldolgo­zásban készült néprajzi témát felölelő közönségfilmeket is. Az új alapszabályzat szerint 1972-ben a hivatásos és az amatőr filmek egy kategó á- ban versenyeznek. S jövőre — elsőízben — szívesen látják a tévéfilmeket is a szemle ver­senyfilmjei között. Mivel egy kategóriában indulnak a ver­senyfilmek, egy zsűri lesz. A beküldött pályaműveknél ha­tározottan ragaszkodik a ren­dező bizottság a határidők pontos betartásához. így mód nyílik majd az előzsürizésra. Az előzsürin túljutott filmek kerülnek a szemlébe. A szem­le időtartama alatt tartott ve­títéseket nemzetközi zsűri te­kinti meg. Az elbírálásnál a néprajzi tudományosság mér­téke lesz a legfőbb kritérium, így a hivatásos és az amatőr filmek közti, a lehetőségekből adódó technikai különbsége­ket figyelembe tudják venni. A szemlére csak új, friss al­kotásokkal lehet jelentkezni. Csak az 1970. I. 1. után ké­szült filmek vehetnek részt a versenyben. Az intéző bizottság határo­zatot hozott az 1972-ben ki­adandó díjakról is. Egy első díjat alapítottak, amellyel 15 000 forint pénzjutalom jár. Kiadható lesz továbbá két második és két harmadik díj 10—10 000, illetve 5—5000 fo­rint értékben. Ezen kívül a közönség is adhat ismét díjat A közönségdíjjal is nagyobb összegű pénzjutalom jár majd. A támogató intézmények — az 1970-es fesztiválhoz ha­sonlóan — tárgyjutalmakat adhatnak majd át, az általuk kiválasztott versenyfilmeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom