Tolna Megyei Népújság, 1971. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
Szupermini magnó KORUNK Épülő hasunk A Metrd 1970. kora tavaszára elkészült a Metró első szakasza. A további tervek: 1973-ra elkészül a Deák tér és a Déli pályaudvar közötti szakasz. A magnetofonok gyors és látványos tökéletesedése az elmúlt másfél évtized során a szemünk előtt játszódott le. Kezdetben a készülékek igen terjedelmesek voltak, súlyuk is kitett kb. 15—20 kilót. Az elektroncsöves változatokat a tranzisztorizáltak váltották fel, majd a több sávos készülékek léptek színre, mígnem megszületett a legkorszerűbb konstrukció, a kazettás kivitel. Ma már a legigényesebb táskamagnetofonok sem túl nagyok, a miniatürizált készülékek pedig osztatlan csodálatunkat váltják ki. A világ ez idő szerint legkisebb négysávos kazettás magnetofonját egy japán cég állítja elő. Hossza mindössze 14,3, szélessége 5,8, vastagsága pedig csupán 2,2 centiméter. Feltölthető akkumulátorral működik, mintegy 70 percnyi felvétel készíthető vele egy kazetta szaloganyagára. Különlegesen lapos hangszórója, egészen kis méretű elektromotorja, miniatürizált belső szerkezeti felépítése külön-külön és együttvéve is bámulatot keltő. A nem kérdésének megoldása után Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés: mi dönti el, hogy a születendő magzatból férfi tesz-e, vagy nő? 1891-ben fedezték fel a kromoszómákat, s Nyilkolaj Kolcov szovjet biológus a 30- as évek elején ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy ha a petesejtekben X kromoszóma X-szel párosul, a magzatból nő lesz, ha Y-nal — férfi. Erre a felismerésre támaszkodva Viktor Sulov, a Kazah Karakültenyésztési Kutató Intézet munkatársa módszert dolgozott ki, hogy mesterségesen szabályozza a juhszapo- rulat nemi arányának alakulását. A törekvést a gyakorlati élet diktálta, hiszen nem mindegy, hogy az állattenyésztésben a nemek aránya hogyan alakul: a tejelőknél a nőstény, a vágóállatoknál a hím az előnyösebb. A karakóinál a kos adja az értékesebb prémet. Az anyaság idején megvál-. tozik a vér kémiai összetétele; Mihail Zavadovszkij akadémikus lement Dél-Kazahsz- tánba, és vemhes kanca vérének szérumával oltotta be az anyajuhokat. Ennek a szérumnak — amely egyidejűleg több petesejt érlelődését leszi lehetővé — a segítségével sikerült növelni az állatállományt, s az a szérum ma már nélkülözhetetlen Dél-Kazahsz- tán juhtenyésztésében. Sulov, aki maga is készített ilyen szérumot, egy alkalommal — teljesen véletlenül — egy csődörcsikót szülő kancából vett szérummal oltotta be a juhokat, és meglepő eredményt kapott: szinte valamennyi anyajuh kosokat ellett. Sulov gondos és körültekintő előkészületek után hozzáfogott a munka második, nehezebb szakaszához. A kísérlethez több mint hétezer ka- raküljuhot, 7300 tőlök származó bárányt és 48 apaállatot választott ki. A laboratóriumi alanyok fehér egerek voltak. A hím magzattal terhes állatokból . nyert szérummal beoltott anyajuhok közül minden száz átlag 192 kost ellett, a nősténnyel terhes egerek szérumával beoltott anyaállatok 52-t! Ugyancsak az apaállatoktól származó utódokból — az előbbi szérummal történt beoltás esetén — 142, az utóbbi esetén — 63 volt a kos. Sulov ezeknek a kísérleteknek az alapján elkészített kandidátusi disszertációját tavaly védte meg Alma-Atában, nagyszerű eredménnyel. Csak két vélemény a sok közül: G. Parsutyin, professzor, a moszkvai állatorvostudományi egyetem fiziológiai tanszékvezetője: — A nemek szabályozásának kérdése az állattenyésztésben az egyik legérdekesebb, legbonyolultabb és legaktuálisabb probléma. Sulov kísérletei megmutatták, hogy lehetséges könnyen és egyszerűen szabályozni a juhtenyésztésben a nemek születési arányszámát. E kísérletek eredményei igen nagy jelentőséggel bírnak a gyakorlati állattenyésztésben és a nemek arányának kialakításában. N. Samanyenkov professzor, a szovjet állattenyésztési fiziológiai és biokémiai tudományos kutatóintézet igazgatója: — Sulov nagy és komoly felfedezéssel gazdagította a juhtenyésztésben a nemek születési arányának szabályozását. Mindezek alapján felmerül az emberben a kérdés: lehet-e az embereknél is szabályozni a nemek születési arányszámát Viktor Sulov így válaszolt erre: — A tudomány sok biológiai kérdést old meg, és valószínű, hogy a nemek arányának szabályozására nemcsak az állattenyésztésben lesz szükség... Vég so csapás a brazíliai indiánokra Brazília egykor több milliós őslakóira, a sokféle törzsből álló indiánokra végpusztulás vár. Két új országút építését kezdte meg a kormány az ország nagyjából középső részén fekvő indián települések közelében: megjelentek az óriás gépek, a munkások, s senki sem tudja, mi lesz a sorsa az ott élő, íjjal és nyíllal vadászó népnek, amelynek számáról sincs fogalma senkinek. Ezek az emberek már a tömegmészárlás, az ültetvényesek és kincskeresők kegyetlen írtóhadjárata elől menekültek e központi, egykor áthatolhatatlan őserdőbe, s a dzsungelben viszonylag háborítatlanul élték, vagy tengették primitív életüket. Most két nagy úthálózat épül: a Transama- zonica. amely 2500 kilométer hosszan szeli át az őserdőt és Brazília északkeleti úthálózatát köti majd össze a Peruig vezető Marschall Rondon úttal, a másik a Cuiabá—Santarem út, amely 1600 kilométer hosszúságban vág át észak—déli irányban az indiánok lakta területen. Nem kétséges: a két útvonal halálos fenyegetés e törzsek számára. Nincs már hová vonulniuk, nincs mihez kezdeniük föld nélkül. A kormány hárommillió dollára emelte ugyan az indiánok segélyezési alapját, de nincs betegellátás, oktatás számukra, s csak nagyon kevesen találnak munkát. A nagyvárosok slumjeiben — a munkanélküli brazilokkal együtt — ők is ott éheznek. A rezervátumokban, amelyből kb. négy akkora van, mint Ausztria területe, összesen csak 8000 indián él. A XX. századdal való összeütközés könyörtelen e primitív törzsek iránt, hiszen még a rezervátumokat sem lehet sokáig fenntartani az évenként 3 ptiUióval szaporodó Brazíliában, Sajókeresztűr határában 1969-ben megszületett a Borsodi Ércelőkészítő Mű. Az üzem területén 6 kilométer szállítószalagon utazik a sok millió tonna érc, míg végül — az előírt művelet után — eljut Diósgyőrbe és özdra. a nagy- olvasztó gyomrába. A Debreceni Konzervgyár Az ország egyik legnagyobb konyhája, hatalmas "'tökkel, fazekakkal, mesebeli méretű hűtőszekrénnyel. Az élelmiszeripar, a tervszerű beruházás példája. Építéséhez 1966- ban fogtak hozzá, a befejezés időpontja 1970. decembere;. yolt.
