Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-05 / 54. szám
A gazdasági döntés : politikai döntés Elképzelések a IV. ötéves tervre A gazdaság és a politika viszonyának vizsgálatánál elsősorban abból a lenini megállapításból kell kiindulnunk, hogy a politika á' gazdaság koncentrált kifejezése. A gazdasági építőmunka feladatainak megvalósítása nem ' más. mint a szocializmus felépítésére irányuló kommunista politika -szolgálata. Vagy . másképpen szólva, a mi szocialista építésünk jelenlegi,’ hoszzú: szakaszán a gazdaság a politika fő területe. A gazdaság egyedülvalósá- gáról és a politikától való függetlenedéséről vallott’ téves nézetek különféle bajokat okozhatnak. Az a gazdasági vezető, aki a gazdasági tevékenységet nem a szocializmus felépítésére irányuló politika Összefüggésében, hanem önmagában szemléli, nem mérlegelheti helyesen döntéseinek politikai kihatásait. Márpedig minden gazdasági döntés: politikai döntés. Legtöbbször közvetlenül is, de végső kihatásában bizonyosan az. S az olyan gazdasági döntés, amelynek politikai kihatása nem kívánatos, mert nem illeszkedik szervesen a párt politikáiénak folyamatába. — nem lehet helyes gazdasági döntés. Ezért jogos és feltétlenül szükséges követelmény, hogv a gazdasági döntések és Intézkedések, akár átfogó ér- Vénvűek, akár pedig helyi jellegűek, vagy kisebb jelentőségűek. előre vegvék tekintetbe a Várható politikái; társadalmi kihatást. A gazdasági munka mai szintién, amikor fejlettebb,' egvszersmind bonyolultabb viszonyok között dolgozunk, a politikát, gondolkodásban is érvényesülniük kell a köz- gazdasági szempontoknak. Közéletünk Március 4-én ülést tartott a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, mely ezen az ülésén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1970. évi gazdálkodásának eredményeit mérlegelte, megvitatva egyúttal a termelőszövetkezetekben végzett ellenőrzések tapasztalatait is. A végrehajtó bizottság ezt követően a március havi tanácsülés előkészítésével foglalkozott. Vagyis, aki politikai síkon egy-egy elhatározást mérlegel, az számoljon a gazdasági hatásokkal, aki pedig gazdasági kérdésekben dörjt, vegye tekintetbe a politikai körülményeket és követelményeket. A gazdasági és a politikai tevékenységnek erre a kölcsönhatásra épített összhangja — a vezetés művészetének, .legfőbb alkotórésze. A vállalati önállóság kiterjesztésével, az anyagi érdekeltség elvének fokozottabb alkalmazásával olyan helyzet keletkezett, amelyben különös gondot szükséges fordítani erre az. összhangra. A párt és a kormány, valamint a dolgozók közvéleménye már eddig is élésen elítélte egyes vállalatok ármanipulációit, az olyan törekvéseket, amikor a helyi érdekeket a társadalmi érdekek rovására igyekeztek érvényesíteni. Nem egy esetben előfordult, hogy a rossz vállalati gazdálkodás, a belső szervezetlenség, á vezetés tehetetlensége, a műSzaki lemaradás és más, hasonló tényezők miatt indokolatlanéi emelték különféle termékek árát. vágy egyes szolgáltatások díját, hogy saját hibáik költségéit a társadalomra, a fogvasztóközönségre hárítsák. Az ilyen esetekben kirívóan megbomlott a gazdasági és a politikai célölf követésének összhangja. Hiszen ez a módszer végeredményében keresztezte a párt életszínvonal-politikáját. rontotta a politikai közérzetet Ezt a hatást a fordítottján is ellenőrizhetjük: amikor egv-egy vállalat a helső korszerűsítés, a jcöb anvaggazdálkodás következtében csökkenthétté egves termékeinek árát. ebben az egész közvélemény a párt gazdaságpolitikáiénak eredményességét könyvelte el. Az utóbbi években sok vállalatnál muífkaerőhiánv lepett fel. Ennek enyhítésére sokféle módszer kínálkozott. Amint tudjuk, nem kevés vállalati vezető munkaerő- csábításhoz folyamodott és a hűséges törzseárdát mellőzve, az úionnan felvett dolgozóknak több bért adott mint amennyit a kiérdemesült, régi munkások kaotak. Ezt jogosan ítélte el mind a párt és a kormány, mind a munkásközvélemény. Ez az elFlőndássorozat a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz ipari tanulóinak Március 3-án és 4-én a Tolna megyei Festő és Lakás- karbantartó Ktsz 60 ipari tanulója időszerű gazdasági és politikai kérdésekkel kapcsolatos tájékoztató jellegű előadássorozaton vett részt a szekFelvételt hirdetünk: RAKTÄRI adminisztrátor, C f PXOCSIVEZETŐ (Molotov gépkocsira) és férfi egéd Munkás link ^.körökre. Bőrdíszmű Szeliszárd. ■ (104) járás tipikus esete volt a politikától független gondolkodásnak: a csábítás átmenetileg valamelyest megnövelte ugyan a munkáskezek számát, mégsem eredményezhetett valódi előnyt, gazdasági és politikai értelemben egyaránt negatív következményeket vont maga után. Ez a példa megmutatja, hogy ha valamely gazdasági intézkedésnek rossz a politikai hatása. ugyanakkor a gazdasági eredménye sem lehet megfelelő. Abból kiindulva, hogy minden gazdasági döntés" egvben politikai döntés is, fokozottan érvényesülnie kell a termelés pártellenőrzcsének. A pártellenőrzés szűrőjén fenn kell akadnia minden olyan gazdasági intézkedésnek, amely nem felel meg a párt politikai elveinek és céljainak, Ez azonban nem je-“ lentheti azt. hogy valamiféle sajátos munkamegosztás alakuljon ki a gazdasági és oáH- veze(.éi< között a felelősség vállalásában. A gazdasági vezetők iránt támasztott követelményt úgv fogalmazhatnánk meg. hogv politikai fe- lelőseéggcj önionzó szakértők légyének akik az egyes intézkedések politikai hatását kénesek előre megítélni és akik a vállalat munkáién túl a társadalmi távlatokat is mindig látják. HORVÁTH JÓZSEF —„ Három szövetkezet, a szekszárdi Jóreménység, az őcsényi Kossuth és mi, közös vállalkozást tervezünk, borfeldolgozóra és értékesítőre, de ez még cseppfolyós állapotban van — mondotta Nagy Ferenc, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet főkönyvelője, amikor az elkövet!#ezendő öt évre szóló elképzelésekről kérdeztem. A háromszázkilencvenkét tagot számláló, 2730 kataszteri holdon gazdálkodó termelőszövetkezet kétmillió forintért kétszintes irodaházat épít saját építési brigádjával. Ezen kívül említésre méltó még a jelenlegi géppark felújítása, amely öt év alatt eléri a négymillió forintot. Nagy terveket szerelne megvalósítani a kétyi Kossuth Termelőszövetkezet Is. A burgonya, a zöldségfélék terhére növeli a napraforgó és cukorrépa vetésterületét, ahol jobb termésátlagot kívánnak elérni. Felkérték a balaton- boglári talajvizsgáló intézet munkatársait, vizsgálják meg talajaikra milyen összetételű műtrágya lenne a legmegfele- 'őbb. Az előzetes számítások szerint átlagban négy és fél mázsa vegyes műtrágyát használnak fel majd holdanként, ami kétszerese az 1968-as mennyiségnek. A műtrágyán kívül évente háromszáz vagon tőzeggel is javítják a talaj minőségét. Köztudott, a mezőgazdasági génparkok elavultak, rossz génekkel rendelkeznek. Ezért került középpontba majd mindenütt a felújítás, az új erőgépek vásárlása A kétyiek évenként mintegy félmillió forintot fordítanak a kiselejtezett gépek pótlására, illetve az újak beszerzésére NDK cukorrépa gépsort, ZMAJ cső- törőt, Orkán járvazúzót, kukorica betakarításához FK A vágószerkezetet és nyolc tehén egyidőbeni fejésére alkalmas szovjet Volga fejőgépet rendeltek. Az utóbbi azért is fontos, miután a kétyiek nagy súlyt fektetnek az állatállományuk növelésére és a minőség javítására. A jövő év végére százra emelik az állatállományt, s szeretnék elérni az egy tehénre eső 3500 literes tejhozamot, a múlt évi 3025 literrel szemben. A hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet főkönyvelője, Szöllősi Mihály úgy vélte, korai még beszélni a negyedik ötéves tervre szóló elképzelésekről. Annál inkább terveznek Zombán. Molnár András párttitkár szerint egyik legjelentősebb beruházásuk a 12 milliós saját fejlesztési alapból épülő gépjavító üzem. De szót érdemel a szárító üzem, és a siófoki út mellett létesítendő presszós falatozóval ellátott szerviz is. A falatozót a feldolgozó üzem látná el töltelékáruval. A szövetkezet vágóhídja évente 290 sertést dolgoz fel, s amíg elkészül a presszós falatozó, addig a hőgyészi áfész értékesíti a zombaiak termékét. H. T. Jelentkezés és felvétel: május 31-ig 75 ezer fiatalt várnak a szakmunkásképző iskolák első évfolyamára szárdi Babits Mihály művelődési házban. Március 3-án délelőtt Fock Jenő Finnországban tett hivatalos látogatásáról tartott élménybeszámolót Szekulity Péter újságíró. Délután dr. Szűcs László járásivárosi ifjúságvédelmi előadó a fiatalkori bűnözésről tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. Március 4-én Szabó Géza, a KISZ-megyeb'zottság első titkára időszerű Ifjúságpolitikai és politikai kérdésekről beszél, getett el az Ipari tanulókkal. Ezt követően Gyurkovics Ferenc, a ktsz szakszervezeti bizottságán ajc titkára a szakmunkástörvény megvalósulásáról beszélt. A jól sikerült iőadássorozat utolsó program. ;aként Ki kicsoda? címmel a tanulók szellemi vetélkedőn vettek részt. A szakmunkásképző iskolákban máj tv; 31 lg tart a jelentkezés és a íelvélelek időszaka. Az első évfolyamra az idén összesen 6:) 000 általános és 6000 középiskolát végzett fiatalt várnák. Hétezerrel kevesebb ez, mint a jelenlegi első évesek száma. Egyre szűkül ugyanis a képzésre számba jöhetők köré, mert például amíg 1968-ban, Budapesten 34 000 általános iskolát végzett fiatal köréből várhatták a jelentkezőket, az idén már csak mintegy 19 000 gyermeket bocsátanak szárnyra a fővárosi általános iskolák. Nem Sokkal jobb a helyzet a megyékben sem. Külön, gond hogy a jelentkezők nem mindig az utánpótlásra legjobban rászoruló iparágakhoz vonzódnak a felvehetőnél többén kívánkoznak az úgynevezett „divatos" szakmákba. Amint azonban a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályán elmondották évről évre javul a helyzet: a szülők maguk is reálisabban tervezik gyermekük továbbtnnítását Egyre több olyan fiatallal tehet találkozni a felvételek sorén, aki már eleve valamelyik meghatározott szakmát választotta, anélkül, hogy előzőleg más tanintézménynél próbálkozott volna. A Munkaügyi Minisztérium intézményeiben a gépgyártó szakmákra csaknem’ 25 000 fiatalt tudnak felvenni az idén. E-en belül mimegy 4500 forgácsolót (oszterga'yost, köszörűst, mrr's’.), 1' CÓ0 jelentkezőt a gépszerelő ói lakatos szakmákba. 2100 cső' ’’í.mt- és berendezésszerelót, az elektromos jellegű szakmák körében pedig a többi között 1500 villanyszerelőt A fejlődő vegyipar mintegy ezer fiatalt vár, főként a fővárosi gyógyszer-, gumi-, és műanyaggyárakba valamint a kazincbarcikai. fűzfői, és leninvá- rosi vegyipari centrumokba. Több mint négyezer hely van a műszeripari szakmákban, azonban elektronikai, valamint rádió- és televízióműszerésznek — kizárólag érettségizetteket vesznek fel. 13 000 fiatalt akarnak felvenni a technikailag jelentősen fejlődő, gépesedé építőiparban, amely . kőművesek, ácsok mellett sok vasbeton- szerelőt, , betonéi em gyártót és építőgépszerelőt is kér. A Könnyűipari Minisztérium irányítása alá tartozó iskolák főként a lányok részvételére számítanak: 2400 textilipari és 2600 ruh.izatipari tanuló felvételére van lehetőség az állami, szövetkezeti és tanácsi vállalatok szakmunkás-utánpótlására A nyomda- és panfrinar együttesen 1000 elsőévest tud fogadni. A növénytermesztési, állat- tenyésztési és élelmiszeripari szakmákra a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium intézményeiben összesen mintegy 6—7 ezer jelentkezőt várnak, á többi között rrtásfél ezer tej-, konzerv-, hús- és sütő'pari szakmunkás- tanulót. A Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ iskolában képezik ki n kereskedelmi és ve-d id Hóipari szakmák utánpótlásai: az idén .mintegy D000 elsőévest fogadnak. A szakma megválasztásakor kétségkívül a lányok vannak nehezebb helyzetben. Ám a már említett, kifejezetten „lányos” —■ textil-, mezőgazdasági-élelmiszeripari, kereskedelem- és vendéglátóipari — szakmákon kívül még számos területen találhatnak alkalmas pályát, például a nehéz fizikai munkát nem igénylő, könnyebb forgácsolóéi műszeripari szakmákban, továbbá a vegyi- és műanyag-feldolgozó iparban. Az ipari szövetkezetek főként a szolgáltató ipari szakmákba, csaknem 7000 fiatalt vesznek fel az idén. A 75 000 fiatallal számoló felvételi terv területi megoszlásét tekintve: Budapesten 14 009, elsősorban helyi és a környékről bejáró fiatalt tudnak felvenni. Az építőiparba és a nehéz vasipari szakmákba — kohászat, hajó- építés stb. — jelentkezők diákotthoni elhelyezésre is számíthatnak. A nagvobb vidéki ipari centrumokban. ísv például Miskolcon és Borsod megyében összesen 6000, Debrecenben és Hajdú megyében több mint 4990, .}yőr megyében 3490. Veszprém megyében 35Q0. Felér megyében pedig több mint hrirome-sr e'rő- évest vesznek fel a szakmunkásképző iskolák. (MTI) >u;sag 0 1971. március 5.
