Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

^rYYyy,WYy»y,yVyvtyry1>yvyyVTVyyyVTyvyyyVyfVtTTVfy^y1,yVYt mnnrr?¥»vffV'nrfvrf¥ttvt¥¥»'T¥V¥Tr¥trrf'fTmnnr?y^vrTTVTTTTm * < K ^ í oí 6J K ra [? 78 1 A so £ 1 4í$: 16. Azzal szép csendesen behúzza az ajtót, és most már az egész társulatnak szóló diadalmas mosollyal, diadalmámorban hagyja el a helyi­séget. Zima Jenő felfele halad a csigalépcsőn. Odaér a kitört ajtajú szobához, de nem a résen megy be, hanem kinyitja az ajtót. A szobában meg­akad a szeme az asztalon hagyott papírlapo­kon, Luciánó számításain. Megtalálja az öt lot­tószámot is. Alaposan körülnéz, mindent jól megjegyez, aztán vizsgálni kezdi a számításo­kat, nézi az algebrai levezetéseket és gondol­kozik. Éjszaka van. Zima határozott léptekkel megy Szántódi háza felé. Megáll előtte, erőteljesen csenget. A csengetés után kisvártatva kinyílik egy ajtój és Szántódi hangja hallatszik, amint kikiált: — Ki az? — Zima Jenő. — Mit akar?-t- Beszélgetni. Szántódi hosszú gyolcs gatyában,' amiben aludni szokott, kilép az ajtón, és remegve meg­indul a kapu felé. Érzi, hogy baj van. Kijön, és kinyitja a kaput. — Kicsoda ön? — Nyomozó vagyok. Szántódi beengedi, bemennek. Ahogy belépnek a konyhába, még mielőtt Szántódi felgyújthatná a villanyt, megszólal Zima: — A család hol alszik? — A belső szobában. — Nem hallanak bennünket? — Nem. r— Felgyújthatja a villanyt. Amikor a villany felgyullad, Zima ott áll Szántódival szemben, és alaposan végigméri. Te­kintete nagyon szigorú és nagyon komoly. Közli a tényeket csupán, de ezek Szántódi szániára bunkócsapások, —• Luciánó itt van a pincében, a társulata nem véletlenül kapta a 15 ezer forint segélyt, a két Darnógyöngyei nem vértestvér, a bohóc- néző találkozót felesleges volt megrendezni. Ma­ga volt a szellemi atyja az eftész üzletnek. Szántódi remegve leroskad egv hokedlire. Zi­ma tovább folytatja a ráolvasást. — Biliárd, ulti, dáridó. És maga, maga le­venteoktató volt 1943-ban két hónapig. Stímt? — Stimt. Szántódi teljesen összeomlik. Zima a sikeren felbuzdulva még jobban rá­kapcsol, most már olyan kérdéseket feszeget, amikben nem biztos. — Maguk ha akarják, minden héten el tud­ják találni a nyerőszámokat, igaz? Szántódi csak bólint. — Miért? Azért mert Luciánó mindent meg­sejt? Szántódi most mintha tagadna, pedig most sem tagad. Zima rárivall. — Ne tagadjon! — Nem tagadok. — Igenis, Luciánó mindent megsejt! Szántódi alig hallhatóan rebegve mondja: — Nem, Luciánó mindent tud. — Részletes vallomást kérek! Szántódi látja, hogy nincs mentség, könyör­gő hangon beszélni kezd: — A csárdában biliárdoztunk a haverokkal, amikor megérkeztek. Odaállt az asztalhoz, jegy­zeteket készített, és öt perc múlva megmondta, hogy hány poént fogok lökni a következő be­szállásra. Aztán ultizni kezdtünk, megint jegy­zetelt, és öt perc múlva megrrtondta, hogy a következő leosztásban kinek milyen lapja lesz, és mit fog bemondani. Kis szünetet tart, mély lélegzetet vesz, iszik egy pohár vizet. — A lottó valóban nekem jutott eszembe. Megkérdeztem tőle, hogy ki tudná-e számítani mit húznak ki a jövő héten? Azt mondta, hogy erre neki legalább egy hét felkészülési időre van szüksége, de a cirkusz nem él meg egy hé­tig a városban. Ezért adtam nekik segélyt, és ő valóban egy hétig számolt. Az eredmény min­den várakozást felülmúlt. Az egyenletet én nem értem, matematikai analfabéta vagyok, de lehet, hogy senki sem érti," csak ő. Ez az igazság. Zima Jenő erre most először, mióta csak lát­tuk, egy kicsit elengedi magát, még mosolyog is. Nagyon elégedett. — Nincs valami pia itthon? Szántódi felragyog. Ez az első reménysugár számára is. Kiveszi a kredencből a kis pálinkásüveget, és tölt Zimának. Zima elmosolyodik, és int, hogy magánalt is tölthet. Megisszák a pálinkát, Zima még koccintásra is odanyújtja a poharát Szán* tódinak, aztán azt mondja: — Na, hozza fel szépen a pincéből. — Igenis. Szántódi éppen csak, hogy kinyitja a pinceaj­tót, még be sem kell szólnia, mert Luciánó ott toporog az ajtóban, és ahogy az ajtó kinyílik, azonnal rohan az illemhely felé, s közben mond­ja, elgyötört hangon: — Éjfél régen elmúlt. Szántódi utánakiált, hátra: — Gyere be a konyhába. Már mind a hárman bent vannak a konyhában, s most Zima, minthogy már teljesen átvette a hatalmat, saját kezűleg tölt Luciánónak. Aztán ő maga, saját poharával a kezében fel-alá sétál. Látszik, hogy most úgy dolgozik az agya, mint egy exkavátor. Végül megáll Luciánóval szem­ben, és mélyen a szemébe néz. — Mondja csak, Luciánó! Tudná maga ezt az egyenletet a rulettra is alkalmazni? Luciánó nagyon elkeseredetten válaszol. — Nem alkalmazom én azt már semmire, ne­kem ebből elegem van. Zima teljes mértékben megérti Luciánó kese­rűségét, és most atyai jósággal fordul felé: (Folytatjuk) Vitray Tamással beszélget­tem a készülő új sorozatmű­sorról, a Jóestét, Magyaror­szágról. Elmondotta, hogy Veszprém, Békés, Borsod és Baranya megye lesz a hely­színe az első adásnak, április 15-én. Természetesen már azt is tudják, hogy melyik me­gyében melyik település, fa­lu, kisváros vagy város lesz az adás helyszíne, de arra kért, legalább ezt hadd tart­sák titokban a műsor indulá­sáig. — Mi még nem tudjuk, de a helyszínen már bizonyosan tudják, hogy ők szerepelnek majd a tévében. Nem lesz túlságosan „kipreparálva” ez a műsor? Fel lehet készülni az adásra? — A helyszínen természete­sen tudják, hogy oda me­gyünk, hiszen például a mű­szakijaink rendkívül nehéz feladatok előtt állnak, mivel van olyan település, ahol még telefon sincs, tehát mindent magunknak kell beszerelnünk. Tartalmilag azonban nem igen lehet előkészülni. A kamerá­kat — összesen tizenhatot — a helyszínen is ev-’mástól tá­vol állítjuk fel; ! például egy parasztház ti.sztaszobájá- ban, egy falusi presszóban, utcán, téren, állomás közelé­ben, és így tovább. Akiket megszólítunk — és most még fogalmunk sincs arról, kik fognak akkor éppen arra jár­ni —, feltehetően nem hivata­los személyek lesznek, nem is kérdezünk hivatalos dolgokat. Az után „nyomozunk”; kivel mi történt aznap. Egyébként az egész adásidőt mi kapjuk azon a csütörtöki napon, csak a híradó és egy aznap induló bolgár filmsoro­zat „idegen test” a műsorban. Ám szeretnénk még valaho­gyan ezeket is belékomponálni az adásba. Az esti mesét pél­dául az egyik helyszínről egy idős paraszt néni fogja elmon­dani. Tulajdonképpen egyet­len hasonló, jellegű vállalko­zása volt eddig a Magvar Te­levíziónak, amikor Horváth Ádám rendezővel azt a szil­veszteri műsort csináltuk, amelybe Budapesten kívül há­rom nagyvárost is bekapcsol­tunk. Vértessy Sándor. Hor­váth János, Kovalik Károly és Müller Tibor riporter-kol­légáim dolgoznak majd a hely­színen, én a műsort Budapest­ről vezetem. He lesz elég energiánk, akkor a Jóestét, Magyarország negyedévenként jelentkezik majd. * Vitray Tamás említette már, hogy egy bolgár kalandfilm­sorozat kezdődik április 15-én. Ez a nap: csütörtök. Márpe­dig akkor mi lesz Forsyte-ék- kal? Köztudomású, hogy a ne­vezetes angol család csütörtö­kön jelenik meg a képernyőn, s bizony még tucatnál több folytatás van hátra. Megtud­tuk, hogy Forsyte-ék „fogadó­napjukat” áttették vasárnap­ra: áprilistól vasárnap délutá­nonként jelentkezik a népsze­rű sorozat. • ’ f '• Érdeklődtem az újabb éj­szakai filmvetítések program­ja iránt, hiszen az elmúlt hó­napokban csatát, vagy mond­juk inkább így: időt nyert ez a program. Ma már tudják a nézők, hogy az éjszakai vetí­tés nem kalandfilmet' és nem is valami tizenhat éven felü­liek számára való csámcsogást jelent, hanem a filmművészet valódi értékeinek bemutató sorozata, ez. Mint a televízió tömegkommunikációs osztályá­nak felmérései és a közönség­től érkező jelzések alapján kideríthető, nagyon tekinté­lyes a nézők száma az éjsza­kai vetítéseknél. Valószínűleg sokan örömmel veszik tudo­másul, hogy április 14-én, Húsvétkor Antonioni egyik el­ső, világsikerét megalapozó művét, az Éjszaká-t vetítik majd ebben a műsorsorozat­ban. * Húsvétkor egyébként három napon át egész nap sugároz műsort a televízió. Azon a hé­ten hétnapos lesz az adásidő. Általában a könnyebb szórako­zás jegyében állították össze a húsvéti programot. így pél­dául egy százperces magyar cirkuszrevüt készített a tele­vízió, amelyet szombaton su­gároznak majd. Egy amerikai krimi szerepel még a prog­ramban, egy Samuel Marsak mesejáték közvetítése a pécsi Nemzeti Színházból, a buzsáki Röpülj Páva Kör programja, az MTK—-Újpesti Dózsa lab­darúgó-mérkőzés — hogy csak a legjellemzőbbeket említsük. . A televízió egyes osztályai­nak főnökei, művészeti veze­tői téglák, drótok, vasgeren­dák között bukdácsolva tar­tottak szemlét a napokban a készülő nagy, úgynevezett IV. számú stúdióban. Ez lesz a te­levízió legnagyobb és legkor­szerűbb, színes adásokra is berendezett stúdiója. Ugyan­abban az épületben, a Szabad­ság téri volt tőzsdepalotában folyik az építkezés, ahol je­lenleg is székel a televízió, de mint közismert, eddig az csu­pán az épület egyik felében kapott helyet, a másikban a METESZ van. Ez a társadal­mi szervezet, ha elkészül az új székháza, kikerül innen. Egyelőre azonban csak az épület egy részét ürítették ki: itt folynak az átalakítások, hogy a hatalmas slúdióteret, a szükséges műszaki és techni­kai helyiségeket, öltözőket, büfét, díszletraktárt biztosít­sák. Ennek a stúdiónak ugyan­is külön bejárata lesz. Az épület külső állapotában azon­ban a stúdió beépítése nem okoz változásokat. A „terep­szemle’ jól végződött, amenv- nyiben a résztvevők megálla­pították: az építkezés vezetői­nek ígérete, hogy az év vé­gére befejezik a munkát, reá­lis. Ha egy kicsit el is csúsz­nak — ami az építőiparban, sajnos, nem ritkaság —. ak­kor is a jövő év második fe­lére elkészülhet a stúdió mű­szaki szerelése, s így várható­an 1972 végén, amikor már megindul a második . csatorna is. használni lehet majd az új stúdiót. Bernáth László 1 e< > myebárányokat exportál a pálfai Egyet- télből álló első bárányszállítmány Libanonua értés Termelőszövetkezet. A több százas té- kerül. ▼▼TVTTTTVVTYTTTfTTTTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom