Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

hónapja látott napvilágot a rendeletsoroeat, amely az új lakásügyi jogszabályokat tartalmazza. A ren­delkezésekben az a legfontosabb alapelv érvényesül, hogy a lakások építésében, elosztásában, a lakásalappal való gazdálkodásban a tanácsok nagyobb szerepet kapjanak. Mindez természetesen számos feladatot ró a tanácsokra. A feladatok — amelyek végrehajtásának logikai és sürgősségi sorrendje van — egyik része egyszeri, az átmenettel kap­csolatos, a másik részük folyamatos, állandó jellegű mun­kát igényel. A helyi tanácsok feladatai a lakáskódex végrehajtásában Interjú Szabőpnl Antallal, a Tolna megyei Tanáéit Végrehajtó Bizottságának elnökével — A lakásgazdálkodás jú­lius elsejétől tehát a helyi tanácsok egyik fontos fel­adata lesz. Mi a szerepe a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának e munkák folyamán? — Az egyik az általános irányítás körébe tartozó leg­fontosabb feladata az volt, hogy a végrehajtó bizottság­bak kellett a központi elhatá­rozásokat megismertetni a községi és városi tanácsi szer­vek dolgozóival — mondja Szabópól. Antal, a Tolna me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke; — E munka Során elsősorban a jogszabá­lyok magyarázására, ismerte­tésére, megértésére fordítot­tunk nagy gondot. Értekezle­teket, szakmai konzultációkat rendeztünk a járási tanácsi Vezetők és a községi tanácsi titkárok, a szakmai ügyinté­zők részére. E megbeszélések kedvezően fogják elősegíteni a rendelkezések egyöntetű és szakszerű végrehajtását — A megyei tanács végre­hajtó bizottságának feladatai közé tartozik továbbá, hogy a lakásgazdálkodás új rendsze­rére való áttéréshez szüksé­ges nyomtatványdkkál és egyéb segédeszközökkel lássa el a helyi tanácsi szerveket Fontos, és nagy körültekintést igénylő munka volt ez. Hiszen a nyomtatványokon szereplő kérdések világos megfogalőia- zására és megfontolt elhelye­zésére kellett ügyelni, hogy azok majdan képesek legye­nek megfelelően informálni azokat, akiknek e kérdőívek­kel dolgozniok kell, s akik­nek a kérdésekre adott vála­szokból kell döntéseket hoz­mok, állás foglalniok. — A helyi szervek felké­szítéséhez tartozik az is, hogy a nagyobb szakmai jártassá­got és rendkívüli körültekin­tést igénylő feladatokhoz — például a tanácsrendeletek­hez — segédanyagokat kapja­nak. Ilyen feladat például áí egyes jövedelemkategóriák határvonalainak megállapítá­sa, hogy csak az egyik íeg- lényegesebb helyi tennivalóra utaljak. Ez két szempontból is jelentős. Egyrészt alkalmas­nak kell lennie arra, hogy a helyi lehetőségek figyelembevételé­vel minél szélesebb körben le­hessen kielégíteni a helyi igé­nyeket, úgy, hogy közben a társadalmi igazságosság se szenvedjen csorbát. Másrészt pedig e munkát ne kísérjék olyan megkötések, amelyek á bürokratizmus látszatát kel­tik. A szabályozók megállapí­tásához nagy körültekintés szükséges. Ha ezek a szabá­lyozók alaposak, jók, akkor hosszabb távon is lehet majd alkalmazni azokat. így a la­kosság megismerheti vala­mennyit, S képes lesz azokhoz alkalmazkodni. Ha a szabá­lyozók nem lesznek megfele­lőek, állandó módosításra szo­rulnak. A módosítgatás pedig elveszi az ügy komolyságát — Néhány kérdésben a megyei tanács végrehajtó bizottságának az állásfogla­lására is szükség van. Ilyen, például annak az eldöntése, hogy a lakások elosztásában közreműködő társadalmi szerveket mely településeken kell létrehozni. E tárgykör­ben- hozott-e már döntést s Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága? — Az állásfoglalás már megszületett, s azt valameny- nyi illetékes tanács ismeri is. Társadalmi bizottságokat ho­zunk létre Dombóvá­ron, a járási székhelye­ken, valamint Simontornyén, Bátaszéken, Dunaföldváron és Tolnán. E munkában nagy se­gítségünkre van, hogy Szek- szárdon már évek óta műkö­dik lakásügyi társadalmi bi­zottság. Az itt szerzett ta­pasztalatokat hasznosítani tudjuk az említett települése­ken is. Erre felhívtuk az érin­tett tanácsi vezetők figyelmét, s azok teszik jól, akik nem restellnek ez llgvhen tapaszta­latcsere látogatást tenni a szekszárdi lakásügyi bizottság­nál. — Számos előkészítő jel­legű feladatot kell elvégez­niük a tanácsoknak a ren­delet hatályba lénéséig. Ho­gyan állnak ezekkel a fel­adatokkal? — A lakbérrendezés érdeké- bet» szükséges tanácsi lakás- felmérések száma ötezren fe­lül van megyénkben. Ezeknek a felméréseknek a 85 száza­lékával készültek fel ez ideig. Megkezdődött már a lakbér­közlő és a lakbérhozzájárulási lapok kiadása is. Az érdekel­teknek, mintegy 20 százaléka kapta meg ezeket. Reklamá­ció még egy sem érkezett a tanácsokhoz. A korábbi lakás­igényét eddig 126 ügyfél újí­totta meg. Közülük 79-en kér­nek bérlakást. A lakásigények megújításának gyorsítására van szükség. Megjegyezném azt is, hogy a megyében kö­zel 2200-ra tehető vállalati bérlemények felmérésének tempóját is gyorsítani kell az­zal, hogy e munkára az ille­tékeseknek mielőbb meg kell adni a megbízást — Milyen feladataik lesz­nek a tanácsoknak 1971. jú­lius elseje után a lakáskó­dex végrehajtásának idő­szakában? — A jövőben is a lakásépí­tési programok elkészítésénél kezdődik a tanácsok feladata. Biztosítaniok kell a progra­mok megvalósítását is. Ezek nélkül a legjobban működő lakásellátási szervezet sem képes a rendeletek céljának megfelelő lakáspolitikai kon­cepciókat végrehajtani. — Ide tartozó téma a meg­lévő lakások felújítása és kar­bantartása is. Az ezzel kap­csolatos teendőkre a helyi ta­nácsoknak alaposan fel kell készíteniük a házkezelősége- ket és a bérlőkét is. Az új jogszabályok értelmében ugyanis az ilyen jellegű mun­kák költségeinek egy részét a bérlőknek kell viselniük, külö- hösen abban az esetben, ha azok a lakásbérlő igényeit elégítik ki. — Fontos feladat a lakás­elosztás módszereinek a kiala­kítása. Keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek mind több jogos lakásigény kielégí­tését biztosítják. Segíteni kell a magánépítkezéseket is. Azt az elvet kívánjuk képviselni, hogy mindenki anyagi erejé­hez mérten vegye ki részét a lakásépítési program megva­lósításából. A bérlakások el­osztását társadalmi bizottsá­gok végzik majd, nagy és ala­pos körültekintéssel, Szociális, egészségügyi, s egyéb szem­pontok szem előtt tartá­sával. A társadalmi bi­zottságok által jóváha­gyott lakáselosztást minden­ki számára hozzáférhető he­lyen kifüggesztik, s á lakosság azzal kapcsolatban észrevéte­leket tehet. A magánlakás­építés egyes formáinál, a hi­tel és kamatfeltételek, ugyan­így a szociálpolitikai kedvez­mények kidolgozásánál ter­mészetszerűen érvényesíte­nünk kell építéspolitikai szem­pontokat is. Erre központi iránymutatások köteleznek bennünket, s ez segíti az egy­re erősödő urbanizációs tö­rekvéseket is. — A jogszabályok több kor­látozást feloldottak annak ér­dekében, hogy a vállalatok erőteljesebben vegyenek részt dolgozóik lakásépítési gond­jainak enyhítésében. így pél­dául lakásépítési alapot hoz­hatna'," létre. Foltosnak tar­tom, hogy a gazdasági veze­tők mindenütt ismerjék fel a lnkásénítkezések társadalmi jelentőségét. Csak ilyen kö­rülmények között eredményez­heti az új lakásügyi rendel­kezés azt a politikai hatást, amelynek érdekében született. — Július elsejével lén ha­tályba az új lakáskódex. Ez természetesen nem azt Jfe- 1—tl. hogy mintegy varázs­ütésre. errvszerre megválto­zik a Mire le­het a közeljövőben számí­tani? r -r. Az új lakásügyi jogszabá­lyok. s azok körültekintő, ala­pos végrehajtása sem oldhat­ja meg természetesen máról holnapra a lakásgondokat, a megnövekedett lehetőségek el­lenére sem, még huzamosabb ideig. Hogy a közeljövőben mire számíthatunk? Beszélje­nek a számok. A hartnadik ötéves tervben 650 állami la­kás építése szeren élt az elkép­zelések között. Állami lakás­ból felépült 1300, s ha az egyéb építkezési formában el­készült lakásokat is számba veszem, összesen 6200 új la­kásról adhatunk számot. A negyedik ötéves tervben az állami lakáSelőirányzat 2100. összesen pedig mintegy 8000 lakásba költözhetnek majd az új lakók, a boldog tulajdono­sok. — Mit várnak a tanácsok a lakosságtól? — A leglényegesebbnek min­denekelőtt azt tartjuk, hogy a lakásigénylők, az építeni szán­dékozók, s mindazok a tanácsi és vállalati szervek, akik va­lamilyen formában kapcsolat­ban vannak e témával, alapo­san ismerjék meg az új lakás- ellátási formák elveit és módszereit. Ez az alapja an­nak, hogy megfelelő koordiná­ció alakuljon ki az érdekelt felek között. Fontos, hogy minden érdekelt tisztában le­gyen feladataival, jogaival és kötelességeivel. — Egyéb fontos feladataik is vannak ezekben a napok­ban a helyi tanácsoknak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a közelmúltban készültek el a IV. ötéves terv koncepcióinak kidolgozásával, hogy napjainké ban bonyolódnak le a válasz­tási előkészületek, hogy küszöb bőn áll az új tanácstörvény végrehajtása, amelynek előké­szítő munkálatai már hónapok óta nagymértékben lekötik a helyi tanácsok energiáját is, s hogy mindezek mellett a min­dennapos ügyintézés lebonyo­lítását is el kell végezni. Va­lamennyi feladat nagy jelentő­ségű, bonyolult és szerteágazó. Ilyen körülmények között biz- tasítható-e a lakásügyi tenni­valók. politikai szempontból is oly fontos feladatainak az idő­beni végrehajtása? — Valóban, feladatainknak se szeri, se száma. Hogy va­lamennyit és köztük a lakás­ügyieket is időben végre tud­juk hajtani, annak érdekében történtek a fentiek során el­mondott intézkedéseink. A he­lyi tanácsok szakembereinek és illetékeseinek gondos felkészí­tése és lelkiismeretes munka­szeretete biztosítja feladataink időbeni elvégzését * A lakásügyi rendelkezése^ megjelenését országszerte nagy várakozás előzte meg, s ez az érdeklődés az elmúlt hónapok folyamán sem csökkent. A kö­vetkező hetekben továbbra is foglalkozunk a jogszabályokkal lapunkban. Ezúton ad lehetősé­get szerkesztőségünk arra, hogy vitás kérdésekben választ, ma­gyarázatot adlon az érdeklődők­nek. Várjuk leveleiket. MÉKY ÉVA Példaképek egyediket gimnazistákkal beszélgettem példaképeikről. Egyikük — az osztály legjobb tanulója — így vallott beszélge­tés közben: „Nekem nincs példaképem. A mai élet, a rengeteg tennivaló ntm hagy helyet az illúzióknak. Én korszerű ember módján a közösség érdekeit szem előtt tartva, de a magam elképzelései szetint akarok élni és dolgozni”. A kijelentés nyomán felizzott d vita. Á lá­nyok, fiúk egyritás szavába vágva mondták el véleményüket. Többségük elutasította az emi­nens osztálytárs vélekedését. Érvelve állították, kell a példakép. De ki legyen a példa? Ki az, akit egy jelenben éló, de tekintetével már a jövendőt pásztázó fiatal eszményképül választ­hat? A kérdések hallatán elmondtam nekik, hogy a X. kongresszus padsoraiban ott ült a kom­munisták öt nemzedéke. Veteránok, akik o i áll­tak a mozgalom bölcsőjénél, katonák, akik Lenin zászlaja alatt, majd a mi Tanácsköztársaságunk harcaiban váltak hősökké. Régi illegális kom­munisták. akik életüket kockáztatva harcoltak az ellenséggel, és ma már ősz hajú internacio­nalisták, akik a spanyol földön, majd a fasiz­mus elleni harc más frontjain bizonyították be szabadságszeretetüket, s a töretlen hűséget, amely a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez fűzi őket. S ott voltak az ifjabb nemzedék kép­viselői, akiknek már nem kellett fegyverrel ve­rekedniük, akik az országépítés nntfv mtnka- csatáiban a tudásért, a szakképzettségért vívott küzdelemben bizonyították be, hogy az igazi forradalmár nemcsak a lövészárokban áll helyt, hanem a békés alkotó munka idején is megleli tennivalóit. Szerencsés helyzetben vagyunk. A történelmi múlt nagy példáin kívül az élők példája is itt áll előttünk. Azoké is, akik az új világot, a dolgozó emberek világát megteremtették. Miért kérdezték mégis a negyedikes gimnazisták té­tován: ki legyen a példakép. A fiatalok véleménye szerint sem az cgitá- Ciói módszereink, sem pedagógiánk nem tisztáz­ta még elég meggyőzően ezt a fontos kérdíst. Ezért voit az, hogy a forradalmár erények tag­lalása, a kommunista helytállás elemzése köz­bén az én beszélgető partnereim is csak á '..iár- tirok példáját említették. Ságvári, Schónherz Az fenében van, hogy az ö példájuk a legtisz- teletreméltóbb. Bizonyos történelmi körülmények között egy ügyért valóban az hozza a legtöbbet, aki ha kell az életét is feláldozza érte. t>e ez nem ment fel, bennünket idősebbeket a kötele- -ettiég alól, hogy az élő példák nagy tanulsá­gait is megismertessük fiataljainkkal. Hiszen harcosaink közül sokan éppen a mártírok •^közvetlenebb küzdőtirsai voltak. A hős el ■ vesztése után ők vívták tov-bb a harcot. Ok -tutik legtöbbet mondani a k;L 'elem sz°psé^ geiről és buktatóiról is. Miért nem keressük, miért nem kérdezzük gyakrabban őket? Szemé­lyes tanúságtételükkel sok téves elképzelést el­oszlathatnának. Többek között azt is, hogy csak a fegyveres harcnak volt igazi romantikája. S hogy igazi forradalmár csak a barrikádokon, a lövészárokban terem. A mai fiatalok gyak­ran szűknek érzik a jelen tennivalóit, úgy vé­lik, az előttük járó nemzedék letépett minden harci babért, s a mai fiatalokra csak a szürke hétköznapokat hagyta. Elő példáink mást mondanak erről. Szerin­tük a fegyveres harc csak kényszerűség volt. Az ő küzdelmeik Szépsége sokszor csak a kezdet nehézségeiből fakadtak. A vállalkozás nehezebb, romantikusabb szakasza éppen most köve.kezik. Az lesz az igazi próbatétel, amelyet mai éle­tünk állít a fiatalok elé: a jó alapokra felépí­teni a szabad, korszerű munkáshazát. ellenek a példaképek! Ezzel a követeléssel fejeztük be a tanulságos beszélgetést. A jeles hazafiak élete, tettei, érzései min­dig vonzották, ma is vonzzák a fiatalo­kat. De segítenünk kell, hogy közelebb kerüljenek ezekhez a vonzó példákhoz. Hiszen a példaképek küzdeni, dolgozni, gondolkozni, a hibákat kijavítani ösztönöznek. Segítik a hazá­hoz való kötődést, feítobbantják az igaz haza- szeretet érzését. Márpedig ez az érzés s. ilárd alapul szolgál mint az itthoni, mint az inter­nacionalista tennivalók hűséges teljesítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom