Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

Olvasóink véleménye Fejlődésünk biztosított „Szervezetten foglalkozik a műszergyár a politikai és szak­mai továbbképzéssel. Tan­folyamot indítottak például minőségellenőr dolgozóik ré­szére. Szakmunkásvizsgával rendelkező dolgozóink lehető­séget kapnak második szak­ma megszerzésére is. Politikai szemináriumok mellett megszerveztük dolgo­zóinknak a marxizmus—leni- nizmus középfokú oktatását.” „A decsi Sárközi Egyetértés Tsz-nek 10 ösztöndíjas szak­munkástanulója van. Szüksé­ges az ifjúmunkás és meg­becsülik őket erkölcsileg, anyagilag is. Órabéreink _9 forint körüliek. Továbbfejlő­désünket segítik: három fiatal társam vehetett részt hegesz­tő tanfolyamon, én pedig egy speciális szerelő tanfolyamot végezhettem el. Pártszerveze­tünk a párton kívül' lfjú­A munkaviszonyban álló fiatalkorú dolgozók egészség- védelmét a Munka Törvény- könyve és végrehajtási ren­deletéi biztosítják s az ide­vonatkozó szabályokat lénye­gében három csoportban so­rolhatjuk: 1, a munkaviszony létesítésénél alkalmazandó szabályok, 2. a munkaviszony fennállása alatti és 3. a mun­kaviszony megszűnésével kap­csolatos szabályok. A rendel­kezések lényege: fiatalkorúak csak a jogszabály által meg­engedett munkakörben és munkahelyen foglalkoz­tathatók, egészségük védelmét pedig kötelező orvosi ellen­őrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell biztosítani. Nem volna indokolt itt rész­letesen felsorolni a fiatalkorú­ak számára tiltott munkakö­röket, az anyagmozgatási sza­bályokat, az előzetes és idő­szakos orvosi vizsgálat kötele­zettségét, az éjszakai munka tilalmát, a túlmunkára vonat­kozó korlátozó rendelkezése­ket, a fiatalkorúakat megille­tő pótszabadságra vonatkozó jogi szabályozást, mert ez munkást is meghívja párt- oktatásaira, ami nekünk igen tanulságos.” „Pamutszövő utánpótlásun­kat elsősorban a szakmunkás­képző intézetből nyerjük. Szakmunkásvizsgával még nem rendelkező fiataljainkat jelenleg is szakmásító tan­folyamon képezzük V- tudó­sítanak a tolnai Pamutszövő gyárból. A KISZ-szer vezet megindította a Szakma ifjú mestere mozgalmat: a fiata­lok szakmai ismereteik bő­vülésével pénzjutalomban is részesülnek. Politikai nevelésük * folya­matos. Az évente induló mar­xizmus—leninizmus középfokú oktatáson egyre több fiatal vesz részt Párt- és KISZ- szemináriumokat szervezünk. A szakszervezet oktatásain jogaikkal és kötelességeikkel ismerkednek meg.” meghaladná egy Ismeretter­jesztő cikk célszerű terjedel­mét így ezekre csak uta­lunk abból a meggondolásból, hogy bizonyára számos válla­latnál szükségesnek mutatko­zik az e tárgykörben koráb­ban szerzett ismeretek felfris­sítése. Nem állnak munkaviszban a szakmunkásképző iskolák nappali tagozatos tanulói. Ró­luk, s általában a szakmun­kásképzésről az 1969. évi VI. törvény és ennek végrehajtásá­ról rendelkező 13/1969. (XII. 30.) MüM. számú rendelet szól. É jogszabályok kimondják, hogy amennyiben a gyakorlati ok­tatás a vállalatnál nyert meg­szervezést, „a vállalat köteles a képzés — jogszabályban meghatározott — feltételeit biztosítani és a tanulót a vá­lasztott szakmára előírt köve­telményeknek megfelelően fog­lalkoztatni, neveléséről, egész­sége és testi épsége megóvásá­ról gondoskodni, valamint az előírt juttatásokban részesíte­ni”, a végrehajtási rendelet szerint „köteles megfelelő fog­lalkoztatási helyről, ennek fel­szereléséről az üzemeltetéséről, Garay Klára, Szekszárdi Állami Gazdaság: „gazdasá­gunk ifjúmunkásainak tovább­képzése sokrétű. Jelenleg 14- en tanulnak traktorosképző tanfolyamon, 25-en növény­védő, 35-en gépjárműyezető tanfolyamon. A sertéstelepen 20-an végzik a szakmunkás- vizsgához szükséges előkészí­tő tanfolyamot. Huszonötén főiskolán tanulnak. A mémö.- ki, középvezetői, gépjármű- vezetői, traktoros továbbkép­zés évente rendszeres. Marxizmus—leninizmus esti egyetemen ketten tanulnak, a marxizmus középfokú oktatá­sán 40-en vesznek részt Hó­napok óta végzik a párt- és KISZ-oktatás keretében a X. pártkongresszus határozatai­nak, anyagának feldolgozását Gazdaságunk 3 KlSZ-alap- szervezetében jó munka fo­lyik.” Panaszok Témakörünkhöz kapcsoló­dóan 2 levél érkezett az utób­bi fél évben szerkesztőségünk­höz. Mittelhoäcz Jenőné dombó­vári olvasónk novemberben ér­deklődött : Miként lehetne szak­munkásvizsgát — tanulmányai­nak megszakadása miatt — segédmunkát végző fia. Vála­szunkban arról tájékoztattuk olvasónkat, hogy legalább 4 évi ^betanított munkaviszony után lehetséges az elméleti és gya­korlati szakmuikásvizsga. Mi­vel a vizsgakövetelmény össze­tett, a szakmunkásképző in­tézetet is szükséges felkeresni a gondjával. Részesül-e a szakmunkás- dolgozó tanuló betanításáért külön bérezésben ? — érdek­a tantervi követelményeknek megfelelő munkák biztosításá­ról, valamint a képzés szemé­lyi feltételeiről, ennek kereté­ben az oktatásért felelős sze­mély megbízásából, megfelelő segédszemélyzetről”, stb gon­doskodni. Á törvény külön fejezetet szentel a tanulókat megillető kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulók egész­ségének és testi épségének vé­delmére s többek között ki­mondja: „A tanuló sem tan­díjat, sem beíratási díjat nem fizet A tanuló a szakmától, az évfolyamtól és a tanulmá­nyi eredménytől függően ösz­töndíjban részesül” s ez az ösztöndíj őt az oktatási szü­net alatt is megilleti. A tanu­lót az ösztöndíjon felül juta­lomban is lehet részesíteni, a vállalat tanulóval társadalmi ösztöndíjszerződést is köthet A tanulót tisztálkodási eszköz és ugyanolyan munkaruha jut­tatás illeti meg, mint a vele azonos feltételek között fog­lalkoztatott dolgozót, naponta legalább egyszeri kedvezmé­nyes étkezést kell részére biz­tosítani, példamutató közössé­gi magatartása és jó tanulmá- niy előmenetele jutalmául, to­vábbá fejlődésének elősegíté­se és egészségének fokozott védelme érdekében kedvez­ményes üdültetésben lehet ré­szesíteni. Nem feledkezik meg a jog­szabály te-mész-tesen a tanu­lók köte',-'-égeiről sem és előírja: „A tanuló köteles az Az oldalt összeállította Hegedűs Sándorné Következik: Az idős dolgozók helyzetéről. Az ifjúság a jövő yezelőgárdája „Jelenlegi 324 mechanikai szövőgépünket az új gyárépü­let felépülésével 420-ra fej­lesztjük — tájékoztat a pamut­szövőgyárból Sehell Ferenc. If_ jú szakembereinkre komoly feladat vár. Már ebben az év­ben megérkezik 36 automata szövőgép, aminek irányítását az idős gárdára nem bízhat­juk, korszerű ismereteket kí­vánnak. Az ifjúmunkások ké­pességeit máris száz százalé­kig kiaknáztuk, középvezetői munkakört lát ed minden rá­termett dolgozónk. Mivel 1978- ig gépparkunkat teljese« fel­újítjuk, kénytelenek vagyunk már a középiskolákban tobo­rozni a jövő ifjúmunkás-gárdá­jának biztosítására. Jelenleg 3 érettségizett fiatal készül fel az ezután érkező gépek keze­lésére. Az idő sürget, a múlt héten már megérkezett az el­ső automata. írezőgép, ami a fonalat keményítőanyaggal vonja be”. „Középvezetőink nagy részét fiatal dolgozók képezik a de­csi tsz-ben”. „A műszergyárban társadal­mi és gazdasági vezetésünk szívesen bízza a rátermett ií- . júmunká&t középvezetői mun­kakörrel. Tavaly például há­rom fiatal dolgozó kapott kö­zépvezetői megbízást”. „Február 1-től saját kéré­semre törzstenyésztői kineve­zést kaptam az állami gazda­ság állattenyésztésében, ami fi­zetésemeiéssel is járt — tájé­koztat Geiger János. — Egyet­len gondom az albérleti lakás- viszony. Rendezésére ígéretet kaptam feletteseimtől”. Mit mond a ,§j A fiatalkorú dolgozók védelméről Az ifjúmunkások helyzetéről Az Ifjúmunkások 45 százaléka hazánkban szakmunkás. A mező- gazdaságban a fiatal fizikai dolgozók aránya mintegy 20 százalék. Ifjúságunk Jogait és kötelességeit az MSZMP Központi Bizott­ságának 1970. februári határozata szabályozza. Nevelésük, segítésük alapvető társadalmi feladat. Nem ér véget a tanulók életbe indítá­sával, aktivizálódásukhoz nélkülözhetetlen az üzemi kollektíva kö­rültekints segítőkészsége. A Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmával néhány üzemben arról érdeklődtünk, miként segítik ifjúmunkásaik pályakezdését, beil­leszkedését,' felkészültségük növelését Ismereteik bővítését. Beilleszkedésünket segítik „Üzemünk kollektívája és társadalmi szervezetei az ifjú­munkások pályakezdését és munkáját figyelemmel kísérik — vélekedik Vándor Tamás, a szekszárdi mérőműszergyár- ból. A harmadéves ipari ta­nulók szerződést kötnek a gyáregységgel: teljesítmény­munkát végeznek, a teljesít­ménybérezésnek megfelelő bérért így konkrét munka- területen maradnak a szak­munkásvizsga letétele után.” Luspai István, a decsi Sár­közi Egyetértés Tsz dolgozója: „A gépműhelyben dolgozók a tisztálkodási lehetőséget ugyan hiányolják, a közeljövőben nyomában lődött decemberben Weiszen- burger János bonyhádi olva­sónk, Részletes jogi tanácsunk­ban arról értesítettük, hogy igen. részesülhet, de vissza­menően nem. A 13/1969. (XII. 30) Mü. M. számú rendelet 20. § (4.) bekezdése szerint: „Ha a tanuló gyakorlati okta­tása szakmunkás mellé be­osztva történik, a vállalat a szakmunkás részére külön dí- •jázMt köteles En­nek mértéke — a’ felügyele­tére bízott ‘ tanulóik' szamától és évfolyamától függően —, a szakmunkás alapbéré 5—20 százalékáig terjedhet. A1 kép­zésre jogosult; miniszter erre vonatkozóan irányélveket is meghatározhat. A fizetés fel­tételeit és mértékét a kollek­tív szerződésben kell szabá­lyozni”... . ... általános művelődési és szak­ma ismereti tananyagot mi­nél jobban elsajátítani, az is­kola és a gyakorlati oktatást biztosító vállalat munkarend­jét megtartani, valamint a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtani. A\|anuló köteles a reábízott, vagy oktatása so­rán használt dolgokat gondo­san megőrizni; illetőleg az elő­írásoknak megfelelően kezeié ni." Lehetővé teszi a jogszabály a munkaviszonyban állók ré­szére is a, szakmunkás-képesí­tés megszerzését akár szak­munkásképző-tanfolyam elvég­zésével, akár egyéni felkészü­lés útján, mindkét esetben a képesítés megszerzését a vizsga sikeres letételéhez köti. Az ide vonatkozó feltételeket a már említett végrehajtási ren­delet szabályozza. A szakmunkásképzésről szó­ló törvény a bevezetőben le­szögezi: „A szakmunkásképzés célja korszerű szakmai és ál­talános műveltséggel rendel­kező szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások neve­lése”. Ez a cél pedig csak akkor valósulhat meg, ha az isko­lák, a vállalatok és a tanulók egyaránt maradéktala­nul teljesítik a jogszabály­ból rájuk háruló feladato­kat Or. Deák Konrád esős. vez. ügyész azonban sor kerül a korsze­rű mosdók építésére. Az ifjú­munkások kollektívába törté­nő beilleszkedését főként KISZ- és pártszervezetünk se­gíti. A KISZ-szervezet jóvol­tából részt vehettem az ifjú szakmunkások járási vetélke­dőjén.” „A Pamuttextilművek tolnai gyárában igen magas az úgy­nevezett KISZ-korosztály szá­zalékos aránya — írja Po- tyondi János. — Az üzem ve­zetőinek szép feladata aa ifjúmunkások nevelése, az, életbe való első lépések segí­tése. Gyárunk ifjúságot segí­tő tevékenysége sokrétű. A vezetőség külön foglalko­zik a szakmailag gyengébb fiatalokkal: a szövődében egy­kor élenjáró, már adminiszt­ratív dolgozók patronálják őket. Figyelik munkájukat átadják igen hasznos tapasz-? talateikat, A helyes felkészítési igazol­ja, hogy legifjabb dolgozóink is T200—1700 forint körül ke­resnek. Az üzem kollektívája egyéb területen is segíti a fiatalo­kat. Érdekvédelmi bizottsá­gunk van. Munkájuk: főként a vidékről bejött, albérletben élők védelme. Felkeresik őket lakásukon, kapcsolatot tarta­nak a házigazdával. így ele­jét veszik a magas lakbérek­nek és az egészségre ártal­mas ■ lakáskörülményeknek. A fiatalokat jutalmazással is serkentik. Jelenleg például 4 KISZ-fiatal utazott a Szov- iétunióha, kéthetes jutalom­üdülésre. Ehhez 6—6 nap jutalomszabadságot is kaptak. Vannak a fiataloknak prob­lémái is. A környező telepü­lésekről bejárók szabad ide­jét rabolja el a közlekedés. Másik gond az üzem szoci­ális ellátatlansága, elsősorban a megfelelő öltöző és mosdó hiánya. Nincs az üzemen be­lül szórakozási, kulturálódási lehetőség. Újjáépülő gyárunkban mind­ez megoldódik. A felszabadult, régebbi helyiségekben leány­szállást, KISZ-klubot, könyv­tárat létesítenek gyáregysé­günk vezetői.” Geiger János, Szekszárdi Állami Gazdaság: „Tavaly gyakornokként kerültem a gazdaság állattenyésztésébe, fiatal kollektívába. Kedvesen fogadtak: nem hiányzott a dicséret és az építő kritika sem. Munkakörömet szeretem és ezt főként Kecskeméti Gáspár, Both István, Kézdy Gyula és Karácsonyi József kollegáimnak köszönhetem.” Népújság 6 1971. március 21, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom