Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
X of a sit éj A tisztességen kereskedelem §-ai — Faddi vélemények a Bogádmindsxenti Állami Gazdaságról A Bogádmindszenti Állami Gazdaság erkölcsi és üzleti hitele úgy roppant össze Faddon, akár a tojáshéj. A hasonlat nem erőltetett, csakugyan tojásokról* van szó. Ha a statisztikának hinni lehet, évi tizenkétmillió ötszázezer darab körül tojásról. Nem csekély mennyiség, például rántottéban elképzelve túlhaladja az átlagos fantázia határait. Az újságírónak jelen esetben nem feladata azt mérlegelni, hogy egy állami gazdaság tojástermelési terve mennyire van szinkronban a felsőbb szervek, az ország ilyen ellátási igényeit szabályozó, elképzeléseivel. Csak a tényekkel óhajt foglalkozni. A tények önmaguk helyett beszélnek, és mert a tények ilyesmire hajlamosak, nem éppen hízelgőén. A tények a következők. Az üzlet Az üzlet 1969-ben kezdődött. a lehető legszebben. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság képviselői megjelentek Faddon és tojóhibrid kihelyezési akció indítását javasolták. A faluban sok üres istálló és olyan kihasználatlan épület volt, melyeket ilyesformán jobban a háztáji üzemág szolgálatába lehetett állítani. A háztáji üzemág fejlesztése közérdek, emellett senki nem ellensége a .saját pénztárcájának, a hibrid • kihelyezési akció pedig tisztességesen végzett többletmunka után nem csekély jövedelmet kínált. Szerződtek a termelő- szövetkezet vezetői is és nyomukban nagyon sok faddi. Jelenleg harmincegy család gondozásában kereken fél- százezer baromfi van Faddon, melyek után darabonként kétszáznegyvenöt tojást kötelesek a „Vállalkozók (így nevezi őket a szerződés) évente leadni a „megbízónak”, vagyis az állami gazdaságnak. A „Megbízó” 1,4'« forintos fogyasztói átlagárral számolt és darabonként 27 fillért ígért a Vállalkozónak, számolva bizonyos érfluktuációval is. A tojások súlya természetesen változó, a szerződésben 56 gramm alapegységet kötöttek ki. A szerződés A jogokat és kötelességeket szerződésben rögzítették. A szerződések általában nem tartoznak a legszórakoztatóbb olvasmányok közé. A későbbiek megértése miatt azonban itt mégis tanácsos tömören összegezni az egyes pontok tartalmát. 1. A Megbízó kötelez! magát, hogy esetenként külön és közösen megállapítandó időben húszhetes tojóhjbrideket helyez ki Vállalkozóhoz. 2. A baromfiakhoz R—6 típusú Varia ketreceket biztosít. 3. Intézkedik a takarmányozásról. 4. Rögzíti a kálót és a fizetési feltételeket. 5. Ketrechasználati-dí iként a Vállalkozó férőhelyenként öt forintot fizet a Megbízónak. A 6—9. különböző vegyes rendelkezéseket tartalmaz, úgyszintén a szerződéshez tartozó függelék is. Egyebek közt azt, hogy „Jogvitás esetekben a felek alávetik magukat a Megbízó székhelye szerint illetékes járásbíróság határozatának. ítéletének.” Ez a siklósi járásbíróság, Baranya megyébe«. Egyoldalú levelezés A faddi Lenin Termelőszövetkezet vállalta a tojásösszegyűjtés, a takarmánykiszállítás technikai lebonyolítását, darabonként 3 fillérért. Egy ilyen nagyarányú vállalkozás természetesen állandó kapcsolatot igényel a szerződött felek közt. Adalékok ehhez: 1970. január 28-án a termelőszövetkezet ír Bogád- mindszentre, mert a szállított Egy klubtitkár — és a tagság Dunaszentgyőrgyön a múlt év májusa óta Hermann János az MHSZ-lövészklub titkára. Amikor kinevezése szóba került, és beszélgetett vele a járási MHSZ-titkár, és a községi párttitkár, ígéretet tett; ha a lövészklub működéséhez biztosítják legalább a minimális anyagi-technikai feltételeket, tikkor teljes felelősséggel vállalja a klub irányítását. így történt... És Hermann János bizonyított, rövid idő alatt, bár egyáltalán nem volt könnyű feladata. (Előtte a klub szervezeti élete gyenge volt, nem volt megfelelő helyisége, nem volt lőtér.) Azóta a klubtagság létszáma a korábbinak háromszorosára nőtt, a múlt évben megrendezték az összetett honvédelmi lövészversenyt, részt vettek a járási versenyeken, ahol helyezéseket is értek el. Jellemző a község fiatalságára a nagy sportszereiéi, szívesen vesznek részt a lövészklub versenyein. Kezdetben lőtérre, helyiségre és fegyverre is szükség volt — ezeket a feltételeket a klubtagság — a KISZ, a termelőszövetkezet és a községi tanács segítségével — meg is teremtette. Hermann János klubtitkár sok időt áldoz arra, hogy a tagság megfelelő feltételek között sportoljon, szórakozzon és tanuljon. A téli időszakban például a fiatalok általános honvédelmi előképzésen vettek részt, állandó, vonzó, érdekes elfogultságot teremtettek maguknak. A klubtanács is sok segítséget ad a titkár munkájához; több önálló és célszerű kezdeményezéssel kivívták a község vezetőinek elismerését, azok erkölcsileg és anyagilag is támogatják a klub munkáját. A termelőszövetkezet vezetősége lehetőséget adott ahhoz, hogy a tsz-ben dolgozó klubtagok a szükséges technikai segédeszközöket elkészítsék, avagy vteg- javítsák, és az utazásokhoz gépjárművet is biztosítottak. A klubtitkár jó munkájához, és a klub eredményes tevékenységéhez hozzájárult a KISZ-szervezettel és c vezetőséggel való, jó együttműködés. Hermann János dunaszentgyörgyi lövészklubtitk&rt tavalyi eredményes munkájáért a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségi dicséretben, pénzjutalomban részesítette. Felelősségtudata, hozzáértése, emberi magatartása biztosíték arra, hogy a klub az idén rá háruló feladatokat is maradéktalanul végrehajtja. VÉGH JÁNOS UJ.U..I .-L-u . erow. . ketrecek (a már eleve használhatatlannak bizonyult R—6 típus helyett a Bátaszéki Kádár Ktsz gyártott faketreceket) anyag vetemedik, a fa nyers, a tyúkok lába beszorul a taposórácsok közé. Az etetővályú rossz, a tojás nem kifelé gurul, hanem befelé. Válasz nem jön, ehelyett április 15-én Kern József, az állami gazdaság igazgatója négysoros levélben hívja fel a „Vállalkozók” figyelmét a megfelelő gondosságra. 1970. április 2. Levél a selejtezésről. Válasz nincs. 1970. december 1. Levél a táp minőségéről. Válasz nincs. Ugyanaznap: a háztáji bizottság levele ismét a selejtezésről, mely annál is inkább fontos, mert a tojást nem termelő egyedek fogyasztják a takarmányt és ez Megbízót és Vállalkozót egyaránt károsítja. » 1971. február 1.-én Szűcs elnökhelyettes vezetésével delegáció utazik Bogádmind- szentre. Felhívják Kern igazgató figyelmét arra, hogy szeretnek leveleikre választ is kapni, hiszen ez elemi üzleti udvariasság. Azonkívül pénzt is óhajtanának, mert a gazdaság a januári és azóta immár a februári to]ásárakkal is adósa a termelőknek, vagy ha úgy tetszik Vállalkozóknak. Kern igazgató intézkedést ígért, március 1-ig semmi nem történik, levél se jön, pénz még kevésbé. A szállítások ötletszerűen, minden előzetes értesítés nélkül folynak, Mácsik László „vállalkozó’ több oldalas levélben bizonyítja be az állami gazdaságnak, hogy a szerződésnek jószerivel nincs is pontja, melyet a gazdaság ne szegett volna meg. A gazdaság előkelő hallgatásba burkolózik. A pénx Bocsánatos bűn, hogy ha valaki hasznát is óhajtja látni annak az üzleti vállalkozásnak, melybe belefogott. Volent János (Engels utca 10), Nyíró János (Rákóczi utca 134), Szabó Ottó (Sport u. 5.) faddi lakosok és a többi huszonnyolc, természetesen menet közben is adnak ki pénzt a baromfitenyésztésre. Villanyszámla, takarmánykiegészítés és még számtalan más tétel, ha a saját munkaerejüket nem is számítják. A Bogádmindszenti Állami Gazdaság 1971. március 1-én tíz- és negyvenezer forint közötti összegekkel volt adós külön külön a termelőknek. A képlet egészen tiszta: Egy állami gazdaság állami hitelből tojóhibrideket vásárol. Ezeket kihelyezi, a termelt tojásokat értékesíti, a termelőkkel pedig egész egyszerűen beszünteti az érintkezést. Egész addig a határig, Jhogy jogos járandóságaikat se fizeti ki. Emellett a gazdaság még nyolc százalékos állami támogatást is élvez. Pereskedés lesz? Minden valószínűség szerint. Idáig csak egy volt, a siklósi járás- bíróság előtt, melyet a gazdaság el is vesztett. Fellebbezés folytán most kerül a pécsi megyei bírósághoz. Még további harminc per esedékes, ami egytől-egyig jogos lesz, csak éppen mentséget nem képez. Mentséget egy állami gazdaság részére, mely a nagyüzem! tojástermelést nagyüzemi szerződésszegéssel köti össze, csak itt Faddon.. A fél országot behálózó akció más községekben elért eredményeiről, népnevelő hatásáról nincsenek adataink. Bőven elég a faddi helyzet ismerete is. ORDAS IVÁN I A jogásznapok programja A március 5-én és 6-án sorra kerülő Tolna megyei jogásznapok programja a következő: pénteken elnököl dr. Szilcz Ákos megyei főügyész, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének elnöke. Megnyitót mond dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára. Előadást tart dr. Papp Lajos miniszterhelyettes, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke A tanácsi munka továbbfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései címmel. Könyvkiállítást is rendeznek. Ezt dr. Szily László, a szekszárdi megyei bíróság elnöke, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke nyitja meg. A büntetőjogi szakosztály pénteken délután könyvankétot rendez a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent A büntetés tana című műről, amely szerzője dr. Földvári József pécsi tanszék- vezető egyetemi tanár. A könyvankéton dr. Tóth László ügyvéd, a szekszárdi I. számú ügyvédi munkaközösség vezetője, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének titkára elnököl. Vitaindító előadást dr. Farkas Sándor, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze tart. Korreferensek: dr. Fonyó Antal szegedi tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Györgyi Kálmán budapesti egyetemi adjunktus, dr. Molnár István, a paksi járásbíróság elnöke, és dr. Szentgyörgyi István paksi járási vezető ügyész. A vitát a könyv szerzője dr. Földvári József foglalja össze. Pénteken ülést tart a mun« kajogi szakosztály is. Ezen az ülésen dr. Prantner József, a megyei bíróság elnökhelyettese a TIT megyei elnöke elnököl. Vitaindító előadást dr, Máltás György, a pesti központi kerületi bíróság csoportvezető bírája tart Az üzemi balesetért fennálló vállalati felelősség néhány kérdése eímmel. Korreferensek: dr. Gu- jás István szekszárdi járásbírósági elnökhelyettes, dr. Kovács János bonyhádi járási vezető ügyész, dr. Kalmár József tsz-jogtanácsos és dr. Balás András bonyhádi ügy» véd. Szombaton a szövetkezeti jogi szakosztály tart ülést, amelyen . dr. Tóth Bálint, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke elnököl. Vitaindító előadást dr. Magyar Árpád, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája tart A szövetkezeti demokrácia jogi vonása! címmel Korreferensek: dr. Rappay György, a SZÖVOSZ igazgatási és jogi osztályának vezetője, dr. Nagymarosi Mi» hályné, az OKISZ titkárságé« nak vezetője, dr. Kardos János, a Tolna megyei főügyészség ügyésze, dr. Kecskés József, a Kapos-Koppány völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogtanácsosa. Zárszót Sarlós László ügyvéd, a szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezetének alelnöke mond. Nadrággyár Várpalotán A Vörös Október Ruhagyár 1967-ben nadrágkészítő gyáregységet hozott létre Várpalotán, a bányászasszonyok, lányok foglalkoztatására. Az üzem az elmúlt három év alatt sokat fejlődött. Ma közel félezer dolgozója van, s évente 3—400 ezer darab férfinadrág készül a gyáregységben. Divatos. minőségi termékeik mintegy 50 százalékát exportálják. Képünkön; dolgoznak a rajzolók a szabászaton. (MTI foto — Jászai Csaba felvétele — KS) A Volán 21. sz. Vállalat forgalmi szolgálattevőket és gépkocsivezetőket vesz fel. dumper, ZIL és KRAZ gépkocsikra, a Dunántúl térségében, változó munkahelyekre. Fizetés gyakorlati időtől függően, alapfizetés + teljesítménybér. Jelentkezés a siófoki üzemegységen. SIÓFOK. BALATONKILITI ÜT. (452)
