Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

Á szocialista demokrácia fejlődése hazánkban és fejíesztésének helyi feladatai

A szocialista demokrácia — hol nagyobb, hol kisebb mértékben — egyik állandó témája társadalmi életünknek és a munkásosztály hatalmának kivívásától kezdve rendszeresen foglalkoztatja közéletünket és közvéleményünket, Ez természetes velejárója szocialista fejlődésünknek.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a termelőszövetkezeti mozgalom megszi. lárdulásának befejeződésével társadalmi fejlődésünknek, új szakaszához értünk: leraktuk a szocializmus alapjait és hozzákezdünk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez. A szocializmus alapjainak lerakása lényeges, változásokat eredményezett politikai életünk alapvető feltételeiben is. Eltűntek a kizsákmányoló osztályok és a szocialista szektorokban dolgozó lakosság politikai öntudata; szocialista, világnézete alapjaiban kifejlődött, megerősödött a bizalom a szocialista állam és vezető ereje, az MSZMP iránt. Az új társadalmi helyzet, a jelentősen megváltozott gazdasági, szociális, politikai és ideológiai feltételek lehetővé és egyben szükségessé is tették a szocialista demokrácia meglévő kereteinek, formáinak fejlesztését, hogy annak tartalma teljesebben, sokolda-. lábban kibontakozhasson.

Ennek a fejlődésnek a motorja és legfőbb forrása a pártdemokrácia, amelynek kibontakoztatására, érvényesítér sére az MSZMP megalakulásától kezűvé eredményesen törekszik. A pártélet lenini elveinek' demokratizmusa pedig követendő példát és ösztönzést adott a közéleti demokrácia fejlesztéséhez. Az ellenforradalom leverése idején ezt a célt szolgálta a proletárdiktatúra megvédése,

majd a későbbiekben, az új helyzet alapján e hatalom demokratikus vonásainak kiteljesedése.

Az MSZMP IX. kongresz- szusa 1966-ban már behatóan foglalkozott a szocialista demokrácia fejlesztésének meg- növekedett lehetőségeivel és a fejlesztés főbb tennivalóit is megjelölte. A IX. kongresszus határozatai alapján jelentős mértékben továbbfejlődött és kiteljesedett társadalmi életünk demokratizmusa. E fejlődés részletes leírására és elemzésére természetesen egy cikk keretében nincsen lehetőség. csupán a legfontosabb területeinek a felsorolására és a fejlesztés fő irányának a megjelölésére szorítkozhatunk.

1, A választott vezető testületek közéleti szerepének és tekintélyének növekedését említjük elsőnek. Ismeretes, hogy a demokratizmus érvényesülésének egyik alapvető, lényeges ismérve az, hogy fontos kérdésekben a demokratikusan választott küldöttek testületéi döntenek, nem az apparátus. Ebben a tekintetben különösen szembetűnő volt hazánkban a fejlődés. Akár az országgyűlés, akár a különböző szintű tanácsok testületéinek munkáját nézzük, megállapíthatjuk, hogy a napirendjeiken szereplő kérdések súlyw, fontossága, meg demokratikus légkörük fejlődése, az .alkotó viták láttán is nagyot nőtt a választott testületek társadalmi tekintélye.

2. A IX. kongresszuson elhatározott és a gyakorlatban megvalósított demokratikus fejlődésünk fő területei közül másodikként a tanácsok hatáskörének bővítését, önállóságuk növekedését említhetjük. Az öntevékeny, önálló tanácsi munka mindkét fő feltételének biztosításában, mind a hatáskör és a döntési jog növelésében, mind pedig a szükséges anyagi eszözök

biztosításában sokat változott a helyzet. Annak érdekében azonban, hogy tanácsaink a szocializmus teljes felépítésének mai, magasabb szakaszában is jól betölthéssék mind a népképviseleti, mind az ön- kormányzati és az államigazgatási funkcióikat, még r van tennivaló. Ezeket a tennivá- lókat is ismerjük, hiszen a X. kongresszus tanácskozásainak éppen az állami: élet mechanizmusának . és munkájának korszerűsítése, továbbfejlesztése volt egyik legfontosabb kérdése. A fejlesztés és korszerűsítés konkrét feladatait pedig az új tanácstörvény . tartalmazza. .

3. A IX. kongresszus óta- mégvalósult .demokratikus fejlődésünk fő területei, közül harmadikként a választási rendszer módosítását, tökéletesítését, emeljük lei. Ismeretes, -. hogy az elmúlt választásokon! már nem közös lista alapján, hanem egyénenként és körzetenként állított Képviselő- és tanácstagjelöltekre ■ adtuk szavazatainkat.

4. Negyedikként a párt, va-- larnint az állam, és a társadalmi szervezetek és intézmények feladatainak, tevékenységének pontosabb' elhatárolását, működésük sajátos vonásainak teljesebb kibontakoztatását és együttműködésük továbbfejlesztését említhetjük. Régebben gyakran előfordult, hogy szocialista politikai rendszerünk különböző szervezetei és intézményei azo. nos feladatokat azonos módszerekkel és eszközökkel' törekedtek megoldani. . A IX. kongresszus útmutatásai nvo- mán viszont jobban kibontakozott a különféle szervezetek önálló munkája és sajátos feladatköre. murikamódszere. Ez feladataik színvonalasabb el-1 látását, a párt vezető szerepének maradéktalanabb érvényesülését, vagyis a közös iigy hatékonyabb szolgálatát eredményezte.

5. Végül ötödiknek említjük a szocialista demokrácia fejlesztésének az elmúlt évek során előtérbe került területei közül a termelési, vagyis az üzemi és a termelőszövetkezeti demokráciát. E terület új, magasabb szintre emeléséhez a gazdaságirányítási, rendszer 1968-ban bevezetett reformja teremtett jő alapokat. A vállalati önállóság növekedése, a nyereség-érdekeltségi rendszer bevezetése a gazdaságosabb, hatékonyabb termelésre ösztönzi a termelői közösségeket. Egyúttal erősíti bennük a közvetlen rendelkezés gyakorlata alapján a szocialista tulajdonosi beállítottságot, a közös ügyek iránti érdekeltség, felelősség és elkötelezettség tudatát.

¥7 bből a vázlatos áttekin- tésből, a szocialista demokrácia fejlődésének az elmúlt négy év során elért eredményeinek összegezéséből is több fontos következtetés adódik.

Egyrészt világosan kitűnik az elmondottakból, hogy épülő szocialista társadalmi rendszerünk demokratizmusának fejlesztése nem kampányjellegű feladat, — még ha időnként jobban előtérbe is kerül a közélet más fontos tennivalói mellett, — hanem állandóan időszerű kérdés, amelynek továbbfejlesztésén, szélesítésén szüntelenül munkálkodnunk kell.

Az MSZMP X. kongresszusának határozataiból ismeretes, hogy jelenleg és az elkövetkező években mindenek előtt az állami élet demokratizmusának tökéletesítéséből adódó feladatokat kívánjuk megoldani. A tennivalók és célkitűzések lényegét e kérdésben az MSZMP Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak 1969. III. 5—6-i együttes1 ülése így »jelölte meg: „A szocializmus építésének soron levő feladatai az állomélet, . a szocialista demokrácia továbbfejlesztését igénylik annak érdekében,' hogy' államrendszerünk szolgálja még hatékonyabban a szocialista társadalmat, a munkásosztály „ történelmi céljait.'’

Állami életünk szocialista jellegének fejlesztése és korszerűsítése valamint demokratizmusának erősítése három fő területen megy végbe:

1. Az államigazgatás, a törvényhozás és kormányzás rendszerének korszerűsítése területén, melynek központi kérdése a tanácsok szervezetének és munkáiénak fejlesztése az új tanácstörvény alapján.

2. Az országgyűlési és tanácstagválasztási. rendszer további tökéletesítése a már ugyancsak az országgyűlés által megalkotott választójogi törvény alapján.

3. Végül a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának reformja, amelyre ezután kerül majd sor.

A másik lényeges következtetés, amelyet az előzőekben elmondottakból levonhatunk az. hosv a szocialista demokrácia társadalmi rendszerünk egészének, berendezk'edésenek és működésének politikai jellegét, osztálytartalmát kifejező fogalom. Azaz legfőbb területe, meghatározó része a szocialista állami élet demokratizmusa, melynek lényege, nogv a munkásosztály politikai hatalma. Ezt. a bétáimat immár éz '«i'~=7 »kűgezó néppel, mindenekelőtt a szocialista szövetkezeti útra lépett parasztsággal szövetségben- gyakorolja.

A szocialista demokrácia azonban tágabb. szélesebb fogalom és nem szűkíthető le az állami életre, noha annak ez a fő', meghatározó része. Érvényesül emellett egész közéletünkben, mint á társadalmi szervek és intézmények működését és' együttműködését, a társadalmi együttélést szabályozó elv és gyakorlat is. Kiterjed tehát a gazdasági és kulturális életre is. vagyis az ' állami. élet demokratizmus© mellett a másik fő területe a munkahelyi, (a vállalati, vagy üzemi, a termelőszövetkezeti és a hivatali. intézményi) demokrácia.

Végül harmadik fő területének, érvényesülési formájának azt tekinthetjük, hogy a szocialista demokrácia a különböző.. nem antágónisztikus érdekek összehangolásának és á közös, társadalmi érdek érvényesítésénél alapvétő eszköze és módszere is. , •'

Könnyű belátni, hogy a szocialista' demokrácia e három fő területe, formája szoros kölcsönhatásban -és összefüggésben van egymással. Az egyik területen végbemenő fejlődés ösztönzően hat á másik területekre, az egyik,, vagy másik terület fejlettsége, szintje kihat a többire. Ezért, bár a szocialista demokrácia fejlesztésének soron lévő, legfontosabb láncszeme áz állami élet demokratizmusának fejlesztése, ez azonban' nem jelenti például a termelési demokrácia jelentőségének csökkenését, érvényesítésének, kibontakoztatásának háttéribe szorulását.

Azt a tanulságot is" megfogalmazhatjuk most már az elmondottak alapján, hogy a szocialista demokrácia társadalmi méretekben való kibontakozásához és továbbfejlődéséhez a jogok és kötelességek egységes központi szabályozására, vagyis a legmegfelelőbb formák tudatos keresésére és kialakítására van szükség.

Kétségtelen, hogy az egységes formák és keretek meghatározása- — országosan, illetőleg társadalmi életünk fő te, ittlétéiként , — elsősorban a' párt-, állami és. társadalmi szervezetek legfelső vezetésének feladata, nem pedig helyi tennivaló. A formákon, a tevékenység, keretein nagyon sok múlik, ezért is talált olyan nagy érdeklődésre és helyeslő fogadtatásra., a .legszélesebb közvéleményben például az új tanácstörvény.

¥ T gyáriakkor azt is tapasz- táljuk, hogy' egyes üzemekben. termelőszövetkezetekben- nem élnek, még megfelelően, a munkahely dolgozói és vezetői a szocialista demokrácia' érvényesítésének meglévő, törvényes, keretivel, vagyis nfem mindig sikerül a jó formákat jó, azaz szocialista és demokratikus tartalommal megtölteni. Esetenként formális megoldásokkal találkozhatunk és néha még a demokratizmus megsértése is előfordul.A megfelelő, demokratikus keretek, a jó törvényes formák, Valamint ezek helyi, gyakorlati felhasználása közti ellentmondás szerencsére nem általános jelenség. Mégis külön kiemeli azt a tanulságot, hogy a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása igen nagy mértékben múlik a helyi feltételek' alakulásán. A továbbiakban én-pen ezért azokat a legfontosabb helyi feltételeket .és vesszük sorra, amelyek elsősorban szükségeséi. ahhoz, Hnov társadalmi ren dsz erünk d em okra t-■ rrr.us a megfelelően érvényesüljön és fejlődjön.

1. Első és leitfontosahh Jeltételként a helyi (vá!lakúi, üzem1 és fsr 1 pártszervezetek jó munkáját emeljük ki. Azok a nárza-yej»> , amelvek .

mesrhl élőén tŐlÍMr be elví- nolitrkaí iránvpő szervező és ellenőrző funkcióikat, egyben a leefőbb szervezeti garanciái ;s annak hogy területükön a demokrácia valóban szocialista jellegű leaven,. .A pártáiét demokráciája ned-ig példaképe és egyben a ‘legfőbb ösztönzője,

motorin js n munkahelyi derp rsV v•> n *,rí n mV .

2. Ösztönöző; és , biztosítani a közös ügyekbe való beleszólás. iavaslsttovés gyakorlatát, a döntés előtti demokratikus vitákat. A kongresszusi irányelvek. a nők. és az ifjúság helyzetének országos vitái, azok iá tapasztalatai meggyőző néldái annak, hogy mennyire hasznos fontos kérdések eldöntése előtt az érdekeltek véleményének kikérése. Ezeket a pozitív országos példákat szükséges volna nagvnhh mértékben követni a beívj munkában.

3. Hasznosítani, vagvis alkalmazni,,. megvalósítani a ,ió jávaalatokat és a közösség fórumán elhangzott minden észr revételre érdemben válaszolni. A közösség ügvei iránti érdeklődés egvik legfontosabb ténvezője a személyes tapasztalat.. Ahol azt látják. hogy érdemes javasolni, szóvá tenni a hibákat, mert meghallgatják és. intézkednek az illetékesek. ott növekszik a közéleti aktivitás. A rossz, vagv n<yjn ^időszerű • javaslatokra is érdemben választ kell adni, ez íg része a demokratizmusnak, ösztönzője fejlődésének.

4. Megakadályozni a hibák kijavításának szándékával elhangzott bírálatok mellőzését, a bírálat elfojtására irányuló, esetpnként még előfor-,. dúló törekvéseket. A mi szocialista rendszerünkben a vezetőnek mindig tudatában kell lennie, hogy nerit uralkodásra, hanem vezetésre kapott megbízatást. ; A dől goző néntöl. a munkásosztálytól és pártjától kapott bizalom erre addig szól, ameddig a vezető ezt kiérdemli, munkájával, emberi magatartásával arra rászolgál Az őszinte segíteni akas&btij

eredő bírálatok és szóvátevőik megbecsülése és ha szükséges, megvédése, az'MSZMP új, módosított Szí ' '.éti Szabályzatának egyik . „.pontosabb pontja. Életbe léptetése nem csupán a párton belül, hanem egész közéletünkben újabb szervezeti ösztönzője a demokratikus közfelfogás fejlesztésének, a szocialista demokrácia érvényesülésének.

5. A tartalmas, érdemi tájékoztatás megszervezése és folyamatos biztosítása ugyancsak alapvető feltétele a demokratizmus helyi fejlődésének. Ahhoz ugyanis, hogy például a termelési tanácskozásokon a dolgozók ne csupán a saját munkájukról, hanem az üzemi tervekről is érdemben véleményt mondhassanak, ismemiök kell a vállalat helyzetét, a termelés és értékesítés népgazdasági feltételeit, a népgazdasági terveket stb. is. Ahol nem tájékozottak megfelelően az emberek, ptt a legjobb szándék ellenére sem élhetnek megfelelően a beleszólási, javaslattevési jogukkal.

A sajtó, a rádió és a televízió egyre szélesebb körben és egyre színvonalasabban tájékoztatja közvéleményünket az országos és a nemzetközi eseményekről. Az általános tájékozottság azonban megái aoozza ugyan, de nem pótolhatja a helvi kérdések ismerétét. A folyamatos informálás tehát olvan többletmunka a helvi vezetés számára, amelv sokszorosan megtérül, hiszen csak az iránt támad fel az érdeklőHésünk. az.t'te- kint.iük igazán a sajátunknak, amit iól ismerünk.

6. A korszerű műveltség, a hozzáértés fejlesztését említjük még végül, mint a szocialista demokrácia teljes megvalósításának egyik legfontosabb feltételét és eszközét. Az általános műveltség, a szakmai tudás, a marxizmus- —leninizmus világnézetének elsajátítása külön-külön is, együttesen is alapvető tényezője a szocializmus teljes felépítésének időszakában a korszerű közműveltségnek, ez pedig a demokrácia gyakorlati megvalósulásának. Fejlett szocialista demokráciát csak sole, oldalúan képzett, szocialista emberek igényelnek és valósítanak meg. Ugyanakkor a szocialista társadalom demokratizmusa egyik legfontosabb feltétele és eszköze a sokoldalúan fejlett szocialista embertípus kialakulásának és általánossá válásának.

A szocialista demokrácia tehát nem öncélú, nem valami önmagáért való dolog, hanem eszköze, fontos emelője a társadalmi és egyéni szabadság érvényesülésének, a szocialista építésnek.

Az M3ZMP IX. kongresz- szúsa óta — amint ezt írásunk első részében áttekintettük — több területen és jelentős mértékben mélyült, gazdagodott a dolgozó nép demokráciája.

Az eredményekre alapozva a X. pártkongresszus most új, magasabb szint elérését tűzte ki társadalmi életünknek ezen a területén is. A szocialista demokrácia teljesebb érvényesülésének legfőbb feltétele, a helyes politika adott, népünk ismeri, a magáénak vallja és munkájával kész hozzájárulni a kongresszusi határozatok valóra váltásához.

A megye kommunistáinak és a közélet aktív párton kívii- di dolgozóinak társadalmi munkáján, jó példáján és ösz- szefogásán múlik tehát főként, hogy milyen ütemben és milyen mértékben fejlődik tovább a szocialista demokrácia. Palkó László, ag Ssti Egyetem filozófiai Saasaékveoetője