Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

YTTTTTTTTTTVYTVVYVVVVyvVYTVVVYVYYVYVVTVrTYTV'rVTVVVTTVVTTTTTT WTWYTTTTTyVVVYTYfYVYVTfVYYVYVYYYYYVYYYryYT'YYYYYTTTTYYv * $ I IT $ * * < Q? v> umm — 9.— A bábaképző társalgóját rendkívüli módon kidekorálták. Girlandok, virágok, drapériák.' Amikor Luciánó Szántódi karján megérkezik a terembe, a bábanövendékek valamennyien felállnak, és tapsolni kezdenek. Az igazgatónő elébük siet, bemutatózik, az asztalhoz vezeti őket. Szavaikat természetesen nem lehet hallani a tapsviharban. Leülnek a díszes asztalhoz, szemben a bábanövendékekkel, a taps lassan elül, s az igazgatónő megnyitja az ünnepséget. — Szeretettel üdvözlöm a körünkben meg­jelent bohócművészt, s egyben megköszönöm neki, hogy drága idejéből szakított számunkra is egy kis darabot, hogy megtarthassa nekünk a mai bohóc—néző találkozót.... Az igazgatónő nem ereszti le a hangját, mint­hogy egyáltalán soha nem ereszti le a hangját, s nem fejez be egy mondatot sem. Emiatt,* az­tán légzési zavarai vannak. Amikor újra leve­gőhöz jut, folytatja: Felkérem igen tisztelt Szántódi elvtársat, hogy a találkozónkkal kapcsolatos néhány ideológiai kérdésről tartsa meg vitaindító előadását... Szántódi feláll. —- Tisztelt bábanövendékek ? Rövid leszek. Egy nagy művészt hoztam el önöknek, hogy ismer­jék meg, és hogy ő is megismerje magukat. Ekkor letekint Luciánóra, minthogy* ezt a célzást csak neki szabad értenie. Szántódi folytatja: — Mit mondjak, elvtársnők? A múltban nem voltak bohóc—néző találkozók. A bohócoknak nem volt semmi kapcsolatuk a közönséggel. És a közönség is csak a porondon látta a bohóco­kat, ha- :jneg tudta váltani, magának a jegyet, vagy be tudott lógni a sátor alatt, min: jó­magam, kölyök koromban. Erről ennyit. Most pedig fá?5ük a medvét! — És szélesen moso­lyogva saját, jónak tartott viccén,, közben a medvére mutat, Luciánóra. A bábák vihognak, Luciánó azonban rendkívül kókadtan i*l, alig vesz tudomást a történtekről. Szántódi leül, megböki Luciánót, hogy álljon fel, és adjon valami műsort. Luciánón a zárt és zsúfolt terembe» egyre inkább elhatalmasodik a részegség, már a felállás Is nagy erőfeszítésébe kerül, imbolyog. A bábák élvezik a dolgot, nem is álmodják, hogy Luciánó valóban részeg. Azt hiszik, bo­hóckodik. — Tisztelt hölgykoszorú! Karját egy patetikus mozdulatra lendíti, a lendület azonban erősebb, mint ő maga. Előbb csak megtántorodik, aztán még ugyanebből a tántorgásból egy rendkívül valószínűtlen, csu­kafejessel átesik az asztalon, és elterül a növen­dékek előtt. A hatás leírhatatlan. Szántódit kivéve min­denki azt hiszi, hogy ez a bemutatkozása, ez hozzátartozik a műsorhoz, és a bohóc mindjárt feláll. A bohóc azonban ottmarad a földön Szántódi egy darabig vár, hátha mégis feláll aztán odamegy hozzá és megpróbálja felélesz­teni. Teljesen hatástalanul persze, mert Luciánó . már régen az igazak álmát alussza. Apró kis pofonokat' ad Luciánónak, mindhiába. A bábaképző intézet betegszobája. Luciánó fekszik az ágyon, gondosan betakarva, egy bába­növendék pedig ott ül kissé távolabb az ágytól egy kis asztalkára dőlve, a lámpa fényénél ol­vasgat A karján egy szalag: ÜGYELETES. Luciánó lassan ébredezik, s meglátja a lányt. — Hol vagyok? — Itt, nálunk. Luciánó figyelmesen nézi a lányt, természe- tesep fogalma sincs róla, hog-r ez mit jelent. Megpróbálja rhásképpen megközelíteni a dolgot. Bemutatkozik. — Luciánó va"”ok. — Pen telei Margit. Luciánó bólogat. Aztán hirtelen ötlettel: — És apuka hogy van? A lány elmosolyodik. — Maga tényleg bohóc,.. Miért nem komor , lyodik meg?. — Nem érek rá. De mondja, a Cirkusz és Varieté Vállalat 1. sz. sátorcirkusz részlege itt van még a községben? — Az este még itt volt. — És az este én nem léptem fel? — Nem tudott. Átesett az asztalon, és úgy látszik, nagyon megütötte magát Most már jobban van ? — Igen. Kezdek valami erőt érezni a tagjaim­ban, — Végre. Én vagyok az ügyeletes. Rajtam kí­vül már mindenki alszik az épületben. A lány feláll, s elkezdi kigombolni a köpe­nyét. — Olyan, mintha csak ketten lennénk a vi­lágon. Luciánó kissé rémülten nézi. — Ne hamarkodjuk el... maga csak a mű­vészt. a bohócot akarja bennem. — Maga meg csak a bábát bennem? — Nem egészen. Margit ledobja magáról a köpenyt, lecsatolja a karóráját, és ott áll kombinéban az ágy előtt Luciánó kissé beljebb húzódik a fal felé, hogy helyet adjon neki. Margit azonban egy élőre még nem fekszik mellé. — Én tudom, hogy maga nem olyan nagy bohóc, amilyennek Szántódi beállította. Maga egy nagyon kis bohóc, de mégis, szerintern van magában valami rendkívüli És maga szomorú. Maga egyedül van. Ha maga akarja, én itt­hagyom a bábaképzőt, és elmegyek magával, a cirkusszal. Luciánónak ettől láthatóan elment a kedve, — Mit tud? — kérdezi Luciánó. •— Semmit. Még bukfencezni sem. De majd etetem az állatokat. — Az oroszlánt? — Juj. — Na látja. — Mindent vállalok. Luciánó hosszan, merészen, kihívóan néz fel rá, és .úgy kérdezi, hogy közben megemeli a takarót, jelezve, hogy szeretné, ha a lány oda­bújna. Reggel az intézet folyosóján, a betegszoba előtt Szántódi türelmetlenül sétál le, s feL Néha megáll közvetlenül az ajtó előtt, és hall- gatózik. Aztán végre nyílik az ajtó és kilép rajta Margit, kezében egy tálcával, melyen egy maradéktalanul elfowasztott villásreggeli edé­nyei és morzsái vannak. A lány végigméri Szán- tódit, és elvonul. (Folytatjuk.) iA^AAtAiAiiAliAAAAAllUAAAAAAAA*ttAlÍAAAAiAiU*AUAAAÁmi. íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAAAAAÁAAAAA BARTÓK 1881. március 25-én született Bartók Béla, a modern ma­gyar zeneművészet egyik leg­nagyobb alakja. Születésének 90. évfordulójára a Magyar Posta 1 forint névértékű em­lékbélyeget ad ki. Nagy Zol­tán grafikusművész tervrajza alapján a budapesti Pénzjegy- nyomda ofszetnyomással ké­szíti el a bélyeget. Szép kivi­telű elsőnapi boríték kerül forgalomba, amely a művész­aláírását és fonográfját ábrá­zolja. Az aranysárga rajz alá­festésére halványkék népmű­vészeti díszítő elemek szogál- nak: . Bartók Béla nem érhette meg, hogy műveit hazájában érdemük szerint becsüljék meg. Nemes arcvonásait bét lyegén is cs,ak nyolc évvel ha­lála után örökítették még. 1953-ban a zeneszerzőinkről kiadott sorozat 1 forintos bé­lyegen ugyancsak Nagy Zoltán mutatta be Bartókot és Fából faragott királyfi című művé­nek egyik jelenetét. Halálá­nak 10. évfordulóján három bélyeggel emlékeztünk művé- - szetére. Bartók arcképével ta­lálkoztunk az 1955. évi Bé­lyegnapi kiadáson is. Ebből az alkalomból a portrét ábrá­zoló bélyegeket szelvényekkel váltakozva nyomtatták. Á zon­gora ábráit), szelvénnyel ösz- szefüggő bélyegek nagyon ke­resettek. SZÜKSÉG TÖRVÉNYT BONT Angliáiban a postássztrájk közel négy hónapig tartott. Ez a munkabeszüntetés azért nem bénította meg teljesen az életet, mert a posta azonnal lemondott monopóliumáról és engedélyezte levél-, illetve csomagsz-íllító vállalatok léte­sítését. Több magánposta ala­kult, amelyek a legkülönbö­zőbb rajzú bélyegeket hozták forgalomba. Hajó, repülőgép, csomaghordó kéz. postakocsi, Apollo—14 is feltűnik a bé­lyegképeken, de előfordul egy­szerű. csak szöveg- és szám­jegyrajz nvomatú címlet. A rendes díjszabásnál többet kell fizetni a szükségposták- nnV, névér­léke magas, 1 és 10 shilling között mozog. Elvétve előfor­dulnak 1 font névértékű cím­letek és ismerünk olyan soro­zatot először shilling érték­jelzéssel, majd a decimális pénzrendszer bevezetése után új penni névértékű címletek­ben is megjelent. A külföldre szóló leveleket, csomagokat a magánvállalkozások a legkö­zelebbi francia kikötőig szál­lítják, ott postán feladják és saját gyártmányú bélyegeik mellett francia bélyegekkel szabályszerűen bérmentesítik A specialistáknak a sokféle szükség-bélyeg megszerzése komoly gondot okoz majd, de a katalógus-szerkesztőknek sem lesz könnyű kiválasztani az értékelésre és gyűjtésre mél­tó változatokat. KIÁLLÍTÁSOK Pécsért április 4—12 között rendezik a IX. Országos Ifjú­sági Kiállítást. Magyar fiata­lok albumának kincsei mel­lett 20 országból érkezett gyűjteményekben gyönyörköd­hetünk majd. — Júniusban Budapesten, a Magyar Nemze­ti Múzeumban ifjúsági bélyeg- bemutató is köszönti az úttörő- mozgalom 25 éves munkáját. — Győrben, a város fennállá­sának 700 éves jubileuma al­kalmából március 28-án nyí­lik bélyegkiállítás. — Az Egye­sült Nemzetek által kiadott bélyegeket a MABÉOSZ bu­dapesti központi helyiségeiben mutatták be. A világűr meg­hódításáról kiadott bélyegek bemutatásával emlékeznek meg április 15—20 között Sal­gótarjánban a Gagarin által végrehajtott első űrutazás 10. évfordulójáról. — Az utolsó 25 évben kiadott bélyegeinket is­merteti meg a francia—magyar baráti társaság vándorkiállítá­sa, amelyet legutóbb Poitiers- ben tekintett meg nagyszámú érdeklődő, * ... ___________ N ŐI VÁLASZTÓJOG Svájcban a most megtartott népszavazás adott választójo­got a nőknek. A legtöbb euró­pai országban már régen meg­szerezték az asszonyok az egyenjogúságnak ezt a fontos tényezőjét. Nagyon sok bé­lyeg kíséri a nők urnához ve- ze' - útját, legérdekesebb kö­zülük a nemzetközi nőkong- resszusra 1935-ben megjelent török sorozat. Tizenöt bélye­gen írónők, Nobel-díjas tudó­sok arcképe mellett feltűnnek a mindennapi élet különböző területein helytálló munkás­nők is. A Német Szövetségi Köztársaság 1969-ben a nő­mozgalom három harcosának bélyegblokkon való bemutatá­sával emlékezett meg az egyenlő választójog fél száza­dos jubileumáról. Dánia most kiadott 80 őre névértékű bé­lyege e gondolathoz Matilde Flbiger, az ottani női szervezet vezetője képmásának bemuta­tásával csatlakozik. Svédor­szágban ötven éve vívták ki a nők a választójogot maguk-, nak. A jubileumi kétértékű sorozat Kerstin Hesselgren arcképét ábrázolja, aki a svéd országgyűlés' első női tagja volt. DÖNTÖTTEM a e ­a menetjegyemet minőig biztosítássá» térem! (182)

Next

/
Oldalképek
Tartalom