Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
V L semi közvélemény-kutatás Miről szeretne többet tudni? Az általánosításoktól óvakodva, semmi másra nem szabad az alábbi néhány válaszból következtetni, csupán arra: miről szeretnének többet tudni a szekszárdi bőrdíszműben a dolgozók. Két szocialista brigádhoz juttattuk el a kérdőíveket, összesen húszat, az alábbi szöveggel: „Arra kérjük, írja le néhány mondatban, hogy munkahelyén miről szeretne többet tudni. (Nevét tetszése szerint feltüntetheti, vagy mellőzheti)”. Ez, a teljességre egyáltalán nem törekvő közvéleménykutatás bizonyára hasznos ismereteket nyújt a bőrdíszmű vezetői számára is, bár tudvalévő. hogy olykor a tájékozatlanságot nem lehet felróni egyértelműen a vezetés hibájául, előfordul, hogy aki nem tud valamit az azért tájékozatlan, mert nem mindig figyel a beszámolók, a termelési értekezletek anyagára. Dehát nézzük a kérdőívekre adott válaszokat. A megkérdezettek többsége aláírás nélkül hagyta levelét. Néhányan viszont nevükkel látták el a kérdőívet. „Jobb gépeket szeretnénk, kapni, és szeretnénk, ha jobb lenne az anyagellátás és több lenne az órabér”. „Miből ered a részesedési alap?” „Miben van döntési joga a szakszervezeti tanácsnak?”. „Nem tudjuk, hogyan osztják fel a nyereség- részesedést, hová kerülnek azok az összegek, amelyek miatt a dolgozóik részesedése igen alacsony”. „Szeretném tudni, hónap elején miért nem kapják meg a dolgozók kereseti papírjaikat? A másik kérdésem az lenne, miért vonnak le a 18 éven aluli dolgozóktól két napot a szabadságból?”. „A munkahelyemmel kapcsolatban nem vagyok kíváncsi semmire. Miért nem hagyják békén a dolgozókat? Miért épp erre kell felelni?”. „Amiről tudok, az bőven elég..., amiről többet szeretnék tudni, azt meg is fogom tudni. Tanulok”. „Hogy osztódik fed a nyereségrészesedési alap?”. „Szeretném, ha többször tájékoztatna a vezetőség a termelésről. (A teljesítményről), esetleg faliújság formájában. üzemrészenként kifüggesztve”. „Miért jár nálunk — nemcsak a bőrdíszműnél — az üzemszervezés gyerekcipőben, holott az anyagi, az erkölcsi és a politikai bázis sokkal nagyobb színvonalra adna lehetőséget”. „A bőrdíszmű szekszárdi telepének termelési kapacitása növekszi'k-e a jövőben? Az üzemi telephely változása várható-e, vagy sem a város fejlesztése során?”. „Szeretném ismerni vállalatunk távlati, majd intézkedési terveit. Továbbá, hogy a szak- szervezet mit kíván, és mit tud kiharcolni a dolgozók jobb élet- és munkakörülményei érdekében?”. „Lesz-e valaha vállalatunknak saját üzemi konyhája?”. Négy dolgozó a kérdőívet üresen hagyta. Mi azt tartjuk, ez is véleménynyilvánítás. Bízunk abban, hogy a bőrdíszmű pártszervezete, gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága valamennyi kérdésre válaszol, s a választ a Tolna megyei Népújságban közöljük. Az üzemi közvélemény-kutatást 1971-berí a mostanihoz hasonlóan. rendszeressé tesszük, éppen a X. kongresszus határozata szellemében. Jövő héten a MEZŐGÉP Vállalat dolgozóinak egy csoportjától arra kérünk választ: a munkapad mellől nézve miként növelhető a termelékenység? Az azt követő héten a TOTÉV dolgozóinak egy csoportjától azt fogjuk megkérdezni: megítélésük szerint mi a magyarázata annak, hogy nem kapnak nyereségrészesedést? SZEKULITY PÉTER Porszívó és padlólakk Ne haragudj, kérlek, legutóbb, amikor a színházteremben a hátam mögött ültél többed magaddal, sőt, mi több, „hölgyek" társaságában egy magadkorú fiúval, elhatároztam, hogy személyes találkozásunkkor — a kiadott műsortól eltérően — másról beszélünk, mint amire ígéretem alapján számítasz. Ám az ellen sincs éppen kifogásom — ha neked sincs ellenvetésed — ha éppen e konkrét eset kapcsán vitatjuk meg, miért állítottam, hogy nehéz ember vagy. Megmondom őszintén, gyűlölöm a tettlegességet, az ütést egyaránt megalázónak tartom arra nézve is, aki kapja és arra nézve is, aki adja, de ott a színházterem félhomályában hangadóként elmormogott aranyköpéseid hallatán viszketni kezdett a tenyerem, és tartom szerencsénknek, — igen, jól értetted, mindkettőnk szerencséjének —, hogy ha sok méreg lenyelésének az árán is, de csak sikerült megzabolázni a bosszúságomat, látva, hogy a körülöttünk ülő felnőttek majd mindegyike tettleges elhallgattatásodra gondol. Nézd kérlek, hajlandó vagyok méltányolni, hogy nem érdekel különösebben sem a kóruskultúra, sem a népi hangszeres muzsika, de még csak a népi tánc sem. Méltányolom, jóllehet az a véleményem, hogy ilyen irányú érdeklődésed hiánya szegényebbé tesz, noha szenvedélyesen hangoztattad, hogy sokoldalúan művelt kívánsz lenni és a tudásból neked már nem elég az, amivel pl. szüleid, nagyszüleid rendelkeznek., De kezdjük, illetve folytassuk az elején... Még meg sem kezdődött az előadás, már a te „szövegelésedre” fülelt — előbb csak elnéző mosollyal, később növekvő felháborodással — az egész környék, baljós sejtelmeinket — hogy nem hagyod abba — aztán valóra is váltottad rendre, amint fölment a függöny és elkezdődött az előadás, párhuzamosan a te üres locsogásoddal, amit reprodukálni nem lehet teljes pompájában. Közönségen belüli közönséged hálás vihogással fogadta a csendet kérő pisszegetések ellenére félhangos bemondásaidat, láthatóan nem zavart sem téged, sem társaságodat, hogy másokat zavartok, miközben a tiszteletlenségnek teljes kelléktárát igénybe véve „játszottatok alá" mindent, ami a színpadon történt. Bocsáss meg kérlek, nem mentség, hogy nem tudtad, milyen műsorra vásárolod meg a nyolcforintos jegyet. Jogodban állt volna ott hagyni az előadást, már csak azért is, mert a műsorzáró számig ezt helyezted kilátásba: „Ha még egyszer kijön az a dinnyefejű, megyek haza!" Sajnos nem mentél, pádig, de sokan fohászkodtunk azért, hogy elmen}. Most persze hallgatsz. Kár. Jó lenne pedig válaszolnod arra a kérdésre, hogyan ítélnéd meg „közreműködéseteket", ha történetesen te, vagy ti álltatok volna közönség elé és mindjárt a második sor jobb széléről fogad benneteket — a helyhez nem illő — vagány jópofáskodás?! Gondolkodj ezen kérlek és használd mértéknek azt, hogy a színház — vele- együtt minden közművelődési intézmény — az emberi kultúrának mindenki előtt nyitott temploma, ahova az emberek azért járnak, mert értelmi-érzelmi kultúrájukban gazdagodni kívánnak, nem pedig azért, hogy sületlenségekben gyönyörködjenek néhány — majd mindig jelenlévő — rendbontó jóvoltából! ■!. —u— i Veiül ébred a város Mé YC1UK r,,IrU nem is hal ványul a csillagszegek fénye az ég kárpitján, amikor fázós, nagykabátba burkolózott, kendős asszonyok bukkannak fel Szekszárd utcáin. Egyikük sem hord miniszoknyát, és lábukat sem bújtatják feszes szárú, fűzős csizmába. Kezüket többnyire füléé táska húzza, vagy az a szállítási alkalmatosság, melyet mindközönségesen cekker- nek szokás nevezni. A takarítónők indulnak munkába. Takarítónők. Takarító férfiak majdnem soha. Ezt a munkaigényes, de cseppet sem jó hatásfokú munkát a férfinem képviselői többnyire csak „nagyüzemi szinten”, kirakat- tisztítás formájában, és azt is nagyvárosokban vállalják. Takarítónők azonban szinte mindenhol vannak, olyan csendesen és észrevétlenül, hogy hiányukat csak akkor éreznénk, ha váratlanul eltűnnének. Az egyik nyugati nagyvárosban egy hét leforgása alatt több száz tonnányi felhalmozódott szemetet eredményezett a takarítószemélyzet sztrájkja. A kérdés: — Érdemes ezt csinálni? A válaszok: — Már kislány koromban megtanultam. — Hozzátesz valamit a nyugdíjhoz. — Az a fél műszak is pénzt hoz, amelyre megfogadtak. — Hogyne! Ezerötven az alapom és jutalékot kapok az üzlet forgalma után. Felmegy a keresetem havi ezerötszáz forintra is. — Ezerkétszázat kapok, de megígérték az emelést. A szomszédos kétszáz forinttal többért hívtak, de nem szeretem váltogatni a helyemet. A takarítónők ”Sój a tíz év előtti néhány száz forintért ma már senkit nem lehet kapni, aki — ha csak nem a nyugdíját egészíti ki — vállalná ezt áz egészségtelen munkát. Az ezerötszáz forint azonban már rekord kereset, ilyennek csak a Vendéglátóipari Vállalatnál akadtunk nyomára. Naponta egy pohár csipkeszörp védelmet nyújt a meghűléses betegségek ellen. Még ma vigyen hasa családjának egy üveg csipkeszörpöt. ÁRUSÍTJÁK: az élelmiszerboltok és a HERBARIA gyógynövényszaküzletei, (248) Az átlag ezerkétszáz—ezerháromszáz forint között mozog. A takarítónők többségével a hivatalok személyzete alig-alig találkozik. Mire a munka itt megkezdődik, már végigj áriák a szobákat, és akkor jönnek újra, amikor véget ért. Ismeretlen, szinte jeUeg|elen.mun- ka társak "ok, akiket csak akkor emlegetnek, ha elfelejtik kiüríteni a hamutartót, papírkosarat, vagy valamelyik bútor szegélyén csíkot hagy az ember ujja nyoma a porban. (Ilyenkor tagadhatatlanul joggal.) Munkájuk annak ellenére is egészségtelen, hogy a régi szőnyegverő prakker és a partvis szerepét — legalább részben — átvette már a porszívó, a padlókefélő gép, és a padló beeresztését köveié „táncolás” tornamutatványát is csökkenti a lakk. — Nem rossz ez a kétfelé szakított műszak ’ — Dehogyis az! Ha reggel végeztem, otthon ellátom a háztartást, mosok, megfőzök. — És takarít! — Természetesen, takarítok is. . kitudakolni, hogy a takarítónők mennyire elütő véleményt formálnak azokról, akiknek szobáiban dolgoznak, mint az illetők egymásról. A könyvelés pedantériájáról híres, sőt majdnem rettegett vezetője, számukra esetleg „rendetlen fráter”, mert szanaszét szórja asztala körül a hamut, és munkájába temetkezve már nem is egy csikket taposott el a parketton. A közepes képességű gépírónő azonban, aki rendszeresen elfelejti felírni naptárába az esedékes határidőket, „egy tiszta nő”, hisz sosem hagy az asztalán egy pa- pírszeletkét sem, és használat után elmossa a poharakat, kávéscsészéket. A takarítónői beosztás nem igényel képesítést, bárki betöltheti. Az idősebb korosztály kiöregedtével egyre kevesebben akarják vállalni. Az országos lapokban sűrűn jelennek meg hirdetések: „Félműszakos, hatórás, egész műsza kos takarítónőt keresünk. ’ O. I. Érdemes ÁLLAMI VÁLLALATOK! MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK! soron kívül raktárról adunk: „B” tip. 12x24x3,8 m acélvázas épületszerkezetet „C” tip. 12x24x4,5 m acélvázas épületszerkezetet GYÁRTELEPÜNKÖN TERMELÖARON „B” tip. 81000.— Ft db „C” tip. 103 000 — Ft/db MEZŐGÉP, VESZPRÉM ügyintéző: Molnár István Telefon: 12—172 (221) "
