Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
Láthatatlan beruházások Versenyképességet kell építeni. Minőséget, tartósságot, korszerűséget. Bele kell építeni az iparba, az ipar szerkezetébe, a termelőmunkába, a termékekbe. Ez is beruházási program, országos méretű. Nem olyan látványos, mint egy cementmű építése: ágaskodó állványok nélkül folyik rajztermekben, mérőszobákban, laboratóriumokban. Most a 70-es években már egy-egy új gyár, vagy gyárépület felhúzása nem jelenti következésképpen és egyértelműen a népgazdaság vagy egy Vállalat gyarapodását. Az eredmény szempontjából ma már sokkal döntőbb az, hogy mi kerül egy-egy új épület falai közé: milyen technológia és milyen gyártmány? Sőt — a hasznothajtóbb technológia és gyártmány telepítéséhez nem kell új épület; ezeket a végi falak közé is beruházhatják. Gyorsabban, mintha az építőkkel is időt kellene egyeztetni. Az idő pedig a versenyképesség szempontjából döntő motívum. A negyedik ötéves terv legösszetettebb feladatának értékelhetjük a versenyképesség fokozását. A népgazdasági tervnek az életszínvonal javítását célzó valamennyi célkitűzése, azok mértéke, lényegében annak feltételezésével fogalmazódott meg, hogy a gazdaság ezt a feladatot teljesíti. A versenyképesség .•Javítása feladat a .népgazdaság egészét tekintve: növekedjék a korszerű, hatékony ágazatok súlya, aránya az ipar szerkezetében. Ezt a nép- gazdasági terv kiemelt programokkal segíti elő. Ezek kőié tartozik az energiastruktúra átalakításának folytatása, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése, az olefinkémiai program, a számítás- technikai és a járműprogram, a mezőgazdaság belterjességének fokozása. A verseny- képesség ugyanakkor, s nem kisebb súllyal vállalati ügy is: valamennyi vállalatnak korszerűbb, jobb minőségi és gazdasági jellemzőkkel rendelkező gyártmányszerkezetet kell kialakítani. A vállalatok negyedik ötéves tervének ez tehát fő programja. Mindez a műszaki kutató és fejlesztő munka — a láthatatlan beruházások — rangját, szerepét helyezi előtérbe. A következő öt esztendőben az előző tervidőszakhoz képest valamivel többet a nemzeti jövedelem 2.4—2,5 százalékát fordíthatjuk tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre. A párt tudomány- politikai irányelveiből, s a negyedik ötéves ten- idevonatkozó részéből kitűnik, hogy ezt az összeget főképp arra szükséges fordítanunk, hogy a már rendelkezésre álló kutatási-fejlesztési bázison a hazai és nemzetközi kutatási eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását szorgalmazzuk, főképp a fejlesztési átfutási idő rövidítésével. Alapkutatásra csak oft szabad gondolni, ahol abban már hagyományaink vannak, s az az adottságainknak, lehetőségeinknek megfelel. Az országos kutatási program ösz- szeállításához benyújtottak egy olyan témát is, amelyen pl. egy francia intézetben már évek óta több mint kétszázan dolgoznak, s amelyben gyors és biztos sikert — a szak- irodalom szerint — csak egy négyezres létszámot a témára Megkezdődik a vékonypapírgyártás Jelentős állomásához érkekezett a Papíripari Vállalat lábatlan! vékonypapírgyárának szerelése. Az 1,9 milliárd forintos beruházással épülő létesítmény első gépsora az elmúlt év őszén kezdte meg a próbatermelést. A finn Kar- hula-cég által szállított papírgyártó gépsor a próbaüzem során jól vizsgázott, február első felében kezdi meg az üzemszerű termelést. A 2-es számú gépsor üzempróbái is megkezdődtek. A finn és a magyar szerelők hozzáláttak a 3-as és i-es számú papírgyártó gép szereléséhez is. A hatalmas beruházást 1967-ben kezdték építeni, a tervek szerint 1972. áprilisára fejeződnek be a munkálatok. Az új gyárban évi 36 060 tonna vékonypapír előállítására rendezkednek be. A korszerű berendezésekkel szalvéta. finom csomagolópapír, egészségügyi papír, ún. karbonpapír és légiposta-levélpapír, stb. készítésére alkalmas alapanyagot gyártanak majd. Képünkön: készül a vékonypapír az 1-es számú gép- on, (MTI = Bars István felv. — KS> állítani tudó laboratórium érhet el. A javaslat benyújtói most akarták kezdeni a munkát alapkutatást — 8 emberrel!... A nemzeti jövedelem 2 és fél százaléka ugyan nem kis összeg, de azért illúziókra nem futja belőle, a már megteremtett kutatófejlesztő bázis, hagyományaink, anyagi lehetőségeink mind amellett szólnak, hogy számunkra gyors, és biztos eredménnyel az alkalmazott, az adaptáló, fejlesztő kutatások szolgálhatnak. Erre a felismerésre alapszanak általában az ágazati kutatási programok. A gépipar ebben is kulcsszerepet tölt be, hiszen lényegében az egész népgazdaságot ennek az ágazatnak kell ellátni korszerű, jó minőségű, nagy tudású berendezésekkel. Nincs itt hely arra, hogy részleteiben is kitérjünk — a KGM programja kapcsán — a tervezett fejlesztésekre. amelyek a korszerű aeélgyártási technológiák elterjesztését hozzák majd magúkkal, az öntödék, a hengerelt áruk gyártásának fejlődését. a számirányítású integrált gyártórendszerek megjelenését, a híradás- és vákuumtechnikai ipar fejlődését, vagy, hogy kitérjünk a számítástechnikai programra, amelyért döntően ez a tárca felelős. Ezek a nagy fejezetek. A kisebbek — mint pl. a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés gépesítése is több mint 300 millió forinttal szerepel az ágazat kutatási, fejlesztési programjában. 80 millió forintot tervez kiadni' 5) tárca 1985-ig az állattenyésztés komplex gépesítésének kutatására, fejlesztésére. így — a láthatatlan beruházások egész sora indul el a negyedik ötéves tervben, egyetlen ágazatnál is a közös, a fő cél elérése — a versenyképesség fokozása érdekében. A kutatási-fejlesztési munka kapcsán létezik még egy rendkívül fontos tényező, éspedig a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. S ezen bedül különösen a nemzetközi munkamegosztás, ban való részvétel fokozása. Elsősorban a nemzetközi tudományos együttműködés bővítése a baráti országokkal. Ez mindenképpen növelné adott anyagi erőforrásaink hatékonyságát. Koncentrálni — kölcsönösen — egy-egy adóit cél érdekében. Napjainkban szerte a világon szakemberek század dolgoznak azon, — pl. nálunk is, épp a KGM-ben —, hogy megfelelő számítási modellt szerkesszenek. amellyel pontosan meghatározhatják, előre kiszámíthatják egy-egy kutatási, fejlesztési program, hozamát. Nem vitás, jó azt előre tudni, mennyi lesz a bevétel, hiszen a kutatásban mindig rejlik elkerülhetetlen kockázat. Azt azonban különösebb matematikai bizonyítás nélkül is állíthatja bárki: a legtöbb kockázat, sőt a biztos veszteség, a lemaradás a nemzetközi mezőnytől, de a hazaitól is — abban rejlik, ha valahol nem vállalkoznak az újításra, vagy csak lassan, óvatoskodva alkalmazzák a legújabb termeiő. erőt — a tudományt. GERENCSÉR FERENC Népújság 19/». idin tiai 16. Csinosodó mozik Kívülről is megszépítették a tolnai mozit. Mintegy 400 ezer forintba került, az építkezés, amelynek során a pesti Corvin áruházéhoz hasonló homlokzatot, alumíniumburkolatot kapott. Uj géphházf eljár ót is építettek, vaskeretes ajtókat szereltek be, a 228 személyes nézőterű moziban, amelyet belülről már korábban átalakítottak. Az iregszemcsei mozit 1969-ben újították fel, tavaly beburkolták előcsarnokát; szintén a múlt évben, kicsinosították a döbröközi mozit, keskeny filmesről normálfilmvetítésűre alakították át. Ugyancsak tavaly korszerűsítették a faddi filmszínházat, bővítették előcsarnokát, gépházát, mellék- és kiszolgálóhelyiségeket építettek, jelenleg pedig folyamatban van belső burkolása. Megkezdték a bátaszéki filmszínház korszerűsítésének alapozását is. A belső nagyteremhez új előcsarnokot építenek, amely mintegy négyszerese lesz a jelenleginek, patkó alakú kiképzéssel, eszpresszóval, pénztárral, irodákkal, olajfűtőberendezéssel. Az egymillió forintnál több értékűre becsült építkezéssel előreláthatólag az év vége felé készülnek el. Megoldódik a bonyhádi mozi régen vajúdó problémája is őszig, az építkezési és a burkolási munkák együttesen egymillió forintnál többe kerülnek. A terem kicsinosodik, gépházát bővítve felújítják, úgy, hogy nagyobb fényerejű képet is vetít majd. előcsarnok, büfével és mellékhelyiséggel létesül. A mozi környezete kulturáltabbá válik, megjavul dolgozóinak munkakörülménye. Amint Katona Gyula., a megyei MOKÉP műszaki osztályának vezetője megjegyezte: a moziüzemi vállalat nagy igyekezettel és reménnyel eltelve korszerűsíti, szépíti a községi mozikat, és cserébe azt várja, hogy minél többen látogassák azokat, (-só) i Nemrégiben készült el a tolnai mozi külső átalakítása (Gottvald Károly felvétele) Levelexoink írják Az ifjúság közös programja a művelődési házzal A Gőgös Ignác járási művelődési központ valamint a járási ifjúsági és úttörőház közös programok kialakításán dolgozik. Ennek a kooperációnak egyik jele a február 17-én kezdődő Nagy alkotók nagy műveiből címmel megrendezésre kerülő hat előadásból álló filmklub szervezése a fiatalok körében. Azoknak a fiataloknak, akika művelődési központ ifjúsági klubjának nem tagjai kultúrtörténeti előadássorozatot in- tanak. A közeljövőben nyílik az ifjúsági házba áttelepült ifjúsági könyvtár, melynek állománya az úttörőcsapat rendszeres ifjúsági házon be4 lüli tevékenységét segíti. Ugyancsak az ifjúsági házban folyik ez idő szerint — minden hétfőn és csütörtökön az esti órákban — a járási TS és a szakmaközi bizottság által meghirdetett asztalitenisz-bajnokság. Az Orion- gyáregység KISZ-fiataljai fo-* toszakkört alakítottak, melynek foglalkozásai szerdai napokon lesznek. S ebben a félévben várhatóan gazdára talál az ifjúsági ház pinceklubja is. Ralipap Ferenc Tamási Előadások a tamási nőhizotiság szervezésében Tamási nagyközség nőbizottsága szervezésében a közelmúltban két alkalommal is sikeres és közérdekű rendezvényre került sor. Az egyiket a Szülők akadémiája sorozat harmadik előadásaként: Milyen legyen a családi közösség, és hogyan segítse az iskola nevelő munkáját? címmel izenczi László, a Tolna megyei Tanács VB művelőd és- ügyi osztályvezető-helyettese tartotta Páriban a szülők részére. A találkozó sikerét bizonyít-t ja, hogy a 115 tanulót fog-? lalkoztató iskolában mintegy 100 szülő jelent meg. Ugyancsak hasznos, és szii-: löket, pedagógusokat egyaránt érdeklő problémáról volt szó a Tamásiban tartott kerek-'. asztal-konferencián. A téma az általános iskolából és a gimnáziumból kikerülő tamilok. továbbtanulása volt. Nagy Ilona Tamási
