Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Indokína Heves harcok Világszerte heves tüntetések folynak az amerikai—dél­vietnami csapatok laoszi agressziója ellen. Képünkön: ame­rikaiak tüntetnek a Fehér Ház ellőtt, tiltakozásul Nixon újabb háborúja ellen. A Minisztertanács ülése A Laoszi Hazafias Front fegyveres erői’ az elmúlt há­rom nap során Laosz területe fölött 33 dél-vietnami heli­koptert lőttek le — jelenti a Patet Lao hírügynöksége. A helikopterek légitámogatást nyújtottak a Laosz déli terü­letein előrenyomuló saigoni kormánycsapatoknak. Egyéb­ként az invázió kezdete öla a Patet Lao erői 46 ellenséges repülőgépet és helikoptert sem­misítettek meg. Az amerikai’ hadvezetőség csütörtökön Saigonban elismer­te, hogy a Patet Lao légelhá­rító ütegei Laosz fölött szer­dán lelőttek két helikoptert. ■Az egyiken két magasrangú dél-vietnami katonatiszt, a másikon négy fotoriporter tartózkodott. Valamennyien el­tűntek. .A kambodzsai hazafias erők csütörtökön virradóra .ismét támadták Phnom Penht. A UPI jelentése szerint a fő­város központjától mindössze négy és fél kilométerre levő egyik támaszpont térségébe 25 akna és három rakéta csapó­dott. Három hét lefolyása alatt ez már a második táma­dás a kambodzsai főváros el­len. A „Lám Son 719” fedőnevet viselő laoszi invázióban részt vevő dél-vietnami zsoldos csa­patok és a Patet Lao erői kö­zött Phupha Sano térségében heves ütközetre került sor szerdán. Egy dél-vietnami katonai szóvivő csütörtökön bejelen­tette, hogy Kambodzsában a leghevesebb összecsapások szerdán Kompong Cham kör­nyékén voltak. Itt a dél-viet­nami zsoldosok 40 embert ve­szítettek. Az AP gyorshírben jelenti, hogy az Egyesült Államok a 7. flottához tartozó 1500 ten­gerészgyalogost vezényelt Dél- Vietnam legészakibb területei­re. A hadműveletet hivatalos részről nem indokolták, de Észa k - Írország Sugár András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Észak-Irország konzervatív kormánya a londoni toryk bíz­tatására újabb elnyomó intéz­kedéseket vett fontolóra, a leg­jólértesült körök nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az újabb csapatösszevonások összhangban vannak azokkal a hírekkel, amelyek szerint az Egyesült Államok dél-vietna­mi zsoldos katonák segítségé­vel támadást készül indítani a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. ■ ti ,«V.C j Az Egyesült Államok több nagyvárosában tüntetések voltak az indokínai* 'Háború ellen. Fiatalok tömegei vo­nultak a Fehér Ház elé, él­tetve a »Vietcongot és a Pa­tet Laot. A tüntetést provo­káció zavarta meg: rendőrök próbálták szétkergetni a fia­talokat, s közülük többet le­tartóztattak. Amerikai hivatalos körök ugyanakkor a katonai győ­zelem reményével áltatják magukat, de ebbe is keve­rednek aggodalmas hangok. Alsop, a Washington Post- ban lelkesen dicséri Nixon elnököt, * amiért elrendelte az inváziót, „amit már évek­kel ezelőtt meg kellett vol­na tenni”, de a vállalkozás kockázatára is utal, s úgy véli, hogy Kambodzsa után „ez Nixon második nagy ázsiai hazárd játszmája”. Rogers külügyminiszter a jelek szerint továbbra is’ op­timista, mert sajtóértekezle­tén azt mondta, hogy május 1. után a Vietnamban tar­tózkodó. amerikai csapatok csökkentik harci tevékeny­ségüket. Egyébként támogat­ta azt az elgondolást, hogy hívjanak össze nemzetközi értekezletet a konfliktus rendezésére. Az értekezlet összehívása azonban jelen­leg nem időszerű, mint ezt a szocialista országok az in­dokínai népek vezetőivel együtt kijelentették, mert a konfliktus rendezésének egyedüli feltétele az ame­rikai és szövetséges csapatok teljes kivonása. utóbbi véres összecsapások után: törvénytelenné nyilvá­nítja „a halottak eltitkolását, Tetve a sebesültek rejtegeté­sét”, továbbá a betiltott IRA (ír köztársasági hadsereg) egyenruhájának, vagy bármi­lyen arra emlékeztető öltözék­nek a viselését, sőt, „minden Olyan nyilvános magatartást, amely arra enged következtet­ni, hógy az illető az IRA tag­ja, vagy híve”. A különösen hangzó, de rendkívül jellemző rendelete­ket azzal indokolják, hogy a halottak temetésén a napok­ban sok belfasti lakos az IRA svájcisapkás egyenruhájában vonult fel. A hatósági észjárás szerint csökkenni fog az ír nemzeti érzelmű lakosság el­szántsága, ha a harcosok tud­ni fogják, hogy sebesülésüket, vagy halálukat „nem lehet el­titkolni”. Az intézkedésről az IRA ma­gát meg nem nevező szóvivője így nyilatkozott: „Népünk év­százados harcai során nem­hogy a fel jelen tésektól. hanem a sebesüléstől, sőt a haláltól sem ijedtünk meg, az egyen­ruha-tilalomról pedig azt mondhatom, hogy a temetésen svájcisapkában felvonuló fia­tal férfiak többsége sohasem volt az IRA tagja, de e rende­let után alighanem csatlakoz­nak majd a szervezethez”. A rendelet azért is nevetséges, mert a sapkák, zubbonyok és csizmák a brit hadsereg hasz­nált ruhadarabjai, s bármelyik belfasti használtcikk-kereske- désben beszerezhetők — tette hozzá. A stonmont (Észak-Irország parlamentje) folytatja a koráb. ban beterjesztett elnyomó in­tézkedések vitáját. Gerry Fitt munkáspárti ellenzéki vezér „fasiszta irányzatú drákói tör­vényhozásról" beszélt. Belgrad A gofebopgi provokáció A belgrádi rádió csütörtö­kön délelőtt 10.18 órakor gyorshírben jelentette, hogy a szerda reggel óta fogva tartott öt jugoszláv kiszabadult az usztasa terroristák fogságából a göteborgi jugoszláv konzu­látuson, a terroristákat pedig elfogták. Belgrádban hangoztatják, hogy az usztasa szervezet szélsőségesen kihívó akciójá­nak elsősorban propaganda­célja volt. Ezzel összefüggés­ben kifogásolják, hogy a svéd televízió szerdán nagy publi­citást adott az usztasáknak, tekintet nélkül arra, milyen bűnöket követett el Miljenko Hrkacs Jugoszláviában. A jugoszláv rádióállomások szerda kora délutántól az öt jugoszláv kiszabadulásának pillanatáig szinte percenként számoltak be a göteborgi fej­leményekről. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Az Országos Tervhivatal el­nöke az 1971—75. évekre szó­ló magyar—román tervegyez­tetések befejezéséről tett je­lentést. Az eredményes buka­resti tárgyalásokról adott tá­jékoztatást a kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter Budapest fő­város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának megbízott elnöké­vel közösen terjesztette elő a főváros és környékének álta­lános rendezési tervét, amely Budapest 2000-ig történő, sok­oldalú fejlesztését határozza meg. A főváros általános ren­dezési tervének végrehajtásá­ra a népgazdaság mindenkori teherbíró képességének megfe­lelően, folyamatosan kerül sor. A kormány Budapest és kör­nyéke általános rendezési ter­vét jóváhagyta. A kormány megtárgyalta s Megjelent a Magyar Közlöny 9. számában a kormány leg­újabb rendelet« és az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter végrehajtási intézke­dése a nem laikás céljára szol­gáló helyiségek béréről. A rendeletek alkalmazása tekin­tetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportnak és helyiségnek kell tekinteni az ipari, építőipari, mezőgazdasá­gi, vízgazdálkodási, kereske­delmi, vendéglátóipari, tárolá­si, szolgáltatási, igazgatási, mű­velődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális és egyéb gazdasági célra bérelt helyisé­get. A helyiségek évi bérét te­lepüléskategóriák és bérle­ménycsoportok szerint kell megállapítani. A rendelet hat településkategóriát sorol fel: I. kategória: Budapes, II. megye­székhelyen, III. a többi város, valamint az országos jelentősé, gű üdülőterülettel rendelkező és más kiemelt községek, IV. a 3 ezer lakosnál nagyobb lélek­számú községek, V. az 500— 3000 lakos közötti községek, VI. az 500 lakosúnál kisebb községek. A melléklet felsorol­ja azt a csaknem 100 közsé­get, amely országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező te­lepülésnek minősül. A melléklet részletezi a bér­leménycsoportokat is. összesen öt — A, B, C, D, E — csoportot jelöl meg. Az „A” jelű csoport­hoz tártáznak többek között a különböző, osztályon felüli vendéglátóipari létesítmények, a külföldi szervek, irodák és egyéb helyiségei; a „B” jelű­elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi reví­ziója során megállapított mu­lasztások bírságolási rendsze­rének módosításáról. Az új rendelkezések a ki­szabható bírság felső határát az adóhiány, vagy a jogtalanul igénybe vett költségvetési jut­tatás egyszeres összegében ha­tározzák meg. Bírság kisza­bását vezetik be olyan ese­tekre is, amikor a vállalat, vagy szövetkezet éves mérle­gében (zárszámadásában) a jogszabályok alapján számít- hatónál nagyobb nyereséget mutat ki, és ennek alapján a jogosnál magasabb alapokat képez. A rendelet célja a vál­lalatoknál és szövetkezeteknél a pénzügyi és gazdálkodási fe­gyelem szigorítása. A mulasz­tások önkéntes feltárása ese­tén fizetendő pótlék mértéke — a bevezetett szigorítás el­lenére — nem változik. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) hoz az üzemi és gyárépületek, műhelyek és laboratóriumok, a „C” jeiúhöz egyéb vendéglátó­ipari létesítmények,, áruházak, bemutató, és áruminta termek, irodák, raktárak és postahiva­talok, a „D” csoportban talál­hatók a különböző szociális, kulturális és sportlétesítmé­nyek helyiségei és végül az „E” jelű csoporthoz tartoznak a különböző gépkocsitároló helyiségeik és gazdasági épü­letek. Budapesten az öt bérlemény­csoportban négyzetméterenként és évente 150-től 500 forintig terjedhet a helyiség bére. A legkisebb községekben ez a határérték 60 és 250, a megye- székhelyeken 130 és 450 forint között mozog. Ennek megfele­lően kell megállapítani a jú­lius 1-én is fennálló bérleti jogviszony esetében az állami tulajdoniban álló helyiségek bérét, s eszerint lehet meg­egyezni a nem állami tulaj­donban álló helyiségek béré­ben is. A július 1-e után léte­sített újabb bérleti jogviszo­nyok esetén az állami tulajdon­ban lévő helyiségek közül az „A” bérleménycsoportba tar­tozók bérét közös megállapo­dással állapítja meg a bérbe­adó és bérlő, de a rendeletben közölt mérték kétszeresét nem haladhatja meg ez az összeg. A nem állami tulajdonban álló helyiségek esetében ugyanezt az elvet kell követni, vala­mennyi bérleménycsoportban. Az állam tulajdonában álló, B, C, D és E bérleménycsopor­tú helyiségeik bérét a rende­letben közölt határértékeknek megfelelően kell kialakítani. Az új rendelet a kihirdetés­sel hatályba lépett. Ennek megfelelően a bérbeadónak legkésőbb 1971. június 30-ig kell írásban közölnie a bérlő­vel a helyiség bérének össze­gét. A fővárosi hézkezelőségi szervek esetében ez a határ­idő 1971. szeptember 30. Az állami tulajdonban álló helyi­ségek állami és szövetkezeti bérlőj már július 1-től kötele­sek megfizetni az új bért. Az egyéb bérlők új bérfizetési kö­telezettsége fokozatosan lép életbe. Az új és a korábbi bér különbözetének egyharmadá- val növekedik évente a bér, 1971. július 1-től kezdve. Ha­sonlóképpen fokozatosan emel. kedik a nem állami tulajdon­ban álló helyiségek használói­nak bérfizetési kötelezettsége is. (MTI) Megkezdődtek a magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön reggel, a Parlament épületében megkezdőd­tek Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Alekszander Grlicskovnak, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács elnökhelyettesének gazdasági tárgyalásai. A megbeszéléseken részt vesz Vályi Péter pénzügymi­niszter, dr. Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese. Nagy Ferenc, a jugoszláv szövetségi végre­hajtó tanács tagja és Alekszandar Drljacsa, jugoszláv külke­reskedelmi miniszterhelyettes is. A tanácskozáson a többi között megvizsgálták, hogy a két ország milyen módon működhet együtt Magyarország és Jugoszlávia energiabázisának fejlesztésében. (MTI) Újabb elnyomó iníczkcdcsek Kormányrendelet a nem lakás céljául szolgáló helyiségek béréről

Next

/
Oldalképek
Tartalom