Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
A rák és az immunitás Területszámító táblázatok Négyaeimcterről négyszögölre — hektárról kataszteri holdra A Televízió Integrál-műsorában nemrégen több tudós ismertette azokat a fontosabb eredményeket,, amelyeket a szervezet védőrendszerével foglalkozó tudományág, az immunológia az elmúlt években elért. Ismertették a tudósok azokat az új meg- /■gyéléseket, elképzeléseket, amelyek esetleg egyszer az émberi- ség Leg szörnyűbb betegségének, a ráknak a legyőzői között fognak szerepelni. I. Napjainkban kevés olyan biokémikust, genetikust, viroló- gust találhatunk, aki nem szeretné megtalálni egyik legnagyobb ellenségünknek, századunk rémének, a ráknak az ellenszerét. Még a szakember is a legnagyobb erőfeszítéssel tekintheti csak át a rák keletkezésére és természetére vonatkozó irodalom óceánját. Az elméletek és találgatások kísérleti ellenőrzése pedig szinte lehetetlen. A RÁKOS SEJTEK LÉTREJÖTTE Nem is olyan régen a betegség gyökerét a rákkeltő anyagokban vélték felfedezni. Ehhez csatlakozott később a vírusok. szerepének hangsúlyozása. Ma pedig már többé-kevés- bé általánosan elfogadott vé- iemériy, hogy mindezek csak a betegség előfeltételei. Ha az egészséges sejtek beteg sejtekké való átalakulásának mechanizmusáról beszélünk, a vélemények ismét megoszlanak. Öröklődés! rendellenességek — mondják egyesek —, mert már ismert, hogy egyes kromoszómasérülések meghatározott jel. legű rákos daganatot okoznak. — A sejtek normális szaporodási funkciójának megváltozása — mondják mások —, mert a mutációk, vagyis a kromoszómák és gének normálistól eltérő változatai megbonthatják a rendet és abnormális, rákos sejteket hozhatnak létre. Még számtalan, a rákkérdést genetikai szempontból megközelítő elmélet van, de egy közülük teljesen új oldalról vizsgálja a kérdést. Sok tudóst érdekli napjainkban, hogy miért marad el a szervezet immunreakciója a genetikailag számára idegen rákos daganattal szemben. Az a véleményük, hogy a szövetek immunitásának rendellenessége következtében növekedhet a rákos daganat. Ez a feltevés még nem igazolódott be. minden szempontból,.de. sokat ígérő a rákkutatás szempontjából. Az állatkísérletek eredményeit — a rák genetikájával kapcsolatban — természetesen nem lehet az emberi-e minden további nélkül kiterjeszteni, és éppen ezért tovább kell folytatni kutatásokat ebben az irányban. MIKÉNT FOKOZHATJUK AZ IMMUNREAKCIÓT? Ez a kérdés nem nyelvbotlás. Nem feledtük még el Barnard professzor csodálatos műtétjeit, amelyek végül is a beteg halálával végződtek, mert a szervezet nem fogadta be az idegen szívet. Ez az egyetlen akadály a sebészek előtt, hogy hasonló műtéteket végezzenek. A szervezet — bármilyen szervezet — fejlődése egyetlen sejtből indul ki, amely meghatározott számú kromoszómát, az embernél 23* párat tartalmaz. Ennek fontos szerepe van a fajra jellemző öröklődés és sejtdifferenciálódás folyamatában. Ezért van az, hogy a szervezet genetikailag egy típusú sejtek összessége. Bármilyen más idegen sejt a szervezet számára mérgező anyagot, antigént tartalmaz — legyen az mikroba, vagy átültetett bőrlebeny, esetleg szív, — és immunreakciót vált ki. Az antigének ellen pedig a szervezet antitesteket,, ellenanyagokat termei. A daganatsejt genetikai szerkezete eltér a normálistól és éppen ezért a szervezettel összeegyeztethetetlennek tűnik. Mégis él és virul, a daganatsejtek akadálytalanul ^záporodnak. Miként kerülhetik el ezek a roszindulatú sejtek a szervezet figyelőrendszerét? Nem lehet ezt a tehetetlenséget éppen az immunreakció jellegének megváltoztatásával .magyarázni? A gondolat viszonylag nem újkeletű, hiszen már 1958-ban felötlött az angol Peter Horer- ben. Többeui, közöttük a szovjet Zilber, megnyugtatóan bebizonyították, hogy mind az állatok, mind az ember szervezetében rákbetegség esetén antitestek keletkeznek. Ez azt jelenti, hogy az immunitás megkezdi tevékenységét, de nem megfelelő erővel, gyenge a "daganat teljes elpusztításához. f AZ X—Y—Z-HATÄS, AZ IMMUNREAKCIÓ ERŐSÍTÉSE A kísérletek során — meglepetésre — bebizonyosodott, hogy az immunreakció még fokozhatja a daganat növekedésének a sebességét. Ezt a folyamatot kezdetben — a sok- ismeretlenes egyenlet mintájára — x—y—z-hatásnak nevezték. Ismeretes a nyirokszövetek, a nyirokcsomók döntő szerepe az immunreakcióban. Ezek a szervek telítettek fehérvérsejtekkel, amelyek állandóan jelen vannak a véráramban. Ha idegen test jut a szervezetbe, azonnal elhagyják a véredényeket, gyulladásos folyamatait hoznak létre, megbontják, szétrombolják a baktériumokat. vagy a szervezetből az idegen anyagokat. Kiderült az is, hogy a „harc” kimenetele az immun- reakciót képviselő sejtek és az idegén sejtek arányától függ. Amennyiben a rákos folyamat során az ellenanyagok, antitestek száma meghaladja a ráksejtek számát, a daganat I megsemmisül. Ellenkező esetben viszont maguk az antitestek is elősegítik a daganat növekedését. Mi a magyarázata ennek az ellentmondásnak ? Horer feltételezte, hogy a rákos sejtek természetes kiválasztódás folyamatán esnek át, vagyis csak azok maradnak meg, amelyek már teljesen el- lenállóak az ellenanyagokkal szemben. A kérdés azonban valószínűleg jóval bonyolultabb. A rákbeteg állatok nyirokszövet- sejtjei és ellenanyagai az újabb vizsgálatok szerint képesek megváltoztatni a daganatsejtek genetikai szerkezetét. És éppen ezzel magyarázható a ráksejtek életképessége, az, 'may elsiklanak ar, immun- "frakció hatása elől. (Foiyteijyk) Yadgazdaság a vulkánnál Több ezer fekete, fehér és barna vidramenyét lakja a kara csatkai Avacsinszk vulkán mellett épült vadgazdaság ketrecvárosát. Az értékes prémeket az állami gazdaságban zsírtalanítják, szárítják, eltávolítják belőlük a port és oly módon fésülik ki, hogy csak n finom piheszerű szőrme maradjon meg. Ettől a megmunkálástól nagyban függ a leendő prém minősége. Kiváló árui jutalmául a vadgazdaság közvetlen részvételi jogot kapott a nemzetközi prémaukción. Például az elmúlt londoni aukción a gazdaság dolgozói 47 ezer prémet mutattak be. igen nagy sikerrel. A vadgazdaság dolgozója, fekete vidramenyét prémekkel. 1971. január elsejétől fokozatosan áttérünk hazánkban az öl területszámításról a hektár területszámításra. Alább két táblázatot közlünk. A tudnivalók ezzel kapcsolatban egyértelműek, hisz csak az adott területet kell összevetni a táblázatban szereplő négyszögöllel vagy négyzetméterrel. Egy öl = 1,89648384 méter. Egy méter = 0,52729116 öl. Egy négyszögöl = 3,596651 négyzetméter. Egy négyzetméter — 0,278036 négyszögöl. Egy kataszteri hold (40x40 öl = 1600 öl) = 575-4,64153 négyzetméter. Egy hektár (100x100 méter — — 10 000 m3) = 1 kh és 1180,36424 öl. m3 n.-öl m2 n.-öl m3 n.-öl o.l 0,0 0,8 0,2 6 1,7 0,2 0,1 0,9 0,3 7 2,0 0,3 0,1 1,0 0,3 8 2.2 0,4 0,1 2 0,6 9 2,5 0,5 0.1 3 0,8 10 2.8 0,6 0,2 4 1,1 0,7 0,2 5 1,4 m’ n.-öl m3 n.-öl ffr n.-öl 10 3 200 56 2000 556 20 6 300 83 3000 834 30 8 400 111 4000 1112 40 11 500 139 5000 1390 50 14 600 167 6000 1668 60 17 700 195 7000 1946 70 19 800 222 8000 2224 80 22 900 250 9000 2502 90 25 1000 278 10000 2780 100 28 ha kh n.-öl ha kh n.-öl 1 1 1180 60 104 422 2 3 761 70 121 1025 3 5 341 80 139 29 4 6 1521 90 156 633 5 8 1102 100 173 1236 6 10 682 200 347 873 7 12 263 300 521 509 8 13 1443 400 695 146 9 15 1023 500 868 1382 10 17 604 600 1042 1019 20 34 1207 700 1216 655 30 52 211 800 1390 291 40 69 815 900 1563 1528 50 86 1418 1000 1737 1164 Átszámítás négyszögölről négyzetméterre, kataszteri holdró! hektárra n.-öl m" n.-öl m* n.-öl m* 0,1 0,4 7 25,2 200 719 0,2 0.7 8 28,8 300 1079 0,3 1,1 9 32,4 400 1439 0,4 1,4 10 36,0 500 1798 0,5 1,8 20 72,0 600 •2158 0,6 2,2 30 108 700 2518 0,7 2,5 40 144 800 2877 0,8 2,9 50 180 900 3237 0,9 3,2 60 216 1000 3597 1,0 3,6 70 252 1100 3956 2 7,2 80 288 1200 4316 3 10,8 90 324 1300 4676 4 14,4 100 360 1400 5035 5 18,0 1500 5395 6 21,6 1600 5755 kh ha m’ kh ha rrr 1 5755 60 34 5279 2 1 1509 70 40 2825 3 1 7264 80 46 .371 4 2 3019 90 51 7918 5 2 8773 100 57 5464 6 3 4528 200 115 928 7 4 282 300 172 6392 8 4 6037 400 230 1857 9 5 1792 500 287 7321 10 5 7546 600 345 2785 20 11 5093 700 402 8249 30 17 2639 800 460 3713 40 23 186 900 517 9177 50 28 7732 1000 575 4642 Fe 1 veszünk lakatos szak- és betanított munkásokat, mezőgazdasági gépszerelőket, udvari munkára segédmunkásokat. Gépjavító Államán* Várdomb (174)
