Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

V l * g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflWACS LAPJA j XXL évfolyam, 35. szám ' AB A: 80 FILLÉR Csütörtök, 1971. február 11. A Parlamentből jelentjük... " ‘ " ........ .....""......"................ ............"" —T1 " " ~ ... A z országgyűlés egyhangúan elfogadta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot Egynapos ülést tartott szer­dán az országgyűlés, hogy négyéves megbízatásának le­járta előtt még megvitassa a hosszabb ideje előkészületben lévő nagy fontosságú törvény- javaslatot a tanácsokról. A javaslat beterjesztése előtt azonban még Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának titkára számolt be az Elnöki Tanács jogalkotó tevékenységéről, kitüntetési és kegyelmezési jogának gyakor­lásáról, valamint az ország nemzetközi diplomáciai kap­csolatainak fejlődéséről az utolsó két esztendőben. Ami az utóbbit illeti, hazánk to­vábbi 12 országgal létesített ez időben nagyköveti szinten kapcsolatot, minek folytán jelenleg 89 országgal tart lenn diplomáciai, kettővel pedig konzuli kapcsolatot. A beszámoló után terjesz­tette elő dr. , Korom Mihály igazságügy-miniszter a taná­csokról szóló törvényjavasla­tot, amelynek feladata, mint mondotta, hogy új módon fogalmazza meg a tanácsok szerepét, jel­legét és helyét. Ez a megfogalmazás, a lénye­gét tekintve kimondja, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista állam­nak részei; a. demokratikus centralizmus alapján műkö­dő népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási szervek. Igen jellemző, hogy az eddigi tanácsi feladatkörök jó része hatáskörré válik a jövőben, egyszersmind a kü­lönböző szintű — tehát me­gyei és fővárosi, illetőleg vá­rosi, községi és kerületi, azaz helyi tanácsok eltérő hatás­köre is világossá lesz. A jö­vőben nemcsak a végrehajtó bizottság, hanem-' az egész ta­nácsi szervezet a . kormány igazgatása szerint egységesen működik, mint ahogy a Mi­nisztertanács dönt a szak- miniszterek és a tanácsok kö­zötti esetleges vitákban; mindez a tanácsok törvényes működésének, egyben a de­mokratikus centralizmus meg-, valósulásának fontos feltétele. De a törvényben foglaltak megvalósításának, azaz a ta­nácsi szervezet korszerűsíté­sének és hatékony működésé­nek egyéb feltételeire is rá­mutatott az igazságügy-mi­niszter. amikor kijelentette, hogy az nagymértékben függ a tanácsi vezetők és dolgo­zók szakmai és emberi ráter­mettségétől, nem kevésbé működésük erkölcsi és anya­gi elismerésétől. Ami pedig a szocialista de­mokratizmus fokozottabb ér­vényre juttatását illeti, s ez a törvényjavaslatnak ugyancsak elsőrendű célja, döntő, hogy miként Igény­lik és értékelik majd a tanácsok a lakosság véle­ményét, bíráló megjegyzé­seit, észrevételeit, hogyan tudják egy-egy intézkedé­sük politikai hatását szá­mításba venni. A tanácsok és a lakosság kapcsolatának, a demokratiz­mus erősítésének kérdéseivel csaknem minden felszólaló foglalkozott. "Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese nagy figyelmet keltő fel­szólalásában ' például hangsú­lyozta, hogy miközben a tör­vény egyidejűleg erősíti a központi hatalmat és a helvi önkormányzatot, a társadalmi fejlődés va­lóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok működésének, alapja a közvetlen, vagy köz­vetett választás alapján lét­rehozott népképviselet, amely kifejezi a képviseleti demok­ráciát, de bizonyos esetek­ben, például a falugyűlések formájában, helyt ad a köz­vetlen demokrácia érvényesí­tésének is. Bencsik István, Hajdú me­gyei képviselő, a Hazafias Népfront főtitkára is úgy jel­lemezte a törvényjavaslatot, hogy_ az a szakigazgatás to­vábbi demokratizálásának szükségességét fejezi ki, ami azért is jelentős, mert a ja­vuló, szocialista tömegkapcso­latok óvják meg a helyi ál­lamigazgatási szerveket a ha­talmaskodástól, a burokra ti r küs vonások elszaporodásától. Véleménye szerint azonban a Hazafias Népfrontnak, mint a tanácsok. tömegpolitikai bázi­sának a szerepe nem fejező­di ki eléggé a törvényjavaslat szövegében, csupán annak in­dokolásában. Ezért fontosnak tartja, hogy a később meg je­lenő végrehajtási rendelet ez­zel kapcsolatban kellő bizto­sítékokat nyújtson. Az igaz­ságügy-miniszter azonban . a vitái; összefoglaló válaszába'’ inkább Fehér Lajos vélemé; nyét igazolta, aki hangsúlyoz­ta:' a tanácsoknak a jövőben fokozottan szükségük lesz tömegkapcsolatokra és azt a törvényjavaslat szellő­mében elsősorban a Haza1 tias Neutront áltat való­síthatják meg. * , k . ■Mindez azt célozza, jelen­tette ki a miniszterelnök- helyettes, hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá é* felelősségteljesebbé váljon, ami természetesen nem csu­pán a törvényes szabályozás kérdése. Mert vajon, hol ér­vényesül a bürokrácia és a protekcionizmus? — tette fel a kérdést a miniszterelnök- helyettes. — Ahol a társa­dalmi szükségleteket még nem tudják hiánytalanul kielégí­teni, ezt pedig a javak na­gyobb tömege tudja csak megszüntetni. Természetesen szükség van a szakmai szín­vonal emelésére is, amit elő­segít a törvényjavaslat egy sor intézkedése, valamint az említett nagyobb megbecsülés kifejeződésére, amit lehetővé tesz, hogy a járási tanácsok­nál felszabaduló béralapok döntő részét a helyi tanácsok közigazgatási szakén ibereinek jobb javadalmazására hasz­nálhatják fel. A szakmai színvonal növelé. se és ezzel összefüggésben a tanácsok szakterületi, azaz ok­tatási, egészségügyi, stb. fel­adatainak növe&eries'& egyéb­ként más hozzászóló képviselő­ket is foglalkoztatott. Varga. Gáborné. Borsod megyei kép-, viselő fel is tette a kérdést; miként lehett majd a szak­emberek tudását a köz érde­kéiben még jobban hasznosí­tani, amikor a tanácsok köte­lezettségei különösen az okta­tásügy és az egészségügy fej­lesztésében erősen megnöve­kednek. És utalt régi törvé­nyeink ilyen irányú, tiszteletre­méltó célkitűzéseire. mint ahogy az igazságügy-miniszter is emlékeztetett válaszában a régi községi elemi iskolák tisz­tes hagyományaira, amelyet a tanácsoknak kellően értékel­niük kell. hiszen a jövőben többek között a pedagógusok megbecsülésében, adott eset­ben még a védelmében is sok feladat hárul rájuk, A tanácsszervezetek megsza­porodó munkája és növekvő felelőssége. kapcsán többen utaltak a helyi, főleg a községi (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar—csehszlovák me­zőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési munkabizott­ság befejezte tárgyalásait. A jegyzőkönyvet szerdán a mar­gitszigeti Nagyszállóban írta alá dr. Gergely István, mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes és dr, Tibor Bogdanovszki, a szlovák me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesé. Az együttműködés során je­lentős az agárdi Agrokomplex Péter János Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Szerdán Moszkvába érkezett Péter János magyar külügy­miniszter, hogy a Magyar Népköztársaság nevében alá­írja a tengerek és óceánok fe­nekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződést, amelyet az ENSZ-közgyűlés 25. ük-szaka hagyott jóvá. Az aláírásra csütörtökön ke­rül sor a három letéteményes ország fővárosában. Moszkvá­ban, Washingtonban és Lon­donban, Grlicskov Magyarországra utazott Alekszandar Grlicskov. a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyet­tese szerda délután Tímár Má­tyásnak, a magyar kormány elnökhelyettesének meghívásá­ra Belgrádból Budapestre uta­zott. Grlicskov kíséretében van Nagy Ferenc, a szövetségi magyar—jugoszláv gazdasági végrehajtó tanács tagja, va magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugo­szláv tagozatának elnöke és Alékszanclar Drljacsa, külke­reskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) és a. csehszlovák Zlate Klasy mezőgazdasági üzemek közötti termelési kooperáció. Ez lehe­tővé teszi a Magyarországon kifejlesztett, korszerű sertés- tenyésztő telepek közös építé­sét és' közös anyagokból nagy sorozatú előállítását. 1971-ben a kölcsönös szállítások, értéke meghaladja a százmillió forin­tot, és az ’öt évre előirányzott kooperáció értéke megközelíti az egy-rmlliárd forintot, (MTI) Magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom