Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

1 Ä MAGYAR SZOCIJS.USTÄ MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÄHÄCS LRPJlTl

XXI. évfolyam, 32. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. február 7.

Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről

1970-ben népgazdaságunk az éves terv fő célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A termelés mennyiségére vonatkozó tervet a növénytermesztés kivételével valamennyi termelőágazat túlteljesítette. A tervezettnél nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az eredmények elérését elősegítette a felszabadulás 25. évfordulója, a X. pártkongresszus alkalmából fellendült munkaverseny, a gazdasági vezetői; javuló vezetési színvonala és az, hogy a közgazdasági szabályozók is egyre inkább előmozdították a jobb, hatékonyabb gazdálkodást.

Az árvíz- és belvízkárok és más kedvezőtlen körülmények ellenére a nemzeti jövedelem kb. 5 százalékkal emelkedett, nem érte el, de megközelítette a tervezettet. A mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelem lényegesen, kisebb volt az 1969. évinél. A többi népgazdasági ágban megtermelt nemzeti jövedelem kb 8—10 százalékkal nagyobb volt az előző évinél.

1970-ben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb mértékben nőtt, mint a nemzeti jövedelem, és fokozottabban. mint az előző évben. Az ev folyamán a nemzeti jövedelem nagyobb részét fordítottuk beruházásokra és a készletek állományának növelésére, mint 1969-ben. Az előző évinél jóval nagyobb fogyasztást es felhalmozást a hazai termelés nem fedezte teljesen, a szükségletek egy részét a kivitelt meghaladó behozatalból elégítettük ki. Az 1970. évi behozatali többlet ellenére külkereskedelmi mérlegünk az utolsó három évben megközelítőleg egyensúlyban volt.

1970-ben javult a vállalatok közötti együttműködés. A kereskedelem többnyire kellő időben, megfelelő mennyiségben és választékban rendelt árut, és az ipar is Inkább eleget tett vállalt kötelezettségeinek, mint korábban. Ez a körülmény is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság áruellátása kedvezőbb volt az 1969. évinél.

A vállalatok a termelés fokozása érdekében 1970-ben kevésbé növelték a létszámot, mint az előző két évben, az egész népgazdaságban nem egészen 1 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Ezzel egyidejűleg emelkedett a munka termelékenysége. Az iparban a termelés növekedése csaknem teljes egészében az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből adódott. A vállalatok az év folyamán több más vonatkozásban is javították gazdálkodásukat, amelyek együttesen az 1969. évinél nagyobb nyereséget eredményeztek.

1970-ben a lakosságnak nemcsak a jövedelme és a fogyasztása emelkedett, hanem fejlődött szociális és kulturális ellátása is. •

A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését részleteiben a következők jellemezték:

ipar—építői par

1970-ben a szocialista ipar — az 1969. évi mérsékeltebb növekedés után — 7 százalékkal termelt többet, mint egy évvel azelőtt.

Az ipar anyagráfordításai ennél alacsonyabb ütem béri nőttek ezért az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 8—9 százalékkal meghaladta az 1969. évi szintet. A termelés 1070. évi fejlődése valamivel gyorsabb volt a tervezettnél.

A termelés fejlődése elsősorban annak nyomán bontakozott ki, hogy 1989. utolsó hónapjaiban, de különösen 1970-ben a lakosság ellátásának javítása érdekében a nagy- és kiskereskedelem jóval több árut rendelt az ipartól. mint egy évvel azelőtt. Az iparvállalatok ugyanakkor exportpiacaik bővítésére is törekedtek és a beruházók, valu- mind a termelővállalatok ke reale te is fokozódott, összehasonlítható árakon számítva az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek ich. 13 százalékkal. exportra kb 7 százalékkal. beruházásra kb 6 százalék’' ’1 értékesített többet, mint 1989-ben, Ezek együttvéve az ipar összes értékesítésének 48 százalékát tették ki. A termelőágazatoknak és készletezőknek átadott termékek volumene az 1969. évi stagnálás után. 1970-ben kb. (i százalékkal nőtt.

Az ipari termelés növekedése, valamint a jelentős anyag- és késztermék-import fokozódása folytán a belföldi árukínálat volumene és választéka bővült, a fogyasztói piac egyensúlya javult. A beruházási javak piacán, annak ellenére, hogy a hazai beszerzés, különösen pedig az import jelentősen emelkedett, a pénzforrásokkal alátámasztott építési beruházói keresletét 1970-ben sem elégítették ki maradéktalanul. Az export: növekedésében részben tartós, részben átmeneti hatások ér ' ényesültek. Az emelkedés összefüggött, a korábban elhatározott fejlesztési programokkal (alumínium, közúti jármű program), a vállalatok nemzetközi együttműködésének fokozódásával.

1970-ben az ipar ágazati és termékszerkezete nagyrészt a központi gazdaságpolitikai célkitűzéseknek. részben pedig a

belföldi és a külföldi vásárlók keresletének megfelelően tovább változott. A vegyipar es a gépipar termelése az átlagosnál györsabban (15, ill. 9 szá zalékkal) fejlődött, a bányászat termelése 3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat.

Az 1969. évi visszaesés után a könnyűipar 8 százalékkal, az építőanyag-ipar az év második felében tapasztalt, jelentős javulás eredményeként 6 százalékkal növelte termelését.

Folytatódott az energiastruktúra korszerűsítése. 1970- ben a széntermelés 5 százalékos növekedése mellett a kőolajtermelés 11 százalékkal, a földgáztermelés 7 százalékkal emelkedett. A széntermelésen belül nőtt a külszíni fejtéssel olcsón kitermelhető lignit aránya. A kőolajimport 16 százalékos növekedése me:%ít nőtt a széndehozatak is.

A központilag elhatározott fejlesztési programoknak megfelelően javult az alumínium- kohászat, a közlekedési eszközök gyártása, a műtrágyagyártás termékösszetétele. A kereslet hatott a műszeripar és a vegyipar termékszerkezetének változtatására.

A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar termelése fejlődött (16. Ül. 20 százalékkal). Az 1970. évi autóbusztermelés csaknem 6000 darab volt. 25 százalékkal több, mint 1969- ben. Uj alapokon folyik a Magyar Vagon, és Gépgyárban az autómotor-gyártás. A műszeriparban kibontakozóban van a hazai és külföldi együttműködési konstrukciókra épülő számítógép-program.. Ebben az ágazatban az ügyviteltechnikai és az irányítás-technikai berendezések gyártása nőtt a legnagyobb mértékben. A vegyiparon belül p. nitrogéhrnűtrá- gya-termelés 17 százalékkal, a műanyagoké 39 százalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célokat szolgáló fém- tömegcikkek (kád, kályha, tűz_ hely, edény, stb.) választéka és volumene.

Néhány fontosabb cikk termelése

1970-ben

Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Villamos energia, milliárd kwó Nyersacél. millió tonna Autóbusz, darab

Televíziós műsorvevő, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Nitrogénműtrágya, millió tonna Műanyagok, ezer tonna Cement, millió tonna Húzott üveg, millió négyzetméter Papír, ezer tonna Pamutszövet, millió négyzetméter Cipó, millió pár

1970-ben a szocialista iparban átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0.6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen kisebb volt, mint az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint 1969-ben. 1970- ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbi évekhez képest némileg mérséklődött.

A munkahelyváltoztatások egy része spontán volt, nem járult hozzá a létszáfflhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerőhiány volt.

1970-ben az ipari termelékenység alakulását — az előző két évvel ellentétben — már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az 1968—1999. évi stagnálás után 6,8 százalékkal emelkedett. csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó

Mennyiség 1W9

százalékában

27.8 105

1,9 111

3.5 101

14,5 103

3.1 103

587» 125

364 105

242 113

1.7 117

54» 1.39

2.8 108

9.2 1Í0

259 103

304 98

36 110

termelés (7,2 százalék). A termelésnövekedés több mint 90. százalékban adódóit az egy főre jutó termelés emelkedéséből.

1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint felét végző állami építőipari vállalatok termelése. 6 százalékkal emelkedett, a/ építőipari szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek.

1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek tel- jesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—fi százalékkal haladta meg az 1969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyreállítási munkák növelték az építőipar és az építőanyag-ipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte.

Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó terme- melés fi százalékkal, az egy órára jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a termelés növekedése teljes egészeben a termelékenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt.

M ezőgazíl asá<£ — élelmiszeri par

A mezőgazdasági termelés 3.966—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett. 1970- foen a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától. Főleg az árvíz sújtotta területeken csökkent jelentősen a termelés, aminél: következtében az e területeken működő mezőgazdasági üzemek: nagymértékű kárt szenvedte!:. Emiatt az előző évhez kénest számos gazdaságban stagnált, illetve csökken: a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam jelentős pénzügyi támogatást adott.

A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növény- termelést sújtották. Ennr:1; az ágazatnak a termelése részességében mintegy 12—15 'zúzalékkal kisebb volt, mint 1963- ben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésének értéke az elezetés számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1:169. évit. A mezőgazdasági termelés egészének csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott. ■

A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozs- teímés mintegy háromnegve- de volt az előző évi rekord (érmésnek. A megtermeli J.9 nil. lió tonna kenyérgabona így is-elegendő a bel földi szükségletek kielégítésére. A cuk'-Té- patermés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el a.-, egv évvel, korábbi mennyiségtől. Á zöldség- és burgonya! rrhés 5—10 százalékkal, a bor- és gyümölcstermés 20 szó -óikkal kevesebb volt az 1969. évinél.

A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az exportárualapot csökkentették.

(Folytatás a 2. oldalon.)